Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Magyar nap a népek barátsága fesztiválon lövőre a magyar szakaszon működik a kompresszorállomás *y Aratják a kenyérgabonát a muronyi Lenin Tsz tábláin. A 820 hektár mintegy felét levágták már a gépek, és az eddigi eredmények jó termést Ígérnek Fotó: Lónyal László Félidőben az aratás Szerdától az orenburgi gáztávvezeték 596 kilométer­nyi magyar építési szakasza látja vendégül a népek ba­rátsága fesztivál résztvevő­it. Az V. szakasz „fővárosa” szerdán reggel az alkalom­hoz illő ünnepi zászlódíszben várta látogatóit. Üdvözlő fel­iratokkal ékesítették Ivano- Frankovszk repülőterét. A különgépen érkező vendége­ket a helyi párt- és állami vezetők, valamint a szovjet és magyar dolgozók ezrei ré­szesítették szívélyes fogadta­tásban. A vendégek első útja Iva- no-Frankovszk városi taná­csára vezetett, ahol az Uk­rán Kommunista Párt városi vezetői fogadták a küldöttsé­geket, valamint az építkezés­ben érdekelt országok mi­nisztériumainak képviselőit. Megyénkben 264 ezer em­ber él a községekben, a me­gye összlakosságának 61 szá­zaléka. Az összes bolti keres­kedelmi hálózatból 83 ezer 548 négyzetméter alapterület van a községekben, s ez az ossz alapterület 56,7 száza- ka. Ezzel szemben viszont a megye összes bolti kereske­delmi forgalmának csupán 44,9 százaléka bonyolódik le a községekben. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztási cikkek bizonyos hányadát a városok­ban szerzi be a lakosság. En­nek oka elsősorban, hogy a városokban korszerűbb áru­házak, boltok vannak, jobb az ellátás, nagyobb a vá­laszték. Az utóbbi években viszont tovább korszerűsítették a fa­lusi boltokat, s jó néhány helyen városi szintű áruhá­zak is létesültek. Ilyen pél­dául a mezőkovácsházi, szeg­P. R. Bezruk első titkár üd­vözlő beszédében elismerés­sel szólt a dolgozók erőfeszí­téseiről, kimagasló munkasi­kereiről. A baráti összejöve­telen — amelyen részt vett Marjai József, hazánk moszk­vai nagykövete is — a hoz­zászólók hangoztatták: jö­vőnk, boldogulásunk, szocia­lista rendszerünk fejlődése, függetlenségünk megőrzése csak a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal szövet­ségben, szoros összefogásban biztosított. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára arról szólt, hogy testvéri együttműködésünk, amelyben nemzeti és nemzet­közi érdekeink egysége ölt testet, évről évre szélesedik, mindig új tartalommal gaz­dagodik. halmi, tótkomlós!, mezőberé- nyi, gádorosi. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy meg­nőtt a forgalom, amióta ezek az áruházak létrejöttek. Fel­adat tehát a kereskedelmi hálózat további fejlesztése, bővítése, elsősorban a közsé­gekben, és a járási székhe­lyeken. Az V. ötéves terv so­rán az AFÉSZ-ek törekszenek is arra, hogy a lakosságot el­látó feladatoknak eleget tud­janak tenni, korszerűsítsék a bolthálózatot, színvonalas áruházakat, ABC-ket építse­nek, hogy a jövőben tovább csökkenjen a falu és város közötti különbség ilyen téren is. Az ötéves tervidőszakban 15 községben építenek ÁBC- áruházat, összesen 6679 négy­zetméter alapterülettel. Ezen­kívül Vésztőn, Geszten élel­miszer, Szeghalmon zöldség és gyümölcs, Csorváson, Fü­A barátság ápolása és erő­sítése igaz nemzeti ügyünk. A nap folyamán koszorúzá- si ünnepséget tartottak a Lenin-emlékműnél. A fesztivál, eseményeivel egy időben az Ukrajna Szál­ló különtermében összeült a gázvezeték építésében érde­kelt országok miniszteri ér­tekezlete. A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az. NDK és hazánk nehézipari tárcáinak képviselői megvonták a fel­adatok teljesítésének mérle­gét és összegezték az elkö­vetkező tennivalókat. A ta­nácskozáson magyar részről dr. Juhász Ádám nehézipari államtitkár vett részt. Meg­állapította : egyöntető a vé­lemény, hogy a munkák mindenütt tervszerűen, ösz- szehangoltan haladnak. zesgyarmaton, Kétegyházán és Lökösházán egy-egy ve­gyesiparcikk bolt épül, il­letve jó néhányat már át is adtak rendeltetésének. Med- gyesegyházán, Újkígyóson és Füzesgyarmaton vendéglő­éttermet kívánnak építeni, összesen 1400 négyzetméter alapterülettel, ezenkívül ki­lenc községben tíz étterem korszerűsítésére kerül sor az ötéves tervben. Eszpresszót építenek Csa- nádapácán, Tótkomlóson és Dévaványán, falatozó büfét Endrődön, cukrászüzemet Mezőkovácsházán, Szeghal­mon, Gyomán és Tótkomló­son. Az új és a korszerűsített boltokban lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb választé­kot biztosítsanak az ÁFÉSZ- ek, s így a lakosság ellátása az elkövetkezendő években tovább javul. k. J. „Úgy vélem, megalapozot­tan bizakodhatunk abban, hogy elképzeléseink valóra válnak, és 1978 végén meg­kezdődhet az uráli gázmező hasznosítása” — mondotta. Az orenburgi gázvezeték épí­tése a szocialista országok eddigi legnagyobb közös vál­lalkozása. Jövőre a magyar szaka­szon már megkezdi működé­sét a huszti és bogorodcsá- nyi kompresszorállomás. A rákövetkező évben az oren­burgi gázvezeték teljes üzembe helyezésének idő­pontjában lát munkához a guszjatyini állomás is — mondotta végezetül dr. Ju­hász Ádám. A nap eseményeit gazda­gította a magyar népművé­szeti kiállítás megnyitása. Az ivano-frankovszki kiállítóte­remben 100 fotó, hímzés, fa­faragás ad ízelítőt tájegysé­geink ősi díszítőművészeté­ből. Az esti órákban a fesztivál résztvevői ellátogattak a „fővárostól” 30 kilométerre levő Bogorodcsanyba, ahol a telephely magyar éttermében Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára vacsorát adott tiszte­letükre. A művelődési ház­ban a Bartók Béla művész- együttes műsorának tapsol­hattak az érdeklődők. Fórum a szolgáltatásról A Hazafias Népfront bé­késcsabai városi nő- és ré­tegpolitikai munkabizottsá­ga július 12-én úgynevezett minifórumot szervezett a la­kosságot, elsősorban a házi­asszonyokat, a családanyákat érintő fontos témáról: a szolgáltatásról. A vendéglátó házigazda szerepét a Lenin Termelőszövetkezet vállalta. A tanácskozáson a megyei és városi tanács illetékes osztá­lyainak vezetői, előadói, va­lamint a különböző gazdasá­gi egységek képviselői és ter­mészetesen a nőbizottság tag­jai vettek részt. A rövid tájékoztató után, melyet a megyei tanács kép­viselője ismertetett, sok kér­dés hangzott el a különböző szolgáltatásokat illetően. A résztvevők elmondták javas­lataikat, véleményüket. Leg­inkább a Patyolat, s a lakás- karbantartó javító szolgálta­tás gondjait és további fej­lődésének szükségességét tár­ták fel a fórum résztvevői. Szó volt a kisiparos-tevé­kenységről is, többek között arról, hogy például a fehér­neműjavítás nem megoldott Békéscsabán és a város kör­nyékén, sőt a megyében sem. Vannak bizonyos szolgáltatá­sok, mint például a GELKA, rádió, tv és a villamossági gépek javítója — amelynek nyitva tartása nem megfele­lő, hiszen 8 órától 4 óráig kevesen tudnak eljutni, hogy bevigyék az elromlott készü­lékeket. Ugyanakkor a cipész ksz cipőjavító részlegei igen helyesen a késő . délutáni órákban is fogadják az ügy­feleket. Elégedettek a békés­csabaiak az órajavítással is, különösen amióta a szolgál­tató ksz új helyiségében vé­gezheti ezt a munkát. Ezeken a napokon teljes erővel folytatódik a legna­gyobb nyári munka,', az ara­tás. Kisebb zökkenőktől, eső­től, rövid ideig tartó gépál­lásoktól eltekintve eddig za­vartalannak mondható a be­takarítás. A búza minősége és a hektáronkénti átlagter­més a gazdaságok túlnyomó többségében óvatos becslések szerint is eléri, vagy megha­ladja a tavalyit. Legnagyobb gondot a szal­ma betakarítása okozza, ke­vés az üzemekben a bálázó­Miként a