Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-02 / 154. szám
1977. július 2., szombat o Hagymatermesztési tanácskozás Uj kemping és bemutató A szakemberek elismeréssel szóltak a kaszaperi hagymáról Tegnap, július 1-én két tanácskozásnak adott otthont a kaszaperi Lenin Tsz. Az elsőn, a vöröshagyma-termesztési feladatbizottság országos tudományos ülésén dr. Szalay Ferenc, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet makói hagymakutató állomásának igazgatója a vöröshagyma-kutatás eredményeiről tartott előadást Az országos termesztési helyzetről Hajdú József, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese adott áttekintést A másodikon, a vöröshagyma-termesztési tanácskozáson és -bemutatón más megyei gazdaságok kutatóintézetének és tartósítóüzemének szakemberei is részt vettek. Török Imre, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója vázolta az idei termés- és fel- vásárlási kilátásokat Az előzetes termésbecslések megtörténtek, a megyénkben 913 hektáron termesztett vöröshagyma mintegy 15 ezer tonna kereskedelmi árut ígér. Ebből a tervek szerint a ZÖLDÉRT mintegy 1300 vagonnal vásárol fel. Dr. Kovács Gábor, a Békés megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás igazgatója azokról a kísérleti eredményekről beszélt, amelyeket a hagymatermesztés technológiájában, növényvédelmében elértek. A vöröshagyma-termesztés helyi eredményeit Jócsák István, a Lenin Tsz főagronó- musa ismertette. A szövetkezet megyénk legnagyobb hagymatermesztő gazdasága, ahol 194 hektáron étkezési, 46 hektáron pedig dughagymát termesztenek. Tíz évvel ezelőtt hektáronként 120—150 mázsa volt a termés, tavaly már átlagosan 270 mázsás hozamot értek el. Ebben jelentős szerepet kapott a korszerű agrotechnika, a növény- védelem, a tervszerű tápanyagutánpótlás és nem utolsósorban a magasszintű szakmai hozzáértés. Az idén tovább gépesítették a termesztést, először alkalmaztak repülőgépes növényvédelmet A vitában — tekintettel a munkaerőhiányra —, a gépesítés gondjai kerültek előtérbe. A hagymatermesztők sürgették a növényvédő, a megművelő és betakarító gépek gyártását. — Sz — Csak a tettes vétkes? „Ittasan vezette személy- gépkocsiját—, szeszes ital hatása alatt vett részt járművével a közlekedésben—, ittas motorkerékpáros okozott balesetet—, részegen fának ütközött.” Ugye, ismerősek a baleseti krónikákból ezek a kifejezések? Szomorú tény; alig van hét, hogy ne történne megyénkben baleset az alkohol miatt, és nincs ez másként országos viszonylatban sem. Jobbik esetben könnyű sérüléssel jár a baleset. De nemigen múlik el egy hónap anélkül, hogy az alkohol ne követelne ily módon halálos áldozatot is — vétkest ésvét- leneket egyaránt. A baleseti hírek pusztán a tragikus tényt hozzák tudomásunkra. Ezeket olvasva megrendülünk a mögöttük húzódó egyéni, családi tragédia felett, és ugyanakkor megdöbbenünk az emberi felelőtlenségen, könnyelműségen. Mondom, megdöbbenünk — közöttünk • általában azok is, akik „ennyi meg sem kottyan neked, majd iszol egy kávét!” megjegyzéssel adják a kezébe a poharat annak, akiről tudván tudják: pár óra, netán perc múlva járművet vezet. Győzködik a pálinka, sör elől szabadkozót, belediktálják a szeszes italt. Ne gondolja senki, hogy védeni akarom az ittas gép- járművezetőket, felmentve őket a felelősség alól. Erről szó sincs. Aki kerékpárra, lovas kocsira, motorra ül, vagy a volán mögé, tudnia kell; egyetlen kortyot sem ihat. Ha mégis engedett az unszolásnak és elfogadta az italt, járművével ne induljon útnak. De ugyanakkor gondolkozzunk csak el: aki szelíd, vagy nem is olyan szelíd erőszakkal ivásra bírja a másikat, nem vét-e az életünket védelmező szabályok, paragrafusok ellen? Számon kéri-e akárcsak a közvélemény is valakitől, hogy miért adott konyakospoharat a kezébe barátjának, ismerősének, akiről később az újsághírben csak ennyi áll: ,ittasan... ütközött— szörnyethalt—”? Igen?