Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TÁNÜCS LÁPJA 1977. JÚNIUS 14., KEDD Ara: 80 fillér mm. ÉVFOLYAM, 138. SZÁM Éjjel-nappal öntöznek a megyében Egyre súlyosabb gondokat okoz a szárazság A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben egyre súlyo­sabb gondokat okoz a csapa­dékhiány. Vannak olyan te­rületek, melyekre másfél hó­napja nem hullott számot­tevő csapadékmennyiség. Az aszály ellen csak egy módon, öntözéssel lehet védekezni. Milyenek erre a lehetősé­gek, és kihasználják-e eze­ket? Erre kerestünk választ a megye néhány mezőgazda- sági nagyüzemében. AZ ÜJKlGYÖSI ARANYKALÁSZ Termelőszövetkezetben kevés az öntözésre használható víz. Csak a kertészetnek jut a közeli homokbányából, itt paprikát és sárgarépát lo­csolnak. De mert nagyobb területen szenvednek a nö­vények a szárazságtól, ezért ideiglenes megoldásként né­hány csőkutat mélyítenek és ezeket még a héten az öntö­zés szolgálatába állítják. Az így nyert vízből jut majd a gyepekre is A szövetkezet minden lehetőséget igyekszik kihasználni az öntözésre, mintegy 100 hektárt tudnak ellátni. Ahová nem jut víz, ott veszélyessé kezd válni a helyzet. A búza várhatóan csapadék nélkül is kibírja aratásig, de a többi növény­nek egy héten belül vizet kell kapnia, hogy ne kelet­kezzen bennük nagyobb kár. A GYOMAI GYŐZELEM Tsz-ben eddig 180 hektárt öntözött meg nyolc gép. El­sősorban a napraforgó és a kukorica kapott vizet, de az öntözhető 900 hektáron van legelő és gabonaféle is. A berendezések éjjel-nappal üzemelnek, hogy csökkent­sék a szárazság okozta kárt. Mintegy 40 milliméternyi csapadék hiányzik a földek­ről ahhoz, hogy magukhoz térjenek a növények. A MEZÖKOVÄCSHÄZI új alkotmány Termelőszövetkezetben mint­egy 300 hektár az öntözhető terület. Legnagyobb gondjuk, hogy kevés a víz, mert csak egy homokbányából tudnak öntözni. Három berendezés éjjel-nappal üzemel és jut­tatja el az éltető nedvessé­get a hagymaföldekre és a kertészetbe. Elsősorban a magpaprikát és a babot ön­tözik, mert ezek bírják leg­kevésbé a szárazságot. Ami a többi növényt illeti, azok­kal egyelőre még nincs baj, de a talaj vízkészlete kime­rülőben van, így nagyon kel­lene az eső. A HIDASHÄTI Állami gazdaság muronyf területén négy ön­tözőberendezés locsolja a kukoricát, az olajrepcét és a lucernát. A napokban újabb két öntözőgép kezdi meg a működését, mert elkészülnek azok a csatornák, amelyek a vizet szállítják. Ha ezek is beindulnak, akkor jut víz a kukoricára és a cukorrépára is. A 8400 hektáros terület­ből 1225 hektárt lehetne ön­tözni, de kevés hozzá a gép. Hasonló a helyzet a GYULAI KÖRÖSTAJ Termelőszövetkezetben is. Itt négy gép üzemel éjjel-nap­pal, kettő a zöldségféléket öntözi, kettő pedig a cukor­répát. Víz van elég, csak gép nincs és ez teszi lehetetlen­né nagyobb területek ellátá­sát. Pedig nagyon kellene a víz, mert a szárazság miatt a kukorica, a cukorrépa és a pillangósok komolyan ká­rosodhatnak. A SZARVASI Állami gazdaság csabacsűdi területein három esőztetőberendezés juttatja a vizet folyamatosan a föl­dekre. ötvenhektáros kerté­szetet, 80 hektár silókukori­cát és 50 hektár lucernát látnak el a gépek és ezen­kívül á régi rizstelepek he­lyén vetett növényeket tud­ják alkalmanként árasztással vízhez juttatni. A gazdaság területének 18 százalékára tudnak mesterségesen csa­padékot vinni, a többinél csak az esőben reményked­hetnek. A KONDOROSI egyesült Termelőszövetkezet 300 hek­táros kertészetét öntözik. Zöldbab 110 hektáron, pap­rika és paradicsom 60—60-on van, a többin káposzta, sza­móca, spárga és vegyes zöldségfélék kapnak mester­ségesen esőt. Tíz öntözőbe­rendezés dolgozik, sajnos nem teljes kapacitással. En­nek az az oka, hogy kevés a víz és nem is lesz több a Tisza II. öntözőmű elkészül­téig. Addig csőkutakból is nyernek vizet, ezzel azonban nem tudják a gondokat meg­oldani. Kevés a víz a MEDGYESEGYHAZI HALADAS Termelőszövetkezetben