Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

Learattunk Egyetlen szó, s milyen sú­lya van mégis. Learattunk. Egy teljes hónap: szabad szombatok és vasárnapok nélkül. Munkát lassító esők, izmokat és idegeket próbára tevő nyújtott műszakok és a megdőlt búza. Ezerszáz kom­bájn, megannyi vontató, te­herautó, gabonaszárítók, át­vevő vonalak és az az 5—6 ezer ember, akitől ebben a négy hétben minden — a kenyerünk — függött. Learattunk. Nem minden magabiztosság nélküli ez a nagyon tömör, nagyon egy­szerű, nagyon kifejező meg­fogalmazás. Bebizonyosodott ugyanis, hogy felkészültsé­günk, hozzáértésünk együtt nőtt a termésátlagokkal. Természetesen az semmi­képp nem lenne dicséretes, ha ez a siker elbizakodottá tenne bennünket. Annyit vi­szont mindenképpen meg kell állapítanunk, hogy az idén a tavalyinál jóval ked­vezőtlenebb feltételek köze­pette is megismételtük az elmúlt nyár teljesítményét. A korábbiaknál jóval ke­vesebbet bíztak ugyanis gaz­daságaink az időre. Üzembe léptek a szárítók, s így már Péter, Pál napján elindul­hattak a kombájnok szem­ben az egy évvel korábbi július 5-i kezdéssel. A sietség mellett értelem­szerűen jó néhány fontos do­log segítette még a sikert. Az alaposan felkészített, nagy teljesítményű géppark ugyanúgy garanciája volt ennek, mint a gabonaátve­vők, az aratókat kiszolgálók készenléte, illetve a betaka­rítás munkáját összehango­ló szervek, szervezetek te­vékenysége. Elég csak any- nyit itt megemlíteni, hogy míg 1976-ban a kombájno­kat főleg végszükségre cso­portosították át, most a „szomszédolást” ütemterv szerint, a gépek legjobb ki­használásának követelmé­nyét figyelembe véve oldot­ták meg. A felkészültség, a hozzá­értés és a szervezés meg­számlálhatatlan jó példája mellett, a jogos elégedettség és büszkeség ellenére sem hagyhatjuk azonban szó nélkül azokat az im­már kivételnek számí­tó hibákat, amelyek­nek árnyéka annál éleseb­ben vetül erre a nagy nyá­ri munkára, minél figyelem­re méltóbb eredménnyel zá­rul az. És itt nem a Libe- lulla minősítése körül kirob­bant vitára gondolunk. Nem is arra, hogy többen kétség­be vonták a szalmabetaka­rítás értelmét, s még csak nem is arra, hogy a beta­karítás csúcsidejében vi­szonylag lassan haladt a bú­za átadása, illetve az ara­tást követő munkák mene­te. Mindezek ugyanis többé- kevésbé érthetők, magya­rázhatók. Nem igazolható viszont semmivel sem az, hogy egy­két mezőgazdasági üzemünk­ben megkésve tartották a gépszemlét, de ugyancsak nehéz lenne elfogadhatóan indokolni egy-két tsz 30 má­zsa alatti hektáronkénti ter­mésátlagát is a többiek 40— 50 mázsát meghaladó hoza­maival szemben, mint ahogy elfogadhatatlan az is, ha az arató-cséplőket nem követik azonnal a tarlóművelés gé­pei. Az elmondottakhoz tud­niillik nemcsak az időjárás­nak van köze. Learattunk. A lényeg vé­gül is mégiscsak ez, illetve az, hogy nem akármilyen teljesítménytől súlyos e szó. Kőváry E. Péter Leonyid Brezsnyev és Kádár János baráti találkozója Kedden a Krímben baráti találkozó jött létre Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára között. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János tájékoztatta egy­mást arról, hogy a Szovjet­unióban és Magyarországon miként oldják meg a kom­munista és a szocialista épí­tés időszerű feladatait: Leo­nyid Brezsnyev a többi kö­zött beszámolt a Szovjetunió új alkotmánytervezetének össznépi vitájáról. Kádár János hangoztatta, hogy a magyar dolgozók e terveze­tet a fejlett szocializmus vívmányait tükröző történel­mi jelentőségű okmánynak tekintik. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János megelégedéssel szólt a sokoldalú szovjet— magyar kapcsolatok fejlő­déséről és mélységesen inter­nacionalista jellegéről. Nagy figyelmet fordítottak a sza­kosodás és az együttműkö­dés további elmélyítésének lehetőségeire a két ország gazdaságának legfontosabb ágazataiban, s ezzel párhu­zamosan részvételükre a KGST keretein belül a szo­cialista gazdasági integráció folyamatának kibontakozta­tásában. A felek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzetről. Leonyid Brezs­nyev és Kádár János aggo­dalmát fejezte ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Afrika egyes térségeiben ka­tonai összetűzésekre került sor. A Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság meg­győződéssel ellenzi az álla­mok közötti viták erőszak­kal történő megoldását. Az ilyen jellegű konfliktusok nemcsak az érintett népek érdekeivel ellentétesek, ha­nem ellentétesek az egész nemzeti felszabadítási moz­galom, a világbéke érdekei­vel is. Kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a konfliktus által érintett ál­lamok mindent meg­tesznek a tűzszünet el­éréséért és a béke helyreál­lításáért határaikon. A tanácskozás során rá­mutattak, hogy a szocialista közösség országai az utób­bi időben több íz­ben szót emeltek a bé­ke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdításáért és e cél elérése érdekében szá­mos konkrét javaslatot ter­jesztettek elő. Ezzel egyide­jűleg a szocialista országok a maguk részéről kedvező­en fogadják más országok minden olyan javaslatát, amely elősegíti a nemzetkö­zi feszültség további enyhü­lését, a megoldásra váró problémák rendezését, az ál­lamok közötti béke és együttműködés fejlődését. A kommunista és munkás- mozgalom fejlődésének kér­déseivel kapcsolatban Leo­Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége Lényeges feladat: a házi tartósítás Az év első felében ösz- szességében és összetételében is a terv szerint alakult a fogyasztási szövetkezetek forgalma, amely a bolti kis­kereskedelemben 9,3 száza­lékkal, a vendéglátásban 8,8 százalékkal emelkedett — ál­lapította meg kedden tartott ülésén a SZÖVOSZ elnöksé­ge. Az áruellátást értékelve kedvezőnek ítélték a kínálat javulását, amelynek eredmé­nyeként egyebek között né­hány újabb községet bevon­hatnak a szervezett tőkehús­ellátásba. A téli tárolású, alapvető fontosságú zöldsé­gekből és gyümölcsökből a szövetkezetek kielégítették az igényeket, burgonyából például a tavalyinál 500 va­gonnal többet értékesítettek, s a legtöbb primőrből is jobb ellátást nyújtottak a múlt évinél. Az állami kereskede­lemmel ellentétben a szö­vetkezeti ruházati forgalom dinamikusan emelkedett, akárcsak a vegyesiparcikk- forgalom, amelyen belül szá­mos cikkből, még mezőgaz­dasági kisgépekből is javult a kínálat. Lucernamag-termelési bemutató A Szeghalmi Lucernamag- termelési Rendszer tegnap, július 26-án megtartotta ez évi első üzemi bemutatóját a partnergazdaságok, a Békés és Csongrád megyei terme­lőüzemek és a kooperáló in­tézmények szakembereinek részvételével. A lucerna az egyik legfon­tosabb takarmánynövényünk. Termesztésének alapfeltétele, hogy a gazdaságoknak jó minőségű és elegendő meny- nyiségű lucernamag álljon rendelkezésre. Ezért alapí­totta meg a Szeghalmi Lu­cernamag-termelési Rend­szert 1974-ben hat gazdaság. Ennek az egyszerű társulás­nak ma 23 tagja van, és több mint 6500 hektáron termesz­tenek lucernamagot. Az 1970- es évek elejének nagy lucer- namaghiánya remélhetőleg a múlté lett egészen. A rend­szer ebben az évben a ter­vek szerint 120 vagonnyi fémzárolt vetőmagot ad át a Vetőmagtermeltető Vállalat­nak. Ez a mennyiség, ha az ország többi területén szin­tén jól fizet a lucerna, arra is elegendő lesz, hogy export­ra kerüljön belőle, főleg a KGST-országokba. A rendszer valamennyi partnergazdaságának a leg­korszerűbb termesztési tech­nológiát bocsátja rendelkezé­sére, ezenkívül a magter­mesztésre