Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
1977. júlína 2&, kedd o A szegedi VI. nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztiválon nagy sikerrel szerepelt taskenti fiz- bég néptáncegyfittes tegnap, hétfőn délelőtt érkezett első Békés megyei vendégszereplésének színhelyére, Orosházára. Az együttest az orosházi Petőfi Sándor Művelődési Központban az SZMT, az orosházi városi pártbizottság és a városi tanács képviselői fogadták. Képünkön Bocskai Mihályné, az SZMT titkára a fogadáson üdvözli a vendégeket. Tegnap este nagy sikerű előadáson mutatkozott be az együttes Orosházán, ma este pedig Gyulán, a művelődési központban lépnek színpadra Fotó: Gál Edit Magyar—rámán határőrtalálkozó Tegnap, hétfőn egész napos tanácskozást rendeztek Gyulán, a magyar és a román határőrizeti szervek képviselői. A román határőr-delegációt Sp’aiuc Dumitru ezredes, határmegbízott vezette, míg magyar részről dr. Csentes Mihály, határőr alezredes adott tájékoztatást határőrizeti szervek együttműködésének tapasztalatairól. A két delegáció a tanácskozás során megállapította, hogy kapcsolatuk, együttműködésük gyümölcsöző volt és eredményesen tevékenykedtek az országhatárok őrzésében. A szívélyes, elvtársi hangulatban lezajlott tanácskozás jegyzőkönyvek aláírásával ért véget. Fábri Zoltán átvette a moszkvai filmfesztivál Befejeződött a néptáncfesztivál fttdíját Hétfőn a Kulturális Minisztériumban Molnár Ferenc államtitkár köszöntötte Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendezőt abból az alkalomból, hogy az ötödik pecsét című alkotása elnyerte a X. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál aranydíját. A díjat — amelyet a fesztivál „A filmművészet humanizmusáért, a békéért és a népek barátságáért” jelmondata díszít, a fesztiválon részt vett magyar küldöttség vezetője, Szabó B. István filmfőigazgató nyújtotta át a zsűri és a fesztiváligazgatóság jókívánságait tolmácsolva a művésznek. Az ünnepélyes díjátadáson megjelent Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, és jelen volt kulturális életünk több más vezető személyisége. Hétfőre virradóra díjkiosztással, fesztiválzáró bállal fejeződött be Szegeden a hatodik nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál. A találkozón részt vett tíz európai ország tizenöt folklóregyüttese képviselőinek Si- mó Tibor, a SZOT osztály- vezetője adta át a díjakat. A hat magyar és a kilenc külföldi együttes mindegyike oklevelet és Pap Zoltán ötvösművész által készített díszes aranypapucsot kapott. A nemzetközi összeállítású zsűri elbírálta a magyar együttesek koreográfiái versenyét is. Az első díjat a HVDSZ Bihari táncegyüttesének és Foltin Jolánnak, a csoport koreográfusának ítélték. A második díjat a miskolci Avas táncegyüttes és koreográfusa, Stoller Antal kapta. Harmadik díjban az építők Vadrózsák és az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese, valamint koreográfusaik, Erdélyi Tibor és Nagy Albert részesültek. Zenei díjat kapott Kiss Ferenc, a HVDSZ Bihari és Rossa László, a miskolci Avas zenei vezetője. A táncosok közül Kónya Erzsébet (miskolci Avas) és Belecz József (építők Vadrózsák) kapott díjat. Külön díjjal tüntették ki Szurdi Zsoltot, aki tekerőlanttal a zalaegerszegi és a szegedi zenekarban is közreműködött. Idegenforgalmi napok Hajdúszoboszlón Tűz a Békéscsabai Az idén tizenötödik alkalommal megrendezett „Hajdúszoboszlói nyár” keretében vasárnap idegenforgalmi napok kezdődtek az alföldi fürÁrdrágítás Cseng a telefon a szerkesztőségben. _ Tessék mondani, miért e melték a kifli árát? _ Tudomásunk szerint i lyen intézkedés nem történt _ De igenis emelték. _ Békéscsabán az István király téren, a Csaba Szálló előtt levő pavilonban az 1,30 és 1,50 forintos péksüteményt 1,90 forintért árusítják. Az elárusítónő azt állítja, hogy emelték az árát. Cseng a telefon a megyei tanáig kereskedelmi osztályán. Bejelentés érkezik » Népi Ellenőrzési Bizottságokhoz is. Áremelkedésről senki sem hallott. De mi lehet a dolog mögött? A megyei tanács kereskedelmi osztályának egyik dolgozója elment a pavilonhoz és próbavásárlást végzett. Négy fajta árut vásárolt, amelyért 14 forint 30 fillért kellett volna fizetnie. S ehelyett 24 forint 40 fülért számolt az elárusítónő. Egy idős bácsi az óriáskifli nagyságát reklamálta. Mások arról panaszkodtak, hogy a visszajáró pénzt nem kapták meg. A pavilonban leltárt végeztek. Kiderült, hogy reggel 6 órától 10 óráig az eladó, Kecske, méti Ferencné, 413 forinttal károsította meg a vevőket. Nem történt áremelkedés, csak árdrágítás. Az élelmiszerkereskedelmi vállalat azonnal elbocsájtotta. Az árdrágításnak reméljük meglesz a következménye, a méltó büntetés. —di Állami Gazdaságban dővárosban. Az ünnepélyes megnyitót a strandfürdőben tartották, ahol több mint tízezer vendéget fogadtak ezen a vasárnapon. A szabadtéri színpadon színes, szórakoztató műsort tekinthettek meg a résztvevők. Az idegenforgalmi hét gazdag programot ígér. Színházi előadások, kiállítások, koncertek, fürdő- bál várja a szórakozni vágyókat. Ezenkívül előadások hangzanak el az ötven esztendővel ezelőtt megnyitott hajdúszoboszlói gyógyfürdő fejlesztéséről, az ásványi anyagokban rendkívül gazdag hévíz gyógyító hatásáról. A hét végén ismét több tűzeset keletkezett, amelyek főként a lábon álló termésben okoztak nagy kárt. Például szombaton Telekgerendás határában a Békéscsabai Állami Gazdaság 30 hektáros búzatáblája égett le. A pátkai Aranykalász Tsz-ben a kombájn kéziféktárcsájának súrlódása miatt keletkezett hő gyújtotta meg a 36 hektáros lábon álló búzát és elégett a már learatott 11 hektáros kombájnszalma is. Vasárnap a nyíregyháza— csárdaszállási Új Alkotmány Tsz-ben Molnár Ferenc által vezetett szemet hordó tehergépkocsi kipufogójából kipattanó szikra gyújtotta meg a lábon álló búzatáblát A gépkocsi a rajta szállított tíz mázsa búzával együtt a tűz martalékává vált Ezek a gabonatüzek közel 2 millió forint veszteséget okoztak a gazdaságoknak. A BM tűzoltóság országos parancsnoksága felhívja a gazdaságok figyelmét, hogy az aratás nagy munkájában se feledkezzenek meg a tűz elleni védekezésről. Tegnap, hétfőn a déli órákban Gyulán, a városi tanácsházán ünnepélyesen kiosztották immár nyolcadik alkalommal a „Várszínházért” emlékplakettet, amelyet kiemelkedő színészi alakításáért adományoz a város vezetősége. Ezúttal Dér Lajos tanácselnök-helyettes Ronyecz Mária, Tolnai Miklós és Trokán Péter Jászai-díjas színművészeknek adta át a nívódíjakat Fotó: Béla Ottó Költséges biztonság O kit érdekel a statisztika, rendszeresen átfutja az újságokban megjelenő hazai és külföldi jelentéseket, az évek óta érdekes jelenséget figyelhet meg. A szomszédos, vagy távolabbi országok gyakran jelentik, hogy mezőgazdaságunk az adott esztendőben tíz, sőt tizenöt, húsz százalékkal többet produkált, mint az előző évben. Nekünk ilyen jelentéseink nincsenek. Rendszeresen, ütemesen fejlődik mezőgazdasági termelésünk, évenként néhány százalékkal. Ha visszaesik, ez is csak néhány százalékos. Ritka az olyan terv, mint az idei, amikor viszonylag magas, 8 százalékos hozamnövekedést irányoztunk elő. Nem szokásosak tehát nálunk „nagy ugrások”, viszont meglehetősen biztonságos a mezőgazdasági termelésünk, noha ott „nincs tető a műhely felett”. Erre büszkék lehetünk, mert ez már egy elért, jelentős színvonal bizonyítéka, nagy emberi erőfeszítések és anyagi befektetések eredményeit tükrözik. Volt nálunk aszály régen is, meg mostanában is. De például, az 1952-es aszály nemzetgazdasági tragédiát, válságot okozott, a tavalyi pedig némileg visszavetette ugyan a termelést, de a gazdaság egyensúlyát nem rázta meg. Ennek egyik legfőbb titka a műtrágya. Legjobb tudomásom szerint a biokémikusok máig sem tudják megmagyarázni, hogy miért, de tény, hogy a bőségesen műtrágyázott gabona jobban bírja a szárazságot. Ez járulékos haszon, hiszen a műtrágya használatának legfőbb eredménye, hogy ma olyan termésátlagokat takarítunk be széltében-hosszá- ban, amilyeneket hajdanán még a legjobb gazdaságok a legjobb években sem tudtak elérni. A műtrágya azonban drága dolog, a költségek szempontjából korántsem mindegy, hogy két mázsát szórnak