Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LOPJA 1977. JÚNIUS 12., VASÁRNAP Ara: 1,20 Ft XXXII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Az enyhülés Békéscsabára érkezett az SZKP küldöttsége szolgálatában Egy éve annak, hogy a Hajtóművek és Festőberendezések 5. számú gyára Békéscsabán átvette a Vasipari Szövetkezet egy részét. A százhatvan lős gárda — főleg asszonyok — jól be­illeszkedett a HAFE kollektívájába, most közös erővel folyik a munka a gyár elektromos műhelyében Fotó: Veress Erzsi M agyarország „első olda­las téma” volt a vi­lágsajtóban. Hazánk­ról a jelentések a rádió- és tévéhírek elején szóltak Ká­dár János háromnapos olasz- országi látogatása idején. S amikor a látogatás befejezé­sekor a nemzetközi sajtókon­ferencián Kádár János érté­kelte az eredményes látoga­tást, hangsúlyozta, hogy a két különböző szövetségi rendszerhez tartozó ország — a NATO-tag és Közös Piac­tag Olaszország és a Varsói Szerződés szervezetéhez tar­tozó, valamint a KGST-tag Magyarország — kapcsola­tainak egészséges fejlődése jó gyakorlati példája a külön­böző társadalmi berendezke­désű országok együttműködé­sének, békés egymás mellett élésének. Nem egészen egy héttel a belgrádi értekezlet megkezdése előtt kiilön je­lentősége is van annak, hogy Róma és Budapest álláspont­jával kapcsolatban a sajtó- értekezleten Kádár János azt mondhatta: Az a benyomá­sa, hogy magyar és olasz részről az európai biztonság problémakörében, azaz a belgrádi találkozó tárgykö­reiben az olasz és a magyar fél „hasonlóan közelíti meg a kérdéseket”. A világsajtó fontosnak tartotta kiemelni Kádár János kijelentését: „Annak a hívei vagyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egységes egésznek kell fel­fogni. A belgrádi találkozó­nak a helsinki ajánlások to­vábbi gyakorlati megvalósu­lását előmozdító, konstruktív tanácskozásnak kell lennie.” Alighanem lehetetlen len­ne egyetlen rövid cikkben az olaszországi háromnapos lá­togatás minden eseményét, s azok jelentőségét összefoglal­ni és elemezni. Az olasz ál­lamfővel, kormányfővel, ve­zető politikusokkal folytatott gyümölcsöző megbeszélések eredményeként nyilvánvaló­an bővülnek majd a kétolda­lú kapcsolatok, a gazdasági együttműködés, a kulturális, tudományos, művészeti, vagy akár idegenforgalmi szférá­ban is. A kölcsönös érdekű témákban új egyezmények megkötéséről is ugyancsak szó esett a tárgyalásokon. Ami a világpolitikát illeti, itt az enyhülés szolgálatán, el­mélyítésén volt a hangsúly; Róma és Budapest egyaránt a leszerelésre irányuló erőfe­szítések folytatását és mi­előbbi pozitív eredmények elérését kívánja. Az MSZMP első titkárának a Vatikánban, VI. Pál pápá­nál tett látogatása — az olaszországi három nap egyik programpontja — rendkívül nagy visszhangot váltott ki a világsajtóban. Az a Kádár János megfogalmazta megál­lapítás, amely szerint a ró­mai katolikus egyház jelen­tős erkölcsi tényező, a Vati­kán a világ egyik legkisebb területű, a legkisebb lélek­számú állama, amelynek fegyveres ereje nincs, de po­litikai súlya van — vastag­betűs szedésben jelent meg jó néhány nyugati lapban. Kétségtelen, hogy az MSZMP első titkárának beszélgetése VI. Pál pápával fontos, je­lentős esemény, és minden­képpen túlmutat azon a té­nyen is, hogy Magyarorszá­gon tartósan rendeződött az állam és az egyház viszonya. A szocialista világ egyik vezető politikai személyisé­gének egy NATO-országban tett látogatása alkalmából is szóba hozták a nyugati pro­pagandának az utóbbi idő­ben unalomig emlegetett szó­lamait az emberi jogok nyu­gati koncepciójáról. Aligha­nem a lehető legpontosabb és legtömörebb választ adta eb­ben a tárgykörben Kádár Já­nos, amikor az olasz tévé­híradó munkatársának vála­szolva így szólt: „Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ide­ális, célunk és feladatunk a szocialista demokrácia to­vábbi fejlesztése... Nálunk véleményszabadság van, nem félünk az emberek vélemé­nyétől, sőt, azt minden le­hetséges alkalommal kikér­jük. Az emberi jogok kérdé­se nem jelent belső problé­mát. De ha ezeket a bel- ügyeinkbe való beavatkozás­ra akarják felhasználni, az ilyen próbálkozásokat kény­telenek vagyunk visszautasí­tani.” A római három nap idején elsősorban természetesen az olasz—magyar kapcsolatok­ról volt szó, amikor a gazda­sági együttműködés lehetősé­gei és távlatai kerültek szó­ba. Természetes azonban, hogy egy olyan személyiség nyugati útja, mint Kádár Jánosé, alkalmat ad arra, hogy a több oldalú kapcso­latok problémaköre is reflek­torfénybe kerüljön. Földré­szünkön két nagy gazdasági tömörülés tevékenykedik és ha a szocialista világ más területeken is híve a békés egymás mellett élésből kö­vetkező gyümölcsöző együtt­működés fenntartásának, ál­landó bővítésének, ez min­denképpen érvényes a gazda­ság területére is. Ezért volt különleges jelentősége annak, hogy Kádár János a KGST és a Közös Piac közötti kap­csolatok építéséről szólva az olasz és a magyar tárgyaló felek egyetértéséről nyilatko­zott. P olitikáról, gazdaságról, kultúráról, turizmus­ról folytatott eredmé­nyes megbeszélések három napja volt ez a Kádár Já­nos vezette küldöttség szá­mára — a magyar és az olasz nép sokoldalú együttműkö­désének, földrészünk és a vi­lág békéjének, a nemzetközi enyhülésnek szolgálatában. G. M. Tegnap, szombaton délelőtt, 10 óra után néhány perccel kedves vendégek érkeztek a megyeszékhelyre: N. M. Bo- riszenkó, az SZKP KB tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára vezetésével kétnapos látogatást tesz Békéscsabán, Mezőkovácsházán, Gyulán és Szarvason az SZKP öt­tagú küldöttsége. A vendége­ket a megyei pártbizottság székháza előtt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte, majd tájé­koztatta őket a megye hely­zetéről, fejlődéséről. A tájékoztató után a kül­döttség megtekintette a Bé­késcsabai Konzervgyárat, ahol megismerkedtek a gyár­tással és azokkal a dolgozók­kal, akik a szovjet export­ra készülő konzerveket ké­Szarvason, a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépis­kola szombaton ünnepelte a százhetvenöt éves fennállá­sát. A tantestület tagjai és a középiskola diákjai ez alka­lomból megkoszorúzták a gimnázium névadójának sír­ját az Ö-temetőben. Békésen hetvenöt éves fennállását ünnepelte a szakmunkásképző iskola, melyen dr. Becsei József, a szítik. Szombat délután Me- zőkovácsházára, az Új Al­kotmány Termelőszövetke­zetbe látogattak a vendégek. Lipták András, a szövetkezet elnöke tájékoztatta őket a tsz termelési eredményeiről, a vetőmag-termeltető rend­szer működéséről. Határ­szemle is szerepelt a prog­ramban és a küldöttség megtekintette a szövetkezet modern gépparkját is. Ma délelőtt először Gyulá­ra látogatnak vendégeink. A húskombinát megtekintése után megismerkednek a vá­ros nevezetességeivel, majd Szarvasra utaznak. Itt az Öntözési Kutatóintézet meg­látogatása szerepel a prog­ramban, és természetesen a híres arborétumba is elmen­nek. Az SZKP küldöttsége a délutáni órákban indul visz- sza Budapestre. megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője el­ismeréssel hangsúlyozta; hogy a tanintézet a felsza­badulás óta tízezer mezőgaz­dasági szakembert adott az országnak. Tótkomlóson iskola • név­adó ünnepséget tartottak szombaton. Fennállásának ötvenedik évfordulóján Jan­kó János, egykori tótkomló- si festőművész nevét vette fel az általános iskola. A kormány határozata alap­ján most jelent meg és július első napján lép életbe a könnyűipari miniszternek a ruházati ipari fizikai dolgo­zók béremeléséről szóló, az érintett 'szakszervezetekkel és az ipari szövetkezetek Or­szágos Tanácsával egyetértés­ben kiadott rendelete. A rendelet hatálya kiter­jed a textil-, a bőr-, a szőr­me-, a cipő- és a textilruhá­zati ipar vállalatainak, ipari szövetkezeteinek fizikai dol­gozóira és bedolgozóira, to­vábbá a kézmű- és háziipar­ban, valamint az „egyéb ipar” alágazatba tartozó vál­lalatok és ipari szövetkezetek ruházatipari tevékenységet végző fizikai dolgozóira és bedolgozóira, is. A rendelet kimondja, hogy az alapbéreket július 1-től kell emelni. Ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a béremeléseket differenciáltan kell végrehajtani. Ennek megfelelően az átlagosnál na­gyobb alapbéremelésben kell részesíteni a szakmunkáso­kat, a közvetlen termelő­munkát végzőket, az átlagos­nál kedvezőtlenebb munka- körülmények között dolgozó­kat, továbbá azokat is, akik­nek az alapbére az országos szakmai bértáblázat bértéte­öt éve húzódó kálvária végére került végre pont. Bánfi András békéscsabai lakos hajnövesztő szerének kálváriájáról van szó, amely végre révbe jutott. Az Or­szágos Találmányi Hivatal már régebben megadta a szabadalmat a szerre, csu­pán gyártó cég nem akadt sem a megyében, sem má­sutt mostanáig, amely ezt a kísérletezések alapján is be­vált szert nagy szériában gyártsa. Hiába volt a sok újságcikk, tévériport, még külföldön is. 1972 februárjá­ban a Békés megyei Népúj­ság tárta nyilvánosság elé Bánfi találmányát, legutol­jára pedig 1977. május 29- én az Új Tükör foglalkozott terjedelmes, három oldalon írt tudósításában az üggyel. Vagy talán nem is volt hiá­bavaló mindez. Végül is akadt vállalat, amely jó ér­zékkel hozzálátott a szer gyártásához. ruhaiparban leinek alsó határától jelentő- • sen elmarad. A béremelés . az említett ruházatipari alágazatokban összesen több mint 260 ezer fizikai dolgozót érint. Erre a célra központi forrásból éves szinten — vállalatonként dif­ferenciáltan — összesen 288 millió forint áll rendelkezés­re, amelyből 144 millió forin­tot az idei második félévben, további 144 milliót pedig a jövő év első felében használ­nak fel a ruházati ipar átla­gában mintegy 4 százalékos béremelésre. A vállalatok, szövetkezetek saját forrásai­ból átlagosan további 4-5 szá­zalékos béremelésre van ki­látás, amit azonban termé­szetszerűleg ugyancsak diffe­renciáltan hajtanak végre. Az alapbéremelésnek ugyanis a bérarányok javítása mellett elsődleges célja az is, hogy biztosítsa a magasabb telje­sítmények megfelelő anyagi elismerését, elősegítse a ter­melőberendezések kapacitá­sának jobb kihasználását, fo­kozza a minőség javítását szolgáló anyagi ösztönzés ha­tékonyságát, s mind emellett lehetőséget adjon az egyes gyárak, telepek közötti indo­kolatlan bérkülönbségek megszüntetésére, illetőleg mérséklésére is. (MTI) A Herbária központi ve­zetősége úgy döntött, hogy elindítja európai útjára a békéscsabai szabadalom fias­kóit. Szerződést kötött a Találmányokat Értékesítő Vállalattal, a Licenciával, amelyre Bánfi András bízta szerének értékesítését, gyár­tását és mindenféle ügyét. Csányi János, a Licencia üz­letkötője a napokban tele­xen értesítette Bánfit: ”...a szerződést aláírtuk” és meg­beszélés végett felhívták Bánfit Budapestre. A Herbária a szerződés­ben vállalja, hogy a szer nullszériáját ez év augusz­tusáig legyártja, jövőre pe­dig megkezdi a nkgy széria gyártását. Kizárólágos gyár­tási jogot és Magyarország­ra, valamint Nyugat-Euró- pára forgalmazási jogot is kapott erre. Egy korábbi igény alapján svéd céggel állnak tárgyalásban, amely a skandináv államok terítését igényli. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a kedves vendégeket Fotó: Lónyai László Jubiláló tanintézetek megyénkben Megkezdik a hajnövesztő szer gyártását

Next

/
Thumbnails
Contents