kijelölt területre „testre szabott” változatot dolgoznak ki a gazdaságok számára. A rendszertagság egyik előnye, hogy csupán a KGST-országokban gyártott gépsorok munkájára épített termesztési technológiákat al­kalmaznak. A magtermő terület mint­egy 85 százalékán a második növedékből fognak magot és csupán a maradék területe­ken a harmadikból. Ez nagy előny. A lucernamag árát a szaporulati fok határozza meg, és ez elérheti a tízezer forintot is mázsánként. A rendszernek ezer hektáron teremi a legmagasabb — az elit — szaporulati fokú lu­cernamag ebben az évben. A rendszer szakemberei es­küdnek a Szarvasi egy fajtá­ra, ebből 3700 hektáron ter­mesztenek magot. Mondják, nem is a bő magtermés mi­att, hanem mert az ilyen fajta magból termesztett lu­cerna kiváló. Takarmányér­téke, nagy mennyiségű zöld­termése miatt meg is érdem­li, hogy ilyen jókora terüle­ten foglalkoznak magjának termesztésével. Azok a gaz­daságok, amelyek takar­mánynak a szarvasi fajtát termesztik, több mint tíz százalékkal nagyobb termést takaríthatnak be, akár 60— 80 mázsát is hektáronként. A technológia fejlesztésére is nagy figyelmet fordítanak a rendszer szakemberei. Ma már itt is repülőgéppel szór­ják a növényvédő szereket, elterjedt az először itt „beve­tett” lucerna szabóméhes be­porzása. A lucerna legna­gyobb ellenségét, az arankát a korábbi kísérletek eredmé­nyeként ebben az évben már száz hektáron álló lucerná­ban lehetett irtani a Dacthal nevű szerrel. Jövőre a gazda­ságok ezt a szert, már mint hazai gyártmányt alkalmaz­hatják majd. A terméskilátások szerint a második félévben egyes zöldségfélékből többlettel le­het számolni, ezért az elnök­ség felhívta a szövetkezete­ket, hogy gondoskodjanak a házi tartósítás feltételeiről. Az áruellátás feladatain kí­vül az elnökség foglalkozott a budapesti fogyasztási, vala­mint a lakásszövetkezetek helyzetével, fejlesztésével. Az elnökség értékelése sze­rint az év második felében a hazai ipar szállítókészségé­nek fokozódása és a nagyobb import nyomán tovább javít­ható az ellátás; további javu­lás várható a zöldség-gyü- mölcsellátásban is. Fejes ká­posztából, gyökérfélékből, vö. röshagymából, szilvából és almából az igényeket megfe­lelő szinten ki tudják elégíte­ni. Egyes termékekből több­lettel is lehet számolni, ezért az elnökség'felhívta a szö­vetkezetek figyelmét, hogy teremtsék meg a házi tartósí­tás, valamint a konyhakész termékek előállításának fel­tételeit. Felhívta a figyelmet az elnökség az őszi-téli, ezen belül a karácsonyi szezonra való előrelátó, szervezett fel­készülésre. Dr. Tóth Sándorné, a szarvasi öntözési Kutatóintézet fajtaminősítője a telepítési módok és a gyomirtó szerek alkalmazásának kísérletét mutatja be Fotó: Veress Erzsi nyid Brezsnyev és Kádár János ma is érvényesnek mondotta az európai kom­munisták berlini értekezle­tén levont következtetéseket. Különösen kiemelték annak fontosságát, hogy a jelenle­gi körülmények között szi­lárdítsák meg a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok, valamint a békéért és a társadalmi ha­ladásért fellépő valamennyi erő internacionalista szoli­daritását. A találkozót a teljes egyetértés, meleg és szívé­lyes légkör jellemezte. (MTI) A Zöldség-Gyümölcs Göngyölegellátó Országos Szövetkezeti Vállalat békéscsabai gyáregységének dombegyházi telepén nyolcvanan dolgoznak. A magasabb termelékenység biztosítá­sára az országos vállalatnál itt vezették be az országban első­ként a három műszakot. A kereskedelmi igényekhez igazodva, belföldre és exportra egyaránt készítenek ládákat. Naponta 18—20 köbméter fát vágnak fel a speciálisan átalakított fű­részgépeken Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 27., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents