Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-03 / 155. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I 1977. JŰLIUS 3., VASÁRNAP Ara: 1,20 Ft XXXn. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Jövendölt mai valóság Ma ünnepel a világ. A nemzetközi szövetkezeti nap forrasztja egybe a gondolatokat. Már csaknem 400 millióan vannak, akik szövetkeztek az embernek járó sors eléréséért, megtartásáért, továbbfejlesztéséért. A szövetkezeti mozgalom a kizsákmá- nyolókkal folytatott harcban fejlődött, erősödött. Csodálatos vállalkozás ez, mely végül is millióknak adott hitet, reményt, bizodalmát az élet lehetséges tovább vitelére, a társadalmi munkamegosztás fokozására, népek, nemzetek felemelkedésére. A szövetkezés társadalmi üggyé vált Nyugat-Európában éppen úgy, mint a világ első szocialista államában, a felszabadulást követően pedig hazánkban és valamennyi baráti országban. A lenini típusú szövetkezeti mozgalomnak mélyek a gyökerei hazánkban. Egyáltalán nem különös, hogy az ország első termelőszövetkezete 1945. április 23-án Sarkadon, a Békés mégyei Feketeéren alakult meg, az egykori nagybirtokon. Itt azok az emberek fogtak össze, akik történelmi tapasztalatból tudták: csak a közös erőfeszítés vezethet gyors gazdasági eredményre. Ezek az emberek lényegében csak a két karjukban feszülő erőre alapozhatták adott időszakban a termelést. Lóról, igavonó ökörről, ekéről, vetőgépről az akkori körülmények között csak álmodozhattak, ha a nagy sorsforduló táján szűk parcellákon keresik a holnapot. Az ország odaállt a jó ügy mellé. A munkásosztály gépeket gyártott, adott a mezőgazdaságnak az élet beindításához. A társadalom leghaladóbb gondolkodású része — munkások, parasztok, értelmiségiek — fogott össze mai, világra szóló eredményeink elérésére. És népünk ámulatba ejtette a világot. Szocialista mezőgazdaságunk a terület- és eszközkoncentráció révén megerősítette anyagi pozícióit, s olyan eredményeket ért el, mellyel a világ érdeklődésének középpontjába került. A szövetkezetek kukoridatermesz- tésükkel a világ öt legjobb országa közé sorolták hazánkat. Az egy tehénre jutó hústermelésben Anglia volt a világ legjobbja, most Magyarország. Mindezt a szövetkezet, mint gazdálkodási forma elfogadása, lényegének megértése, az eszme anyagi erővé váltása tette lehetővé. Hatalmas sikerek ezek, melyek meghatározták a paraszti társadalom anyagi, kulturális és szociális fel- emelkedésének távlatait. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy az utóbbi 20 esztendőben a középkori tanyavilágból eljutottunk az új, szocialista típusú, mindjobban városiasodé nagyközségek sorozatáig. Vajon mindezt elérhettük volna-e, ha a társadalom szerkezete nem változik, ha minden marad a régiben, ha a tanyák közötti mezsgyéken önös érdekek vigyázzák a változó világ vál- tozhatatlanságát? Nem érhettük volna el! A szövetkezet nemzeti ügyünkké vált, életteret, kenyeret, munkát, jó megélhetést nyújt és jelent mindazoknak, akik érte őszinte szándékkal dolgoznak. Ezt az őszinte szándékot táplálja a jobb iránti remény és sei a bizalom, mellyel a parasztság övezi a párt politikáját. Kádár János elvtárs mondta a tsz-ek III. országos kongresszusán: „A magyar kommunisták és legjobb szövetségeseik, mindazok, akika mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozását kezdeményezték és véghez vitték, most emelt fővel és tiszta lelkiismerettel állhatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a parasztságnak megjövendöltek, igaznak bizonyult!” Az élet a gazdaság más területein is igazolta ezt a jövendölést. Az ipari szövetkezetek fejlődése az utóbbi évtizedben felgyorsult. Ezek a szervezetek ma — csak a megyében — évente három- milliárd forint értékű árut állítanak elő. Versenyképes termékeikkel megjelentek az európai, sőt a világpiacon. Ebben