Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
1977. július 3„ vasárnap Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke adta át tegnap délelőtt az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Tóth Bélának, a békéscsabai Dürer Nyomda gépszedőjének, valamint Bálint Ferencnek, a Békés megyei Levéltár főlevéltárosának a Munka Érdemrend bronz fokozatát nyugállományba vonulásuk alkalmával. Képünkön: Tóth Béla átveszi kitüntetését Fotó: Gál Edit Sikeres képzési év az Ifjú Gárdánál Szövetkezeti fiatalok tapasztalatcseréje Katonai erőviszonyok Az elmúlt év kimagasló eredményeket hozott a gyulai városi Ifjú Gárda történetében. Ugyanis az Erkel Gimnázium szakközépiskola szakasza a megyei szemlén első helyezést ért el és jogot szerzett a részvételre a Kaposvárott sorra kerülő országos Ifjú Gárda szemlén. Ez a tény meghatározó volt az 1976— 77-es képzési évben. Sikeres volt az Ifjú Gárda parancsnokság átszervezése, és eredményesnek bizonyult, hogy a hét tagú parancsnokság munkájába bevonták a társszervek képviselőit. A KISZ városi bizottsága — amely a városi parancsnokság közvetlen irányítását látja el — a képzési év előtt beszámoltatta a város két legnagyobb üzemének, a harisnyagyár, és a húskombinát KISZ-bizottság tikárait az irányításuk alatt működő alapszervezetek honvédelmi tevékenységéről. Korábban mindkét KISZ-bizottság célul tűzte ki egy-egy alegység Tizenhét különböző típusú kombájn aratja-csépeli az őszi kalászosokat a sarkadi Lenin Tsz határában. Szép tempósan haladnak a gépek. Jelszó: „Minden megtermett szem gabona magtárba kerüljön”. A jól szervezett betakarítás most fontosabb, mint valaha, hisz a természeti csapás sok kárt okozott az országban elsőnek alakult termelőszövetkezet határában. A nagy szárazság miatt késve, hiányosan keltek és fejlődtek a tavaszi növények, sőt 1800 hektáron egyáltalán A tejtermelés fokozására 1976-ban a kedvező vásárlási lehetőségeket kihasználva nyolc állami gazdaság Hollandiából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett feketetarka lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddig összesen 3500 európai feketetarka üszőt és 1100 holland lapály fajtába tartozó üszőt importáltak. Ezeket több gazdaságban törzstenyésztésbe fogták, a legtöbb üzemben azonban a hazánkban egyre létrehozását, ami csak a húskombinátnál valósult meg. Részt vettek és jól szerepeltek az Ifjú Gárda tagjai az MHSZ lövészversenyein. A vízgépészeti vállalat raja például megnyerte a városi és megyei döntőt, majd az országos döntőben is nagyszerűen helyt állt. A fiatalok több nagyobb városi rendezvényen is ott voltak és fegyelmezett magatartásukkal méltán vívtak ki elismerést nemcsak a lakosság,. hanem a város vezetőinek körében is. Az utóbbi évek legsikeresebb városi szemléjével zárták az elmúlt képzési évet. Remény van arra is, hogy az úttörőgárda megalakítása biztosítani tudja majd az Ifjú Gárda utánpótlását, örvendetes az is, hogy a képzési év során többen érték el a Kiváló Ifjú Gárdista megtisztelő címet, és két szakasz várományosa a Kiváló Ifjú Gárda alegység cím kitüntetésnek. nem kelt ki a vetőmag. Ráadásul jégverés is pusztított a Lenin Tsz nagy tábláin. Ezért fokozott gonddal ügyelnek a szemes termény és szálas takarmány betakarítására. A kombájnosok azért versenyeznek egymással, hogy minél rövidebb idő alatt biztonságba, azaz magtárba kerüljön a drága élet. Így született aratási rekord már a kezdet kezdetén Sarkadon. Bontó Gábor kom- bájnos három nap alatt 17 vagon gabonát takarított be. ismertebb holstein-friz fajtával keresztezték, és ily módon a születendő utódok teljesítményét némileg még fokozzák is. Holstein-friz tenyészüszőt 11 állami gazdaság vásárolt eddig, összesen 8400-at. 1977- ben 4300 üsző importjára kaptak engedélyi az állami nagyüzemek. Az a cél, hogy a tisztavérű holstein-friz állománnyal később elérik a 6000 kilogrammos tehenen- kénti tejtermelést. Tizenkilenc megyéből érkeztek szövetkezetekben dolgozó fiatalok tegnap, július 2-án Szarvasra, hogy részt vehessenek azon a tapasztalatcserén, melyet a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztálya, a SZÖVOSZ és a TOT ifjúsági bizottsága rendezett a számukra, a KISZ szarvasi városi bizottsága és a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ közreműködésével. A mai, 55. nemzetközi szövetkezeti nap Szarvason sorra kerülő országos ünnepségéhez .kapcsolódó tapasztalat- cserét az Árpád-szálló dísztermében tegnap délután tartották meg. Itt Gyenesei István, a KISZ KB mezőgazda- sági és falusi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, közöttük Nagy Jó- zsefnét, az Országos