Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 24., VASÁRNAP Ára: 1,20 Ft XXXII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Űz élelmiszergazdaság és a kereskedelem első félévi tapasztalatai A kardos! Egyetértés Tsz kertészetének asszonyai szedik a hagymát. Az egyhektáros terűlet a tagság igényének kielégítésére szolgál. A makói fajta vöröshagyma termésátlaga jó átlagosnak mondható Fotó: Veress Erzsi Barátság a KISZ-iskolán A Sebes György megyei KISZ-vezetőképző iskolán július 22-én, Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából barátsági estet rendeztek a nemzetközi ifjúsági építőtáborban megyénkben dolgozó lengyel fiatalok, valamint a Békéscsabai Állami Gazdaságban nyári gyakorlaton résztvevő szovjet egyetemisták részvételével. A vendégeknek bemutatták a megyei KISZ-iskolát, ahol jelenleg az orosházi város és járás, továbbá a mezőkovácsházi járás KISZ-alapszervezeti titkárai éves felkészítésen vesznek részt. Az iskola megtekintése után közös tábortűzi program következett. Itt Sinkó József, a KISZ orosházi városi bizottságának titkára köszöntötte az iskolavezetőség és a vendéglátó fiatalok nevében a lengyel és szovjet vendégeket, majd megemlékezett a lengyel nép nemzeti ünnepéről, Lengyelország újjászületésének 33. évfordulóján. A barátsági est ezután kultúrműsorral folytatódott, ahol a lengyel, a szovjet és a magyar fiatalok együtt szórakoztak. Ki kaphat középiskolai tanulmányi ösztöndíjat? lói megvagyunk egymással... Senki sem szereti a feszült légkört. Még az is lehangoló, ha az utcán, az üzletben vagy egyéb semleges helyen csetepaté támad körülöttünk. Az meg különösen feszélyező, ha ez a családban vagy a munkahelyen történik. Miután ez a két utóbbi a közvetlen környezetünket, érzelmi világunk talaját jelenti, itj még az is zavaróan hat, ha csupán néma nehezteléssel találkozunk. Érthető,, hogy aki csak teheti, igyekszik — néha még önérzetének, rovására is — nem okot szolgáltatni feszültségekre, konfliktusokra. Ámde a családi életben, a magánérintkezésben is előbb vagy utóbb visszaüt, ha őszintétlenül — elvtelenül — mindig, mindent a békesség szelíd takarója alá söprűnk, ahol aztán idővel úgy felgyülemlik az indulati salak, hogy lassan-lassan eltorlaszolja az utat embertől emberig. Életünk legfőbb társadalmi közegében, a munkahelyen pedig nemcsak egyéneknek, hanem egész közösségeknek, és nemcsak erkölcsi, hanem anyagi vonatkozásban is mérhetetlen károkat okoz a békesség kedvéért való mindent elnézés, mindent elhallgatás, a közvetlen környezettel való jóbanlevés tűzönvízen megóvása. Tudjuk >— szinte már közhely —, a vezető poszton levőket a legegyszerűbb bírálni. A kirívó kivételektől eltekintve alig van veszélytelenebb dolog, mint a két emelettel lejjebb vagy feljebb dolgozó főmérnök, igazgató, főorvos, üzemvezető — bárki vezető tisztségben levő munkatárs vélt vagy valódi hibáit, mulasztásait feltárni. Mi történhetik? A munkahelyi demokratizmus, a bírálat szabadsága szilárd erődítmény, falainak biztonsága mögül többnyire nincs nagy kockázata a szókimondásnak. A közvetlen kollégával már más a helyzet. A szomszéd gépnél, a szemközti íróasztalnál dolgozó munkatárssal hétszámra, évszámra naponta nyolc órát kell eltölte- nünk. Baráti, szinte családi kapcsolat köt vele össze. So- kadikán tőle lehet kérni egy százast, János napkor együtt rúgtunk ki a hámból, közösen lottózunk, ismerjük egymás családi gondjait. Hogy rosszul vagy semmit sem dolgozik? Hogy amit csinál, azt egyszerűbben, okosabban is lehetne? Mondja meg neki más. Minek keverni a dolgokat? Jól megvagyunk egymással — fő a nyugalom. Minek mindent szóvá tenni? Egy ember úgysem tudja megváltani a világot. Különben is: a főnök dolga, hogy szóljon, ha valami hibádzik. Csak semmi