Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-29 / 151. szám
1977. június 29„ szerda Várszínházi gálaest x Hétfőn este Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban gálaműsort rendeztek a Várszínház idei előadásain közreműködő művészek részvételével. Az esten — amely színész—közönség találkozóval zárult — több neves színész fellépett. Képünkön Hegedűs D. Géza látható az előtérben Fotó: Béla Ottó Virágerdő — kézimunkából Szombat óta a MEDOSZ békéscsabai székházában sokan adják egymásnak a kilincset. Nagy az érdeklődé^ a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók szakszervezetéhez tartozó állami gazdaságok és vállalatok asszonyainak kiállítása iránt. Több ezer darabból válogatott a zsűri és nehéz dolga volt a legszébbeket megtalálni — közel négyszázat —, amelyek aztán a nagytérén? négy falára kerültek. S ebből sem volt könnyű a díjazott darabok kiemelése, mint az első helyezést elért eredeti takácsvászonra szőrfonállal, szálán varrott térítőé, mely a békési Lukács Lász- lóné remeke. A második díjra a muronyi dr. Andor Lász- lóné mezőberényi motívummal készült női blúza lett érdemes. A harmadik díjas kézimunka is — egy kötény és . egy blúz — megyei hagyo- ' mányokat őriz: a békési férfisuba mintáit és a muronyi N Ladányi Lászlóné- készítette. Három különdíjat adott még ki a zsűri és okleveleket kézimunka kluboknak, De mit is lehet látni a MEDOSZ virágerdejében? Talán a legtöbb párna, terítő, tálcakendő, stóla, függöny, blúz és kötény kalocsai hímzéssel készült. Az utóbbi években ez az élénk, sok színű, finom öltésű kézimunka a legnépszerűbb. S mint álta- ^ Iában az eredeti népi munkák a legmodernebb bútorú lakásba is illenek. A női divat meg egyenesen épít rá és ez a kiállításon is megmutatkozott egy meseszép fehér kalocsaival hímzett estélyi ruhában: az eleje fölül és vállbán tiszta virág és luka- csos áttörés, ugyanilyen az alul erősen bővülő ujja, s az alján pedig négy motívum elszórva adja meg a szín és mintakompozíció egységét. Nem tudni melyik szebb, ez, vagy a fekete estélyi ruha ■ matyóhímzéssel, egy kicsit arrább? A Békés megyéi szűcshímzés jellegzetes zöld, bordó, rózsaszín, kék, fekete színeinek variációi hasonló sokaságban pompáznak. A motívumok talán az apró, girlandszerű megoldásban a legszebbek. Évtizedek óta a kézimunka reneszánszát éljük. Déd- és nagyanyáink majd, egyedüli kedvtelése, művészi hajlamaik egyetlen kiélési formája, — korunk asszonyának is szórakozást nyújt. Sőt, ahogy azt a kézimunkázó nők mondják: pihentet, nyugtat. Fejleszti az ízlést és ápolja a legszebb népi hagyományokat, s üdévé teszi a környezetet. Ezt a sok finom ízléssel elkészített kézimunkát sikerült olyan kiállítássá rendezni, olyan látvánnyá varázsolni, hogy aki nem vett már régen tűt és fonalat a kezébe, az is kedvet kap hozzá. Vass Márta Bél megyeri iskolások Zalában A Zala Bútorgyár „Petőfi Sándor” Szocialista Brigádja a kis Békés megyei község iskolájával kötött barátságot Azzal kezdődött, hogy a zalaiak hulladékgyűjtésből ösz- szerakott pénzükből könyvet vásároltak a bélmegyeriek- nek. A könyvcsomagok mellett sűrűn fordultak a tájékoztató levelek is, így az iskola „Világjáró” szakköre mind jobban megismerte a bútorgyár, közelebbről a brigád életét és viszont. A Bélmegyerről