Szövetkezeti Tanács nőbizottságának elnökét, Varga Józsefnét, a SZÖVOSZ nő- és ifjúsági bizottságának titkárát, Sten- czel Fruzsinát, a TOT ifjúsáGazdag nyári program várja a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának júliusi látogatóit. Filmek, előadások engednek bepillantást a szovjet köztársaságok életébe, az ott élő, dolgozó emberek napjaiba. A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából július 5- én filmvetítéssel egybekötött előadást tartanak az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok megvalósulásáról. Megemlékeznek július 28- án a szovjet hadiflotta napjairól. Az SZKP gazdasági Múzeumi gyűjtőtábort szervezett a történelem iránt érdeklődő fiatalok számára a budapesti Munkásmozgalmi Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A nyári tábor szombaton nyüt meg. Résztvevői — mintegy harminc egyetemi-főiskolai hallgató — tíz napon át kutatják Baranya munkásmozgalmi emlékeit. A szervezett .gyűjtőmunka célja a kallódó emlékek megmentése. A leendő gi bizottságának elnökét, és Árgyelán Jánost, a KISZ Békés megyei bizottságának munkatársát Megnyitójában Gyenesei István többek között a következőket mondta a tapasztalatcsere céljáról: „Ezáltal is elő kívánjuk segíteni a három szövetkezeti ágazat... fiatalságának egymáshoz való közeledését.” Nagy József- né, a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusának, Stenczel Fruzsina pedig a termelőszövetkezetek III. kongresszusának határozatairól tartott tájékoztatót. A tapasztalatcsere ezután vitával folytatódott, melyet Gyenesei István vezetett. A téma: a KISZ KB 1978—79. évi akció- programjának tervezése során a szövetkezeti dolgozó fiatalokat érintő kérdések kö-' re. A szövetkezeti dolgozó fiatalok országos tapasztalatcseréjének résztvevői ma bekapcsolódnak a szövetkezeti nap programjába. stratégiája a fejlődés mai szakaszában — ezzel a címmel tartanak előadást július 12-én a kisteremben. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új alkotmánytervezetéről július 19-én és 26-án délután beszélgetésre invitálják az érdeklődőket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából július 21-én Lettország, a Litván SZSZK és az Észt SZSZK bemutatására vállalkoznak színes dokumentumfilmek vetítésével. pécsi Helytörténeti és Munkásmozgalmi Múzeum anyagának gyarapítása, s emellett a diákok képzése, nevelése. Éppen ezért külön szakmai programot is összeállítottak számukra. Az országban először alakult ilyen jellegű ifjúsági tábor, s ha a kezdeményezés beválik, akkor a jövőben más városokban, illetve megyékben is szerveznek múzeumi gyűjtőtábort. D z erőviszonyok számít- gatása, a saját és az ellenséges erők közötti arány mérlegelése egykorú a hadviselés történetével. Mégis, csupán a múlt két évtizedben készült, a katonai erőviszonyok problémáival foglalkozó értekezések és publikációk már könyvtárakat töltenek meg. A megkülönböztetett figyelmet ezúttal a rakéta—nukleáris eszközök megjelenése okozta, amelyek új korszakot nyitottak a hadművészet történetében. A katonai etők egymáshoz mért arányát a rég múltban kétségtelenül könnyebb volt meghatáro?ni, mint napjainkban. Az összehasonlításkor elsősorban a katonák számát, felszerelését és szervezettségét vették figyelembe, hozzátéve a morál fogalmát, amelyet már a klasszikus katonai irodalom is fontos tényezőnek tekintett. A háborúk méreteinek és a felhasznált anyagi eszközök mennyiségének növekedésével párhuzamosan azonban már olyan kérdéseket is figyelembe kellett venni, mint a politikai vagy katonaföldrajzi helyzet, a mozgósítási képesség, ami az emberi és anyagi erőforrások háborús célokra való felhasználásának lehetőségeit jelezte. A rakéta—nukleáris korszakban a katonai erőviszonyok alapvető elemei nem változtak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok, vagy a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai viszony meghatározásánál például a földrajzi tényezők ma sem hagyhatók figyelmen kívül. Tény, hogy amíg az Egyesült Államok partjait és szárazföldi határait nem fenyegeti közvetlen veszély, addig a Szovjetunió fegyveres erőinek védelmeznie kell a világ legnagyobb területű országát, amelynek határai mentén nem csupán baráti hatalmak találhatók. Az Egyesült Államok alapvető érdekeltségeinek többsége tengerentúli, a Szovjetunió helyzete ettől eltérő: a szocialista világrendszer vezető hatalma nyersanyagokban csaknem önellátó és szövetségeseivel a kapcsolat közvetlenül is megvalósítható. A Varsói Szerződés és a NATO erőviszonyainak megítélésénél változatlanul figyelemre méltó az a körülmény, hogy .