fontoskodás, végül is a szekér döcög tovább. Meggyőződésem, hogy mil- liárdokba kerül az országnak, az egész társadalomnak ez a lelki kényelem. És menynyi energia, idő, bizalom, munkakedv csordogál szét a semmibe csak azért, mert nem akarjuk, nem tudjuk megkeresni, megtalálni azt a hidat, amely a „fő a békességtől” átvezet a valóban bensőséges munkatársi kapcsolatig. Pedig enélkül nem lehetünk meg igazán jól egymással. A megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeinek zöme teljesítette féléves előirányzatait. A kora tavaszi belvíz miatt azonban a mély fekvésű területeken sok helyütt nemi kelt ki a kukorica és a napraforgó, s ezek a terméskiesések nehézséget okoznak a gazdaságokban. A kereskedelem több árut forgalmazott, mint az elmúlt év első felében. Békés megye mezőgazdasági üzemei közül a MEZOHEGYESI ÁLLAMI GAZDASÁG növénytermesztésében az utóbbi napok csapadéka kedvezett a kukorica és a cukorrépa fejlődésének. A búza hektáronkénti termésátlaga várhatóan meghaladja a tervezettet. Az állattenyésztésben jelentősen, több mint 200 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés. A fél év végéig tejből 53,9, vágómarhából 53,4, vágósertésből 46,8 százalékra teljesítették értékesítési tervüket. A gazdaság a 274 vagon sertéshús felét a szocialista országokba exportálta. Az 1977-es év jelentősebb beruházásai közül folyamatban van a burgonyatermesztés gépsorainak megvásárlása. Megkezdődött az 1200 férőhelyes tehenészeti . telep építése. Jó ütemben halad a vetőmagüzem kivitelezése. A gazdaságban az első fél évben nem voltak pénzügyi problémák. A dolgozói létszám ugyan nem a tervezettnek megfelelően alakult, annál kevesebb, de így is teljesítik a kitűzött feladatokat. A tehenészet korábbi munkaerőhiányát a bérezés rendezésével oldották meg. A 44 órá^ munkaidőt a bánkúti üzemágban is bevezették. A füzesgyarmati VÖRÖS CSILLAG TERMELŐSZÖVETKEZET 503,5 millió forintban előirányzott termelési tervének teljesítése a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt bizonytalanná vált. Az Állami Biztosítótól 1,2 millió forint kártérítést kaptak, az almáskertet 15—20 milliós fagykár érte. A júniusi szárazság következtében a kukorica hiányosan kelt ki, ily módon 500 hektáron nem számítanak szemes termény betakarítására. A szövetkezet keverőüzemének kihasználtsága is csak 70 százalékos. A tervezettnél kevesebb a szálas takarmány. A nehézségek ellenére a szövetkezet pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott volt. Saját erőből kezdtek hozzá a terménytároló-siló építéséhez, s megtették a szükséges előkészületeket a 20 ezer négyzetméter alapterületű Broyler csirkenevelő-telep létesítésére. Kedvezőbben alakult viszont a GYULAI HÚSKOMBINÁT első féléves ipari termelése, amely 10 százalékkal magasabb a tervezettnél. A tavalyinál — ugyancsak az első fél évek összehasonlításában — 24 százalékkal több sertést vásároltak fel, és a szárazkolbász gyártása 40 százalékkal haladta, fneg a múlt féléves mennyiséget. A vállalat exportja gyulai kolbászból 30, csabaiból pedig 2 százalékkaL nőtt. Ezen belül jelentős a tőkés export. A felsorolt eredmények a foglalkoztatottak 2 százalékos növekedése mellett valósultak meg, így tehát jelentős szerepet kapott a terv túlteljesítésénél a termelékenység növelése. A torlódó felvásárlás viszont nyújtott műszakok bevezetését és túlórák felhasználását tette szükségessé. A Békés megyei GABONAFORGALMI ÉS MALOMIPARI VÁLLALAT 14 százalékkal több takarmánykoncentrátumot állított elő, és 27 százalékkal növelte a tápgyártást az elmúlt fél évben. A meghövekedett lakossági igények kielégítése eredményeként 50' százalékkal több kukoricát és 60 százalékkal több tápot értékesített. Gondok azonban így is akadnak, a kivitelezőkapacitás