megyében, or­szágszerte aratnak, maximá­lis teljesítménnyel dolgozik a magyar mezőgazdaság kom­bájnállománya. A kalászos gabona betakarítása a hét elején vált általánossá. A termés az ország északi vi­dékein is beérett, úgy, hogy a mezőgazdászok a határba küldhették az arató-cséplő gépeket. A kombájnok telje­sítménye az elmúlt évhez ké­pest tovább nőtt, idén 20 szá­zalékkal nagyobb a kapaci­tásuk, s ha az időjárás to­vábbra is kedvez, úgy gyor­sított ütemű betakarításra lesz lehetőség. A gépek na­ponta a termőterület 7 szá­zalékáról képesek levágni a gabonát, ez azt jelenti, hogy 24 óra alatt 120 ezer hektá­ron vágják le és csépelik el a kalászos gabonát. Az őszi árpa betakarítása lényegében országszerte be­fejeződött. Beérett a tavaszi árpa is, a termés levágása nem tűr halasztást, ezért a gépek teljes erővel dolgoz­nak az árpatáblákban. A búzának több mint egy- harmadát takarították be. Az ország különböző vidékei kö­zött a növények eltérő érett­ségi stádiuma miatt eléggé nagy különbségek alakultak ki, mert például amíg Bara­nya, Békés és Csongrád me­gyékben a búzatáblák felén végigvonultak már a kom­bájnok, addig Borsodban, Nógrádban és Szabolcs-Szat- márban a megyei termőterü­leteknek csak 15 százalékát aratták le eddig. Ez a diffe­rencia azonban természet- szerű, és semmiféle fennaka­dást nem okoz a betakarítás további menetében. A rozst és a triticalet szintén vágják, a termőterületnek 12 száza­lékáról hozták le eddig a gabonát. A zab aratása még nem kezdődött meg, de a kö­zeli napokban már a zabtáb­lákban is feltűnnek majd az aratóbrigádok. Az aratást kí­sérő munka, a szalma beta­gép és a villás emelő. Né­hány helyen fennakadás volt a búza átvételénél, máshol a rossz üzemanyag-ellátás akadályozta a szárítók fo­lyamatos működését. A gaz­daságok megfelelő számú kombájnnal kezdtek az ara­táshoz. A szervezettség bi­zonyítja, hogy ahol már be­fejezték az aratást, onnan át­irányítják az arató-cséplőket a nehezebb helyzetben levő mezőgazdasági üzemekbe. (Folytatás az 5. oldalon) karítása, a jó idő következ­tében meggyorsult, a koráb­bi napok záporai és zivata­rai egy ideig akadályozták ezt a munkát. Az aratásra jól felkészül­tek a gabonaipari vállalatok, folyamatos az átvétel, egye­lőre nincs fennakadás a ga­bona fogadásánál. Az elmúlt napokban még szárítani kel­lett a szemeket, ez sem oko­zott fennakadást, miután a mezőgazdasági üzemek és a gabonaipar kellő számú szá­rítógéppel rendelkezik. Prog­ram szerint látják el pótal­katrészekkel a nagy munkán dolgozó gépállományt. Az il­letékes vállalatok naponta 200 soron kívüli megrende­lést elégítenek ki, és jól szer­vezett munkával biztosítják a 14 500 gabonakombájn le­hető legjobb kihasználását. A szakemberek szerint azért van ilyen nagyszámú alkat­részre szükség, mert a kalá­szos gabona területének több mint egynegyedén a növény- állomány megdőlt, a viharok nyomán a földre feküdt, saz ilyen gabona aratása erősen igénybe veszi a gépeket és természetesen a kezelő sze­mélyzetet is. A legtöbb üzemben — nagyon helyesen — olyan anyagi érdekeltségi rendszert alakítottak ki, amely a kombájnost messze­menően érdekeltté teszi a megdőlt gabona igen gondos levágásában, a termés men­tésében. Július 8-án nyolc megyét ért jégkár. A pusztítás mér­téke egyelőre nem ismert. A felmérések folyamatban van­nak. Tény azonban, hogy összefüggő kalászos gabona vetésterület is szenvedett jégkárt. Egyebek között pél­dául Győr-Sopron megyé­ben. A viharok nyomán az esők viszont használtak a kapás­növényeknek, felüdültek a kukoricák, és kertészeti nö­vények is nedvesség-utánpót­lást kaptak, ami elősegíti a kívánt fejlődést. ABC-áruházak, vendéglők, presszók épülnek megyénkben Munkában a magyar mezőgazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents