Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
1977. július 13., szerda o Iskolai karbantartás A városi tanács költségvetési építőipari fizeme végzi a nyári karbantartást Békéscsabán, az 1. számú általános iskolában. A tantermek, lépcsők, kerítések rendbehozása után az új rész garanciális javítását is elvégzik. Július 30-ig ezek a munkák befejeződnek. Képünkön az iskola takarító személyzete nagy szorgalommal végzi a nyári nagytakarítást Fotó: Gál Edit SZOT-ösztöndijak Felhívás munkásfiatalok szavalóversenyére Nyakig a történelemben A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Írók Szövetségévé kötött együttműködési megállapodás alapján pályázatot hirdetett SZOT irodalmi ösztöndíj elnyerésére. Az ösztöndíj célja, hogy elkötelezett írótehetségeknek segítséget adjon a munkás-életérzést tükröző, a dolgozók mai életét és erkölcsi arculatát szocialista szellemben ábrázoló művek alkotásához. A nyilvános felhívásra 114 pályázat érkezett. A SZOT titkársága a felkért ■ ■ ■■■ rrm Van jovoje Szokatlan időpontban, július 12-én tartott rizstermesztési bemutatót Csárda- szálláson a KITE rizstermelési szakbizottsága és a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet. Általában szeptemberben szokták megrendezni az ilyen szemléket, mert akkor már a terméseredményeket is becsülni lehet. De azért ez a mostani is érdekes tanulságot hozott. A rizs fejlődéséből lehet következtetni a vetési időre, látható a vízkezelés módja, a vegyszeres növényvédelem hatása és a fajtakísérleti táblákon a különböző rizsfélék egymáshoz viszonyított fejlettsége. Mindezekről szólt Schup- kégel Sándor, a csárdaszállási Petőfi Tsz elnökének szakszerű magyarázata, melyet a rizsföldeken hallhatott a mintegy 80 szakember. Elmondta az elnök azt is, hogy szövetkezetükben a 4200 hektár szántóból ez évben 641 hektáron termelnek rizst Ez a terület 15 százaléka, a tervezett árbevétel viszont csaknem 22 millió forint, mely a növénytermelés bevételének több mint 34 százaléka. E számok után érthető, hogy a termelőszövetkezetben kiemelt ágazatként kezelik a rizst. Ez meg is látszik a szépen gondozott táblákon. Ez évtől már fajtafenntartással és fajtajavító nemesítéssel is foglalkozik a szövetkezet. A vetésterület mintegy felén Nukleoryza fajtát termelnek, és ennek a fajtafenntartását is ők végbizottság javaslatának figyelembevételével a következő tíz írót részesítette SZOT- ösztöndíjban egy esztendőre: Békési Gyula, Galgóczi Erzsébet, Huh István, Király Zoltán, László Anna, László Lajos, Mátyás Ferenc, Péntek Imre, Taar Ferenc, Tamás Menyhért. Kedden a szaktanács székházában Virizlay Gyula, a SZOT titkára és Dobozi Imre a Magyar Írók Szövetségének elnöke találkozott a SZOT irodalmi ösztöndíjas írókkal. zik. Ebben, valamint a fajtajavító nemesítési kísérletekben is szoros együttműködésre törekszenek a kutatókkal, intézetekkel, melyek segíteni tudják munkájukat. Ezen a bemutatón többször elhangzott, hogy a magyarországi rizstermelésnek van jövője! A KITE és a szarvasi rizstermelési rendszer által kidolgozott és a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább javított technológiákkal eredményesen A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete a költészet napja tiszteletére 1978. április 7—8-án Salgótarjánban megrendezi a vers- és prózamondó munkásfiatalok IV. országos találkozóját. A találkozón az 1977. évben megrendezendő munkahelyi (üzemi, vállalati, intézményi), valamint megyei és budapesti vers- és prózamondó versenyeken legjobban szereplő munkásfiatalok vesznek részt. Az országos találkozón szakzsüri előtt kerül sor a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyének országos döntőjére, ahol a legjobbak arany, ezüst és bronz diplomát kapnak, illetve elnyerik a rendező szervek és Salgótarján társadalmi szerJúlius 1-től az Egészség- ügyi Minisztérium Egészség- ügyi Felvilágosítási Központja Országos Egészségnevelési Intézetként folytatja működését. Korántsem csupán névváltozásról van szó: az intézkedő miniszteri utasítás tükrözi ezt a szemléleti változást, amely az egészségnevelés megítélésében országszerte végbement. A központ a minisztérium más országos szakintézeteivel azonos rangra került, s a jövőben azokkal még szorosabb egységben működik együtt. Az intézet — amely a jogszabály szerint a minisztérium