Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-17 / 193. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TUNflCS LflPJB 1977. AUGUSZTUS 17., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Mezőgazdasági vezetők levele az aratásban részt vett dolgozókhoz Megtermett népünk kenyere. A búza magtá­rakba került, befejeződött a kalászosok aratá­sa. Az időjárástól nehezített, egyébként is nagy erőfeszítést igénylő munka gyors és eredményes befejezése alkalmából a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete tisztelettel és megbecsüléssel köszönti mindazokat, akik példás helytállá­sukkal cselekvő részesei voltak e munkának. Amikor az aratási és cséplési munkát el­végző kombájnosokat köszöntjük, nem feled­kezünk meg a magot vető, a növényt ápoló emberekről, azokról, akik a korábbi éveknél is szervezettebben és eredményesebben ellát­ták a gépeket, akik raktárakba szállították a termést, akik új fajtáinkat nemesítették, el­terjesztették. Valamennyien jól, érdemesen dolgoztak. Az aratási munkában dolgozóink összefogtak, s dacolva esővel és kánikulával — időben, si­keresen betakarították az ország kenyerét. Az idei aratás lényeges jellemzője volt, hogy soha ilyen rövid idő alatt még nem fe­jeztük be ezt a nagy munkát. Az eddiginél harmonikusabb volt a megyék és gazdaságok közötti együttműködés. Mindez nagymérték­ben hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi legna­gyobb teljesítőképességű gépparkkal és a leg­kisebb számú emberrel megoldjuk e nagy fel­adatot. Az elért eredmények a dolgozó kollektívá­kat, a szocialista brigádokat, a gépek kezelő­it, az irányító, szervező, dolgozó embereket di­csérik, akik vállalásaiknak eleget téve hozzá­járultak népgazdasági terveink megvalósítá­sához. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának méltó, munkasikerek­kel történő köszöntéséből így az élelmiszer- termelés dolgozói is kiveszik részüket. Most, amikor a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete ve­zetése megköszöni a kalászosok betakarításá­ban részt vett dolgozók munkáját, példás helytállását, egyben további munkasikereket is kíván a mezőgazdasági dolgozók nagy csa­ládjának a soron levő őszi betakarítási és a jövő évet megalapozó munkához, valamennyi tervfeladat teljesítéséhez. DR. ROMANY PÁL s. k. miniszter DR. CZIMBALMOS BÉLA s. k., DR. DOBI FERENC s. k., a TOT főtitkára a MEDOSZ főtitkára Öntözési bemutató Szarvason Űj kenyér Az új kenyér ünnepére ké­szül az ország. Járnak a mal­mok, őrlik az új búzát — igaz inkább csak próbaképp: hadd lássuk, milyen kenyér süthető az idei termésből. A pékek nap mint nap száz- meg ezerszámra emelik ki a kemencékből a formás, fé­nyes-barna cipókat. A ci­pók melege, illata akár a tíz, húsz, harminc vagy öt­ven évvel ezelőttieké. Talán az ízük is azonos. Maga a kenyér valahogy mégis egé­szen más. Ezekre a kenyerekre nem kell keresztet vetni hálából: mert csak sikerült kitarta­nunk „újtól—újig”. Ezek a kenyerek valóban új kenye­rek, abban az értelemben is, hogy mást jelképeznek ma, mint akár csak egy jó évti­zeddel ezelőtt. Akkor ugyan szegre kerültek már az ősi aratószerszámok: a kaszák és helyettük kombájnok vág­ták a búzát — de a termés nagyságáról még mindig a természet döntött. Keveset szólunk róla, mert a változás a szemünk előtt, közreműködésünkkel zajlik le, s így minden egyszerűnek, természetesnek tűnik. Ki le­pődik meg azon, hogy Ka- muton hektáronként hatvan mázsánál is többet arattak az idén? Ki csóválja a fejét hi­tetlenkedve, amikor azt hall­ja: Mezőkovácsházán 1980- ban 100 mázsa kukoricát szeretnének betakarítani át­lagosan egy hektárról? Azon­nal elfogadjuk, pedig har­minc évvel ezelőtt egy hek­táron legfeljebb negyedany- nyi termett búzából, mint most Kamuton, és tíz évvel ezelőtt még kézzel kapálták