Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-04 / 130. szám
A 1977. Június 4., szombat Könyvek napjai Medgyesegyházán Akiről a vendégkönyv mesél A Művelt Nép med gyesegyházi könyvesboltja és a művelődési ház változatos pro- ramot szervezett az ünnepi könyvhétre. Május 27-én tartották a megnyitót, és adták át a közönségnek az új könyvpavilont, melyet a Haladás Tsz közművelődési mozgalomba benevezett brigádjai társadalmi munkában készítettek. Másnap Ki nyer ma? címmel rendeztek irodalmi vetélkedőt a művelődési ház ifjúsági klubjában, május 29-én pedig az általános iskola tanulóinak részvételével zajlott a könyvtárban és a művelődési házban színes irodalmi játék. Sokan részt vettek a május 30-i, hétfői vetélkedőn is, phol a nagyközség KISZ-fiataljai szerepeltek. Kiemelkedő eseménye volt a medgyesi könyvnapoknak — Ez úgy kezdődik a srácoknál, hogy ráülnek a motorra, és adják neki a gázt.. Később már gondolnak arra is, hogy megismerjék belülről... — Még korábban? — Még korábban úgy, hogy szétszedünk mindent, ami a kezünk ügyébe akad, és megpróbáljuk összerakni.. *** Braun Zsolt, a csabai Kemény Gábor Közlekedésgépészeti Szakközépiskola negyedik osztályosa halk és gyors beszédű srác. Farmeröltönyt hord; társaitól legföljebb abban különbözik, hogy apró, kackiás bajuszt visel. S különbözik tőlük még abban is, hogy alig néhány héttel ezelőtt, Székesfehérváron ötödik helyezést ért el a közlekedésgépészeti szakközép- iskolák országos versenyén. Hajós és vasutas gépészek több fordulón át együtt versenyeztek itt az autók leendő szakértőivel, s ha csak az utóbbiakat vesszük, Zsolt második lett, mert csak egy szombathelyi társa előzte meg. — Hetedikes, nyolcadikos koromban autókat rajzoltam. Arra gondoltam, vagy ipari formatervező leszek, vagy igyekszem megismerni a gépkocsikat belülről is ... — Mi érdekel legjobban az autóban? — Minden. Egyetlen, nem is túlságosan bonyolult kocsiban annyi minden van, annyi ismeret, tudás kell hozzá, hogy az a technika minden lapunk Köröstáj kulturális melléklete íróinak, a vas- és faipari szövetkezet, a BOR- TEX és a Haladás Tsz szocialista brigádjainak találkozója. Az irodalmi klubdélutánon közel ötvenen vettek részt. A Köröstáj íróit képviselő Kőváry E. Péter, Sass Ervin és Szúdy Géza a klubdélutánt követően meglátogatták a vas- és faipari szövetkezet és a BÖRTEX üzemrészeit. Este a nagyközségi könyvtárban volt ünnepi irodalmi est, melyen Kucse- ra Lajosné, a könyvesbolt vezetője mondott megnyitót. A könyvhét záróeseményeként június 2-án rendhagyó irodalmi órát tartottak a Medgyesegyházi Általános Iskolában, ezen Fodor Zsóka és Bicskey Károly, a Jókai Színház művészei működtek közre. ágát, részét felöleli. Mindig volt bennem egy — jobb szót nem tudok rá — konstruálási vágy... Azt hiszem, ez a rajzból fejlődött ki, mert a rajzokban is a saját ötleteimet próbáltam megvalósítani... Érdeklődésének mélyebbé válása — az ő szavaival: „az igazi autós-szerelem” mégis azzal kezdődött, hogy egyre inkább megismerte, mi van a motorban, mi van belül. Ezt a szép sikert (amivel nem csupán az jár együtt, hogy — például — már csak magyarból kell érettségiznie, hanem az is, hogy felvételi vizsga nélkül veszik fel a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karának járműgépész szakára) Zsolt egyedül érte el, de sokan segítették. Kérés, kérdés nélkül említi tanárait, akik felkészülését segítették: Balogh