Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS a MEGYEI TANÁCS LAPJA 1917, JÚNIUS 28., KEDD Ara: 80 fillér XXXn. ÉVFOLYAM, 150. SZÄM Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfői ülésén egész sor közérdekű kérdéssel foglalkozott. Egyebek között megtár­gyalta, hogy hogyan értéke­sítheti a szocialista brigádve­zetők áprilisi V. országos ta­nácskozásán elhangzott ja­vaslatokat. A legfontosabb feladat a társadalom gazda­sági erejének növelése, és eh­hez a szocialista brigádmoz­galomtól mindenekelőtt azt várják, hogy példamutatásá­val, vonzóerejével, a szocia­lista szemléletmód erősítő hatásával segítse a termelés és gazdálkodás hatékonysá­gának növelését, a munka minőségének javítását. Az el­nökség a brigádmozgalom olyan új formáinak elterje­dését is hasznosnak látná, mint a műszaki és fizikai dol­gozókat egyaránt magába foglaló komplex brigádok alakulása, a munkás-műszaki és alkalmazotti szocialista brigádok szoros együttműkö­dése, a brigádmozgalom és az újítómozgalom szorosabb kapcsolata, a kollektívák kö­zötti szocialista szerződések rendszere. gyalt az elnökség, hogy a ki­emelt nagyberuházások kivi­telezését hogyan segítik az érintett szakszervezetek, és egyben áttekintette a beru­házások helyzetét. A beruhá­zó, tervező és kivitelező vál­lalatok az utóbbi időben ál­talában teljesítették felada­taikat, tapasztalhatók azon­ban elmaradások is. Az el­nökség véleménye szerint fo­kozottan érvényt kell szerez­ni az állami tervbizottság határozatának, amelynek lé­nyege, hogy az éves népgaz­dasági tervezéskor csak a valóban jól előkészített nagy- beruházások kezdését irá­nyozzák elő. Az elnökség he­lyeslőén állapította meg, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munka­versenyben a beruházásokon dolgozó valamennyi.^ vállalat valamennyi szocialista bri­gádja bekapcsolódott. További napirendi pont­ként az 1978. évi üdültetés kérdéseit vitatták meg. Jövő­re több új üdülőt adnak át, s összesen 381 ezer 500 dolgo­zó veheti igénybe a kedvez­ményes szakszervezeti üdül­tetést, 9300-zal több, mint az idén. Mivel a termelőszövet­kezeti tagság köréből is mind többen lépnek be a szakszer­vezetbe, 1978-ban több mint 2500 tsz-tag is beutalót kap a szakszervezeti üdülőkbe. To­vábbra is fenntartják a nép­szerű külföldi csere- és túris- taüdültetést. Jövőre összesen 8700-an utazhatnak Magyar- országról külföldre. A továbbiakban az elnök­ség az 1976—77. évi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól, majd a munkásszállásokon lakó dolgozók önkormányzati szervének működéséről tár­gyalt. Tájékoztató jelentést hallgatott meg a jóléti és kul­turális alapok múlt évi fel- használásának szakszervezeti tapasztalatairól; megvitatta a nyugdíjas szakszervezeti ta­gok szerveti életéről szóló je­lentést; elfogadta a SZOT és az elnökség idei második fél­évi munkatervét s ugyancsak elfogadta a szakszervezetek jövő évi költségvetésének irányelveit. (MTI) Magyar­bolgár tárgyalások Hétfőn bolgár küldöttség érkezett Budapestre a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 15. ülés­szakára. A delegációt Makó Dakov bolgár miniszterelnök­helyettes, az együttműködési bizottság bolgár tagozatának elnöke vezeti. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság társelnöke. Ott volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. Plenáris üléssel a Parla­mentben megkezdődött a ta­nácskozás. A tárgyálásokat Havasi Ferenc és Makó Da­kov miniszterelnökhelyette­sek, a bizottság társelnökei vezetik, rész vesz a tárgyalá­sokon Szénási Géza, hazánk szófiai, és Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Az elnökség emlékeztetett arra, hogy az országos ta­nácskozáson igen sok értékes felszólalás, javaslat, észrevé­tel hangzott el, mindezt hasz­nosítani