szervezési, módszertani, továbbképzők és tudományos kutató alapintézménye — korábban sem elszigetelten tevékenykedett. A jövőben a többi országos szakintézet az eddiginél intenzívebben vesz részt az egészséges életmódra nevelés tartalmi feladatainak kidolgozásában. A hatékony együttműködésre a közelmúlt is számos jó példát adott. Az Országos Szemészeti Intézet jelezte Réldául, hogy nagy számban fordulnak elő lehet termeszteni ezt a növényfajtát is. Ha a gazdaságok kellő támogatást kapnak és sikerül növelni a gépi, szakmai színvonalat, akkor az V. ötéves terv végére elérhető, hogy az ország rizsszükségletét hazai termésből fedezzük. Ehhez persze olyan fajták is kellenek, melyek a hazai • viszonyok között is kielégítik a legfontosabb termelő igényeket: bő termőképességűek, ellen- állóak a rizsbetegségekkel szemben, rövid tenyészidevezeteinek és üzemeinek dijait. A versenyeken kizárólag 30 éven aluli munkásfiatalok (szakmunkástanulók, üzemek, vállalatok, intézmények fizikai állományba sorolt dolgozói és közvetlen termelésirányítók: technikusok, művezetők) vehetnek részt. Egy kötelező és egy szabadon választott verssel vagy prózával lehet versenyezni. A kötelező vers vagy próza: SZOT-díjas szerző műve:, a szabadon választott vers vagy próza kiválasztásánál a fiatalokkal, mai életünkkel foglalkozó derűsebb hangvételű művekre hívják fel a figyelmet. A vers vagy próza előadásának maximális időtartama 8 perc lehet. A versenyekre a munkás- fiatalok a munkahelyi és megyei (budapesti) rendező szerveknél jelentkezhetnek. glaukomás — zöldhályogos — megbetegedések, szükség lenne megelőzésének, felismerésének és gyógyításának módját széles körben megismertetni. Ennek nyomán jelent meg több mint tízezer példányban egy a népszerű ismertető kiadvány. Hasonló együttműködéssel, az Országos Urológiai Intézet segítségével íródott meg a „Tanácsok veseköveseknek” című füzet, s számos más kiadvány született ily módon. Az intézet a következő években szélesíti szakmai és módszertani iránymutató munkáját. Ezt a mindennapi gyakorlat követeli meg sürgetően. Elkészült az V. ötéves terv időszakára szóló átfogó, konkrét munkaterv is. Eszerint az Országos Egészségnevelési Intézet a fő erőket három nagy témakörre összpontosítja: a mozgás, a táplálkozás, és a higiénés magatartás népszerűsítésére. Ezenkívül kiemelten foglalkoznak továbbra is a családi életre neveléssel és az idült betegek egészségnevelésével. jűek, géppel betakarítható- ak és jó az ipari kihozataluk is. Ilyen a már említett Nukleoryza, de több más, sokat ígérő fajtával is kísérleteznek a szövetkezetben. Hasznos volt ez a bemutató, mert az összesereglett szakemberek láthatták: a rizs meghálálja a törődést és a hozzáértést. Ha az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítják más gazdaságokban is, akkor megvan a remény arra, hogy 1980 után feleslegessé válik a rizs importja. orozatot indított egyik könyvkiadónk fiatal felnőttolvasók számára: ismerjék meg az európai - és a magyar történelmet úgy, ahogyan ezt a történelmet a szépirodalom elmeséli. Az ókori rabszolgatársadalmat tehát egy Spartacus-regény- ből például, a középkori parasztháborúkat egy Dózsa- regényből, a francia forradalmat Victor Hugo 1793 című regényéből, a tőkés rend kezdeteit Balzac Goriot apójából, és így tovább. A sorozat tervezése közben aztán eljutottak Magyarország történetének 1945 utáril szakaszához, meg egy bökkenőhöz: van-e olyan regény, amelyből ennek a bő három évtizednek a történelme kiolvasható? Hamar meg kellett állapítaniuk, hogy természetesen nincs. Természetesen, mondom, hisz egy ilyen vállalkozáshoz távlatuk sincs még a regényíróknak, s tálán a gyors változások se kedveznek az ilyen vállalkozásnak; tény, hogy mindegyik félbeszakadt eddig: Déry Tibor el sem jutott 1945 utánig a Felelet-tel, Darvas József Részeg esője mindörökre befejezetlen maradt, Mesterházi Lajos Tanúsága is megállt valahol az első- éveknél. Maradtak hát a novellák, a rövid elbeszélések. Állítsak össze egy elbeszélésgyűjteményt, beszéltek rá a kiadóban, kerekedjék ki három évtizedes történelmünk azokból a pillanatképekből, amelyeket egy-egy elbeszélés rögzített, meg-megállítva az elrohanó időt. Nekihasaltam tehát a kortárs magyar elbeszélésirodalomnak, belenézegettem történettudományi munkákba is, hogy a könyv utószavában