ki egy hektárra, vagy tizenkét mázsát. Közismert módja a szántóföldeket fenyegető veszély elhárításának az öntözés. Ez esetben nem a víz, hanem a berendezés kerül sokba. Hiszen ha a talajművelő gépeket használni akarják, akkor öntözővizet rejtetten, a szántási mélység alatt, állandó csöveken kell vezetni, a víz kiemelését, szétosztását, a szükséges nyomás előállítását költséges gépi berendezések és automatikák végzik. És nem is biztos, hogy csodát tesznek. Nem mindenki tudja, de tény, hogy súlyos aszály esetén az öntözővíz csak a katasztrófa elhárítását szolgálja. Ha éget a nap, akkor lecsökken a levegő páratartalma, ami pedig a növények fejlődésének egyik feltétele. A kipermetezett víz is gyorsan elillan, nem a talajba, hanem a levegőbe. Előfordulhat, hogy aszályban a bőségesen öntözött kukorica csak annyi termést hoz, mint egy normális esztendőben öntözés nélkül hozott volna. De a katasztrófát akkor is elhárítottuk. És ha esős az esztendő, öntözni nem kell, a beépített öntözőberendezés amortizációjának terhét akkor is viselik a gazdaságok. Ahol gépek működnek a termelésben, ott mindenütt azt az igényt támasztjuk, hogy ezeket használják ki minél alaposabban. Több műszakban, egész esztendőn át. A kemény szabály alól a mezőgazdaság kivétel. Egykor július elején kezdtek aratni, csinálták vagy hat hétig, de a cséplés eltartott gyakran szeptember derekáig is. Vagyis 8—10 hetet vett igénybe a munka. Most úgy kell gépesítenünk, hogy mind a két műveletet — az aratást és a cséplést — két- három hét alatt befejezhessük. Miért? Azért, mert jöhet eső, rossz idő, amikor a gépek nem tudnak dolgozni. Létkérdés tehát, hogy ha kell, két hét alatt is végezni tudjunk. Különben a nagy befektetéssel már megtermelt gabona megy veszendőbe. Az tehát a jó gazdaság, ahol — noha látszólag feleslegesen is — sok a kombájn. Mert abban a gazdaságban a legnagyobb a biztonság. Vannak országok, ahol még a szénakészítés sem terjedt el. Ha tehát jön egy rossz tél, esetleg az állatállomány ötödrésze is elpusztul tavaszig. Azután vannak országok, ahol a belföldön megtermelt abrakból gazdálkodnak. Ha az elfogyott, sanya- rognak az állatok, kondíciójuk leromlik, termelésük visszaesik. Nagyon sokba kerül, hogy mi ezeket a veszélyeket elkerülhessük. Mert a magyar népgazdaság egyik vastörvénye, hogy az állattenyésztés eredményeit takarmányhiány nem veszélyeztetheti. Ha nem termett meg itthon, veszünk külföldön. Ha ezer vagon kell, akkor annyit, ha ötvenezer vagon kell, akkor annyit, tekintet nélkül a felhasználandó dollár végösz- szegére. Ez pedig nagyon sok, mert amikor nálunk nem terem, akkor rendszerint másutt is kevés terem, tehát a világpiacon emelkednek az árak. A szükséges fehérjetakarmányokat pedig itthon nem tudjuk megtermelni: a szójalisztet, földimogyoró-pogácsát, hallisztet mindenképpen külföldről kell megvásárolni. Mindezeket nem a szakembereknek mondtam el, azok ugyanis tudják. Felvilágosítás, ismeretterjesztés volt a célom. Gyakran hallani ugyanis, hogy ha mi olyan biztonságosan és olyan sokat termelünk, akkor miért kúsznak felfelé az élelmiszerárak? Hát egyebek mellett ezért. Mert a biztonság, költséges dolog. lett még a nagy be_____ fektetések ellenére s incsen tető. A kései fagy ellen szinte semmit nem tudunk tenni, a ritka méretű aszály hatását csak mérsékelni tudjuk, és a jól működő, ámde költséges állategészségügyi apparátus erőfeszítései dacára is adódhat egy-egy olyan járványos állatbetegség, amely megtizedeli az állományt. Mert a mezőgazdaság mégiscsak mezőgazdaság. Földeák! Béla VIT-pályázat A jövő nyáron Kubában sorra kerülő XI. Világifjúsági Találkozóra készülve a KISZ Központi Bizottsága, a Művészeti Alap és az Iparművészeti Vállalat pályázatot írt ki olyan korszerű, esztétikus iparművészeti tárgyak készítésére, amelyek megfelelően reprezentálják fiatal iparművészeink tárgytervező tevékenységét. A pályázaton a 35 évesnél fiatalabb iparművészek bútorokkal és lakberendezési kiegészítő tárgyakkal vehetnek részt. A legsikeresebb pályaművek készítői között 150 ezer forint díjat osztanak ki.