— (tóth) Biztonság a szolgáltatásban A szolgáltatások színvonala kétségtelenül fejlődik megyénkben is. Erre a rendeltetésre szakosítanak szövetkezeteket, mint az elmúlt évben a békéscsabai Generált vagy készítenek elő összevonásokat a lakosság jobb ellátásának szolgálatára. Párt- és kormányhatározatok, rendeletek biztosítják még adókedvezménnyel is, hogy a követelményekkel lépést tartson a lakossági szolgáltatás. S ma már némi lehetőség nyílott arra, hogy a lakosság is „biztosítsa” magának a lakásban keletkező hibák gyors elhárítását a szolgáltató szervek részéről. Ebbe a hálózatba kapcsolódott be a békéscsabai házkezelőség, mely a napokban világosan fogalmazott tájékoztatót küldött a bérlőkhöz. A tájékoztató közli, hogy az azonnali beavatkozást igénylő munkákra a vállalal egy komplex hibaelhárítási csoportot szervezett, mely emellett, igény esetén, elvégzi a lakás elkopott berendezési tárgyadnak cseréjét is. A javítási, karbauitartási munkákra átalánydíjas szerződést köt a vállailat, melynek összege garzonlakásnál havi tíz, két és fél szobás lakásokig 15, azon felülieknél pedig 20 forint. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bevált ez a kezdeményezés. Annál is inkább, mert a komplex brigádnak munkaideje szinte nincs — hívásra hétköznap 7-től este nyolc óráig, vasárnap, délután egy óráig piegjelenik és a későbbi órákban is ügyeletet tart Valóban gyorsan látja el a hibák elhárítását, amire vállalkozott. Annál meglepőbb, hogy a város ingatlankezelőhöz tartozó lakásai közül mindössze kettőszáz bérlő kötött eddig szerződést a vállalattal. A biztonság, és a sok bosszúság elkerülése abban az esetben, amikor a meghibásodás miatt hiába várnak szakmunkást, úgy véljük, megéri a havi 15 forint, vagy húszat. Mert, ha «9a minden rendben is van a lakásban, holnap lehet, hogy sok minden másként alakul és a kisebb hibák kijavítása (vízvezeték-, villany-, tv-, rádiószerelés, esetleg csempék, parketta kicserélése, javítása stb., stb.) is sok gondot okozhatnak, ha nem biztosítjuk magunkat a hiányosságok gyors elhárítására. A szolgáltatások színvonalának emelését a lakosság ilyen irányú támogatása is segítheti v. d. A Csongrád megyei Ópusztaszeren pénteken megnyílt a Szegedi Idegenforgalmi Hivatal új kempingje. Az Árpád-ligetben száz személy sátorozására alkalmas területet rendeztek be. A Szegedi Idegenforgalmi Hivatalnak ugyancsak pénteken kezdődött meg nyári információs szolgálata a rösz- kei közúti határátkelőhelyen. Itt az ország egyik forgalmas déli „kapujában” csúcsidő- szakban naponta harmincezer—harmincötezer ember útiokmányait is kezelik. Ítélet a szolnoki gázrobbanás ügyében A Szolnok megyei bíróság, dr. Szabó Péter tanácsa pénteken ítéletet hirdetett a szolnoki gázrobbanás ügyében. Mint ismeretes 1976. november 2-án, 7 óra 30 perckor Szolnokon, a Tóth Ferenc utcai 1-3. szám alatti négyszintes lakóépület pincéjében gázrobbanás történt. A nagy erejű detonáció következtében 24 lakás összeomlott, tizenhárom személy meghalt, többen súlyos, illetve életveszélyes sérülést szenvedtek. A bírósági tárgyalás során bizonyítást nyert, hogy a súlyos tragédiát a szabályok durva megsértése, felelőtlenség idézte elő. A tragédiát megelőző napokban az épület előtti területen parképítési munkát végzett a városi tanács útfenntartó üzemének brigádja. A munkavégzés közben erőgéppel megsértették az épület mellett húzódó