Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

1977. július 5., kedd Tanácsi segítség a DÉGÁZ-nak A hálózatépítők jelenleg a Hajnal utcában fektetik le a ve­zetéket Fotó: Béla Ottó Gyulán is egyre több igény­lő várja, hogy vezetékes gáz­hoz jusson. A DÉGÁZ a meg­növekedett igényeknek nem tud eleget tenni kellő anyagi fedezet hiányában, vagyis az igények itt is lényegesen na­gyobbak, mint amennyit a vállalat teljesíteni tud. A közelmúltban Gyula vá­ros Tanácsa a DÉGAZ veze­tőivel megállapodást kötött az V. ötéves tervi gázprog­ram 1978—79. évi ütemezésé­re. Ennek alapján a tanács jövőre egymillió forint fej­lesztési hitelt biztosít a gáz­vezeték-építőknek, amelyet a vállalat 1979-ben visszafizet. Ezzel a hitellel lehetőség nyí­lik arra, hogy a következő évben vezetéket építsenek a Pósteleki—Cselebi, Martos Flóra, Dobos, valamint a Szegedi Kiss István, Munká- csy és Ecsedi utcában. Elké­szült a DÉGÁZ fejlesztési terve az 1979-es évre is. Ek- 4 kor újabb lakóházakhoz ve­zetik be a földgázt. Kisnyo­mású vezetéket kap a Csiga, Tavasz, Ecsedi, Szakái Lajos és Klapka utca. 248 ezer igénylő autéra vár Rekordforgalmat bonyolí­tott le a MERKUR az év el­ső felében: 50 ezer személy- gépkocsit adott át új tulaj­donosának. (1976 azonos idő­szakában 40 ezret.) — Az év második felében — mondja dr. Oroszi János, a MERKUR kereskedelmi igazgatója — még mintegy 37 ezer személyautót kívá­nunk forgalomba hozni: 17 ezer Ladát, 8 ezer Traban­tot, 3 ezer Wartburgot, 2 ezer P 126-ost, 600 Dáciát és — amennyiben a hónapok óta húzódó árvitáink lezá­rulnak, úgy — 6800 új Sko­dát, a 105-ös új típusból. De ez nem minden: tárgyalunk további 4000 Lada, 3000 Tra­bant, 200 P 126-os és 100 Dácia terven felüli megvé­teléről, s még ez évi szál­lításáról. — Mennyien várnak új kocsira? — A legfrissebb adataink szerint: 248 ezer 410-en. Ez is rekord: 1974-ben 61 ez­ren, 1975-ben 143 ezren, a múlt év végén pedig 206 ez­ren tették le az előleget. Adataink szerint a legtöb­ben — 87 ezren — Ladát jegyeztettek elő, 77 ezren várnak Trabantra, 58 ezren Wartburgra, 19 ezren P 126­osra, 7 ezren Skodára, 4 ez­ren Dáciára. A maradék megoszlik Polski Fiat 1300 és 1500-as, Zaporozsec, Vol­ga és terepjárók között. — És meddig kell vára­kozni? — A nagy Polski Fiato­kat egy hónapon belül, az új Skodákat és a Zaporozse- cet jövő évi szállításra vál­laljuk, a többi típusra 1980- ig kell várni. — Űj típusok? — Mindössze egyre számít­hatunk, az 1600-as Ladára, melyet a tervek szerint a jövő évben kezdi szállítani a Togliatti-gyár. ■. Két, régen vajúdó problé­mát a MERKUR még nem tudott megoldani: az ütemes szállítások biztosítását és a megfelelő színválasztékot. A szerződések ugyan negyed­éves és azon bélül havi üte­mezést kötnek ki, de a leg­ritkább eset, hogy ezeket be­tartják. Ugyanez a probléma a színekkel is: mást rendel a MERKUR, s többnyire egész más színű kocsik érkeznek. A divatos színek egyébként: sárga, piros és koráll, a leg­kevésbé kedvelt: a türkiz­kék. (garai) Műszakpótlék — színvonalasabb szolgáltatás Mint ismeretes, július 1-én lépett hatályba a Miniszter- tanács 15/1977. számú rende­leté az élelmiszer-kiskereske­delemben, a vendéglátásban és a szállodaiparban délutáni és éjszakai műszakban dolgo­zók pótlékjáról. Mi tette szükségessé ezt az intézke­dést? Erről kérdeztük Hor­váth Zoltánt, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak főelőadóját. — Köztudomású, hogy az élelmiszerboltok, ABC-áru- házak küzdenek a legsúlyo­sabb munkaerőhiánnyal, de nem jobb a helyzet a vendég­látóiparban sem. Tapasztal­hatjuk ezt mindennap vásár­lásaink során, amikor sorban állunk a pultok, pénztárak előtt, vagy látjuk, a lehúzott redőnyű üzleteket. Az étter­mekben, konyhákon, szállo­dákban sincs túljelentkezés kézilányokból, takarítókból és így tovább. A mostani bér- intézkedések remélhetőleg csökkentik az elvándorlást, vonzóbbá teszik a szakmát. A nemrégiben bevezetett mun­kahelyi pótlékkal együtt a műszakpótlék jelentősen ja­vítja a zömében nőket foglal­koztató kereskedelmi ágaza­tokban tevékenykedők hely­zetét. — Átlagosan hány fo­rinttal növekszik az érintett dolgozók havi jövedelme? — Megyénkben az élelmi­szer-kiskereskedelmi, a ven­öt évvel ezelőtt a Nem­zetközi Madárvédelmi Ta­nács Mamaiában tartott konferenciát, ahol elhang­zott, hogy fennmaradásuk­hoz sürgős beavatko­zásra van szükség. A nemzetközi szervezet vitáján egybehangzóan Ma­gyarországra ruházták azt a megtisztelő, de fölöttébb bo­nyolult feladatot, hogy egye­dülálló túzokállományának adottságait kihasználva, dol­gozza ki e faj mentésének el­méleti és gyakorlati módsze­reit. Legyen szervezője az európai munkaközösségnek, és adjon lehetőséget arra, hogy a témával foglalkozó szakemberek rendszeresen tanulmányozhassák a ma­gyarországi helyzetet és köl­csönös tájékoztatás segítsen a kutatásban. A hazai természetvédelem azóta hozzákezdett ehhez a feladathoz. Jóslatokba bo­csátkozni azonban túlságo­san korai lenne még. A tú­zokvédelem legkörülménye­sebb és legköltségesebb fel­adata a zárt telepen történő szaporítás és a visszavadítás megoldása, amelynek ma­gyarországi hagyományai a két világháború közötti évek­re vezethetők vissza. A har­mincas években Cerva Fri­gyes és Szombath László a budapesti állatkertben kí­sérletezett a túzok gépi kel­tetésével és nevelésével. A világon elsőként ők oldották meg ezt a feladatot. Hosszú szünet következett ezután, majd 1958-tól először a fővárosi állatkertben, majd a Budakeszin létesített Vad- biológiai Állomáson dr. Fo­dor Tamás karolta fel újból a zárttéri keltetés, nevelés, szaporítás gondolatát. Elő­deinek idejétmúlt módszerét korszerűsítette, és a hazai, meg időközben felzárkózó külföldi kísérletek eredmé­nye alapján ma már a tú­déglátóipari vállalat, vala­mint 17 fogyasztási szövetke­zet több ezer, főleg fizikai dolgozójának fizetése emel­kedik átlagosan 160-180 fo­rinttal. ,A két állami vállalat erre a célra ebben az évben egymillió 647 ezer, a szövet­kezetek több mint kétmillió forint központi támogatást kaptak. Természetesen ez az összeg változhat, hiszen az osztály július, augusztus, szeptember és október hóna­pokban felméri a valós hely­zetet, ennek alapján alakul ki a jövő esztendőben kifizet­hető műszakpótlék. Egyéb­ként a délutáni műszakban dolgozóknak óránként 2,40, az éjszakaiban 4,80 forint pót­lék jár. — Tehát arról van szó, hogy itt az ipartól eltérően fix és egységes összeggel növekszik a több műszak­ban foglalkoztatottak havi jövedelme. Mi következik ebből? — A kijelölt iparvállala­toknál valóban a személyi bé­reket 20-40 százalékkal emel­ték. A kereskedelemben vi­szont a számítás az átlag bér- színvonalon alapszik. Ennek az a lényege, hogy az alacso­nyabb jövedelműek jobban járnak, ami úgy gondolom, dicséretes törekvés. De a vál­lalatokat, szövetkezeteket is arra kötelezi, hogy a műszak- pótlékot legalább három- évenként a bérszínvonallal zok zárttéri keltetése, felne­velése megoldottnak tekint­hető. A szabadtéri és mestersé­ges állománymentéssel kap­csolatos eddigi tapasztalatok alapján hazánkban, köze­lebbről Dévaványán a Szeg­halmi Állami Gazdaság ré- helyi kerületében, amelyet az Országos Természetvédel­mi Hivatal védetté nyilvání­tott — alakítanak ki egy megfigyelő telepet. Itt a ter­mészetes pusztán és külter­jes nagyüzemi szántóföldi párhuzamosan növeljék. A kereskedelmi, vendéglátó vál­lalatok bérszínvonalát csak 25 százalékban érinti a műszak- pótlék, 75 százalékát az állam fedezi. — Véleménye szerint ez a rendelet befolyásolja-e az állóeszközök jobb kihasz­nálását? — Meggyőződésem, hogy igen. Mert a tej- és pékáru­boltoktól kezdve az étterme­ken át a szállodákig nagy összeget képviselő berendezé­seket üzemeltetnek. Nyilván­való: ha ezeket a hűtőgépe­ket, pénztárgépeket több mű­szakban használják, nem kell annyi új egységet létrehozni. Persze ez nem azt jelenti; most már nem szükséges a bolthálózatot fejleszteni. Min­denképpen abból kell kiin­dulni, hogy a műszakpótlék bevezetése a dolgozók kere­setének növelése mellett ha­tékonyabb gazdálkodásra ösztönzi a vállalatokat, fo­gyasztási