az ötéves tervben — Békésben — hétszázhúsz millió forintot költenek beruházásra, elsősorban az export árualapok bővítésére, szociális és kulturális célokra. Az egykori aprócska műhelyek korszerű, középszintű ipari üzemekké nőttek. Csak végig kell nézni a megyén: a szarvasi szövetkezetek, az endrődi cipészek, a békéscsabai textilfeldolgozó, a gyulai fa-, fémbútor és az orosháziak, meg a medgyesegyházi BÖRTEX nagy gyárrá nőtt. És a szolgáltatásban, a lakásépítésben, a használati tárgyak javításában betöltött szerepük is mind nagyobb. A fogyasztási szövetkezetek működése nemcsak azért jelentős, mert a megye kiskereskedelmi forgalmának 54 százalékát bonyolítják le, hanem azért is, mert évente most már rendszeresen fél- milliárd forint értékű zöldséget, gyümölcsöt, kisállatot vásárolnak föl, továbbítanak a kereskedelem vérkeringésébe. A tagság létszáma szerint ez a legnépszerűbb szövetkezet, mert benne társadalmunk minden rétege jelen van, és még takarékossággal is kész együttműködni össztársadalmi céljaink elérésére. Volt idő, amikor a társadalom egy része azon vitatkozott, hogy egyáltalán kell-ea szövetkezet? Ma azt hozzuk szóba: mit kellene még jobban csinálnunk, hogy nemzeti törekvéseink minél hamarább beteljesedjenek. Az út, melyet néhány évtized alatt bejártunk, hosszú volt, s minden csak tegnap kezdődött, még annyira az elején vagyunk és máris a társadalmi jólétig jutottunk. Mindezek még jobb munkateljesítményre ösztönöznek. Ma ünnepel a világ. Az 55. nemzetközi szövetkezeti nap hazai ünnepségeinek színhelyéül országos szerveink Szarvast jelölték. A megtisztelt szövetkezeti város teljes pompájában várja vendégeit és gondoskodik a politikai demonstráció méltó kereteiről. Az egész napos programot egyetlen gondolat alkotja: összefogás és szervezett munka a magasabb színvonalú életért. Erőfeszítéseink eddig is eredményesek voltak. Ma eredményeink tudatában szövetkezve biztosan haladunk holnapi céljainkért. Dupsi Károly Semmelweis-ünnepség NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fi MEGYEI TANÁCS LAPJA A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának egészségügyi osztálya és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága a hagyományokhoz híven az idén is megrendezte a megyei Semmelweis-ün- nepséget. Július 2-án, tegnap délelőtt Békéscsabán a megyei tanács nagyterme volt az ünnepség színhelye. Ezen részt vett Klaukó Mátyás megyei tanácselnök. Gulyás Sándorné, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára ünnepi megnyitója után dr. Buda István, főigazgató főorvos emlékezett meg Semmelweis munkásságáról, méltatta tevékenységét, ismertette rövid életrajzát is. Az anyák megmentő- je példakép ma is, eszméivel a gyakorlati életben találkozunk. Hogy mennyire példa volt élete, azt kifejezte az is, hogy 1965-ben, halálának 100. évfordulója alkalmából az UNESCO azt az évet Semmelweis-évnek nyilvánította. ■ A szónok többek között elmondotta, megyénkben sokat tettek azért, hogy korszerű egészségügyi, intézményekben gyógyíthassák a betegeket, ugyanakkor számos intézkedés, határozat született az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására is. Ezután kitüntetések, oklevelek és jutalmak átadására került sor. Az: Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetéseket Klaukó Mátyás adta át, s egyben köszöntötte az ünnepeiteket. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében elismeréssel szólt munkájukról. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy tevékenységük az emberért történik. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést 45-en, nfiniszteri ' dicséretet 31-en, megyei tanácselnöki dicséretet 33-an és megyei főorvosi dicséretet 120-an kapták meg. A dicsérő okleveleket dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos adta át. A kitüntetettek között vannak orvosok, gyógyszerészek, asz- szisztensek, ápolók és technikai dolgozók. Korszerű körkötőgépekkel dolgoznak a békéscsabai Textil- feldolgozó Szövetkezetben. (Cikkünk az 5. oldalon.) Fotó: Veress Erzsi Megkezdődött a TIT VII. küldöttgyűlése Szombaton az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Dózsa György úti székházában megkezdte kétnapos tanácskozását a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat küldöttgyűlése. Az elmúlt öt esztendő mérlegét, s a további feladatokat felmérő konferencián a megyei, a városi, a kerületi szervezetek 421 küldötte és 11 külföldi társintézmény — az osztrák, a bolgár, a csehszlovák, a finn, a lengyel, a mongol, az NDK, az NSZK, az olasz, a román és a szovjet ismeretterjesztő társulatok — képviselői vettek részt. Az ülést Osztrovszki György akadémikus, a TIT alelnöke nyitotta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, a megjelent vendégeket, köztük dr. Orbán Lászlót, az Országos Közművelődési Tanács elnökét, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Komi- desz Mihályt, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét, Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Kiss Károlyt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alélnö- két, Barabás Jánost, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, I. I. Artobolevszki) akadémikust, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ElnökAz NDK fővárosában csaknem ezer, különböző típusú Ikarus autóbusz szállítja kora reggeltől késő estig a menetrendszerinti járatokon és a csoportos, illetve idegenforgalmi autóbuszokon az utasokat. Képünkön: Ikarus autóbusz a Friedrich-Strasse-i pályaudvarnál. (MTI-fotó, Fényes Tamás felvétele — KS) ségének tagját, az össz-szö- vetségi Znanyie (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) elnökét. Bejelentette, hogy al társulat több mint 70 tagját az Elnöki Tanács, á Kulturális Minisztérium, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöksége magas kitüntetésben részesítette. Ezt követően a jelenlevők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi küldött- gyűlés óta elhunyt munkatársak emlékének. Ezután Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a VII. küldöttgyűlés beszámolójához. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a legutóbbi küldött- gyűlés óta eltelt időszakban is fokozatosan nőtt a tagság létszáma, s az ismeretterjesztő munkában a magyar értelmiség színe-java vesz részt. Megemlékezett a társulat alapítójáról, Bugát Pál orvos, természettudósról, aki 1841-ben alapította meg Európa egyik legrégibb ismeretterjesztő társulatát. Elmondta, hogy csaknem negyed százada alakult újjá a társulat, és ekkor határozták el, hogy a természettudoiriá- nyos ismeretterjesztés lehetőségeit kibővítik a műszaki, társadalom- és történet- tudományi ismeretterjesztéssel. Ma már természetes, hogy az ismeretterjesztés országos választmányaiban és a megyei szakosztályokban arra törekednek, hogy az ismeretek teljességét adják. Rámutatott arra, hogy éppen az ipari munkásság érdeklődik a saját munkájától távolibb tudományos és művészeti, irodalmi ismeretterjesztés iránt. Az Országos Ellenőrző Bizottság jelentéséhez dr. Ga- rancsy Mihályné, a bizottság elnöke tartott szóbeli kiegészítést. Ezután dr. Soós Gábor, a TIT alelnöke az alapszabály-módosítás időszerűségét indokolta. Az elnökség beszámolója feletti vitában szólalt fel Pozsgay Imié . kulturális miniszter, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Az ülésen a TIT külföldi testvérszervezeteinek képviselői üdvözölték a tanácskozást. Köztük volt I. I. Artobolevszkij akadémikus, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja, az össz-szövet- ségi Znanyie elnöke. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vasárnap folytatja tanácskozását.