gázvezetéket, s bár a hibát észlelték, nem jelentették a gázszolgáltató vállalatnak, így a lakóépület pincéjébe nagy mennyiségű gáz szivárgott be. A bíróság foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés bűntette miatt Mező Balázs építési brigádvezetőt hatévi, Hesz Jánosné építésvezetőt háromévi szabadságvesztésre ítélte és mellékbüntetésként mindkettőjüket két évre eltiltotta az építésvezetői munkakörtől. Sztankóczi Pál műszaki csoportvezetőt kétévi szabadságvesztéssel sújtotta. A negyedik vádlottat, Szabó István gépkezelőt a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette az ellene emelt vád alól. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek. Az elmúlt napokban Gyulán, a városi tanácsnál Gyula városáért kitüntetést adta át Dér Lajos tanácselnök-helyettes Tóth Jolánnak, aki hosszú éveken át részt veti az Erkel-diák- ünnepek szervezésében, rendezésében. A tanács ezt az áldozatos tevékenységet jutalmazta a legrangosabb gyulai kitüntetéssel Szeghalmi tapasztalatok a pártmunkában O z utóbbi két évtizedben pártunk helyes, következetes és töretlen politikájának eredményeként minőségi változás ment végbe társadalmunk gazdasági, politikai, és szellemi életében. Gondoljunk csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, a szövetkezetek gazdasági, és politikai megszilárdítására, a gazdaságirányítás reformjára, az állami élet szélesedő demokratizmusára, a vidék iparosítására. E nagy horderejű politikai feladatok megvalósításának első vonalában mindig az alapszervezetek, a kommunisták küzdöttek. Ennek nyomán a társadalom dinamikusan fejlődött és közben maguk is változtak. Munkájuk tartalmasabb, színvonalasabb lett, szervezeti és cselekvési egységük erősödött. A Politikai Bizottság 1972. december 20-i határozaté, a XI. kongresszus határozata, a fejlett szocialista társadalom felépítése tovább növeli a pártbizottság, az alapszervezetekkel szemben támasztott követelményeket. Az alapszervezeti pártélet társadalmi háttere megváltozott, így a pártmunka körülményei, feltételei is lényegesen mások lettek. A sajátosságokat figyelembevéve, a párt- bizottság az alapszervezetek politikai, gazdasági életét irányító és ellenőrző tevékenysége alapvetően kétirányú. Egyrészt: a párt vezető szerepének érvényesítése során biztosítjuk, hogy a helyi gazdasági döntések megfeleljenek a párt általános gazda- ságpolitiká j ának. Másrészt: a helyi, községpolitikai kérdésekben, az itt élő emberek törekvéseit, érdekeit is kifejező döntéseket hozzunk. Határozataink, kezdeményezéseink elindítói voltak mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek elősegítették a község dinamikusabb, sokoldalúbb fejlesztését, a termelő, forgalmazó, szolgáltató, az egészségügy és művelődés színvonalának emelését. Legfontosabb feladatunknak tekintjük a szocialista termelési viszonyok további megszilárdítását, a termelőerők fejlesztését az iparban, és a mezőgazdaságban egyaránt. Ez nagyobb felkészültséget, alaposabb tájékozottságot igényel a korábbinál. A megnövekedett feladatok megkövetelik a színvonalasabb és hatékonyabb munkát, a kommunistáktól pedig fokozott aktivitást, felelősség- vállalást, a pártmegbízatások teljesítését, a határozatok maradéktalan végrehajtását igénylik. Az alapszervezeti munka színvonala nagyrészt függ attól, hogy milyen sokoldalú és hatékony a pártbizottság, a pártvezetőség munkája. A nagyközségi pártbizottság és végrehajtó bizottság alkalmas a feladatok megoldására. Tagjainak általános műveltsége, politikai felkészültsége jó. A pártbizottság tagjainak 70, a végrehajtó bizottságnak pedig 90 százaléka marxista esti középiskolát, egyetemet vagy szakosítót végzett. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkastílusa összhangban van a párt által támasztott követelményekkel. Éves program és féléves munkaterv alapján dolgozik. Érvényesül a kollektív vezetés, a munkamegosztás, a kollektív és egyszemélyi felelősség. Állásfoglalásainak, döntéseinek többsége kiállja az élet, a gyakorlat próbáját. Javult a testületi munka, a beszámolók színvonala. A pártbizottság tagjai és a munkabizottságok részt vesznek a beszámolók készítésében és a döntések előkészítésében. Aktívan tevékenykednek a vizsgálatokban, a határoza- ' tok kidolgozásában, és a végrehajtás ellenőrzésében. Tájékozottak, sok helyes javaslatot, véleményt mondanak el a testületi üléseken. Differenciáltan, üzemlátogatással egybekötött kihelyezett végrehajtó bizottsági üléseket is szoktunk tartani. A végrehajtó bizottság munkájáról kötelességszerűen, minden pártbizottsági ülésen beszámolunk. A feladatok megoldását jól segítik a pártbizottságok mellett működő munkabizottságok és a 25-30 tagú aktívahálózat. A pártmunka színvonalának javulásában, eredményeink növekedésében nagy szerepe van a megyei és a járási pártbizottság elvi segítségének. Pártbizottságunk alapvető feladatának tartja, hogy az alapszervezetekben élénk politikai, szervezeti élet és tevékenység folyjon. Pártszervezeteink felépítése jól alkalmazkodik a már említett és megváltozott helyzethez. Fontosnak tartjuk a titkárok, vezetőségi tagok, pártcsoportvezetők és a párttagság politikai képzését. Áz 1976/77. évi pártoktatáson, és továbbképzésen a párttagság 81 százaléka szervezetten vett részt. Pártszervezeteink éves program, féléves munkaterv alapján dolgoznak. A pártmunkának, a pártmegbízatásnak tekintélye van. A párttagság aktivitása, a taggyűlések, vezetőségi ülések, beszámolók előkészítése, színvonala javult. A taggyűléseken a megjelenés átlagosan 81-85 százalékos. A hozzászólás 25-30 százalékos. A párttagság 75 százalékának állandó pártmegbízatása van. Az alapszervezetek munkájában továbbra is probléma a határozatok jó előkészítése. Fontos kérdésekben nem hoznak döntést, nem eléggé tervszerű a pártmegbízatások értékelése, a pártcsoportok munkája segítése. Javult viszont a kollektív vezetés, a munkamegosztás, de ez sem egyértelműen érvényesül minden alapszervezetnél. A pártbizottság munkájában, megítélésünk szerint, jól érvényesül az alap- szervezetek irányítása, segítése. A beszámoltatások bevált formáját alkalmazzuk. A havonként megtartott titkári értekezlet alkalmas a beszámoltatásra, a tapasztalatok, módszerek átadására. A különböző vélemények egyeztetése alapján segítséget adunk a munkatervek elkészítéséhez. A féléves munkatervek lejártakor az elvtársak beszámolnak a tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról. Személy szerint alkalmazzák az elismerést, a dicséretet és az elmarasztalást. Az alapszervezeti pártmunka segítségét jól szolgálja a hetenként megtartott apparátusi értekezlet. Alapszervezeteink tevékenysége nem egyértelműen pozitív, az adottságok is eltérőek, ezért is nagy gondot fordítunk a gyengébben működő alap- szervezetek helyszíni segítésére. zt a célt szolgálja az évek óta kialakított és eredményesen tevékenykedő felelősi rendszerünk. Az elvtársak jó politikai felkészültséggel rendelkeznek ahhoz, hogy megfelelő segítséget adjnak, javaslattal, tanáccsal lássák el az alapszervezeteket. Tevékenységükre jellemző, hogy a titkár elvtársak munkáját aszerint minősítjük, milyen színvonalon dolgozik az alapszervezet. Magunkkal szemben is állandóan növeljük az igényeket, követelményeket, és a felelősséget. F. Nagy Károly pb-titkár, Szeghalom
