Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
1977. augusztus 3^ szerda o IZUdUkfitö Bogarászok, hangyászok, lepkészek... Gyűjtőkörű ton Országosan is egyedülálló kezdeményezés múzeumi berkekben az a szaktábor, amely a közelmúltban fejeződött be Szabadkígyóson. Jelentősége abban áll, hogy a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közötti közös munkaprogram részeként szervezték. A főiskola 31 negyedéves biológiaszakos hallgatója ötös csoportokat alkotva végzett a szabadkígyósi tájvédelmi körzetben természettudományos feltáró munkát szakemberek irányításával. Mint Réthy Zsigmond, a békéscsabai múzeum munkatársa, a tábor vezetője elmondotta, a mostani tábor egy hosszabbtávú program kezdetét jelenti. A legfontosabb cél az volt, hogy elkezdjék a múzeum számára a gyűjtést. A különböző mun, kacsoportok bogarakra, szitakötőkre, hangyafélékre, lepkékre, csigákra „vadásztak*’. A mérleg igen gazdag: mintegy ötezer példányt sikerült összegyűjteni ezekből az állatfajtákból. A táborban berendezett laboratóriumban mindjárt preparálták és fel is dolgozták a gyűjtemény nagy részét. A tábor egyhetes időtartama alatt — melynek szakmai irányítását Sin Katalin, a Természettudományi Múzeum preparátora és Bába Károly adjunktus, a főiskola tanára segítette — arra is alkalom nyílott, hogy a tanárjelöltek közelebbről is megismerjék Békés megyét, annak természetvilágát. Sokan a diákok közül még nem jártak ezen a vidéken, s mint elmondták, kellemesen csalódtak. Olyannyira, hogy diplomásként is itt szeretnék majd folytatni... A szabadkígyósi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola vendégszeretetét élvező főiskolai hallgatóknak nem utolsó sorban azért is hasznos volt a tábor, mert a nyári kötelező gyakorlatként is elfogadták itteni munkájukat. A tábor szervezői óvatosak voltak, amikor egy hétben állapították meg a munka idejét Jövőre előreláthatólag kéthetes lesz a tábor, s ez szemléletesen bizonyítja a mostani hasznosságát F. I. Pannonhalma kincsei kódexek, királyi levelek Az ezeréves pannonhalmi várban sok kincset őriznek. Az ezüst- és aranykelyhek, gyertyatartók mellett nagy értéket képeznek a könyvek, a középkori kódexek, pápai bullák, királyi oklevelek. A két legértékesebb irat, s egyben a legrégebbi magyar írásos nyelvemlék a tihanyi és a pannonhalmi alapítólevél. Az előbbit 1001- ben, az utóbbit pedig 1055- ben adták ki. Érdekes írásos emlék László király ösz- szeírólevele is 1095-ből, amely a többi között a kolostor 74 könyvét is felsorolja. Az 1215-től 1240-ig írt és vezetett vörös kötésű könyv az első magyar oklevélgyűjteményt tartalmazza. A tatárok ostromától félve ebbe másolták át az addig kiadott 39 királyi oklevelet, s a 21 pápai bullát. A könyvtárnak jelenleg több mint 300 000 kötete van és évente több ezerrel gyarapszik. Rendezése folyamatosan tart, ugyanígy a levéltáré is. Egy korábbi rendezés során válogatták ki a páratlan értékű, díszes kötésű középkori kódexeket, amelyekből több mint 200-at őriznek. Rendezés közben gyakran előkerülnek ritka példányok. Így került elő az első magyar fizikakönyv eredeti példánya is. A páratlan értékű kötet írását 1777-ben fejezte be Molnár Szabó János, a budai egyetem Igazgatója. A könyvet még abban az évben Pozsonyban és Kassán is kinyomatták „Természetiekről Newton tanítványainak nyomdokai szerint” címmel. Az első magyar fizikakönyv szerzője Molnár Szabó János egyébként Rábaközben, a mai Rábaújfaluban született a XVIII. század első felében. Könyvének eredeti példányát a pannonhalmi könyvtárnak ajándékozta. A két nyelvet beszélő, nagy műveltségű tudós tanárt a budai egyetem élére II. József császár nevezte kL B grafikai művésztelep mint a szakmai fejlődés fóruma Önkritika kerestetik! Tegnap, augusztus 2-án délelőtt a békéscsabai Városi Tanács tanácskozótermében nyitotta meg a második békéscsabai grafikai művésztelepet Araczki János, a békéscsabai Városi Tanács elnöke. Köszöntő szavai után