Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-08 / 159. szám
1977. július 8., péntek o Nyugdíjas-találkozó A Gyulai Vasipari Szövetkezetben nyugdíjas-találkozót rendeztek a minap. Képünkön a nyugdíjasok megtekintik a szövetkezetben készülő termogenerá torok egyikét, ezeket a berendezéseket üzemcsarnokok és nagyobb helyiségek (ütésére használják majd Fotó: Veress Erzsi Csökkentenék a kocsiállást a vasúti csomóponton Országos tanácskozás Gyulán Munkások és a kulturális élet Lengyelországban Értékelték a jubileumi munkaversenyben részt vevő 30 szocialista brigád mintegy 360 dolgozójának féléves munkaeredményét a békéscsabai vasúti csomóponton. Az első fél évben 7488 személyszállító vonatot indító MÁV-állomás brigádjai a munkaversenyhez csatlakozó felajánlásukban a legnagyobb tétnek az áruszállítás gyorsítását tartották. A mostani értékelés szerint nem vallottak szégyent a vasutasok. Vállalásuk teljesítésére szerződést kötöttek a Békés megyei Állami Építőipari Vállalattal, a Közúti Igazgatósággal, valamint az Épületszerelő Vállalattal, melynek eredménye, hogy a tervezett 186 ezer tonA MÁV Szegedi Igazgatóságánál a XXVII. vasutasnap programja tegnap délelőtt 10 órakor Szegeden, a MÄV- igazgatóság tanácstermében kezdődött. A törzsgárda-elis- merésben részesülők közül ez alkalommal 56 szolgálati vezetőnek, függetlenített párt-, szakszervezeti és KISZ-tisztségviselőnek Lovász Lázár vasútigazgató és Gajda Mátyás, a Vasutas Szakszervezet területi bizottságának titkárhelyettese adta át a MÁV szolgálatában eltöltött hosszú évek után járó törzsgárda-elismerést. Szombaton 9 órakor az igazgatóság épületében megkoszorúzzák az 1919-es vasutasmártírok emléktábláját. Délelőtt fél tízkor Szegeden, a Tisza Szálló koncertterména áruszállítást több mint 15 ezer tonnával „megtoldot- ták” az első fél évben. A szocialista brigádok nagyszerű munkájának köszönhető, hogy a kocsitartózkodást a tolatás, a pontos indítás és kirakodás jobb megszervezésével — kooperálva a szállíttató vállalatokkal — több mint másfél órával megrövidítették. Ezzel megvalósították azt a céljukat, hogy a szállító feleknek mindenkor biztosítani tudták az igényelt vagonokat, s rakodási időre azokat rendelkezésre bocsátották. Így a „csatlakozó vállalásukat” 2,5 százalékkal teljesítették túl. ben rendezik meg az igazgatóság dolgozóinak központi ünnepségét Vasárnap fél 11 órakor Szegeden, a Széchenyi téren kerül sor a területi vasutas fúvószenekarok találkozójára. Ezen részt vesznek Békéscsaba, Kiskőrös, Kiskunhalas, Szentes és Szeged vasutas fúvószenekarai. A központi ünnepségen kívül Békés megyében több vasúti csomóponton rendeznek ünnepséget. Többek között Mezőhegyesen június 8- án, pénteken délután 3 órakor az ÁFÉSZ nagytermében, Békéscsabán pedig szombaton délelőtt 10 órakor a MÁV-klubkönyvtárban emlékeznek meg a XXVII. vasutasnapról. Július 6-án a gyulai szabó szövetkezet a szövetkezeti ipar 80 képviselőjét fogadta, akik az ország minden részéből érkeztek. A Könnyűipari Minisztérium, az OKISZ és a Könnyűipari Kutató Intézet munkatársai egész napos tanácskozáson értékelték a szabó szövetkezetben ez év január 1. óta az OKISZ Labor által bevezetett új szervezési szisztéma eredményeit. A szimpozion előadói, s a tanácskozás valamennyi szakembere elismerően nyilatkozott a tapasztaltakról. Az új szervezési módszer eredményeként az első fél évben mintegy 15 százalékkal emelA HVDSZ Békés megyei bizottsága tegnap délelőtt ünnepi nagyaktívaülést tartott a szakszervezet megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére. A több mint száz meghívott között ott voltak a megyében működő alapszervezetek képviselői és megjelent az értekezleten Seprényi Sándor, a HVDSZ Központi Vezetőségének elnöke, Irházi Lajosné, az SZMT titkára, továbbá dr. Takács János és Tóth János, a megyei tanács osztályvezetői. Szalay Istvánná megyei titkár beszédében először a megalakulás idejére emlékezett vissza. A tanácsi vállalatok nagyon mélyről indultak, gyenge anyagi és szociális feltételekkel. Az új szakszervezetnek a sok, de kis létszámú üzem fel- emelkedését kellett segíteni és a mozgalmi életet kiépíteni, lényegében tapasztalat nélkül. Fokozatosan, a vállalatok erősödésével, a szakszervezet is mind több eredményt ért el a munkaversenyben és a kulturális életben. S míg 15 évvel ezelőtt alig volt egy-két szocialista brigád, ma már a szakszervezethez tartozó vállalatokban 316 brigád 3354 taggal versenyez. Nőtt a szakmai és általános műveltsége a tagságnak, s egyre kevesebb azoknak a száma, akik Üj létesítményekkel gyarapodott a közelmúltban Kötegyán. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ átadta a korszerűen berendezett étkezdét, ahol 150 személyt szolgálhatnak ki megfelelő körülmények között. Megoldódott a község vízellátási gondja*is: az elmúlt esztendőben 320 ezer forintos költséggel fúrott kutat most kökedett a termelékenység a szabó szövetkezetben. A korszerű üzemszervezés, az új technológiák alkalmazása, az előre tervezett tevékenység bevált. A Könnyűipari Minisztérium képviselője, aki többek között szólt a távlati fejlesztés feladatairól, kijelentette, hogy ezt a módszert szükséges elterjeszteni mindenütt a szövetkezeti köny- nyűiparban. Az új szervezési szisztéma egyik fő eredménye a gépesítés maximális kihasználásának biztosítása. A szövetkezet termelékenységnövekedését jól szolgálta a két műszakos termelés is. nem végezték el az általános iskola 8 osztályát. A dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulását igazán csak azok tudják értékelni, akik ismerték a régi állapotokat, vagy akár a tíz évvel ezelőttit. A tagság 40 százaléka nő, 35 százaléka 30 éven aluli fiatal, épp ezért a nőpolitikái és ifjúságpolitikai munkát nagy figyelemmel folytatják az alapszervezetek. Ugyanakkor a szakmában megöregedett kiváló munkások, törzsgárdatagok megbecsülése jó példával szolgált. A szakszervezet alapításában és az azt követő években kiemelkedő munkát végzett társadalmi tisztségviselők jubileumi emléklapot kaptak. Ötvenöt aktívának vállalati megemlékezéseken adták át az oklevelet, a jelenlevő 28- nak pedig Seprényi Sándor nyújtotta át az elismerést. Emléklapot kapott többek között Farkas Istvánné, az Orosházi Faipari Vállalat dolgozója, Kocsis Pál, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat szakszervezeti titkára, Dudás Jánosné, a Patyolat és Gyepes István, a gyulai kertészet nyugdíjasa. Ezután a résztvevők megtekintették a 25 év fejlődését bemutató kiállítást és a vállalatok termékbemutatóját. V. M. tötték rá a törpevízmű-há- lózatra. Egyébként Köte- gyánban a lakosság 90 százaléka vezetékes ivóvízellátásban részesül. A helyi Petőfi Tsz-ben elkészült a 250 vagonos gabonatároló, illetve szárító. Az óránként 10 —15 tonna gabona szárítására alkalmas üzemet a Petőfi Tsz házi építőbrigádja készítette. gy új típusú, szocialista kultúra kialakítása hosszú és összetett folyamat, amely több nemzedéknyi időt vesz igénybe, és ennek tanúi, s egyben alakítói mi vagyunk. Az aránylagosan lassú ütem oka — főleg, ha ezt összehasonlítjuk a politikai és gazdasági fejlődés ütemével — e terület jellegében keresendő. Magába foglal ugyanis olyan tartós elemeket — mint a megrögzött szokások és hagyományok, az erkölcsi és esztétikai értékek hierarchiája —, amelyek évszázadok óta felgyülemlettek. A kulturális életben bekövetkezett legnagyobb változás Lengyelországban az utóbbi 30 év alatt a munkásrétegek kulturális fejlődése volt. Érdemes közelebbről is szemügyre venni e változások jellegét és hajtóerejét, mivel azok döntően befolyásolják a nemzeti kultúra jövőjét. A háború és a megszállás időszakának súlyos eseményei és később az emberek nagyarányú vándorlása azt eredményezte, hogy a korábbi vegyes nemzetiségű munkásréteg egynemzetiségűvé változott. E tény igen nagy jelentőségű a kulturális fejlődés szempontjából, azt nagymértékben elősegíti, lendítő erőt ad a művészi tevékenységre, s ennek népszerűsítésére, megkönnyíti a szervezés munkáját, s lehetővé teszi a közös hagyományokon és történelmen épülő kultúra fejlődését. Ugyancsak lehetővé teszi a közös nyelvű iskolai