Zoltánt, akitől főleg az elméleti kérdésekben tanult sokat, Nagy Tihamér műhelyfőnököt, aki gyakorlati munkáit irányította és Fehérvári Ferencet, az iskola műszaki igazgatóhelyettesét, aki különös gonddal szervezte meg a több hónapos versenyre való felkészülését. Lehetetlen, hogy egy iskolának minden ehhez szükséges műszere, felszerelése meglegyen, ezért Zsolt egy hétig a 8. sz. Volán műhelyeibe járt, s gyakorlati tapasztalatokat szerzett a KPM megyei autóközlekedési felügyeletén is. Amott a Diesel-adagolók beállítását, az indítók, dinamók, Egy kislány három év körüli testvérét kézen fogva odalép hozzánk: — Kati néni! Tessék megengedni, hogy a kistestvéremmel egy órát itt lehessek, mert elment az anyukám bevásárolni! A két gyerek állandó látogatója a könyvtárnak. Ide szívesen elengedik a szülők őket, mert tudják, jó helyen vannak — mondja Kati néni, azaz Havasi Istvánné, a gyulai Mogyoróssy Könyvtár gyermekrészlegének vezetője. Leülteti a két apróságot a lemezpult mellé, és feltesz egy meselemezt. Közben arra is jut ideje, hogy az egyik kisfiúnak, aki komolyan, ösz- szeszorított szájjal próbálja színes kockákból kirakni az olvasott indián hősök nevét, kijavítsa a hibásan összeállított Winnetou nevet. Néhány iskolás a könyvek között búvárkodik, két fiú pedig sakkozik. Csöndes, nesztelen léptekkel jár közöttük. Fehér köpenyes alakja hol itt, hol ott tűnik fel. Végre leül, most már beszélgethetünk. '— Tudjuk, hogy tanítónőként kezdte pályáját. Hogyan került mégis a könyvtárba? —Tizenhárom éve, hogy a gyermekrészlegnél dolgozom — mondja. — Igaz, könyvtáros lettem, el is végeztem a népművelés-könyvtár szakot, de továbbra is pedagógus maradtam. Mindig is érdekeltek a gyermek személyiségfejlesztésének iskolán kívüli lehetőségei. így sokkal kötetlenebbül, más módszerekkel, de ugyanarra törekszem, mint az iskolai irodalomtanítás ; arra, hogy a tizennégy év alatti korosztályt könyvet szerető és értő emberekké neveljem. Sikerült elérni, hogy a gyerekek ünnepnek érzik, ha idejönnek. Mindig elfogódottan, várakozásteljesen lépnek be. És nem szabad csalódniuk! Természetesen, ehhez részlegünknek is sokat kellett fejlődni. Mikor idekerültem, csak egy éve működött még a gyermekkönyvtár, mintegy 5000 könyvvel. Most húszezer könyv között válogathatnak kis olvasóink. a kormányművek és hidraulikus szerkezetek javítását tanulmányozta közelebbről, emitt a fényszóró-beállítással és a fékhatásméréssel ismerkedett. — Az ottani munkásoknak, műszakiaknak is szeretném megköszönni — mondja —, hogy szeretettel fogadtak és igazán segítőkészen elmagyaráztak mindent, bármit is kérdeztem. — Terveid? — Az egyetem után szeretném az Iparművészeti Főiskola ipari formatervezői szakát is -elvégezni; ezzel térnék vissza az induláshoz: a rajzokhoz, a formatervezéshez. A jó műszaki felépítést és megoldásokat és a tetszetős külsőt nem lehet elválasztani. Csak akkor tudok igazán jó formát tervezni, ha ismerem a műszaki oldalt, a technikát s a technológiai folyamatot is. Most már egyre többet adnak az ipari termékek formájára, megjelenésére; remélem, mire elvégzem az egyetemet, ez még fontosabb lesz... — Lesznek-e olyan jók a fiatal szamunkások, műszakiak, mint az idősebbek? — Lesznek. Itt, az iskolában elméleti felkészítésünk olyan magas színvonalú, hogy a feltétlenül szükséges gyakorlati tapasztalatok megszerzése után mi is megálljuk majd a helyünket. Az idősebbek