Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

1977. július 13., szerda A szörny A Gyulai Vérfürdőben strandoló közönség szinte észre sem vette azt a teher- taxit, amely sátorkarókat, ponyvát és néhány ládát szállított a gyepszőnyegre. Egyetemista fiatalok szor­goskodtak a kocsi körül: az Universitas együttes fiatal színjátszói maguk építették fel az öltözőt, s a világot jelentő deszkákat ezúttal egy leterített sátorponyva jelké­pezte. A közönség is hamar összejött, hiszen éktelen pe- tárdapuffogással, hangos cin- tányérzenével kezdődött a játék. Kosztolányi Dezső A szörny című bábjátékának látványos bemutatása külön­leges élményt jelentett a gyulai strandolók számára. A háborúról, a háború testi­lelki rokkantairól szólt az előadás, amelyet Katona Im­re rendezett. A gyulai színházi nyár ér­dekes színfoltja „a város kü­lönböző pontjain, meghatá­rozatlan ideig, a nap külön­böző szakaiban” bemutat­kozó egyetemista színjátszó- együttes. A. T. Fotó: Demény Gyula A színházi évad gyorsmérlege Művészi tartalmi és tema­tikai szempontból is kielégí­tő volt az 1976—77-es színhá­zi évad — mondta Szabó Ist­ván, a Kulturális Minisztéri­um színházi osztályának ve­zetője. — A színházművészet és a valóság kapcsolata erős- bödött, a mai társadal­mat foglalkoztató gondok, kérdések erőteljesebben tükröződtek a színpado­kon is. Ez — a korábbi évekhez viszonyítva kedvező irányú — műsorpolitikai vál­tozás szerencsésen találkozott a színházak gyakorlati mun­kájával és a közönséggel is. Ezt bizonyítja, hogy vala­mennyi színháznak volt egy­két olyan produkciója, amely országos figyelmet érdemelt, hozzájárult az évad színessé­géhez, érdekességéhez. — Különösen örvendetes, hogy a színházak műsorpoli- . tikájának középpontjában a magyar drámák bemutatója állt. A vidéki színházaknál is hasonló tendenciák érvénye­sültek, itt is szinte minde­nütt született egy-egy ki­emelkedő produkció. Figye­Televíziós koprodukciók Külföldi televíziós társasá­gokkal közös produkcióban egy sor újabb szórakoztató és ismeretterjesztő kisfílm készítését tervezi a Magyar Televízió. Bállá Katalin, a fűm- és koprodukciós osz­tály vezetőhelyettese mond­ta: — Bartók Béla összes vo­nósnégyesének felvételét a BBC-vel együtt készítjük. — A magyar történelem, a hazai tájak ihlette zenei mo­tívumokat gyűjtöttük össze az NSZK tévéjének máso­dik műsora részére. — A holland televízióval közösen szintén zenei filmet készítünk: egy budapesti vá­rosnéző sétával adunk íze­lítőt mai dalainkból. — Haydn-portréfilmünket az osztrák televízióval közö­sen Ausztriában és Magyar- országon forgattuk. — Tanzániáról készült há­romrészes filmsorozatunk­ban a Kilimandzsáró csodá­latos tájaira kalauzoljuk el a nézőt. A termelőszövetkezetek megalakulásának negyedszá­zados évfordulója alkalmá­ból számos közösség mérte fel azt az utat, amelyet nem kevés akadály legyőzésével tett meg. Ez a számvetés több esetben úgy is történik, hogy az eltelt negyedszázad históriáját az alkalomhoz il­lő kiadványban is megörö­kítették. A kardoskúti Rákó­czi Tsz történetét Beck Zol­tán írta meg. A kiadvány, amely több mint 300 oldal terjedelmű „25 év krónikája — Adatok a kardoskúti Rá­kóczi Mgtsz történetéhez” címet kapta, s ez már eleve sejteti is a feldolgozás, a bemutatás módját, valamint a szerző módszerét is. Célul tűzték, hogy jelen esetben e tsz históriájának adatai, amelyek számottevőek, azok mind egy helyre kerüljenek. • • * A termelőszövetkezeti kró­nikák ez ideig többféle el­járás szerint készültek. Ol­vashattunk riportkönyvet, tanulmányt, riportot és a do­kumentumírás sajátos ötvö­zetéből született tsz-történe- tet Természetszerű, azon le­het vitatkozni, hogy melyik a helyesebb eljárás. Két