címzett leveA falusi lakosság közművelődésének, kulturális fejlődésének egyik legfőbb bázisa a községi könyvtár — állapították meg a kötegyáni Községi Tanács legutóbbi vb- ülésén. — A könyvtár könyv- állománya megközelíti a nyolc és fél ezer kötetet, a lemezek száma meghaladta a 170-et. A lakosság több mint 34 százaléka kölcsönöz rendszeresen olvasnivalót, de igen sokan hallgatnak lemezeket is. A szórakozáson kívül a közművelődés fejlődésében játszik igen nagy szerepet a könyvtár. Gyakran rendeznek a könyvtárban kihelyezett órákat az általános iskola különböző osztályai. Irodalmi, zenei óra, vers- és nyelvgyakorlás színhelye gyakran a kötegyáni könyvtár. Mesedélutánokon nemcsak a kisgyermekek, de az öregek napközi otthonának lakói is szívesen meghallgatják a lemezeket. Az öregek körében közkedvelt még a magyarnóta-délután, amelyet a könyvtár lemeztermében közvetítenek. Időnként kiállítást rendeznek a könyvtárban. A nők számára főként gyermeknevelési, divatról, kézimunkáról és orvosi szaktanácsokról szóló irodalmi termékekből nyílik kiállítás, de megtalálják itt a jó javaslatokat a mezőgazdasági szakemberek is. Kötegyánban egyébként a községi tanács és a helyi Petőfi Tsz anyagi lek az iskola munkájáról tájékoztatták a gyáriakat. Az ismerkedés régvárt pillanata volt, amikor a szakkör ellátogatott Zalaegerszegre Gubinecz József asztalos, a brigád nevében is szívesen vállalta a diákok kalauzolását a gyárban és azon kívül is. Hirják Balázs, a bélmegyeri iskola igazgatója szerint kirándulásuk során mindenütt érezték: jó barátok közt vannak. A Békés megyeiek már készülnek a viszontlátogatásra. támogatásával gyarapszik évről évre a könyv-, illetve a lemezállomány. Ahhoz, hogy minél gazdagabb legyen az irodalmi termékekben a választék, igénybe veszi a könyvtár a járási könyvtár könyvtárközötti kölcsönzését is. Író—olvasó találkozókkal, irodalmi délutánokkal, hangversenyekkel gazdagítják a könyvtár programját. Szegedi zenei program A szabadtéri játékok dómtéri előadásai mellett sok más zenei esemény is várja a szegedi ünnepi hetekre érkező vendégeket. E programok közül minden évben a fogadalmi templomban tartott orgonahangversenyek vonzzák a legtöbb érdeklődőt. Az idén is sok ezren hallgathatják itt meg ezeket a nyilvános koncerteket. A több mint tízezer sípos hangszert július 11-én Virág Endre szólaltatja meg. Süntén népszerűek nyaranta az ódon szegedi tanácsháza udvarán megrendezésre kerülő „muzsikáló udvar” elnevezésű programok. Itt július 18-án az Ars Renata együttes mutatkozik be. Országosan ismert együttesek és énekesek lépnek majd fel az újszegedi liget szabadtéri színpadán sorra kerülő könnyűzenei esteken. Augusztus 20-án Szeged kiskundorozsmai városrészben, a híres dorozsmai szélmalomnál Csongrád megyei pávakörök és falusi kórusok adnak majd műsort. HÉT FILMJEI Liv Ullmann, a hirdetéssel talált menyasszony és Gene Hackmann, a „megszelídített” magányos farkas A farmer felesége című amerikai filmben Irodalmi és zenei óra a könyvtárban Körösökre hívogató Fázósan kellett összehúzni a kabátot a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság békési kikötőjében. Az álmos ember mindig érzékenyebb a hidegre, különösen így hajnalban, a napot felhajtó friss szélben. A magasra nőtt jegenyefák némi védelmet ugyan nyújtottak, de ennél sokkal többet Vámos Sándor sza- kaszmémök barátsággal kínált sligovicája. A már berregő motorcsónakban gémberedett tagokkal foglaltunk helyet. Semmi vigasztalót nem vártunk, hiszen a folyón még hűvösebb lesz, de a szépnek ígérkező utazásért meg kell hozni az áldozatot: ingyen semmit sem adnak. A mezőgazdaságban határszemlének nevezik az ilyen utakat. A csónakban a megyei horgásszövetSég elnöke, Bányai Péter, az elnökhelyettes, Nagy Jenő és kedves vendégünk, Kun István, a határőrség pártbizottságának titkára foglalt helyet rajtam és a házigazda szakaszmérnökön kívül. Az ország egyik legtisztább vizét kezdte el hasítani csónakunk; hullámzó, partot mosó erővé formálva a csendes vízfelületet. A kanyarok meredek partjain élesen rajzolódtak ki a talajszint lerakódásai: a régi árvizek árulkodó nyomai. Több helyen másfél, két méter sárga színű iszap fedte már a régi felszínt jelző fekete földsávot. A krónika pontosságával követhető nyomon az utóbbi száz év minden áradása. Bennük ezernyi sötétkék nyuk: mindmegannyi partifecske otthona. A gátakon gyakran végigjártuk már az előttünk álló utat. Csodálatos a Körös onnan is. A váltakozó szélességű árterek fűzfái megejtő szépsége fogva tart mindenkit. A gát tetejéről azonban csak kis részleteket láthat az ember a buján növő fák, bokrok miatt. Lényeget a folyó kanyargós medréből kitárulkozó, gyakran kilométernyi távolságokat is átölelő láthatár egybefüggő képe nyújt csak igazán. Innen teljes pompájában bontakozik ki a Körösök szépsége. Akik itt nevelkedtünk, bennünket is meglep ez a páratlan kép. Egy ideig szorgalmasan jegyzem a jobbnál jobb horgászhelyeket, amelyeket csak a bennfentesek ismernek egy-egy adott szakaszon, de távolabb már ők is tétováznak, hogy hol is kellene bedobni a horgot a csalival. Itt is, ott is vízre hajló fűzfacsalád, amely nemcsak árnyas helyet ígér a tűző nap elől és kiváló sátorverő helyet, hanem fogást sejtető vizet is. A, jegyzetelést abbahagyom. Képtelenség nyomon követni mindazt a sok kínálkozó horgászhelyet, amelyet innen, a vízről láthat az ember. Egyszerűbb, ha a véletlenre bízzuk magunkat, hiszen mindenütt — nincs olyan száz méter, ahol ne akadna megfelelő helyre bárki is — tábort verni invitál a lehetőség. A partokon most is da- miljaikat áztató horgászok sora lesi a kapást. Pedig hétköznap van. Látszik, hogy nem futó időtöltésre jöttek ide, mert mögöttük sátor és a tartós berendezkedés egyéb nyoma: szabadságukat töltik. Csónakunk komoly hullámokat ver. Megemel minden dugót, minden zsinórt. Nincs horgász, aki örülne ennek. Még szerencse, hogy ritka kivétel a motorcsónak itt. Nem is kellene engedélyezni magánhasználatra egyet sem. A vízisport különben sem a motorcsónakázással kezdődik. A Körösökön pedig különösen nem, ahol a meder sehol sem olyan széles, hogy több csónak kényelmesen és biztonságosan elhúzhatna, foroghatna egymás mellett De ezenkívül a partfalakban is jelentős károkat okozhat az általuk keltett agresszív vízmozgás. Csendes ladik ring előttünk a lehajló fűzfák, bokros partok nehezen megközelíthető vizén. A halak különösen kedvelik az ilyen helyeket. Messzebb evezős fiatalok nekifeszülve, szép ritmussal húzzák a lapátokat és úgy siklik csónakjuk, hogy ódig tudjuk befogni őket, pedig a mienket negyven lóerő tolja, ök ma még a kevesek közé tartoznak. Mert a víz partján már szép számmal töltik idejüket az emberek, de a vízen még alig. Hullámot kavaró utunk során nem kél harag a horgászokban. Bosszankodás nélkül integetnek vissza. Legtöbbjük zsákjában már van néhány hal. A halászok varsái is jelzik: most jó a haljárás. A Sebes-Körös országútján is nagyjából ugyanaz a kép. De csak nagyjából, mert a részletek mindig változnak. És éppen ez teszi széppé, izgalmassá a Körösök vidékét. A csónakmester hirtelen leállítja a motort. Járművünk futása meglassul, majd csak a sodrás visz tovább bennünket. Egy boldog horgász meghajló bottal küzd: damilja peng, mint az acélhúr. Nagy lehet a hal. Néhány perces közös izgalom után segítség nélkül meri tőjébe is kerül a ponty: szép zsákmány. Körösladányig küzdjük fel magunkat, egészen az új duzzasztóig. A munka utolsó szakasza zajlik: bármikor jöhet az ünnepélyes átvétel. Visszafordulunk a Hármas- Körösre. Minden méter újdonságot tartalmaz itt is. Békésszentandráson a hajó- zsilépnél kötünk ki. Mögöttünk már a szép gyomai, a vadregényes szarvasi Körösszakasz, a madárhangok százfajta csilingelősétől hangos köröstarcsai ártér. Reméljük, mielőbb védett terület lesz és a madarak a nyugodt horgászoktól is alig zavart otthonra lelhetnek. Leírni a zöld, majd az enyhe szélnek is ezüstösen csillanó levelű fűzfák sorát, az öreg fák fantáziát ingerlő redves törzseit, a víz nyugtató tükrét, a madárhangoktól kedves csendet — reménytelen vállalkozás. Ezt látni kell. Nem a horgászok kiváltsága e táj. Egyre többen rándulnak ide ki horgászbot nélkül is. Mert akár bottal, akár anélkül tölti itt szabad idejét az ember, a nyertes csakis ő: gazdagszik a széppel, erősíti egészségét, helyrebillenti nyugalmát. Jó lenne, ha minél többen felfedeznék: a Körösök völgye hazánk egyik szép tája, a szabad hétvégék csábító lehetősége. Enyedi G. Sándor Szandakan 8 a legújabb, bemutatásra kerülő japán film címe. Kei Kumai rendező fájdalmasan tragikus sorsú nőt választott hőséül. Saki 13 évesen kerül egy észak- bomeói bordélyházba, lányr társaival együtt Családját a nyomor, az éhezés kényszerítette a megdöbbentő tettre, eladták Sakit prostituáltnak. Örökre bezárult előtte a világ szépsége, csak az embertelen kiszolgáltatottság várt életére. Nyomorultul megrémülve meséli történetét egy fiatal újságírónőnek a körülöttük nyüzsgő, forgalmas kikötővárossá fejlődött Szan- dakanban. A szennyes múlt, a lélekben megnyomorított prostituáltak emlékét nem őrzi más, csak egy dzsungel bozótjába rejtett temető. A különös hangulatú, döbbenetes japán filmet június 30-tól július 6-ig vetíti a Brigád mozi fél 8-kor kezdődő előadásain. Világhíres művészek a szereplői Jan Troell amerikai filmjének, A farmer feleségének. Sokan emlékezünk még a Magánbeszélgetés vagy a Madárijesztő című filmek Oscar-díjas színészére, Gene Hackmanra. A női szereplő Liv Ullmann művészi képességeit pedig nem egy Bergmann-filmben láttuk. Hannah Lund 32 éves elmúlt és még nem talált férjet, ezért hirdetést ad fel az újságban, mire egy kaliforniai farmer, Zandy Allan jelentkezik. A fiatalasszonyt azonban már az első éjszaka csalódás éri.... így kezdődik a történet. A filmet a békéscsabai Szabadság mozi játssza június 30-tól.