kell a népgazdaság számára. Az országos tanács­kozás főbb dokumentumait az év folyamán egészen a munkapadokig eljuttatják. Az elnökség a SZOT és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének együttműködéséről is tár­gyalt, kiemelve, hogy ez az együttműködés igen hasznos a munkásosztály és a szövet­kezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek javí­tása, a szocialista demokra­tizmus fejlesztése, a dolgozók társadalmi tevékenységének kibontakoztatása szempont­jából egyaránt. Az együtt­működésben alá- és föléren­deltség nélkül a kölcsönös érdekeken alapuló kapcsola­tok érvényesülnek. A továbbiakban arról tár­Borbély Sándor befejezé­sül hangsúlyozta: A mai táborozók számára az ifjúsági építőtáborok két évtizeddel ezelőtti eseményei már történelmet jelentenek, amit visszaemlékezésekből, írásokból ismerhetnek meg. Gondolnunk kell arra, hogy az ifjúsági építőtáborok tör­ténetét megörökitsük és a következő nemzedék számá­ra hozzáférhetővé tegyük. A mai táborozók pedig írják tovább ezt a történelmet lelkesen és becsülettel vég­zett munkájukkal. Az ünnepség további ré­szében emléktábla-avatásra került sor, majd emlékfákat ültettek el. Június 26-án, vasárnap délelőtt rendezték meg Orosházán a már hagyományos autóügyes­ségi versenyt. A vetélkedő legjobbjai értékes díjakat nyertek. Képünkön dr. V. Fodor End­re, az MKBT verseny szakbizottságának vezetője a legjobb KRESZ-eredményért nyújtotta át a dijat Tánczos Tibornak, aki az elérhető 90 pontból 81-et szerzett. Tudósításunk az 5. oldalon Az idei nyáron a huszadik alkalommal nyíltak meg az ifjúsági táborok az ország különböző részein. Az első önkéntes ifjúsági tábor szín­helyén, a Hanságban vasár­nap ünnepséget tartottak. A vendégeket és az első tábor veteránjait Szakács Ferenc, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára köszöntötte. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Ott voltak az önkéntes építőtáborokban érdekelt tárcák képviselői: dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár, Kiss Dezső közlekedés és postaügyi, Kovács Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, valamint Győr-Sopron megye párt- és állami vezetői. Az egykori Hanság kisud- vari táborhelyén Borbély Sándor átadta az MSZMP Központi Bizottságának és Kádár Jánosnak az üdvözle­tét, majd elismeréssel szólt az önkéntes ifjúsági táborok népgazdasági hasznáról és közösségformáló erejéről. Emlékeztetett arra, hogy 1957. október 25-én a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség első országos érte­kezletén szólalt fel Tóth Jó­zsef, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának akkori szervező titkára, aki java­solta, hogy önkéntes ifjúsági építő brigádokkal csapolják le a Hanság mocsarait. A javaslatot a konferencia el­fogadta és 1958 nyarán Han- ság-Kisudvaron meg is nyílt az első tábor. 1958 és 1976 között 140 helyen 581 tábor létesült, ezekben félmillió fiatal tevé­kenykedett. A központi tá­borokon kívül a megyei, egyetemi és főiskolai tábo­roknak 120 ezer résztvevője volt. A ledolgozott munka­napok száma meghaladta az 5 milliót. A munkák során közel 3 millió köbméter föl­det mozgattak meg. 4 millió négyzetméter terepet rendez­tek el, kiástak 336 kilométer csatornát, segítettek meg­építeni 168 kilométer utat, leszedtek 1 millió 363 ezer mázsa gyümölcsöt, felkötöz­tek és ápoltak 100 millió sző­lőtőkét. Ünnepség a Hanságban az első építőtábor helyén Megyénkben az elmúlt két évben mind több olyan létesít­mény készült el, építéséhez láttak, melyek a közúti forga­lom javítását szolgálják. Egyebek között elkészült a képün­kön látható Holt-Körös hídja Békésszentandráson Fotó: Veress Erzsébet Ma új hidat avatnak Békésszentandráson A KPM rendelete alapján 1978. január 1-től a főútvo­nalak sorába tartozik a 44-es számú út. Ahhoz, hogy a ro­hamosan növekvő igények­nek és a főútvonalakkal szemben támasztott kö­vetelményeknek megfe­leljen, korszerűsítették a Kecskemét és az or­szághatár közötti Szakaszát. Ennek a nagy ihúnkának utolsó láncszemeként készült el a békésszentandrási Holt- Körös-híd, a hozzá tartozó útkorrekcióval. Az elmúlt év márciusában a Hídépítő Vállalat hozzálá­tott a munkálatokhoz. Elké­szült a 20 méter fesztávolsá­gú, 13 méter pályaszélessé­gű, gerendaszerkezetű köz­úti híd, melynek teherbírá­sa 80 tonna. A kivitelezés során a gépek többek között megmozgattak több mint 80 ezer köbméter földet, beépí­tettek 13 ezer tonn^ követ, és több száz köbméter be­tont. A 30 millió forintra tervezett beruházás a hozzá­tartozó 970 méter első osztá­lyúnak minősített úttal ha­táridő előtt, költségszinten belül valósította meg a Híd­építő Vállalat. Az új hídon, s az új útón a korszerű vonalvezetéssel a korábbinál lényegesen biz­tonságosabb és gyorsabb lesz a közúti forgalom. A köz­ségben a hajtűkanyarokat megszüntették, így a tranzit- forgalom is biztonságosabb lett. A meglevő 12,5 tonna teherbírású híd „nyugdíjba” vonul. Az új híd lehetővé te­szi, hogy a 44-es úton a ha­tárainkon túlra igyekvő tran­zit küldemények, kerülő út nélkül jussanak rendeltetési helyükre. A közelmúltban megtörtén­tek a teherpróbák, a híd­szerkezet jól vizsgázott. Teg­nap, hétfőn délelőtt megtör­tént a híd és az út műszaki átadása, elhelyezték az út mentén a jelzőtáblákat, fel­festették az útburkolati je­leket. Ma délelőtt 11 órakor lesz az ünnepélyes forgalom­ba helyezés. A meghívottak megtekintik az új létesít­ményt, majd déltől már hi­vatalosan is az új hídon és úton zajlik a 44-es út for­galma. Százmillió forint üdülőfejlesztésre Továbbfejlesztik a Duna— Tisza közének fiatal üdülőte­lepeit, s kulturált feltétele­ket teremtenek e táj termé­szeti és néprajzi érdekességei­nek látogatottságához. 1980- ig 100 millió forintot költe­nek erre a célra — mutattak rá a Duna—Tisza közi intéző bizottság hétfőn Kecskeméten tartott plenáris ülésén. A vi­dék 1980-ig szóló üdülőfej­lesztési programjának meg­vitatására összehívott ülésen a továbbiakban hangoztatták, hogy különös gondot kell for­dítani Kecskemét és a kör­nyező üdülőtelepek keres­kedelmi és vendéglátó há­lózatának növelésére, s to­vább fejlesztik a már nem­zetközi forgalmú tóparti, s folyó menti üdülőtelepeket is. A beruházások megítélé­sekor a távlati lehetőségeket is figyelembe veszik. A ba­latoni méretű tározótó part­ját szállodáknak, társadalmi üdülőknek hagyják meg, de ugyanakkor - helyet adnak a magánépítésű nyaralóknak is. A már kiépült több mint ezer hétvégi házzal betele­pült üdülőközpont szolgáltató részlegeit fejlesztik, sporto­lásra, táborozásra alkalmas helyeket jelölnek ki a Holt- Tisza mentén. Jövőre 1500 személy étkeztetésére alkal­mas önkiszolgáló étterem és büfé épül Tiszakécskén, s megkezdték a 30 kilométer hosszúságú tiszai üdülősáv köz- és vasúti úthálózatának korszerűsítését, bővítését. Kecskeméttel és a környező városokkal kismotorvonat kö­ti majd össze a hétvégi pi­henőhelyeket. A vidék leg­nagyobb vízi városában, Ba­ján is tovább javítják a ven­déglátás feltételeit. A már meglevő Petőfi-szigeti kem­pingtáborban motel épül, ugyanitt 1978-ig önkiszolgáló étterem létesül. A Duna men­ti folklórfesztivál városa — Kalocsa — sport- és kulturá­lis csarnokot kap, s a követ­kező években feltárják a Duna melletti település egyik műemlékét, a XV. századi bazilikát. A néprajzi érde­kességek közül a hajósi pin­cesor idegenforgalmához te­remtenek kulturált feltétele­ket a helyszínen. A dunapa- taji Szelidi-tónak pedig a közművesítését folytatják a következő években.

Next

/
Thumbnails
Contents