is. Két csőkútról öntöznek 30 hektár legelőt, 20 hektár si­lókukoricát és a magrépát. Se májusban, se júniusban nem kaptak esőt, így nagyon komoly veszély fenyegeti a homokos talajba vetett ken­dert, cukorrépát és búzát. Legalább 100 milliméternyi eső kellene, hogy feltöltőd­jön a talaj vízkészlete. A BÉKÉSCSABAI MÁJUS 1. Termelőszövetkezetben Iff öntözőrendszer dolgozik tel­jes kapacitással. Ez a szö­vetkezet a hűtőház egyik zöldbabtermesztő bázisgaz­dasága, így folyamatosan ön­tözik a 350 hektáron vetett hüvelyest. Nagyszerűen be­váltak a kipróbálásra kapott FK—120-as öntözőberendezés prototípusai, melyek a BA- GE segítségével jutottak a gazdasághoz. Vizet kap a paprika, a káposzta, meg­kezdték a 230 hektáros cu­korrépa, az 50 hektáros sár­garépa és a 170 hektáron vetett pillangósok öntözését is. Minden erőt mozgósíJa- * nak, de így sem jut öntöző­víz a 70 hektáros »paradi­csom-, a 20 hektáros tök­táblákra és a kukoricára sem. A gondokon úgy igye­keznek csökkenteni, hogy 160 hektár legelőt árasztás­sal juttatnak vízhez. Látható, hogy a gazdasá­gok egy részében igyekeznek mindent megtenni az aszály okozta károk csökkentéséért, sajnos azonban nem minde­nütt használják ki a lehető­ségeket. A MEGYEI TANÁCS mezőgazdasági osztályán el­mondották, hogy a 35 ezer hektáros öntözhető terület­ből mindössze 10 ezer hek­tárra juttatnak vizet, ebből is 2000 hektár gyep. Na­gyobbrészt a zöldbabot, pa­radicsomot és paprikát ön­tözik, de nagyon kellene a nedvesség a többi növénynek is. A zöldborsónál mintegy 30 százalékos termésveszte­séget okozott a szárazság, de veszélyezteti a vízhiány a lu­cernát és a cukorrépát is. A kukoricának 80—100 milli­méter csapadék kellene ah­hoz, hogy a tenyészidőszak végéig kibírja. A mezőgaz­dasági osztály felmérése sze­rint több helyen munkaerő- hiányra hivatkozva nem ön­töznek. Mivel az iskolákban véget ért a tanítás, ezért azt javasolják a gazdaságoknak, hogy vonják be a diákokat is ebbe a fontos és halasz­tást nem tűrő munkába. Lónyai László Gyopároson a gyermeklubickolóra ki lehetett volna tenni a „Megtelt” táblát Béla—Seres árusító helyeken, de csak hosszú sorban állás után le­hetett hozzájutni. Gyoma A gyomai Park fürdőben vasárnap két és fél ezren pi­hentek, szórakoztak. Azért csak ennyien, mert a nagy­községből és környékéről so­kan kempingezni indultak. De akik otthon maradtak sem járták meg, hiszen a he­lyi ÁFÉSZ, a halászati szö­vetkezet bőségesen ellátta áruval a fürdőben levő üzle­teket. Volt elegendő hűsítő, fagylalt, cukrászsütemény, és természetesen egyéb étel, ital is. Fürdőről fürdőre Az elmúlt hét végére nem lehetett panasza annak a sok ezer embernek, aki prog­ramjába a kikapcsolódást, strandolást iktatta. A hőmé­rő higanyszála felette volt a 30 foknak, és ez a kánikulai érték kedvező feltételt bizto­sított a hétvége eltöltéséhez. Hogyan telt el a szombat és a vasárnap megyénkben levő fürdőkben, milyen volt az el­látás és a vendégforgalom, erről érdeklődtünk a fürdők vézetőitől. Gyula Amint arról Farkas Sán­dor, a fürdő vezetője beszá­molt, a hétvégén 12 ezren ke­resték fel a megye legna­gyobb fürdőjét. Valamennyi medencét feltöltötték vízzel, szépen rendbe hozták a par­kot, kifogástalan volt az el­látás a vendéglátóipari vál­lalat, az ÁFÉSZ és az Uni- verzál boltjainak árukínála­ta. Volt üdítő ital, sör, és étel­ből is mindenki megtalálta számára a legízletesebbet. Gyopáros A festői környezetben levő gyopárosi strandot az elmúlt hét utolsó két napján mint­egy hatezren keresték fel. Különösen vasárnap volt nagy a forgalom. Ekkor négyezren lubickoltak a me­dencék hűsítő vizében. Ugyanakkor 1200-an csóna­kázással kötötték egybe a strandolási Akiket pedig ér­dekelt a hajómodellezés, megnézhették az MHSZ ren­dezésében lebonyolított me­gyei verseny második fordu­lóját. A hat kereskedelmi és vendéglátóipari egység teljes egészében kielégítette a