elégtelensége miatt a békéscsabai gabonasilónál 2 millió forintos a lemaradás. A vállalat jelentősebb beruházásaiból a dévaványai rizscsomagoló építési munkáit ugyancsak építőkapacitás hiánya miatt ebben az évben sem tudják befejezni. A vásárlói kereslet növekedése és a jobb árukínálat eredményeként az UNIVERZÁL KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 13 százalékkal több árut forgalmazott, mint az előző év azonos időszakában. Kiemelkedő érdeklődés nyilvánult meg a cipő, gyermekruházati cikk és felsőkonfekció iránt. A vegyesiparcikk forgalom 18 százalékkal magasabb a tavalyinál. A lakosság kereslete hűtőszekrények, rádiók, kismotorkerékpárok, gépkocsialkatrészek és kempingcikkek iránt volt különösen élénk. Bútorforgalmazása ugyanezen idő alatt mindössze két százalékkal nőtt. A vállalatnál az egy főre eső havi értékesítési forgalom 10 százalékkal emelkedett, a forgalomnövekedés túlnyomó részét tehát a termelékenység javulásával érték el. A vállalat legnagyobb beruházása a békéscsabai áruház, átadása a negyedik negyedévben várható. A MEZÖKOVÁCSHAZI ÁFÉSZ első félévi árbevétele 10 százalékkal nőtt, ez a fejlődés azonban alacsonyabb az elmúlt évinél. Ennek oka az exportszállítások lelassulása. A szövetkezet jelenleg nagy mennyiségű tollat tárol, ami elősegítheti a második féléves exportfeladatok túlteljesítését. A felvásárlási forgalom kedvezően alakult, 20 százalékkal nőtt. Az ÁFÉSZ seprűkötő üzemének termelése 20 százalékkal, a baromfifeldolgozóé 200 százalékkal emelkedett. Az utóbbi részlegnél bevezették a kétmű- szakos termelést A szövetkezet létszáma 2 százalékkal magasabb a múlt évinél. Kepenyes János Az Állami Ifjúsági Bizottság — a társszervekkel együttesen — irányelvekben szabályozta a középiskolai tanulmányi ösztöndíjak juttatását. A tanulmányi segély célja a fizikai dolgozók, elsősorban a nagyüzemi, szakmunkásszülők tehetséges gyermekeinek ösztönzése a továbbtanulásra. A középiskolai tanulmányi ösztöndíjat az a nyolcadik oszályos általános iskolai tanuló nyerheti el pályázat úján, aki gimnáziumban vagy szakközépiskolában kíván továbbtanulni, s akinek legalább egyik szülője fizikai dolgozó. További feltétel: a diák szociális bizottság közösségi és emberi magatartását, tanulmányi munkáját figyelembe véve erre érdemesnek tartsa. A feltételek megléte esetén elnyerheti az ösztöndíjat a már középfokú tanintézetben magasabb osztályba járó fiatal is. A pályázati kérelmeket február 15-ig az általános iskola igazgatójához —, illetve a középiskola vezetőjéhez — kell benyújtani. Az ösztöndíjak juttatását minden tanévben felülvizsgálják, s nemcsak a család anyagi helyzetének alakulása szempontjából. Az ösztöndíjkeret elosztásáról, az ösztöndíjak odaítéléséről a megyei, illetve a Fővárosi Tanács mellett működő diák szociális bizottság dönt. A középiskola első osztályában a tanulmányi ösztöndíj egy tanévre egységesen 2000 forint. A második osztálytól 2000—4000 forint között állapítható meg. A középiskolák a megállapított összeget minden szeptemberben és februárban, két egyenlő részletben fizetik ki a diákok szüleinek. A középiskolai tanulmányi ösztöndíjak létesítésére tervezett összeget az ÁIB a központi ifjúsági alapból bocsátja az érintett tanácsok rendelkezésére. Ugyanakkor arra kéri a tanácsokat, a vállalatokat és a szövetkezeteket, hogy hozzájárulásaikkal bővítsék a juttatás lehetőségeit, s az e célra szánt összeget bocsássák a megyei, illetve a Fővárosi Tanács rendelkezésére. A kondorosi Egyesült Tsz megyénk egyik legnagyobb zöldségtermesztő gazdasága. Az idén 40 hektáron termesztenek sárga- és zöldhüvelyű zöldbabot a Békéscsabai Konzervgyárnak. A tartósító üzemnek naponta 40 tonna zöldbabot szállít feldolgozásra a szövetkezet Fotó: Veress Erzsi Nóti Ilona