Takács Győző, a művésztelep szervezője szólt a telep céljáról, feladatairól és a programról. Többek között kiemelte, hogy a művésztelep célja a kortárs grafikáról keresztmetszetet adni és segítséget nyújtani a sokszorosító grafikai eljárásokkal dolgozó korszerű nyomdai gépek megismeréséhez, valamint biztosítani a kísérletezéshez, a szakmai fejlődéshez a lehetőségeket. Éppen ezért a művésztelepre nemcsak a képzőművészeti alaptagokat hívták meg, hanem a megye többi kiemelkedő, egyenletesen jó teljesítményt nyújtó grafikusait is. Említést tett a közeljövő feladatairól is. A megye nyomdakultúrájára és hagyományaira alapozva a Magyar Képzőművészek Szövetsége, a Békés megyei Tanács, a Kner Nyomda, a Műcsarnok Vállalat és a,Munkácsy Mihály Múzeum, az Országos Grafikai Biennálé keretében olyan bemutató fórumot kíván teremteni, amely kétévenként áttekintené a mai magyar alkalmazott grafika területeit és ugyanakkor bemutatkozási lehetőségeket is adna a művészeti ág legújabb eredményeinek. Az első kiállításra — a „Hazánk, Magyarország” című plakátbiennáléra — 1978-ban kerül sor a Munkácsy Mihály Múzeumban. A továbbiakban szólt a művésztelep programjáról. A közös alkotás feltételeit a szervezők a békéscsabai úttörő- és ifjúsági házban teremtették meg. A készült munkákból augusztus 12-ére terveznek bemutatkozó kiállítást, amelyet a Kner Nyomda kiállítótermében rendeznének meg. Szintén augusztus 12-én a délutáni órákban a művésztelep tagjai érdekes előadást hallhatnak majd Jancsó Gábortól a képzőművészek és a környezetvédelem kapcsolatáról. A tervek között szerepel még augusztus 13-án Faragó Laura népdalénekes műsora is, amelyet összekapcsolnak a képzőművészet és népzene kapcsolatrendszerérői szóló előadással. A megnyitó után a grafikai művésztelep részvevői látogatást tettek a Kner Nyomdában. B. S. E. Fűvárosi úttörők nyári „tárlata” Szarvason Felejthetetlen két hetet töltött a szarvasi úttörő nyári táborban 150 fővárosi kispajtás. Konczos Éva festőművész-rajztanár táborvezető változatos és gazdag programról gondoskodott. Egyik legizgalmasabb nap volt, amikor a 150 úttörő „megszállta” a világhírű szarvasi arborétumot. Rajzoltak, festettek önfeledten órák hosz- szat. ötletesen választottak ki egy-egy szép részletet vagy virágzó fát, bokrot. A képzőművészeti „alkotásokból” a táborban kiállítást rendeztek, s meghívták a zsűrizésre az Erzsébet-ligeti alkotóházban tartózkodó Ruzicskay György Érdemes művészt. A gyerekek nagy örömmel fogadták a mestert, aki hozzáértéssel és szeretettel szem- lélgette a gyermekrajzokat, képeket. Végül a három legsikeresebb művet díjazták. Ezután baráti beszélgetésre került sor. Megnyílt az első vonószenei tábor Kedden Nyírbátorban, a városi tapács dísztermében tartott ünnepséggel és hangversennyel megnyílt a hazánkban első alkalommal megrendezett nemzetközi ifjúsági vonószenei tábor. szerek — a gordon, a brácsa és a gordonka — újbóli felfedeztetése, a vonószenészek szakmai továbbképzése. Ö a egy vállalat vezetője téves elképzelést követve hibázott valamit, előfordul, hogy a vállalat dolgozói megbírálják érte. Ha egy dolgozó elhibázza a rá bízott feladatteljesítését, mindig megkapja a fejmosást. Az előbbit alulról, az utóbbit felülről jövő bírálatnak szokás nevezni. Ahogy társadalmi demokratizmusunk fejlődik, a bírálat mindkét formájával egyre gyakrabban találkozunk. Ez természetes és helyes is. De mintha az alulról és a felülről jövő bírálat gyakoriságához mérten az önkritika ritkább lenne. Tévedés ne essék, nem az egykori rosszízű, látványos önbírálatokat hiányolom. Akkor, ha valaki elrontott valamit, vagy ha az illetékesek megsúgták neki, hogy „nem jól látja” a dolgokat — bölcs dolog volt látványosan önbírálatot gyakorolni. Az ilyen melldöngető önbírálatok — érthető okokból — nem voltak mindig őszinték. Az efféle önbírálat komolytalan, többet árt, mint használ. Ez egy dolog. Más dolog az is, hogy a saját munkánk egészséges önkritikája