Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 1., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az ország- gyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Gergely István beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Korunk egyik jellegzetessége világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. Az állampolgárok milliói, amikor nem tűrik, hogy otthonukban haszontalanul folyjon el a víz, máris tevőleges részesei a takarékos vízgazdálkodásnak. Társadalmi méretű gazdálkodási folyamat részesei azok az üzemi munkások vagy termelőszövetkezeti -tagok is, akik hozzáértésükkel, lelki- ismeretes munkájukkal észszerűen csökkentik a vízfelhasználást és kímélik tisztaságát. Köszönet és elismerés illeti a társadalmi munkások ezreit is, akik szervezetten, vagy öntevékenyen óvják vizeink minőségét. A több, jobb vízért és a vizek pusztításai ellen folytatott munka nemcsak gazdasági, hanem alapvetően társadalom- és életszínvonal-politikai feladat. Magyarországon a társadalmi, gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is kiemelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a lakosság felének értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő nép- gazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivételével — önerőből tud védekezni az árvizek ellen — mondotta többek között, majd az ivóvízről szólt. A lakosság ellátása egészséges vízzel — az életszínvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióved növekszik: 1980- bem megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. A víztermelő kapacitást napi 1 millió köbméterrel növeljük, ami megfelel a főváros nyári, napi csúcsfogyasztásának. Külön is foglalkozunk a nagy, munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. A csatornázás a lakosság 43 százalékát szolgálja majd. Folytatjuk a szennyvíztisztító kapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged —, valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vízminőségvédelmi problémáinak mielőbbi megoldása. Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a több hasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz képest tízszeres — csaknem 300 millió köbméter tározótér építését irányoztuk elő. A Ti- sza-völgy vízgazdálkodásának fejlesztéseként befejezzük a kiskörei vízlépcső II. ütemét és előkészítjük a csongrádi vízlépcső megvalósítását. A Körösök csatornázására már üzembe helyezés előtt áll a körösladányi vízlépcső. A tervek szerint 280 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltést erősítünk meg. Emellett az árvízmentesítésnek olyan új, komplex módszereit is alkalmazzuk, mint a veszély esetén igénybevehető tározók, vagy az árapasztó csatornák létesítése. A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvédelmi törvény értelmében célul tűzzük ki, hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szennyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért e helyről is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezésnek, óvjuk pótolhatatlan vízvagyonunk tisztaságát. Az V. ötéves terv során vízgazdálkodás-fejlesztésre 44 milliárd forintot fordítunk. Ennek kereken kétharmadát települések vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztításnak fejlesztésére, a többit vízkárelhárítási létesítményekre és a mezőgazdasági víz- gazdálkodás fejlesztésére irányoztuk elő. A vízgazdálkodás fejlesztését alapjaiban érinti, hogy a helyi, olcsóbb vízkészletek kimerülése miatt csak növekvő ráfordítással- tudjuk az újabb vízigényeket kielégíteni. E tendenciát erősíti, hogy a fejlődés a környező országokban szintén erőteljes lesz, következésképpen a hazánkba érkező vízkészletek csökkenésével és a vízminőség romlásával, tavasz- szal pedig a káros -nagyvizek emelkedésével lehet számolnunk. A vízgazdálkodás fejlődését tehát mindinkább a célok és a területek ‘ integrálódása jellemzi. Ezért nagyobb figyelmet kíván az arányos, előrelátó fejlesztés. A hosszú- távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna—Tisza-csator- na terve és jelentősége. Megépítése idővel a Tisza- menti vízellátás és gazdaságfejlesztés kulcskérdésévé nő. Ez a mű a Duna—Tisza- közi térség fejlődésében is fontos szerepet játszik majd és a kelet—nyugati irányú hajózóút megteremtésével nemzetközi érdekűvé válhat. A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és víziközlekedésében egyre nagyobb lesz. Mint víziút, különösen a Duna—Rajna— Majna-csatorna megnyitását követően kap a mainál jóval nagyobb hangsúlyt. Már erre is tekintettel leszünk a Csehszlovákiával közösen megvalósítandó gabcikovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer építésénél, melynek előkészítése folyamatban van. E 15 éves tervidőszakban célszerű megkezdeni a Dráva-hasznosítás létesítményeinek építését is. A közép-dunántúli és észak- magyarországi térség további fejlesztése pedig feltételezi a több hasznú vízgazdálkodási rendszerek kiépítését, ezáltal a kiemelt értékes bányavizek tömeges hasznosítását is. A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokat nemcsak most, még inkább a jövőben kezeljük kiemelten. A Kis-Balaton rendezésével és újraélesztésével javítjuk majd a tó vízháztartását. Ezzel csökken az iszapolódás és kedvezőbben alakul a tó vizének tisztasága is. A Balatont körülölelő regionális vízellátó és csatornarendszer kiépítési javítja az üdülőkörzetben a vízszolgáltatásokat, de egyúttal fontos környezetvédelmi érdek is. Minisztertanácsunk összehangolt intézkedéseket foganatosított a Balaton egész vízgyűjtő területének fejlesztésére, hogy legnagyobb természetes tavunk és közvetlen környezete