dol­got azonban nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Első­rendű feladat, hogy valóban, az élő szemtanúk — e moz­galom tevékeny részeseinek emlékeit is feljegyezve — hiteles adatai (s csakis azok a helyénvalóak) rögzítve le­gyenek. Másrészt e művek­nek kettős elvárásnak kell eleget tenniük, a tsz-tagság részére is készül, így azok igényeihez is igazodnia kell, másrészt a későbbi tudomá­nyos kutatásnak is kellő for­rásértékű alkotást szabad csak megjelentetni. Beck Zoltán könyve e kettős cél­nak kíván eleget tenni úgy, hogy az igényes tanulmány- részt igen terjedelmes adat­tár követi. E módszer bár növeli a könyv terjedelmét, ugyanakkor a tsz-tagság is betekintést nyerhet a doku­Anyanyelvi őrjárat: Kooperáció és konvergencia A nyelvművelés egyik gya­kori témája az idegen sza­zak használata. Nem is alaptalan ez, hiszen néha )lyan megnyilatkozásokkal alálkozni, amikor a ború­látók talán joggal kondítják neg a vészharangot anya­nyelvűnk romlását vélvén az lyen jelenségekben. Tulaj- Ionképpen az idegen szavak íasználatában is megoszla­nak a vélemények, bár egy- lajta, az élet, a nyelvhaszná- at teremtette rendszer kiala­kult. Voltak és vannak jó néhányan, akik óvják nyel- ninket mindenféle idegen ízó használatától, mások pe- lig sokkal szabadabb elvű­ik. . A mindennapi nyelvhasz­nálatban is megfigyelhető e kettősség, bár gyakori az degen szavak zsúfolása hi­vatali nyelvünkben és a tözéleti megnyilatkozások- nan, valamint a szakmai és udományos nyelvhasználat­iam Erre egyik mezőgazda- ;ági szaklapunkban szép pél- lával is szolgáltak e mon- lat révén: „Érmek eredmé- vyeként több területen je- entősen növelte a volument >s — sikeres piaci tevékeny­lége alapján — új kooperá­ciót is létrehozott.” Ez eset­ien nem is a mondat stilisz- ikai vonásait emelném ki, íanem két szó, a volumen és a kooperáció használatáról szólnék. Talán előbb nézzük meg,- mit is jelent a két szó. A volumen latin eredetű szónak több jelentése is van: 1. térfogat, terjedelem; 2. mennyiség; 3. kötet. A koo­peráció szintén latin eredetű szó; egyik jelentése együtt­működés, közreműködés, ösz- szedolgozás, de jelenti a tá­mogatást, segítséget, vala­mint a szövetkezést is. Pél­dánk esetében nyilvánvaló, hogy az árutermelés mennyi­ségi növekedéséről, valamint az új együttműködésről van szó. Talán a mondat is vilá­gosabb ilyen megfogalmazás­ban: „Ennek eredményeként több területen növelték az árutermelés mennyiségét, a sikeres piaci tevékenység nyomán új együttműködésre is lehetőség nyílott.” Nem foglalhatunk állást más idegen szavak esetében ilyen egyértelműen. A kon­vergencia, sic (e: szik), stati­ka stb. szavak esetében nincs magyar megfelelő, csak magyarázni tudjuk jelenté­sét. Persze szókészletünk gyarapításának egyik igen fontos módszere, a szóössze­tételek létrehozása sok min­dent megoldott, csak élnünk is kell ezen szavakkal. Pél­dánk esetében azonban még nincs ilyen egyértelmű vá­lasz. A latin eredetű szakszó, a konvergencia a fénysuga­rak összetartását jelenti, de ismeretes e szó mennyiség- tani és orvosi jelentése is. A sic szóval szövegben találko­zunk gyakran — zárójelben és felkiáltójellel —, jelenté­se „így” és a betű szerinti hűségre figyelmeztet; a gö­rög eredetű statika szó ugyancsak több jelentésű, ál­talában az építmények egyensúlyi viszonyait, azok kiszámítását jelöli. Mint láttuk e példákat, ilyen esetekben az idegen szavak használata indokolt, hiszen tömörségre is kell tö­rekednünk gondolataink ki­fejezésekor. Lőrincze Lajos véleménye szerint az idegen szavak használatában a kö­vetkezőket ildomos figyelem­be venni. A régi szavakat, amelyek már meghonosodtak nyelvünkben, ne bántsuk. Az újakkal azonban legyünk óvatosabbak.