-a szocialista országok katonai—politikai szövetségének tagállamai zárt tömböt, összefüggő katonai egységet alkotnak, hatalmas szélességi és mélységi kiterjedéssel rendelkeznek, amely megkönnyíti a fegyveres erők összehangolt tevékenységét. A NATO katonai erői ugyanakkor két kontinensen helyezkednek el, európai csoportosításuk tagolt, nem rendelkeznek kellő mélységgel, ami pedig a rakéta—nukleáris háborúban elkerülhetetlen. Emellett a NATO-erők Nyugat- és Dél- Európában levő egységeit a semleges Svájc és Ausztria elválasztja • egymástól és ez megnehezíti az együttműködést. Változatlanul fontos maradt a morális tényező, amely a politikai eszmék, hangulatok és érzelmek ösz- szességeként minden eddiginél nagyobb szerepet játszik a nukleáris összecsapás viszonyai között. Az új vonásokat a rakéta —nukleáris eszközök minden eddigit felülmúló pusztító- ereje, illetve annak kiegyenlítő hatása hozta. A Szovjetunió az 1960-as években biztos második csapásmérőképességre tett szert az Egyesült Államokkal szemben, «mi azt jelentette, hogy a szovjet rakéta—nukleáris erők ettől kezdve egy esetleges meglepetésszerű első csapás elszenvedése után is képesek lettek volna hatásosan visszavágni ellenfelüknek. Nyilvánvalóvá vált, hogy nukleáris konfliktus esetén az észak-amerikai kontinens is a pusztulás színtere lehet. Ez a helyzet súlyos probléma elé állította az amerikai vezetést. Miután a katonai erő mindig központi helyet foglalt el az USA politikai eszköztárában, erőfeszítései mindenekelőtt az elvesztett fölény visszaszerzésére irányulnak. Hamarosan kiderült azonban, hogy a kísérletek nem vezetnek célhoz, mert tartós előnyöket elérni nem lehet. Kialakult tehát a katonai erőviszonyokon belül a hadászati erők egyensúlya. A hadászati fegyverrendszerekben rejlő kölcsönös és biztos pusztítóképesség kényszerpályára juttatta a NA- TO-t, illetve vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. A Nyugat kénytelen volt elismerni a különböző társadalmi rendszerekben élő országok békés egymás mellett élését és megteremtődött a hadászati támadófegyverek korlátozásának és a középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások megkezdésének a feltétele. A katonai erőviszonyokban bekövetkezett változások ugyanakkor polarizálták az utóbbi időben kibontakozó folyamatokkal szemben álló erőket, akik a katonai erőviszonyoknak éppen azokat az elemeit igyekeztek felhasználni sajátos céljaik elérésére, amelyek jellegüknél fogva nehezen ellenőrizhetők. Jellemző példája volt ennek a két katonai szövetség erőinek sajátos összevetése. Azt a tényt, hogy a Varsói Szerződés integrált erői a közös érdekből fakadó egyeztetés alapján szervezettebbek, irányításuk és fegyverzetük egységes, a globális és regionális helyzetüknek megfelelő erőkkel rendelkeznek, alkalmasnak vélték a kevésbé tájékozott nyugati közvélemény félrevezetésére és a Varsói Szerződés támadó szándékának bizonyítására. Hasonló célokat szolgált a nyugati hivatkozások másik példája is, amely a szocialista országok katonai erejét úgy tüntette fel, ami már puszta létével is szűkíti a nyugat-európai államok döntési szabadságát, nyomást gyakorol rájuk. Ennek alapján egy erejében fenyegető szocialista katonai szövetség képe bontakozott ki a nyugati közvélemény előtt, amely már puszta képességével is korlátozhatta az európai államok szuverenitását. A szovjet érdekek fokozottabb figyelembevétele, a Kelet felé forduló semlegesség és a kommunista pártok szerepének jelentős növekedése szerepelt következményként ezekben a hamis feltevésekben, amelyből logikusan adódott a következtetés: csak az egységes, katonailag erős Nyugat- "feurópa képes az ilyen „kihívásokkal” szembeszállni. D étségtelen, azonban nem jelentheti azt, hogy csupán a katonai erőviszonyok változásával magyarázhatjuk azokat a folyamatokat, amelyek korunk jellemzőivé váltak. A nemzetközi erőviszonyok tényezői együttesen és ösz- szességükben hatnak és csak egyik elemük a katonai erő. Az is világos, hogy a kiterjedt fegyveres konfliktusok kirobbanásának valószínűsége a katonai erőviszonyok változásával számottevően csökkent és ez a legutóbbi évek egyik legkiemelkedőbb eredménye. Erdélyi Szilárd Az Orosházi út és Mátyás király út sarkán a napokban nyitották meg az új ABC-áruházat. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ egymillió forint értékű árukészletet Akott ki a pultokra. A 450 négyzetméteres új üzlet négymillió forintba került, melyet a városi tanács, a MÉSZÖV és az ÁFÉSZ együttesen fedezett Fotó: Gál Edit Aratási rekord Sarkadon Külföldi fajták az állami gazdaságok tehenészeteiben Filmek, előadások a Szovjetunióról Munkásmozgalmi kutatótábor