nélkülözhetetlen. Mégis nem egy helyen egészen jól megvannak komoly önvizsgálat nélkül. Így aztán napsugaras beszámolókat olvashatunk olyan üzemekben is, ahol rengeteg a probléma. Még soha nem találkoztam termelési értekezleten olyan beszámolóval, ami valahogy így kezdődött volna: „Kedves elvtársak, a nyolcvanszázalékos tervteljesítés vállalatunk előző évi tevékenységében azért következett be, mert elhibáztuk a dolgokat. Rossz, hiányos információk alapján döntöttünk olyan termékek gyártásáról, ami sem bel-, sem külföldi vevőknek nem kellett Ebből levonjuk a konzekvenciákat. Most körültekintőbben végezzük a piackutatást mint tavaly.” Ehelyett leggyakrabban úgy kezdődnek a beszámolók, hogy az év alapvetően jól sikerült Felsorolják, hogy mi mindenben van előrelépés, milyen jó a vállalat szociális helyzete stb. Aztán valahol a sorok között megtaláljuk az említett nyolcvan százalékot aminek okait természetesen a piaci helyzetben, az anyagellátásban, a kooperáló vállalatok rossz szemléletében (nem akarják eladni a rengeteg árut) és még sok mindenben lehet megtalálni. Ha mindezt elfogadják a dolgozók, akkor majd menet közben esetleg korrigálunk, ha nem, és megbírálnak érte, akkor legalábbis magyarázkodni lehet. Már nem olyan egyértelmű a felelősség, mintha becsületes önkritikával mi neveztük volna nevén a gyereket. Hányszor hangoztatjuk úgy általában, hogy aki dolgozik, az hibázik is. De konkrétan valahogy mégis mindig más követi el a hibát. Más számította el magát, más feledkezett meg egy fontos dologról, más nem tanult meg eléggé egy fontos összefüggést, más nem fogadja meg a jó tanácsokat, más becsüli le az üzemi demokráciát, más nem elég okos... Mi mindig tudtuk, mi mindig megmondtuk, mi jól csináltuk... 9 Egyszer beszéltem egy vezetővel, aki azt mondta félig viccesen, de nem mindennapi bölcsességgel, hogy büszke a hibáira, mert azok jobban jellemzik, mint az erényei. Mire egyiket kijavította, újabb hibája született. Sokat dolgozott, mindig volt mire büszkének lennie. Ha akarjuk, ha nem, együtt élünk a hibákkal. Akkor lehet őket kijavítani, ha tudunk róluk, ha eltökélt becsületességgel szembenézünk velük. A jól dolgozó ember, vezető, közösség bátran megengedheti magának hibáinak beismerését. Néha erről jobban meg lehet ismerni, mint az eredményeiről. Ugyanis az eredményeket előbb vagy utóbb valahogyan mindenki a világ tudtára adja. A hibákról szívesebben hallgatunk. Hát az ember már csak ilyen. így hát továbbra is önkritika kerestetik! D becsületes megtaláló jutalma a jobb munka, a vakvágányok elkerülése, okosabban dolgozó kollektíva, jobb vállalati légkör. Homyák András Szovjet, csehszlovák, román és lengyel fiatalokon kívül több mint ötven haza] zeneművészeti főiskolás és ifjú zenetanár vesz részt a tábor munkájában, amelynek elsődleges célja a zenei oktatási intézményekben kissé háttérbe szoruló hangBélyegparádé Berlinben A Nagy Október 60. évfordulója jegyében 10 szocialista ország — köztük Magyarország — filatelistáinak részvételével rendezik meg augusztus 19. és 28. között Berlinben a Szocfilex—77 elnevezésű bélyegkiállítást. A nagyszabású „bélyegparádén” 200 összeállítást, összesen mintegy 150 ezer bélyeget, valamint 20 ezer filate- lista érdekességnek számító levelet és levelezőlapot mutatnak be. A magyar bélyeg- gyűjtőket 10 felnőtt és 2 ifjúsági anyag képviseli a versenyben és a Magyar Posta is részt vesz — ugyancsak a 60. évfordulóval kapcsolatos összeállítással — a szocialista országok postáinak a Szocfilex keretében tartandó hivatalos bemutatóján. (MTI) Képek a vártermekben Hétfőn délután 5 órakor matatta be a vendégeknek Hankó Hona, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának kultúrfelelőse a pedagógus képzőművészek gyulai alkotótáborába érkezett műveit a vár két termében. A nívós kiállítást az alkotótábor nyitányakéni rendezték meg, a Gyulán készült műveket a tábor végeztével újabb kiállításon láthatjuk majd Fotó: Gál Edit