fölvázolhassam a reménybeli olvasóknak: mi is történt itt nálunk 1945 óta. Most pedig elmondom röviden, milyen töprengésre késztetett ez a röpke történelmi stúdium. Töprengésem egyetlen kérdőmondatba is belesűríthető: csakugyan, mi is történt itt velünk és körülöttünk — vajon ismerjük-e azt a történelmet, amelyben nyakig benne vagyunk? Attól kezdve ugyanis, hogy „kijöttünk a pincéből”, egészen a mai napig, a történteknek valami hallatlan gazdagságát zúdította rám ez a stúdium, mindahhoz képest azonban, ami történt, úgy találtam: valami végtelenül leegyszerűsített sémát őriz csak a mindennapos közemlékezet. Gondoljunk csak arra, hogy az alkalmi beszédek,' az ünnepi cikkek, az iskolai tankönyvek és a jubileumi kabaréműsorok a következő panelszakaszokból állítják ösz- sze három évtizedes történelmünk fantomépületét: Átlag Lajos magyar állampolgár először feljött a pincéből, soványan, bizakodva, a puszta életben maradásának örülve — aztán egy vonat tetején batyuzni indult. Ez az első panel. Ugyanez az Átlag Lajos felépítette romjaiból az országot, még mindig soványan, de még több bizakodással, hiszen az afcát „fényes szellők” simogatták. Ez a második pánel. Jött azonban a megcsalat- kozás e bizalomban. Átlag Lajos ekkor vezérek fényképe alatt menetelt, letagadta nyugati rokonait és lóden- kábátban járt. EZ a harmadik panel. Átlag Lajos addig-addig menetelt, míg egyszer csak bele nem menetelt egy tüntetésbe, amely csúnya hőzöngésben és lövöldözésben folytatódott. Átlag Lajos mégsem szaladt nyugati rokonaihoz a zűrzavarból. Ez a negyedik panel. Jól is tette, hogy nem szaladt el, mert most már autója van, s olyan világban él, amelyben vannak még hibák, de aki igyekszik, annak víkendháza is lehet. Ez az ötödik panel. De mert az ilyen leegyszerűsítések is megkívánnak apró, hitelesítő mozzanatokat, hát a közemlékezet számon tartja még azt is, hogy a batyuzások idején melasz- szal édesítettük a kukoricakását, hogy „fényes szellők” idején kihajtott inggallér volt a divat, hogy a vezérek, fényképe alatt virslit is kaptunk május elsején, hogy a lövöldözés közben ingyenpulykát osztogattak valamely előkelő intézmény perzsasző- nyeges tanácstermében és hogy a mai autósvilág kezdetén a Skoda Octavia számított az álmok netovábbjának. Ezzel a karikatúra-történelemmel szemben pedig ott áll a számunkra alig ismert valóság-történelem. Az emlékezet mélyebb rétegeiben, a látható emíékjelekben, a felejteni nem tudó idegsejtekben, a pillanatképeket rögzítő szépirodalomban és a tényeket előszámláló történeti tanulmányokban. Amelyen két, ha megvalltunk, záporozzák ránk a tudást is önmagunkról (micsoda tömegek maradtak ki például érzelmileg a „fényes szellők” mámorából, mennyi bizalmatlanság rejlett nagy bizakodásunkban — épp e tömegek iránt, mily kevéssé csatlakozhatott, aki hitével eleve sem személyeken csüg- gött, és milyen izgalmas gazdag társadalmi-erkölcsi-ízlés- beli változásokban az a mostani szakasz, amelyet a panel szerint kispolgári, kiegyensúlyozottság jellemez), meg záporozzák ránk az öntudást; az önérzést is: milyen példátlanul érdekes eseményeknek vagyunk kortársai, tehát cselekvő és szenvedő részesei. De éppen, mert nyakig benne vagyunk, helyzetünket csak akkor érzékelhetjük történelemként, ha szüntelenül megváltjuk. Ha most, amikor a történelem egyébként olyannyira divatba jött, — hogy egy ország lesi a készülékek előtt: mit tud a vetélkedő tévécsalád a Napkirály Franciaországáról, — hogy regényes ősmexikói és reneszánsz történetekkel könyvsikereket lehet aratni, •$. — hogy a mai írott drámák többsége is régmúlt korokat idéz a színpadra, — hogy Angliai Erzsébetet milliók csodálják meg a képernyőn, — hogy a maja és azték kultúráról lázas vita folyik a sajtóban és országos felhívás biztatja az úttörőket, segítsenek földeríteni: vadkan vagy orgyilkos ölte-e meg Zrínyi Miklóst, ha tehát éppen most nem felejtjük el: a legfontosabb történelem a miénk. z a jelenkori, amelyben nyakig benne vagyunk. Amelyet mindennél jobban ismernünk kell. Mert minden történése a bőrünkre megy. És mert ez az egyetlen olyan történelem, amelyen változtatni, javítani tudunk. Faragó Vilmos Szépen fejlődik a rizs a csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet földjein Fotó: Lányai László a hazai rizstermesztésnek Egészséges, életmódra nevelés