- Igen sok ide­gen szóra van anyanyelvi ki­fejezés is és azokat használ­juk. Az újabb keletű szóösz- szetételek néha szokatlanul tűnnek, de a használatban megszokhatjuk. Ebben a megszokásban pedig igen nagy szerepe van a rádiónak, televíziónak, újságnak és nem utolsósorban az iskolá­nak. Fülöp Béla mentumokba, másrészt a ké­sőbbi kutató is haszonnal forgathatja. A „25 év krónikája” szer­kezetileg négy egységre ta­golódik, s ez a tagoltság ép­pen az előzőekben elmondot­takat is igazolni látszik. Az egész mű koncepcióját hor­dozza az első egység, amely Erdei Ferenc a szövetkezeti mozgalom lényegéről megfo­galmazott gondolatait gyűjti egy csokorba. A kötet to­vábbi fejezetei is szervesen kapcsolódnak ehhez az első­höz, hiszen éppen a kardos- kúti példán is igazolni akar­ja a szerző Erdei Ferenc gondolatainak igazát. * * * A második nagy szerkeze­ti egység a Rákóczi Terme­lőszövetkezet huszonöt éves históriáját öleli fel. E szö­vetkezet családfája azonban igen szerteágazó. E családfa történetének számbavételé­vel, az 1951-ben alakult Út­törő Tszcs, majd a Kossuth, Üj Barázda, Ezüst Kalász, Béke, Petőfi, Viharsarok, mint a szövetkezeti gazdál­kodás különféle típusai, egyesülve a Rákóczi Tsz-szel alakult ki e mai népes kö­zös, s ezzel kikerekedik egy falu története is, ha nem is minden vonatkozásban. Már csupán a felsorolás, e tsz- család története is példázza a rögös utat, amit a kardos- kútiak megtettek, s ez Kar- doskút fejlődését is elénk tárja. Igen figyelemre méltó az adattár és a függelék. Amint már a bevezetőben is emlí­tettem, olyan szándékkal történt ennek az összeállítá­sa, hogy a tagság elé tárják a tervszerű, felelősségteljes munka dokumentumait, másrészt a későbbi kutatást is megkönnyíthetik ezzel. A függelékben kapott helyet: „A Vásárhelyi-puszta talaj­típusai” című fejezet, vala­mint a képanyag. A képie­ket Váradi Zoltán készítette. Megszokott beállításokkal találkozunk, kiemelkedő ké­pet nem is lehetne említeni. Egy-két képnek azonban nem kellett volna bekerül­nie e kötetbe (Borjak a Kos- suth-telepien), másrészt a ké­pek nem olyan sorrendben követik egymást, ahogyan a képjegyzékben számozva lettek. Ez zavaró. • • * összegezve elmondhatjuk, hogy a „25 év krónikája” cí­mű kötet jól ötvözte a kettős követelményt. A hiányossá­gok nem kisebbítik a kötet értékét, hiszen tényszerű be­mutatását kapjuk Kardoskút dolgos népének negyedszá­zados dolgos és nehéz, de eredményes hétköznapjairól. —fü­lemre és követésre méltó a Miskolci Nemzeti Színház­nak a kortárs magyar dráma­írók műveinek felújítása: Fejes Endre, Vonó Ignác és Görgey Gábor: Komámasz- szony, hol a stukker? című drámáinak előadása. A győri színház Galgóczy Erzsébet Kinek a törvénye, a Kecske­méti Katona József Színház, Németh László VII. Gergely című drámáját tűzte műsorá­ra. Pécsett egyebek között Hernádi Gyula, Illyés Gyula műveit élvezhette a közön­ség. Szegeden az újjáépített kisszínházban sajátos új­szerű felfogásban mutatták be Madách művét, Az ember tragédiáját. Veszprémben Remenyik Zsigmond Vén Ho­tel Európa című darabját ál­lították színpadra. Állandó­an műsoron Voltak ^klasszi­kusok is. Debrecenben a Csokonai Színház a Ham­letet adta elő, a Madách Színház ősbemutatót tartott Shakespeare Lóvátett lova­god című vígjátékából. Em­lékezetes teljesítményt nyúj­tott a Szolnoki Szigligeti Színház Shakespeare Athéni Timon -jának bemutatójá­val. A Kaposvári Csíky Ger­gely Színház az orosz klasz- szikusok drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alak­jának, Osztrovszkijnak Er­dő című művét vitte szín­padra. — örvendetes, hogy a fő­városi s a vidéki színházak munkájában • -egyfajta ki­egyenlítődést tapasztalhat­tunk; két vidéki