Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-29 / 151. szám
\ 1977. junius 29.. szerda Szálljunk ki a kocsiból! Üdülővé lépett elő a csabai napközis tábor Sándor Ferenc és pedagógus társai az utolsó tennivalókat beFotó: Veress Erzsi A csodás pillanat írói ele- venítését olvasva, a szobában ülve is meg lehet érteni, sőt meg lehet érezni a leírtak gazdagságát, de a természettel való találkozás nagy emberi örömét csak magunk szerezhetjük meg. Így értjük meg az írót, a költőt, amint a hegyfokon állva a mélység fölött, a magasság övén lebegve így kiált fel: „Tenger mélyét, ég magasát Mind elérem könnyedén. Ha akarom én”. A természet nélkül az ember nem érezheti embernek magát. A természettel vagyunk azok, akik lehetünk. Prózaibb szavakra váltva: egyrészt tisztelni kell a gépkocsit. Kiváló ajándéka a technikának, az ember jól tudja hasznosítani munkájában, és akkor is, amikor „világot akar látni”. Gyors, mozgékony, rugalmas hely- változtatásra alkalmas. Van azonban egy nagy veszélye: öncélú kalickává válhat és az ember számára a természetet az ablakkeretben, vagy visszapillantó tükörben futó filmkockákká silányíthatja. Ismerjük már a családi autókirándulások hét végi rossz sablonjait: száguldás egy telekre, megállás a megszokott útmenti presszónál, nyári vendéglőnél, s aztán ugyanazon az útvonalon rohanás vissza. Nem állunk meg az erdőnél, a virágzó völgynél, a műemlék kastélynál, a szép templomnál, a múzeumnál, a sziklabércnél, a pitypangos rétnél — ezerszer végigszáguldunk az M 7-esen, de a Gorsium római kori emlékeit pillantásra sem méltatjuk. Városainkat, falvainkat gyakran csak az autótérképről ismerjük. Hegyeinket és völgyeinket csak megpillantjuk. Nem találkozunk igazán a saját hazánkkal sem. Nem állítjuk meg az autót, mert közben már tizenöt Trabantot és Skodát megelőztünk a Ladával. Április derekán új állatvédelmi és zoológiái folyóirattal színesedett a magyar újságírás. Az Állatvilág nevű képeslapot A kutya című népszerű folyóirat irányítója, Veress István szerkeszti, aki tájékoztatta munkatársunkat: — Az Állatvilágot bizonyára elsősorban a fiataloknak szánták? Vagy a felnőtteknek? — Is-is... Számítunk az állatbarátok, állatorvosok, állatgondozók, sőt minden humánus érzésű ember kíváncsiságára. A gyalogos turisták azt állítják, hogy mindennek az autó az oka. Az igazság az, hogy az autós, az ember a hibás, aki nemjép rá a fékre, és aki még nem tervezi hét végi napjait. Ezért kell megszületnie a jelszónak, amelyik a maga parancsoló módjával is rokonszenves : - Szállj ki a kocsiból! Ez a jelszó arra szólítja fel a kocsitulajdonosokat, apákat és anyákat, felnőtteket, autóvezető családtagokat, hogy végre változtassák meg az ostoba viszonyt gép és ember között, ne legyenek többé az autó rabjai, hanem állítsák a Trabantokat, Skodákat, Ladákat az ember szolgálatába. Használják a kocsijukat arra, hogy közelebb kerülhessenek a természethez, hogy megismerjék hazánk legszebb tájait, azok gazdagságát. Ennek egyetlen módja van. Ki kell szállni az autóból! Még arra sincs szükség, hogy külön tervezzük az utakat. Menjünk csak a megszokott útvonalon, akár a hétvégi tanyánk felé, de ne tartsuk fontosnak, hogy gyorsan odaérjünk. A Duna-kanyarba tartunk? Hát álljunk meg azonnal az óbudai római romoknál és végre nézzük meg: mi van ott? Sétáljunk egyet Szentendre gyönyörű utcáin, ballagjunk ki a skanzenbe, Visegrádon másszuk meg a fellegvárat és ha még emlékszünk rá, a Duna fölé hajolva mondjuk el József Attila versének néhány felszökő szavát. A sort ki-ki tetszés szerint folytathatja. Álljunk meg az árokparton, heverjünk le a fűbe és nézzük a kék eget. Hajoljunk le a virág szirmához, vegyük észre a surranó gyíkot. De az istenért, szálljunk ki végre a_ kocsiból! — Milyen célból indított a Magyar Országos Állatvédő Egyesület új lapot? — Sajnos, a civilizáció — amint az# Gobbi Hilda első számunkban oly szépen fejtegette — a természettől való elszakadással jár együtt. A természet visszaszorításáról viszont bebizonyosodott, hogy az ember épp önmagának árt, amikor megbontja a természet egyensúlyát, megzavarja annak ritmusát. Az állatok védelme mindany- nyiunk közös érdeke. Része a természet védelmének. Nem merül ki csupán a lakásban tartott cicusok, kuMiről ír a Fáklya? A paksi atomerőmű, a le- ninvárosi olajfinomító, továbbá az Interszputnyik kozmikus hírközlőrendszer hazai, földi állomása szovjet segítséggel épül. Ezeken kívül számos más szovjet—magyar kereskedelmi-gazdasági együttműködési megállapodás van. A legfontosabbakról részletes cikkeket olvashatunk a Fáklya 13. számában. A lap külpolitikai rovatában megjelent cikkek egyike a szovjetellenes, átlátszó pekingi politikáról rántja le a leplet. Ugyanakkor egy másik írás a nyugaton elhangzott provokatív jelenségekre hívja fel a figyelmet. Arra világít rá, hogy a belgrádi találkozót megelőző közhangulatot miképpen próbálják rosszindulatúan befolyásolni. A szocializmus — közös felelősség című írás befejező része az általános nemzetközi kérdésekkel, az emberi jogokkal foglalkozik. Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódik A nép dönt című sorozat, szocialista demokráciáról szóló írásának a második része. A legújabb számban a képviselőválasztásról tudhatunk meg minden lényegest. Gyakran azt mondjuk: áldás az autó. Másszor viszont azt állítjuk: átok. A gépkocsik számának rohamos növekedése valóban a legtöbb ország nagyvárosában gondot okoz. A moszkvai közlekedésről — a közúti és a tömeg- közlekedést lebonyolító forgalomról olvashatunk a július 3-án megjelenő lapban. Bár a világűrt kutatjuk, nem mondhatjuk el mégsem, hogy már mindent tudunk Földünkről. Az óceánok sok titkot rejtenek magukban. Megfejtésükkel a többi között a Vityáz kutatóhajón dolgozó szovjet tudósok is foglalkoznak. A Nagy Október 60. évfordulójára értékes nyereményeket ígérő, új játék indul a Fáklyában. tyusok, hörcsögök pátyolga- tásával, mert van teendő a haszonállatainkkal való bánásmód területén is. Tehát szükség van egy olyan tervre, amelyik az állatok érdekében emel szót. Cikkeinket természettudósok, etológu- sok, az állatlélektan kiváló ismerői írják, meg persze a téma iránt érdeklődő újságírók is. Első számunkban Kardos Lajos professzor kristálytiszta logikával indokolja meg, hogy mit is takar az a „visz- szavágyás”, ami minden időknél aktuálisabbá tette a rousseau-i óhajt: Vissza a természethez! — És mi a második szám „slágere”? A lapterv összeállításakor egy-egy vezető téma köré csoportosítjuk a cikkeket. Itt például a tenger óriásai kerülnek „premier plánba”. Például: lehet-e hasznosítani a delfinek intelligenciáját, meddig él egy bálna, mikor támad a cápa? Egyik írásunk tudományosan magyarázza a kutyák legendás hűségét. Érthető érdeklődésre tarthat számot „Társbérlő” rovatunk is, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az Állatorvosok Világszervezete szerint az ember közvetlen környezetében élő kisállatok száma kétmilliárdra tehető. Az első számban a macskákról és a japáni sirálykákról szóltunk, a másodikban az akváriumok lakóiról, meg a „szobai” ürgékről. — Helyet kap az irodalom is? — A világirodalom igen gazdag az állatokról szóló versekben és prózákban. Bőségesen közöltünk ezekből és reméjük, ezzel is lekötjük olvasóink érdeklődését. Lapunk elmúlt évi szeptember 3-i számában írtam a békéscsabai napközis táborról személyes tapasztalataim és a többszöri KOJAL- ellenőrzés alapján. Az akkori állapotokon a tábor működése alatt sokat már nem lehetett segíteni. De az ellenőrzés jegyzőkönyvébe és az írás a lapban éppen azért született meg, hogy mire az újabb — vagyis az idei — nyári szünet eljön, már jobb, kényelmesebb, főleg egészségesebb környezetbe mehessenek a gyerekek. A jegyzőkönyvben feltüntetett pontokból emlékeztetőül csak tőmondatokban: balesetveszélyes, emeletes vaságyak. Elavult, szakadozott matracok. Vízhiány. Hideg kőpadló a szobákban. Ruhás- szekrények sem voltak, és így tovább... Akkor még kétséges volt, hogy az idén megnyílhat-e a napközis tábor, ha ez az állapot fennmarad. A kérdésben viszont a válasz is benne volt: meg kell nyílnia, hiszen több száz gyermek nyári pihenéséről van szó. És arról is, hogy a szülők válláról lekerül a gond — éppen a napközis tábor működtetésével —: hol legyen a gyermek a szünidőben. Megkockáztattam egy olyan kitételt is, hogy ha a tanács a sürgősségi sorrendben előbbre tenné a nyári napközi rendbehozását, akkor az a gyerekek igazi üdülőjévé válhatna. Ha pedig lapos a pénztárca, társadalmi összefogással sokat lehetne segíteni. Nos, az eredmény: az elképzelés valóság lett. A tanács vezetői a művelődésügyi osztállyal közösen mindent megtettek azért, hogy a csabai napközis tábor megfeleljen e követelményFiizesgvarmaton Füzesgyarmat mezőgazda- sági jellegű település, mégis több olyan eredményről lehet beszámolni, ami a nők részére biztosított munkalehetőségeket illeti. Elismerést érdemel a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, ahol a hűtőháznál télen is van munkalehetőség. A Jármű Ktsz új profilja, a tekercselő részleg szintén a nők részére biztosít munkaalkalmat. A decentralizált ipartelepülés eredményeként a közeli Szeghalmon is munkalehetőségekkel várja a dolgozni akarókat a Csepel Autógyár, a ruhaüzem és a paplanüzem. Említésre méltó, hogy a szeghalmi üzemek a dolgozók szállítását is megoldják. A Vörös Csillag Tsz-nél figyelemmel kísérik a kilenc szélik meg nek. Megteremtették az üdülőtábort, ahol kényelem, szép környezet, sok-sok játék, és élmény teszi széppé a nyári szünidőt. Az utóbbi a kitűnő pedagógusgárda segítségével, akik közül többen már évek óta feláldozzák nyári hónapjaikat a napközis gyermekekért. Mi változott? A kőpadlót parketta burkolja, a vaságyak és matracok helyébe kényelmes, modern gyermek- heverők kerültek, új mosdókat és egyéb mellékhelyiségeket is kialakítottak, van már a szobákban külön ruhásszekrény minden gyermeknek. Az ebédlőben gázfűtés, az udvaron nyomógombos ivókút, nem is egy. Ezek csak a legfontosabbak. női szocialista brigád munkáját, előrehaladását. Két női szocialista brigád elnyerte az aranykoszorús jelvényt, egy brigád pedig a Szakma Kiváló Brigádja megtisztelő címet. Fontos kezdeményezés volt a „Kismamabrigád” megalakítása, melyben kisgyermekes, vagy terhes anyák dolgoznak a kertészetben. Jelenleg 20 tagja van a brigádnak, munkájuk könnyebb, munkaidejük pedig reggel 8 órától délután 16 óráig tart. Mindezek mellett mégis azt kell megállapítani, hogy az otthoni munka, a második műszak terhe a nők vállán nyugszik, bár a különböző szolgáltatások, háztartási gépek ezen sokat enyhítenek. B. L. Felsorolni is nehéz lenne mindazt a változást, ami az elmúlt alig egy év alatt történt. Az IKV szakemberei jól dolgoztak, munkájukat dicséri minden. A tanács csupán a felújításra kétmillió forintot fordított, s a berendezésekre közel egymilliót. Űj asztalokat, székeket kapott az ebédlő, s rövidesen felkerülnek az ablakokra a függönyök, a padlóra a szőnyegek. Öröm belépni ezekbe a csinos alpesi házakba, faházakba. Persze még nincsen minden rendben. Sok függ a társadalmi munkától, a közös összefogástól. Erről annak idején is írtam, hogy ha lapos a pénztárca, szükség van a társadalom segítségére. A pénztárca nem volt lapos, bizonyítja ezt a hárommillió forint, amit a táborra költöttek. De még így is elfér a segítő kéz. Ebben sincs hiány. Elsőnek mindjárt a Patyolat jelentkezett, vállalta az 1300 darab takaró tisztítását, az Ifjú Gárda tagjai és a köz- gazdasági technikum diákjai a környék rendezésében segédkeztek. Voltak, akik takarítottak, ablakot tisztítottak és bizonyára jönnek majd a többiek is, akikre a parkosítás, a gyöngykavics kiszórása, a függönyök be- szegése vár. Mert ez még hátra van. Ugyanígy a játszótéri felszerelések rendbehozása is. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a KISZ-esek járnak elöl a társadalmi munkában, s az üzemek, munkahelyek fiataljai, brigádjai sorra jelentkeznek segítőkészségükkel. Közös összefogással így lépett elő üdülővé a békéscsabai napközis tábor. Gyermekeink öröme, boldogságtól csillogó szeme, vidám kacaja a köszönet ezért. Kasnyik Judit A TIT Bocskai úti székházában a napokban nyitották meg a 21. bőrdíszműipari modell kiállítást. A tíz bőrdíszmű Özem, valamint az alap- és kellékgyártó vállalatok mintegy 400 modellt állítottak ki. Az év második felében, illetve jövőre kerülnek az üzletekbe az itt látható termékek. Képünkön: a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet termékei (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS) / Soltész István Látogatás az Állatvilág szerkesztőségében A nők foglalkoztatottsága