a civilizáció hatásaként állagában ne romoljon, hanem tovább fejlődjön. Hasonlóan fokozott figyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a ráckevei Duna-ág és a Fertő-tó fejlesztésére is. A távlati fejlesztés további lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú vízügyi egyezményeink a közös vízgazdálkodási kérdésekben megfelelő alapot adnak. Törekszünk a kétoldalú vízügyi egyezmények továbbfejlesztésére, arra, hogy azok az egységes vízgyűjtő területre kiterjedő vízügyi együttműködéssé váljanak. E törekvések megvalósításának hatékony fóruma a KGST. A komplex program kiemelten kezeli a Tisza- és Duna-völgyi együttműködést, a vizek szennyezés elleni védelmét és a tagállamok népgazdaságának megfelelő vízellátását. Ennek jegyében már — a világon egyedülállóan — elkészült az öt Tisza-völgyi szocialista ország közös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésére. A gazdasági együttműködésnek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos területét jelentik a kétoldalú műszaki-tudományos együttműködési megállapodások. A magyar—szovjet együttműködés eredményeképpen például földmunkagép-parkunk zöme szovjet termék, az észak-pesti szennyvíztisztító telep szovjet berendezésekkel és szovjet tervek alapján épül. Valamennyi KGST-tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodásunk. A magyar vízügyi szakemberek tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szakmai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munkájában. • • • A napirend keretében felszólalt Cselőtei László, Pest megyei, Vadkerti Miklósné Heves megyei, Radnóti László Somogy megyei, -Csörgits József Zala megyei, dr. Komócsin Mihály Csongrád megyei, Palóczi Lajosné Sza- bolcs-Szatmár megyei, Szűcs János Szolnok megyei, Farkas Pál Borsod megyei, Barcs Sándor budapesti, dr. Vámos Marietta Pest megyei, ifj. Pintér István Baranya megyei, Hütter Csaba Nóg- rád megyei, Hárs József Veszprém megyei, Szigeti Gáborné Békés megyei, Nagy Csaba Bács-Kiskun megyei, képviselő. (Folytatás a 3. oldalon) Öntözik a sárgarépát Újkígyós határában- Fotó: Veress Erzsi Az iparszerű termelési rendszerekről Tegnap, június 30-án az iparszerű termelési rendszerek tevékenységéről, hasznáról, jövőjéről tárgyalt a Körösök Vidéke Tsz-ek »Területi Szövetségének elnöksége. A munkában részt vett.Csatári Béla, a párt megyei bizottságának titkára, valamint az iparszerű rendszerek meghívott képviselői. Dr. Oláh József, a tsz-szövetség megbízott titkára arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a napirend megvitatása rendkívül hasznos volt, mert reflektorfénybe vette az eredményeket, s egyben rámutatott a technológiai fegyelem betartásának fontosságára. A szövetség elnöksége 5 év gyakorlati tapasztalatát vizsgálta meg. Megállapította: az iparszerű termelési rendszerek a megye északi területein is tért hódítottak, forradalmasították a mező- gazdasági termelést. Kiugró termelési sikerekhez vezettek, ugyanakkor a termésátlagokban, a hozamokban olyan üzemek közötti szóródások tapasztalhatók, melyek újabb tartalékot jelentenek további gazdaságszervező munkánkban. Egyértelműen állapította meg az elnökség, hogy a megye északi területén rendkívül fontos a növénytermesztés alapműveleteinek jó elvégzése, a műtrágyák és a vegyszerek előírás szerinti kiadagolása, mert különben nem képzelhető el a termelésben alkalmazott korszerű fajták hatékony alkalmazása. A vitában részt vevők állást foglaltak az előírt technológiai fegyelem betartása mellett, melyet összekötöttek az üzemben foglalkoztatott vezetők szakmai felkészültségével. A termelési rendszerekről, sajnos, keveset' hallanak szakközépiskoláinkban és egyetemeinken. Talán éppen ezért fogadta el az elnökség Balogh Sándor indítványát, mely szerint az elnökség elé került anyagot megküldik a szarvasi főiskolának, valamint a debreceni és a gödöllői Agrártudományi Egyetem Békés megyei diákklubjának. Ismerjék meg a leendő diplomások a Békés megyében szerzett üzemi tapasztalatokat, melyekről a tanácskozáson részt vevő iparszerű rendszerek megbízottai nagy elismeréssel szóltak. A nádudvardi Vörös Csillag Tsz kebelén belül működő KITE (Kukorica és Iparinövény-termesztő Rendszer) az ország 14 megyéjére terjeszti ki működését, s a megyék között Békés az első helyet foglalja el. Szó volt a továbbiakban az anyagi, műszaki felszereltség teljesebbé tételéről és a soron levő munkák közül az aratásról. A búzatermés jónak ígérkezik, most az a legfontosabb, hogy a veszteségek minden elképzelhető módon történő csökkentésével takarítsák be üzemeink a tavalyinál is jobbnak mutatkozó kenyérnek valót. D. K. Ma este bemutató a gyulai Várszínházban Feláldozhatja-e más nemzetek szabadságát egy nép, a saját függetlenségéért? Büntetlenül sohasem. A lehetetlennel is szembeszállna, a sárkányt is megzabolázná a magyar Don Quijote, Niklay István. Szövetséget kötne még a zsarnok Bismarckkal, Napóleonnal Js a magyar nép boldogulásáért; Kétségbeesett, reménytelen harcát utolsó leheletéig folytatná, de saját hívei is elfordulnak a megvalósíthatatlan eszméktől. A kalandos történelmi témájú mű, Herdnádi Gyula Szép magyar tragédiája először szólal meg színpadon, a gyulai vár történelmi ihle- tettségű falai között, ma este fél 9 órától. A drámát Szine- tár Miklós Kossuth-díjas rendező állította színpadra. A főszereplők sorában vidéki és fővárosi színészek neveivel találkozunk. Fülöp Zsig- mond, Szoboszlay Sándor, Bősze György, Hámori Ildikó, Borbás Gabi, Kránitz Lajos, Szombathy Gyula, Bicskei Károly, Tyll Attila, Cse- rényi Béla és még sok más jól ismert művész kelti életre a dráma szereplőit.