ven­dégek igényeit. Nagyszénás A nagyszénási strandon az év legnagyobb forgalmát bo­nyolították le. Ugyanis szom­baton és vasárnap háromezer ember fordult meg a fürdő­ben. Sajnos a három büfé közül betegség miatt csak kettő üzemelt. így nem cso­da, hogy némi fennakadás volt az áruellátásban. Békéscsaba Sokan keresték fel a me­gyeszékhely strandját is. A hétvégi két napon négy és fél ezren váltottak jegyet. Üdítő ital és sör volt az él­A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet halfel­dolgozójában műanyag tasakokba csomagolják a körösi ha­lászlé alapanyagát Fotó: Veress Erzsi Gyulai és szarvasi sikerek a fiatal öntözőmunkások országos versenyén A fiatal öntöző szak- és betanított munkások orszá­gos versenyének kétnapos döntőjét a tiszaföldvári Le­nin Tsz-ben, a kiskörei víz­lépcső korszerű öntözőrend­szeréhez tartozó nagyüzem­ben rendezte meg a KISZ Központi Bizottsága, a MÉM, az Országos Vízügyi Hivatal és társintézményei. A nagyszabású versenyen 11 öntözhető területtel rendel­kező megye mezőgazdasági üzemeinek, vízügyi vállala­tainak húsz csapata szerzett jogot az indulásra. A há­romtagú versenybrigádok szakmai és politikai elmélet­ből, a gazdaság 2-es számú üzemegységében pedig gya­korlati felkészültségből vizs­gáztak. Az ideális körülmé­nyek között megrendezett verseny győztese a Tisza­menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gyulai kirendeltségének csa­pata lett. A második helyen a vállalat debreceni kiren­deltségének kollektívája vég­zett, míg a harmadik helyet a Szarvasi Állami Tangaz­daság együttese szerezte meg. Az országos döntő első 5 helyezettje külföldi juta- lomútban részesül és több tárgyi ajándékot is kapott. A szervezésben és a ver­senyfeladatok teljesítésében legjobb teljesítményt nyúj­tott Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, valamint a tisza­földvári Lenin Tsz KISZ- szervezetét is különdíjban részesítették. A díjakat dr. Fogaras Lajos, a Tisza II. KISZ-védnökségi országos operatív bizottság elnöke ad­ta át. Beruházási konferencia Népgazdasági beruházása­ink megvalósítása során a „mit építünk” kérdése mel­lett sürgetően előtérbe ke­rült napjainkban a „hogyan építünk” és a „mennyiért építünk” kérdése — állapí­tották meg a szakemberek a hétfőn Pécsett kezdődött or­szágos konferencián. A Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság, az Építőipari Tudományos Egyesület, az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium által rende­zett kétnapos tanácskozás té­mája: az értékelemzésnek, mint a hatékonyabb beruhá­zási munka elméleti és gya­korlati módszerének beveze­tése, széles körű alkalmazá­sa az építőiparban. A mintegy kétszáz szakem­ber — építtetők és építők, tervezők és beruházók — előtt dr. Kádár József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tartott előadást a beruházási tevé­kenység időszerű kérdéseiről. Egyszerűbb ügyvitel Űjabb lépés az ügyvitel egyszerűsítése felé: a Minisz­tertanács határozatának megfelelően a tárcák, így a Kulturális Minisztérium is felülvizsgálja és megújítja a statisztikai rendszert, az in­formálás folyamatát. Amint a minisztériumban elmond­ták: a kulturális statisztika viszonylag újkeletű, az utób­bi 25 évben alakult ki, még­is több vonatkozásban túl­haladott. Időközben ugyan­is sokrétűbb, gazdagabb lett a kulturális tevékenység, lendületesen fejlődik a köz- művelődés, különösen az er­re vonatkozó párthatározat és törvény megjelenése óta. Így, a statisztikai kategóri­ák, fogalmak, bár többször módosultak, nem tükrözik az új gyakorlatot. A minisztériumok javas­latai alapján tárcaközi koor­dinációs bizottság dolgozza ki az intézkedési tervet, amelyet 1978. január 1-től alkalmaznak. Az új satisztikai rendszer az eddiginél átfogóbb képet nyújt a közművelődésről, se­gítségével jobban elemezhe­tik az eredményeket, figye­lemmel kísérhetik a fejlő­dést.

Next

/
Thumbnails
Contents