oktatást. Ezen a területen hatalmas változások mentek végbe 1945. óta. Nem csupán az analfabetizmus felszámolásáról van szó, hanem a munkások képzettségének átlagos szintű emelkedéséről is. A jelen nemzedéke, amely már a népi államban született és nevelkedett, összehasonlíthatatlanul magasabb általános és szakmai képzettséggel rendelkezik. A fiatal munkások, akik most állanak munkába, a lengyel munkásosztály történelmének legképzettebb nemzedéke. A színházak színpadán estéről estére együtt aratnak sikert vagy buknak meg a színészek, a díszletek és jelmezek tervezői. A művészek hétköznapi munkája láthatatlan a közönség előtt. A színház belső világának titkairól lebbenti le a fátylat Scháffer Judit és Csányi Árpár jelmez- és díszletterveinek bemutatása Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. A műsoros kiállítás Ki tudná megmondani, hogy mennyi gabona szóródik le a szállítójárművekről az utakon? Most például Ka- muttól a Békéscsaba— Szarvas közötti út elágazásáig annyi a búza, hogy egyes helyeken alig látszik tőle az aszfalt. Verebek, galambok, gerlék legelésznek rajt nagy buzgalommal, de olyan tömérdek a szem, hogy az ország minden galambjának sok lenne. A Balkán összes gerléje ide repülhetne és talán még a telet is átvészelhetné ennél a „terülj asztal- kám”-nál. A művelődés forradalma, amelyről itt szó esik, ez a változásoknak csupán egy, de nagyon fontos hajtóereje. Az iskola, főleg a munkás életében, fiatalságának legkorábbi éveit érinti, személyiségének legfőbb formálója, és előkészíti őt a szakmai és társadalmi életre. A munkásrétegek szakmai és társadalmi élete szoros kapcsolatban áll az ország iparosításával és a városok fejlődésével. Az utóbbi évek nagy beruházásai, az új ipari központok kialakítása — gyakorta a hagyományosan mezőgazdasági régiókban — a munkásrétegek nagyarányú létszámnövekedését eredményezték. A falvak lakóinak a munkásrétegekbe való beolvadása bizonyos nehézségeket okoz a kulturális élet fejlődésében, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a két réteg kulturális igényei a fejlődés során mindinkább megközelítik egymást. A nagy ipari létesítmények egyben a társadalmi és kulturális élet központjai is. A munkásrétegek ma már elvárják, hogy az üzemek nem csupán a szakmai élet és a kereseti lehetőség helyei legyenek, hanem a kulturális igények kielégítését is szolgálják. A szabad idő nagymértékű növekedése, a hosszabb szabadságolási idők és a szabad szombatok bevezetése, fokozzák a munkások kulturális igényeit és új problémát vetnek fel: a szabad idő ésszerű és teljes kitöltését. Persze nem mindenki számára adatott meg a szabad idő jó kihasználásának lehetősége. Felmérések szerint a családos munkásnők átlagban napi 1 órával kevesebbet tudnak hasznosítani a szabad időből, mint az egyedülállók. I I engyelországban a munkás ma már alig | ___I találkozik a kispolgári kultúrával és környezetével. Érdeklődési köre mindinkább a nemzet nagy kérdései, történelme, művészeti és irodalmi élete felé fordul, ami lendítője kulturális felemelkedésének. július 9—10—11. és 12-én este 7 órától látható. A jelmezeket művészek mutatják be és műsorral szórakoztatják a közönséget. Bodnár Erika, Csere Ágnes, Faludy László, Ronyecz Mária, Szegváry Menyhért, Szirmai Péter lesznek az est művészvendégei. Hangfelvételről megszólal Győri Emil és Uray Tivadar, közreműködnek még a Nemzeti Színház stúdiójának növendékei. Hogy miképpen kell szállítani a gabonát, azt mindenki tudja, akinek ez a feladata. Nemcsak a gépkocsi- vezetőkre gondolok, hanem a betakarítás irányítóira is. Kötelességük a keresetükért becsületes és körültekintő munkával elősegíteni, hogy veszteség nélkül kerüljön a tárolás helyére a gabona. Aki pedig mulasztást követ el, feleljen érte. A hanyagságuk következtében keletkező károkat nem lehet egy- egy gazdaságra, illetve az egész társadalomra hárítani. —or Ünnepségek a vasutasnap alkalmából Jubilál a helyiipar és a szolgáltatás szakszervezete Új létesítmények Kötegyánban INTERPRESS—KS Jelmezés díszletkiállítás Pazarlás az úton