színház ki­vételével valamennyi társu­lat vendégszerepeit Budapes­ten. A fővárosi színházak művészei is gyakrabban meg­fordultak az ország különbö­ző pontjain. Sikeresnek bi­zonyult a miskolci színházi napok rendezvénysorozata, amelyen lehetőség adódott az összehasonlításra, s rend­kívül jelentős szakmai ta­nulságokkal szolgált. — Az elmúlt színházi évad tanulságait figyelembe kell venni a most következő sze­zonban. Változatlanul fontos feladat a társadalmi valóság­hoz való közelítés. Az eddig elkészült tervekben szép számmal szerepelnek magyar szerzők bemutatói, s tovább erősödik a színházak művé­i szí alkotóműhely jellege. A társulatok igyekeznek ma­gukhoz kötni íróink legjavát, s új drámaírókat is elindíta­ni a pályán. E célt szolgálja a Vígszínház, a debreceni és a kecskeméti színház, valamint a főiskola drámapályázata is. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójáról való megemlékezés jelentős színházművészeti eseménysorozat lesz. Vala­mennyi színház tervében szerepel klasszikus orosz, vagy kortársi szovjet író mű­vének felújítása, illetve be­mutatója. Nem egy produk­cióhoz szovjet vendégrende-' zőt várnak. Nő az érdeklődés a lengyel drámák iránt, s ez jó előkészületet jelenthet az 1978—79-es évadban sorra kerülő lengyel dráma heté­hez. Csokmorov A piros alma című szovjet filmben Csingiz Ajtmatov a modern kirgiz prózairodalom megte­remtője, vezéregyéniség a szovjet irodalomban. A ver­senyző halála című művét például sikerrel játszották a Mikroszkóp színpadon. A Piros almai című új szovjet film az ő regényéből készült, s a Brigád mozi első előadá­sain szerepel július 14—17- ig. Az alkotó képzőművész, Temir főiskolás kora óta sze­relmes egy idegen lányba, aki már jelkép lett számára. Nélküle boldogtalan az éle­te, későbbi feleségét az is­meretlen lány miatt nem tud­ja igazán szeretni. Életének tragédiáját kislánya, Anara változtatja boldogsággá. Ugyancsak július 14—17-ig, de a fél 8 órakor kezdődő előadásokon Chaplin revüjén kacaghat a néző a Brigád moziban. 1932-ben készült a nagy művész két burleszkje, A zarándok és a Katonák. Furcsa szerepcsere, tévedés a móka alapja, hírneves zarán­doknak nézik a „csavargót”. Ünnepélyes küldöttség fo­gadja, majd édes-bús kacag­tató leleplezés után útjára bocsátják Charliet. A Kato­na egy „bátor” hős álmaiba kalauzol bennünket, az elér­hetetlen boldogsághoz. Szabálytalan szabályos, hirdeti a filmcím a Szabad­ság moziban július 14—18-ig. A színes amerikai filmvíg­játékban Jerome ügyetlensé­gével hívja fel magára a fi­gyelmet. Túlbuzgóságával mindig bajt csinál, s ehhez még furcsa képesség is tár­sul. Ha egy betegségről hall, azonnal átéli a tüneteket, az eperohamot, a bokatörést. Jerry Lewis alakítja az ügyefogyott főhőst a Sza­bálytalan szabályos című amerikai filmben. Maár Gyula, a Teketória című film rendezője mondja: „Korábbi filmjeinkhez képiest a Teketóriában meg akar­tam fordítani a játszmát. Arról van ugyanis szó ben­ne, hogy nem kell annyira komolyan venni a válsága­inkat. Nem kézlegyintés ez, hanem biztatás szeretne len­ni, hogy ha nem hullunk be­le vakon, ki tudunk mászni belőle. Egy 40 éves nő vál­ságba kerül, elege lesz mind­abból a feladatkörből, amit addig ellátott. Megkérdőjele­zi az életét, de végig is pró­bálja, azokat a lehetőségeket, amik ebből a válságból ki­segíthetik. Tudja, ha előre tud lépni, akkor a válság- helyzet végül is pozitív lesz. Ha nem, akkor belevész az önsajnálatba. Kiderül, hogy nagyon kevés a lehetősége a kilépiésre, lehatároltak a szi­tuációi, de minderre nagyon bölcsen eszmél rá. Történe­tében egy lázadás sikertelen­sége pozitívan alakul.” A filmet július 19—20-án vetíti a Szabadság mozi. ✓

Next

/
Thumbnails
Contents