nyugodtan adhatják át nekünk a szerszámot, mert jó kezekbe kerül a szakma... Varga János Havasi Istvánnénak nagy része van abban, hogy a város általános iskolái, napközis csoportjai és óvodásai rendszeresen látogatják a könyvtárat. A gyermekrészleg éves munkaterve, annak összeállítása és megvalósítása is az ő munkájának eredménye. — A város minden napközis csoportja, az általános iskolai osztályok, az óvodák rendszeresen eljönnek, hogy megtanulják a könyvtár és könyvek használatát Általában heti két alkalommal tartok irodalmi foglalkozásokat, de van úgy, hogy több is esik egy hétre. Legutóbb Gyula irodalmi hagyományairól tartottam munkáltató foglalkozásokat az általános iskolák nyolcadikosainak. Április végén szerveztünk nagy sikerű egész napos programot a város könyvtárosai részére. Ezen délelőtt Elek László, a megyei főlevéltáros tartott előadást a gyermekirodalomról, délután pedig pesti vendégünk, Vargha Balázs foglalkozott a 3- as számú iskola könyvbarát szakkörének tagjaivál. A bemutató foglalkozás témája az ABC alkalmazása volt. A gyakorlatban kiderült, nem is olyan egyszerű feladat ez! A legnehezebbnek a Szóvég- mutató szótár használata bizonyult. Gyakran szervezünk író-olvasó találkozókat is. Munkájának elismerése, hogy sokasodnak megbízatásai. Kinevezték könyvtári szakfelügyelőnek, s a múlt évben beválasztották a városban három éve működő úttörő kulturális szakbizottságba. — A kulturális szakbizottság ötlete volt, hogy a március 15-i városi úttörő szavalóversenyt a könyvtárban rendezzük. A bizottsággal úttörőfoglalkozásokat is látogatunk. Jó munkakapcsolatunk van a szomszédos Erkel Művelődési Központtal is. Velük közösen rendezzük meg minden karácsony este gyermekműsorunkat, ahol szimultán sakkversenyen, rajzversenyen, filmvetítéseken és bábelőadásokon szórakozhatnak a gyerekek. A jutalmazás sem marad el. Ilyenkor osztjuk ki a díjakat a beiratkozáskor nevüket legszebben leíró könyvtári tagjainknak is. Ez az éves munkánk egyik legszínesebb, legkedvesebb programja. Beszélgetés közben többször feláll, és segíti a könyvtárban búvárkodó gyerekek munkáját. Az egyik nebuló elfelejtette elhozni az olvasójegyét, és most tágra nyílt szemmel várja a következményeket. Kati néni csak mosolyog, és elővarázsolja az egy hete itthagyott olvasójegyet. A gyerek elmosolyodik, láthatóan megkönnyebbült. Havasiné tősgyökeres gyulai: így aztán nemcsak a könyvtárlátogatókat, de szüleiket is jól ismeri. Gyakran beszélget velük és tájékoztatja őket gyermekeik figyelmének, érdeklődési körének változásairól. Sok ezer könyvtárlátogató gyerek nyiladozó értelmét irányítja biztos szakmai tudással és szeretettel. Nála nincs meghatározott munkaidő. Amit csinál, azt meggyőződésből, szakmaszeretetből teszi. A vendégkönyv vall igazán a munkájáról. Hadd fejezzük be a róla alkotott képet, az onnan kiragadott néhány sorral: „Köszönjük az ötletes, jól szervezett irodalmi foglalkozást Legkedvesebb íróm, költőm címmel. Hasznos útmutatásokat kaptunk a búvárkodáshoz, az adatgyűjtéshez és a lexikonok használatához. Nagyon köszönjük Kati néni fáradozását. Az 1- es számú általános iskola nyolcadikosai.” HANGSZÓRÓ Enyhülés és ideológiai harc Aligha túlzás azt állítani, hogy századunkban földünk az ellentétek bolygója lett. A tudományos forradalom révén a civilizációs fejlődés mellett sokfelé megtalálható a mérhetetlen nyomor, a testi-lelki sivárság, a milliókat sújtó éhhalál. A XX. században az emberiség előtt soha nem látott távlatok nyíltak az egyén képességeinek szabad kibontakoztatására, s ugyanakkor háborúkban, börtönökben, koncentrációs táborokban földrésznyi ember pusztult el. Az általános jólét növekedése mellett megszaporodtak a tömeg- pusztító fegyverek, s az emberiség immár önmaga elpusztítására is képessé vált. Hogy mégsem érezzük magunkat puskaporos hordóban élőknek, az nagyrészt a szocialista világrendszer növekvő erejének, a béketábor tekintélyének köszönhető. A mindennapok embere számára az első pillanatban nehezen érthető, hogyan fér meg együtt az enyhülés és az ideológiai harc, ezek a napjainkban oly gyakran emlegetett fogalmak. A Kossuth rádió kedd esti külpolitikai dokumentumműsora sok olyan kérdésre adott választ, amely az embereket manapság leginkább foglalkoztatja. Hosszú évek szívós előkészítő munkájának, s a békeszerető erők fáradozásainak eredményeképpen két évvel ezelőtt Helsinkiben -tanácskoztak harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői, s a kölcsönösen aláírt záróokmány azóta a haladás egyik szimbóluma lett. A közeljövőben Belgrádban értékelik majd a helsinki találkozó óta eltelt időszak tapasztalatait, érthető tehát a világszerte megnyilvánuló politikai aktivitás. Sajnos előtérbe léptek a fegyverkezési versenyt sürgető imperialista körök is, amelyek nemcsak hasznot, de önmaguk puszta fennmaradását is remélik a háborús hisztériától. Az eszmék harca helyett propagandaszólamokkal igyekeznek megfertőzni a nemzetközi légkört: emberi jogokról beszélnek azok, akiknek társadalmi rendszere a munkához való jogot sem tudja biztosítani. Történelmi tapasztalat, hogy a kapitalizmus elhúzódó válságai idején a különböző kormányzatok a belső feszültséget úgy igyekeznek levezetni, hogy háborúkat szítanak. Koreában és Vietnamban embermilliók estek a kalandorpolitika áldozatául. Az enyhülés eredménye, hogy a mostani válság idején az imperialisták kénytelenek számolni a realitásokkal. A szocializmus lényege a béke, s ha ezt hirdetjük, méltók vagyunk az ideológiai harc legjobb hagyományaihoz. A kapitalizmus viszonyai közt élő munkások is tudják, hogy a szocialista tábor mindig a békét kívánta, s a fiatal szovjet állam első cselekedete is az volt, hogy kiadta a békedekrétumot. Ha a lenini normák szerint folytatjuk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, akkor nem mondhatunk le az ideológiai harcról sem. A kedd esti rádióműsor végső kicsengése is az volt, hogy a nemzetközi élet eseményei a dialektika törvényei szerint hullámzanak, s ha tapasztalható is egyfajta megtorpanás, azért a világ mégis előre halad. (Andódy) B. Sajti Emese F. Gáspár Anni kiállítása a Képcsarnokban Csütörtök óta F. Gáspár Anni festőművész képei láthatók Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat bemutatótermében. „Pályám során nem kerestem kapcsolatokat különböző izmusokkal. Állhatatosan ragaszkodom ma is a természetelvű festészethez” — vallja önmagáról a kiállító művész, akinek ez az ötödik önálló tárlata. A június 16-ig nyitva tartó kiállításon enteriőrök, tájképek és virágcsendéletek láthatók. Képünkön: Lipták Pál, a megyei könyvtár igazgatója megnyitja a tárlatot, mellette F. Gáspár Anni és Odor Béláné, a bemutatóterem vezetője Fotó: Veress Erzsi Íróvendégek a vas- és faipari szövetkezetben. A képen előtérben Szúdy Géza Fotó: Gál Edit Egy hivatás kapujában