szövetkezeteket — mondotta befejezésül Hor­váth Zoltán. Mindezekhez csak annyit: a kereskedelem, a vendéglá­tás egyaránt szolgáltatás. A műszakpótlék hatását remél­hetőleg mindannyian érez­zük majd az üzletekben, az éttermekben,, presszókban és szállodákban úgy is, hogy gyorsabb, pontosabb, udva­riasabb lesz a kiszolgálás. (seres) növénykultúrák eszményi környezetében történhet a szabadtéri állományvédelem módszereinek további kísér­letezése. A körülzárt telepen pedig közelről figyelhető meg és kísérletezhető ki a túzokok mesterséges nevelé­se. A tervek szerint a telep felépítése után az egész or­szágban szervezetten törté­nik majd a veszélyeztetett területekről a túzoktojások és -fiókák begyűjtése, ame­lyet a dévaványai telepre szállítanak. Nemsokára ide­hozzák majd a Vadbiológiai Állomáson - kikeltetett fióká­kat is, amelyek a telep első tenyészállatait képezik. A szakmai körökben nem­zetközi érdeklődés központ­jában álló dévaványai túzok­telep. Ősztől aratásig a neve­lőtér közelében emelt megfi­gyelőtoronyból a kutatás, ok­tatás, idegenforgalom és ha­zai turisztika érdeklődői szá­mára rendelkezésre áll. Tüskék, melyek nemcsak szúrnak, ha­nem néha fel is borítják az embert. Vegyük például a békéscsabai új és korszerű utak állapotát. Csak a dicsé­ret hangján lehet szólni ró­luk. Gyönyörűen lehet „ka- rikázni” rajtuk. A Szarvasi úttól egészen a — Bartókon át — a Gyulai útig. Kétsá­vosak, simák, mint a tükör. Azaz, hogy... Tegnap Ríttam: egy motorkerékpáros, Csa- nádapáca felé igyekezvén, nagyon csalódott arccal állt fel a Petőfi utca és a Gábor Áron utca közötti új, négy­sávos úton. Motorkerékpárját gondosan felemelte, megnéz­te, nem esett-e'súlyosabb hi­ba rajta, aztán saját magára nézett és megigazította össze­gyűrődött s megolajozott ru­háját. „A frász állna belé!” — mondta tört magyarsággal, mert akkor még az ijedtség­től alig tudott beszélni. Az történt ugyanis, hogy a nevezett útszakaszban nem vette észre a mintegy tízcen­tis szintkülönbséget, ami az új úttest és a régi csatornafe­dél között van és — felbo­rult. Szerencséje volt, mert lassan ment és ezért különö­sebb baja nem történt. De mehetett volna gyorsabban is. Ez esetben... Más. Pityi Palkót megfújta a szél, trüsszögött és ezért a vasárnapi hőség ellenére nem strandra, hanem moziba akart menni. A félhatos (azaz a második előadásra) a bé­késcsabai Brigád filmszín­házba váltott jegyet. Azt a hallomásból jónak mondott japán filmet szerette volna megnézni. A Szandakant. Az utcai kirakat előtt látta is: A második előadás: csak 18 éven felülieknek! — szól. Szó­val erre váltott jegyet, mivel elmúlt már tizennyolc éves. Igaz, azt is olvasta az utcai kirakatból, hogy az első két előadásra (fél 4, fél 6) az if­júsági bérletek is érvénye­sek. Neki ilyen nem volt, de hát hétforintos jeggyel meg­nézheti úgy is azt a sanda kant vagy minek is hívják. Csak akkor lepődött meg, amikor a japán film helyett az Inkák kincse című filmet vetítették a félhatos elő­adáson. Azt hitte, a meleg bontotta meg az agyát, nem jól konstatálta a kiírásokat. Üjra megnézte. Minden stim­melt. Tizennyolc éven felüli­eknek minősítették az Inkák kincsét (azaz a második elő­adást). A nagy meleg nem reá ha­tott tehát, hanem úgy látszik a kiírókra. Béla Ottó V. D. Tervező: a BÉTERV Ilyen lesz az épülő békéscsabai kórház Jobb ma egy túzok... Lassacskán módosul egynémelyik közmondás. Mint például ez is: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy tózok”. Ugyanis napjainkban már egyre kevesebb tú­zok van. Kihalófélben levő madár. Európában manap­ság 6500 túzok található. Mindössze. Valamikor a múlt században jóval több volt világszerte, de a szertelen vadászat, később a mezőgazdaságban fokozódó kemi- zálás jelentett- nagy veszélyt és pusztította ki ezer­számra az állományt. Hazánk aránylag szerencsés helyzetben van, mert a földrész túzokállományának 46 százaléka Magyarországon, 15 százaléka — több mint ezer — pedig Békés megyében található. A leg­sűrűbb az állomány Dévaványán.

Next

/
Thumbnails
Contents