a kukoricát a mezőkovácshá­zi termelőszövetkezetben is. Azon sem lepődünk meg, hogy Füzesgyarmaton — a megye egyik legnagyobb kö­zös gazdaságában — félszáz ember műveli a hektárak ez­reit. Szántástól szántásig ugyanaz az ötven ember. A mélyszántó traktorról át­szállnak a vetőkre, azután a növényvédő gépekre ül­nek, majd a kombájnok nyergébe kapaszkodnak föl. Irányítják a kukoricatörő gé­peket és így tovább sorbán, miként dombegyházi társa­ik, akik a cukorrépa-kom­bájnokat is elvezetik, s ha kell javítják is két, három, sőt négy szakma birtoká­ban. Repülőgépek, helikopterek szórják a növényvédő szert meg a műtrágyái is-újabban — s föl sem tűnik. Elköny­veljük és kész. Hiszen napi­rendre tértünk az űrutazá­sok felett is. Nincs ebben a magatartásban semmi ki­vetni való. Természetes tö­rekvés, hogy az ember évez­redek óta ugyanazt — a ke­nyeret — egyre emberhez méltóbb munkával igyekszik megszerezni. Hogy milyen ez az ember­hez igazán méltó munka, ar­ra aratóink adták most a legjobb példát. Olyan példát, amelyet egy, még nagyobb erőpróbát jelentő tettel ké­szülnek megerősíteni: a bú­zaaratáshoz hasonlóan rend­ben elvégzett kukoricatörés­sel, cukorrépaszedéssel, nap­raforgó-betakarítással. És itt a rendben végzett munkán van a hangsúly. A munkán, amely végül is alkotmányos rendünk egyik legfőbb alap­ja. Nem a véletlenek egybe­esése hát, ha minderre em­lékezve várjuk az ünnepé­lyes pillanatot, amikor az új kenyeret megszegik. Kőváry E. Péter Tegnap, kedden Szarvason az Öntözési Kutató Intézet szakemberei tartottak bemu­tatót a mezőgazdasági üze­mek növénytermesztőinek. Nem is olyan régen, volt- egy olyan időszak, amikor az öntözés fejlesztése erősen visszaesett. Tizenöt évvel ez­előtt, 1962—63-ban kerültek először hazánkba korszerű öntözőberendezések. Azóta, ha lassan, és időnkénti ki­sebb visszaesésekkel is, de fejlődött az öntözési techni­ka. Ma már eljutottunk odá­ig, hogy az öntözés nem csu­pán védekezés az aszály el­len, hanem voltaképpen a modern növénytermesztés nélkülözhetetlen módszere, eszköze. Ebben az évben a korábbi­aknál kiterjedtebben öntöz­ték a gabonanövényeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár a kukorica termesz­tése szinte az összes növény- kultúrák között a legjobban gépesített, mégis épp ennek öntözése a legkevésbé megol­dott. Ezt a gondot látszik enyhíteni a magasra növő kultúrák, illetve a gyümöl­csösök öntözésére is alkalmas KÖRÖS—200 öntöző beren­dezés, amelyet most üzemelés közben láthattak a bemuta­tón részt vevő szakemberek. Az ÖKI igazgatóhelyettesé­nek, dr. Németh Sándornak öntözési és agrotechnikai kí­sérletéből a bemutatón azt a következtetést vonhatták le a gyakorlati szakemberek, hogy az öntözés és a műtrá­gyázás egymást kiegészítő hatásával a kukorica termé­se még monokultúrában is jócskán megnövelhető. Ilyen esetben sem ajánlatos azon­ban 200 kilogrammnál több hektáronkénti nitrogénmű­trágya kiadagolása, mert ez már csökkentheti a jó ter­mést. Vízellátási kísérletet is mutattak be a kutatók, amelynek alapján megálla­píthatták, hogy például a cukorrépa gyökértermésének növelésére a júliusi és az augusztusi öntözés van a legnagyobb hatással. Ha azonban a cukortermelés a cél, akkor a júniusi, optimá­lis vízkiadagolás a lényege­sebb. A burgonyagumó nagy­ságát is lehet az öntözési időpontokkal szabályozni. Az étkezési nagyságú burgonyát júniusban maximálisan, a ve­tőgumóknak használatosat pedig folyamatosan szüksé­ges öntözni. _ A jó talajművelés nagy­ban hozzájárul, hogy az ön­tözővíz hatékonyabban hasz­nosuljon. Ennek kísérletét mutatta be dr. Kovács Gábor, az ÖKI igazgatója. Orosházán A napokban Orosházán a Jambrik József nevét vise­lő munkásőregység megtar­totta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére meghirdetett verseny máso­dik fordulóját. Most az első fordulóból to­vábbjutott rajok vettek részt, s számot adtak a munkásőrfeladatok ellátásá­nak ismeretéről. Kiemelt té­makör volt a Szovjetunió eseménytörténete, a gazda­sági építés és a külpolitika. Ez nem kis feladat elé ál­lította a munkásőröket, hi­szen 1917-től napjainkig 60 A mozgalmi munkában jól dolgozó mintegy kétszáz Bé­kés megyei KISZ-tag ötna­pos jutalomkirándulásra uta­zott Lengyelországba kedden délelőtt. A Krakkó városá­Kedves vendégeket fogad­tak az elmúlt napokban Bé- késszentandráson, a Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet vezetői és dolgozói. Az AR- TEX Külkereskedelmi Válla­lat szervezésében tapaszta­latcserére hazánkba érkezett vietnami munkásnők láto­gattak Békésszentandrásra. A szövetkezetben egy hé­tig tartózkodnak, s a KISZ- alapszervezet vállalta a ven­dégek elhelyezését és patro- nálását. A dolgozók nagy szeretettel fogadták a viet­nami szövőnőket, akik meg­ismerkedtek a szövött és csomózott békésszentandrá- si szőnyegek készítésével. A házigazdák gondoskod­tak gazdag szórakoztató programról is. A szövetke­zet kézilabdacsapatával és a Tegnap, augusztus 16-án Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkezet központ­jában ülést tartott a Békés megyei cukorrépatermesztési szakbizottság. Az idén ősszel a tavalyinál nagyobb felada­tok előtt állnak a cukorré­pát termesztő gazdaságok és a cukorgyárak. Megyénkben ebben az évben 16 ezer 700 hektáron termesztenek répát a nagyüzemek. Ez 1300 hek­tárral kevesebb ugyan a ta­valyinál, mégis előzetes becslések szerint mintegy 15 ezer vagonnal több répára számítanak a szakemberek. A vetésterület a tavaszi tar­tós belvíz pusztítása miatt csökkent. A termésátlag — év eseményeit és összefüggé­seit kellett ismertetni. Érde­kes feladatot jelentett a tab­lókészítés is, amelynek té­mája a Szovjetunió 60 éves történetének tárgyi emlékek­kel való illusztrálása volt. A csaknem háromórás izgalmas vetélkedőnek az drosházi Pe­tőfi Művelődési Központ adott helyet. A forduló eredményekép­pen az orosházi üveggyári munkásőrök raja került ki győztesen. A megyei ver­senyben ők képviselik az orosháziakat. Képünkön a győztes rajt láthatják. Faludi János ban és körzetében baráti ta­lálkozón részt vevő ipari és szövetkezeti ifjúmunkások Auswitzban koszorút helyez­nek el a fasizmus áldozatai­nak síremlékén. KISZ-alapszervezet tagjaival Kondorosra is ellátogattak a vendégek, valamint kerék­pártúrán vettek részt, meg­tekintették a duzzasztómű­vet és megismerkedtek a magyaros szalonnasütés for­télyaival. Természetesen nem hiányzott a programból a szarvasi kirándulás sem, ahol a város nevezetességeit te­kintették meg és a híres ar­borétumot. A vietnami szövőnők és a vendéglátók között kölcsö­nös barátság alakult ki, ajándékokkal, emléktárgyak­kal halmozták el a békés- szentandrásiak a vendégeket, akik rendkívül jól érezték magukat. Ügy búcsúztak el, mint régi jó barátok. Szucsáh Mária ez várhatóan 370 mázsa lesz hektáronként — növekedé­sének köszönhető tehát, hogy összességében több répát dolgozhatnak fel a gyárak. Az elmúlt hetek csapadé­kos időjárása kedvezően be­folyásolta a répa fejlődését, így a cukortartalom is ma­gasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Az esőket követően azonban megnőtt a gaz, ezért néhány helyen el kellett végezni ir­tását. Ugyancsak a nedves­ség hatására nőtt a répa fertőzésének veszélye, külö­nösen nagy károkat okozhat a bagolypille elleni védeke­zés elmulasztása. (Folytatás a 3. oldalon) A magasra növő növényi kultúrák öntözésére alkalmas a KOROS—200 öntözőberendezés Fotó: Veress Erzsi Kétszáz Békés megyei fiatal utazott Krakkéba Vietnami asszonyok Békésszentandráson Felkészültek a répa fogadására a cukorgyáriak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents