Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚNIUS 29., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM Péter, Pá Az üzemorvosi ellátásról tárgyalt a TOT elnöksége A Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszertől sokat vár­nak a szakemberek. A jövő évben jelentősen növelik a bor­só vetésterületét és a betakarításokhoz korszerű gépek is kellenek. A Telekgerendáson megtartott bemutatón a leg­újabb betakarítógépeket láthatták a szakemberek és megis­merkedhettek néhány új zöldborsófajtával is Fotó: Veress Erzsi f ■ : t, ■ t Zöldborsó-betakarítási bemutató Legjobb értől az aratásnak — a búzatermesztők — hittel állítják, hogy az idei kalá­szokban „benne van” a tava­lyi rekordtermés. Éppen csak le kell hozni a földekről. Ez az a mozzanat egyébként, amely a fajtakérdés, a ter­mesztés-technológia és az időjárás mellett mindinkább döntővé válik a gabona- ágazat sikeres, eredményes termelésében. A tető alatti mezőgazdaság ugyan utópia marad tovább­ra is, de az tagadhatatlan, hogy földművelőink munkája sokkal kevésbé függ ma már széltől, esőtől, hidegtől-me- legtől, mint akár csak né­hány évtizeddel ezelőtt is. Még akkor is, ha ezeknek az elemeknek befolyásoló szere­pét semmiképp nem lehet le- kicsinyleni. Ma a búzatermesztők a tíz-tizenöt évvel ezelőtti két- három félével szemben 20 búzafajta között válogathat­nak. A termelési körzet nö­vénykárosító tényezőinek el­lenálló fajta megtalálása már fél siker. Ha ehhez társul a talajművelés, a növényápo­lás gondossága, szakszerűsé­ge, a legújabb öntözési, táp­anyaghasznosítási és agro­technikai kutatások ismerete és az eredmények gyakorlati hasznosítása, akkor már majdnem minden láncszem együtt van. Ehhez példaként csak egyetlen kiegészítést: a martonvásári kutató intézet­ben négy év és nyolc búza­fajta átlagában, tápanyaggal megfelelően feltöltött talajon 13 százalékos szemtöbbletet hozott az öntözés. Szóval, ha aratásig minden annak a rendje és módja sze­rint — a leírtak alapján — kapcsolódik egymásba, ahogy ez megyénk mezőgazdasági üzemeinek nagy többségében is történt, akkor nagyon is hihető, hogy jó termésre szá­míthatunk. Így azután végül is minden az utolsó, a döntő­vé vált láncszemen: az ara­táson múlik. Az idei kalászokban „ben­ne van” a tavalyi rekord- termés. A megfelelő pillana­tot kell csak megragadni az aratás kezdetéhez, a gyors és folyamatos betakarítást kell csak megszervezni, biztossá tenni. Az emberi mérlegelés, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló szervezési döntés vá­lik meghatározóvá a techni­kai felkészültséggel egye­temben most abban a kérdés­ben, hogy ez a termés a tá­rolókba kerül-e az utolsó szemig? Mire gondolunk itt? Ve­gyünk egy példát ismét: az eső április vége óta csak ke­rülgeti földjeinket, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy rövidesen csapadéko­sabb időjárás köszönt ránk. Lehet, hogy éppen az aratás­ra, hiszen volt már erre is példa. Ebben a helyzetben tehát az az ésszerű, ha a gazdaságok nem várják meg a búzák tökéletes beérését, hanem a lehető leghamarébb megkezdik a gabona vágását és üzembe léptetik a ter­ményszárítókat, amelyek most már szép számmal épültek megyeszerte. Vagyis jó néhány dolgot kell mérlegre tenni, mielőtt a kombájnok elindulnak. Pé­ter, Pál napja ezzel együtt sem veszített semmit a je­lentőségéből. A sok mindent eldöntő aratás jelképe ma­radt. Kőváry E. Péter A TOT elnöksége kedden, Szabó István elnökletével ülést tartott: megvitatta és elfogadta a TOT és a SZOT elnöksége együttműködésére előterjesztett irányelveket. Az együttműködés célja — mint az elnökség megállapí­totta — a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság képviseleti szervei közös te­vékenységének erősítése, töb­bek között a két alapvető osztály élet- és munkakörül­ményeit érintő főbb intézke­dések összehangolása, a szó- ( cialista demokratizmus fej­lesztése, a dolgozók társadal­mi tevékenységének, aktivi­tásának további kibontakoz­tatása terén. Az együttműkö­désben kétoldalú és kölcsö­nös érdekeken alapuló kap­csolatok érvényesülnek. Az ülésen megállapították, hogy a szövetkezetek pártve? 2etőségei és a MEDOSZ me­gyei bizottságai által létre­hozott szakszervezeti előké­szítő bizottságok eredménye­sen együttműködtek a szö­vetkezetekben dolgozó, mint­egy százezer alkalmazott szakszervezeti taggá szerve­zésében, a szakszervezeti tisztségviselők kiválasztásá­ban és a vezető testületek megválasztásában. A ME­DOSZ a TOT-tal együttmű­ködve kidolgozta a mezőgaz­dasági szövetkezetekben meg­alakult szakszervezeti alap­szervezetek működési sza­bályzatát. Ezzel egyidejűleg megalakult a MEDOSZ el­nöksége mellett a szövetke­zeti alkalmazottak szakosztá­lya, amely megkezdte idei A megyében elsőként az endrődi Béke Termelőszövet­kezetben kezdték meg a bú­za aratását A kombájnok 1900 hektárról takarítják be a kenyérnek valót. Most hat SZK—4-es és négy E—512 tí­pusú gép dolgozik a táblá­kon és a napokban vágják három Kolosz típusú kom­bájn érkezését. A tervek sze­rint 18 nap alatt végeznek a búza aratásával. munkaprogramjának megva­lósítását. Elégedetten nyugtázta az elnökség, hogy a szakszerve­zetek megjelenése a szövet­kezetekben erősíti a szövet­kezeti mozgalom demokrati­kus vonásait, segíti a terme­lési feladatok hatékonyabb megoldását és az alkalmazot­tak társadalmi — politikai — nevelését. A szakszervezeti vezető testületekbe és bizal­mi funkciókba választott tisztségviselők társadalmi összetétele általában tükrözi a szövetkezetekben foglalkoz­tatott alkalmazottakét. A munkások aránya. 59 száza­lék, a nőké 31 százalék, a fia­taloké 41 százalék, míg a párttagok aránya 35 száza­lék. A megválasztott tisztség- viselők többsége már koráb­ban szakszervezeti tag volt. A TOT elnöksége tájékoz­tató jelentést hallgatott és vitatott meg a mezőgazdasá­gi szövetkezetek üzemorvosi ellátásáról, a betegellenőrzés­ről és a főorvosi felülvizsgá­latok helyzetéről. Az állam- polgári jogosultság keretében biztosított egészségügyi ellá­tást élvezik a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai is, de mint falun élő dolgozók hát­rányosabb helyzetben van­nak más, a városban működő szocialista gazdálkodó szer­vezetek dolgozóival szemben. Az egészségügyről szóló 1972- ben megjelent törvény értel­mében a mezőgazdasági szö­vetkezetek olyan üzemegysé­gében, telephelyén, ahol leg­alább 500 dolgozót foglalkoz­tatnak, fokozatosan üzem­egészségügyi szolgálatot kell A közvetlenül aratás előtt megtartott határszemle ked­vező képet mutatott. Becslé­sek szerint legalább 42 má­zsás hektáronkénti átlagter­mésre számíthatnak. Felké­szültek a termés biztonságba helyezésére is. Mivel a ter­melőszövetkezet szárítókapa­citása kicsi, igénybe veszik a környékbeli nagyüzemek berendezéseit is. A most ki­csépelt gabonát például a szervezni és fenntartani. A gyakorlatban azonban a ren­delkezések még nem valósul­tak meg és hibájukon kívül a mezőgazdasági szövetkeze­tek az üzemegészségügyi szolgálatban szembetűnő mó­don elmaradtak a tényleges igényektől. A mezőgazdasági szövetkezetekben csupán né­hány üzemi orvos tevékeny­kedik, rendszerint állami gazdálkodó szervezettel kö­zös érdekeltségben. A ta­pasztalatok szerint a mező- gazdasági szövetkezetek többségében egyértelműen igénylik az üzemorvosi ellá­tás megszervezését. A na­gyobb, az ilyen célra anya­giakkal is bíró szövetkezetek kezdeményezésére napiren­den van az önálló üzemegész­ségügyi szolgálat rendszere­sítése. Ismert, hogy a téesztagok keresőképtelenségük idején meghatározott feltételek mel­lett — jövedelempótló se­gélyben részesülnek — táp­pénz helyett. A mezőgazda- sági szövetkezetekben jelen­leg mintegy 700 millió forin­tot fordítanak betegségi se­gélyekre, ami a részesedési alapnak több mint négy szá­zaléka. Ezért is, valamint az üzemegészségügyi szolgálat színvonalának emeléséért kü­lönösen fontos feladat, hogy a szövetkezetek, az érdekkép­viseleti szervek támogatásá­val, s az állami szervekkel együttműködve megtalálják, illetve kialakítsák a segélyek fizetésének, a főorvosi felül­vizsgálatnak, valamint a be­tegellenőrzésnek az eddigi­nél hatékonyabb rendszerét. kondorosi takarmánykeverő szárítójában kezelik, és úgy kerül a magtárba. A szövetkezet jól felkészült az aratásra. A gépeket kija­vították, így minden felté­tel adott a zavartalan mun­kához. Nem „ feledkeztek meg a földeken dolgozók el­látásáról sem. Meleg ételt, hideg italt visznek ki a táb­lákra, ahol nyújtott műszak­ban, váltott vezetőkkel vég­zik munkájukat a gépek. Új borsófajták nemesítése, gépi betakarítás, vegyszeres gyomirtás, a melléktermékek ésszerű hasznosítása, terme­lékenység és gazdaságosság. Ezekről a kérdésekről volt szó azon a borsótermesztési bemutatón, • melyet tegnap tartottak a telekgerendási Vörös Csillag Tsz-ben, me­lyen vendégül látták a megye mezőgazdasági szakembereit. Kujbus György gazdasági igazgató tájékoztatta az ér­deklődőket a borsótermesz­tés időszerű feladatairól, majd megtekintették a tsz borsóföldjét. A Vörös Csillagban az idén 1000 hektáron termelik Békés, valamint Győr- Sopron megye fogyasztási szövetkezeteinek helyzetéről, további feladatairól tárgyalt a SZÖVOSZ elnöksége tegna­pi ülésen, amelyen részt vett dr. Juhár Zoltán belkereske­delmi államtitkár. Az elnök­ség megállapította, hogy Bé­kés megyében a szövetkezeti tagság szervezettsége 10 szá­zalékkal magasabb az orszá­gos átlagnál, és a szövetkeze­tekhez való kötődésük is erő­södött az elmúlt időszakban. Kedden elutazott a Szovjet­unióba a nyelvi táborokban részt vevő magyar középisko­lások első csoportja, szerdán és csütörtökön pedig követi őket a második, harmadik az idén, sorrendben immáron a nyolcadik nyáron, a koráb­biakhoz hasonlóan ismét 285 középiskolás diák vesz részt a Szovjetunióban — Kurszk­ban, Novgorodban és Lúgé­ban — egyhónapos orosz nyelvi táborban. A középis­kola harmadik osztályát be­fejezett diákoknak mintegy fele szakosított tantervű osz­tály tanulója és több mint 75 ezt a fontos növényt. Tíz hektáron, kísérleti parcellá­kon 14 magyar és külföldi fajtát vetettek. A vendégek megtekintették a tsz új bor­sóbetakarító gépeit, munka közben. A gazdaságban teljesen gé­pesítették a termelést. A be­rendezéseket a HODGÉP Vállalat készítette. A mel­léktermékeket is hasznosít­ják. A borsó héja 20 száza­lék fehérjét tartalmaz, silóz­va kitűnő állati takarmány. A borsókampány még egy hónapig tart. A termést a Békéscsabai Hűtőház és a Konzervgyár dolgozza fel. Ez elnökség megvitatta a háztáji és kisegítő gazdasá­gok gép-, eszköz- és anyag- ellátásának helyzetéről szóló jelentést. Ezen a napirenden részt vett Hammer József mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes is. A továbbiakban az elnök­ség megvitatta a szövetkeze­ti zöldség-, gyümölcskereske­delem továbbfejlesztésének eddigi tapasztalatait, és ál­lást foglalt a további tenni­valók ügyében. százalékuk fizikai dolgozók gyermeke. A táborokban kiváló szov­jet nyelvtanárok foglalkoz­nak velük és elsősorban a beszélt nyelvet fejlesztik. Együtt lesznek a magyar diá­kok szovjet középiskolások­kal és egyetemistákkal és két magyar, valamint egy szovjet diák alkot egy háromtagú csoportot: trojkát. A trojkák tagjai együtt töltik teljes munkanapjaikat és minden bizonnyal az idén is olyan barátságok szövődnek közöt­tük, amelyek hosszú időre, egy életre szólnak. Az endrődi Béke Termelőszövetkezet E—512-es kombájnjai aratják a búzát Fotó: Lónyal László Megkezdték a búza aratását Ülést tartott a SZÖVOSZ elnöksége Magyar diákok a Szovjetuniéban

Next

/
Thumbnails
Contents