Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚNIUS 25., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXIL ÉVFOLYAM, 148. SZÄM KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakáról 1977. június 21. és 23. között Varsóban, a Lengyel Népköztársaság fővárosában megtar­tották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának XXXI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodri­guez, a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköz- társaság minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge minisztertanácsának elnöke vezetett. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Dobroszlav Csulaficsnak, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnökének vezetésével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülés­szak munkájában a Vietnami Szocialista Köz­társaság küldöttsége Le Thanh Nghi minisz­terelnök-helyettes vezetésével; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Ri Man Szignek, a KNDK ideiglenes lengyelor­szági ügyvivőjének vezetésével; az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége Carlos Rocha miniszterelnök-helyettes vezetésével, vala­mint a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége Khambou Soumisay-nak, a tervbizottság elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett Nyiko- laj Faggyejev, a KGST titkára. A tanácskozás ülésein megjelentek a KGST- tagországok számos nemzetközi gazdasági szervezetének képviselői is. Az üléseken Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldöttség vezetője elnökölt. • A KGST ülésszakának résztvevői ünnepélyes lég­körben meghallgatták Piotr Jaroszewicznek, az ülésszak elnökének, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének beszámolóját „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ról és a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről”. A beszámoló és a KGST- tagországok küldöttségveze­tőinek felszólalásai hangsú­lyozták, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom el nem múló jelentőséggel bír; a XX. század legnagyobb eseménye, új korszakot kez­dett az emberiség történeté­ben — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát, a népeknek a ki­zsákmányolás és az elnyo­más valamennyi formája alóli teljes felszabadulásáért, a tartós békéért vívott har­cának korszakát. A szovjet nép a kommu­nista párt vezetésével egy emberöltő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtette a fejlett szo­cializmus társadalmát és ma­gabiztosan halad a kommu­nizmushoz vezető úton. Az 1917. októberében megkezdő­dött forradalmi folyamat mi­nőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ számos országában győzött a szocia­lista forradalom és kialakult a szocialista világrendszer. A testvérországok népei internacionalista szolidaritá­sának újabb kifejeződését jelentik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplése érdekében folyó széles körű tömegpolitikai rendezvények. A tanácskozás ünnepi ülé­sén a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójával kapcsolatban fel­szólalt a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztár­saság és a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője is. Az ülésszakon nagyra ér­tékelték azokat a tapasztala­tokat, amelyeket a testvér­országok a szocialista társa­dalom építésére vonatkozó általános törvényszerűségek saját konkrét körülményeik közötti alkotó alkalmazása, valamint a közöttük fennál­ló, a marxizmus—leniniz- mus, a szocialista internacio­nalizmus, a teljes egyenjogú­ság, valamennyi állam szu­verenitásának tiszteletben tartása, az egymás belügyei- be való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a köl­csönös elvtársi segítségnyúj­tás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok ki­alakulása során szereztek. A szocialista országok kommu­nista pártjai és népei erőfe­szítéseinek, sokoldalú együtt­működésük fejlődésének és megerősödésének eredménye­ként az anyagi termelés szfé­rájában következetesen meg­valósulnák a szocializmusnak a kapitalizmus feletti alap­vető előnyei. A szocialista országok közössége napjaink­ra a világ legdinamikusabb gazdasági erejévé vált. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1976-ra — 1948- hoz viszonyítva — 9,5-szere- sére emelkedett, míg a fej­lett kapitalista országok nemzeti jövedelme ugyan­ezen idő alatt csak 3,3-szere- sére nőtt. Sikeresen valósul meg az együttműködés további javí­tásának és tökéletesítésének, a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integrá­ció fejlesztésének komplex programja. A program meg­valósítása során, minden egyes szocialista állam gaz­daságának növekedésével párhuzamosan egyre átfo­góbban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgaz­daságai közötti kapcsolatok elmélyülésének törvényszerű folyamata, gazdasági fejlődé­si szintjük fokozatos ki­egyenlítődése. E feladatok megoldásában fontos szere­pet játszik a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa — az a nemzetközi szervezet, amely biztosítja a valóban egyenjogú gazdasági együtt­működést. A kommunista és munkás­pártok kongresszusai által kitűzött feladatokat teljesít­ve, a KGST-tagországok né­pei magabiztosan megkezd­ték az új ötéves terv teljesí­tését. Nemzeti jövedelmük az elmúlt évben 5,5 százalék­kal, az ipari termelés volu­mene 5,9 százalékkal emel­kedett, fokozódott a dolgo­zók anyagi jóléte és életük kulturális szintje. Továbbra is sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok külgazda­sági kapcsolatai. A tagorszá­gok közötti kölcsönös áru­csere 1976-ban 11,2 száza­lékkal növekedett, a gép­gyártás szakosított és koo­perációs termékeinek export­ja egy év alatt 51 százalék­kal nőtt, a gépek és beren­dezések összexportjában va­ló részesedése elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok al­kotó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocia­lizmust, mint a világ fejlő­désének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra tör­ténő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista or­szágok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országok­nak, az imperialista kizsák­mányolás teljes felszámolá­sáért, önrendelkezési joguk biztosításáért vívott harcuk­ban, a nemzetközi életben következetesen érvényre jut­tatják a különböző társadal­mi rendszerű országok kö­zötti békés egymás mellett élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együtt­működés alapelveit. Az ülés­szak megerősítette a szocia­lista országok eltökéltségét arra, hogy szakadatlanul erő­sítik nemzetközi szolidaritá­sukat. Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülés­szaka közötti tevékenységé­ről szóló beszámolóját. Jó­váhagyta a végrehajtó bi­zottságnak, valamint a KGST más szerveinek a te­vékenységét, amelyet a KGST-tagországok együtt­működése további elmélyí­tésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének komplex programja és a KGST XXX. ülésszakán ho­zott határozatok megvalósí­tásával kapcsolatos munkák megszervezésében és végre­hajtásában fejtettek ki. (Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Zászló Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornoknak, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Len­gyel Népköztársaság nemzet- védelmi miniszterének. A kitüntetést pénteken dél­előtt a Parlament Munkácsy- termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetések átadásánál Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, valamint dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Naponta háromszázharminc tonna szemes borsót dolgoznak fel, töltenek üvegbe a Békéscsabai Konzervgyárban. A me­gye tizenegy gazdaságából beérkező zöldborsó még egy hétig folyamatos munkát biztosít az itt dolgozó asszonyoknak Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának Elnöksége, vala­mint a Minisztertanács ja­vaslatai alapján személyi kérdésekben döntött. Az Elnöki Tanács Bondor József építésügyi és város- fejlesztési minisztert — nyug­állományba vonulása miatt, -érdemeinek elismerésével — felmentette tisztségéből és dr. Ábrahám Kálmánt, akit felmentett a közlekedés- és postaügyi minisztériumi ál­lamtitkári tisztségéből, épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterré megválasztotta. Karakas László munkaügyi minisztert felmentette tiszt­ségéből és dr. Trethon Fe­rencet munkaügyi miniszter­ré megválasztotta. Dr. Dabrónaki Gyulát — kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki és az állam- titkári tisztségéből, Szakali Józsefet a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta és kinevezte államtitkárnak. Az; Elnöki Tanács, a szo­cializmus építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréseként,, nyugállományba vonulásuk alkalmából Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszternek és dr. Dabró- naki Gyula államtitkárnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­je kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Pénteken délelőtt a Parla­ment Munkácsy-termében dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter és Szakali Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt. A kitün­tetés átadásánál és az eskü­tételen jelen volt Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja. Tanácskozott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bizottsága tegnap, június 24-én Klau- kó Mátyás elvtárs, a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagja, a megyei tanács elnöke elnök­letével ülést tartott.' A megyei pártbizottság ülésén elsőnek Frank Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatta a pártbizottság tagjait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak legutóbbi, június 22-én megtartott ülé­séről. Ezt követően megvitatta és elfogadta: — Csatári Béla elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának előterjesztésében az esz­köz- és teriiletkoncentráció tapasztalatait a gazdasági ágazatokban és az ezzel kapcsola­tos feladatokat; — Gyulavári Pál elvtársnak, a megyei párt- bizottság titkárának előterjesztésében az el­lenőrzési rendszer néhány kérdéséről és to­vábbfejlesztésére vonatkozó javaslatokról szó­ló jelentést. A megyei pártbizottság végül különféle be­jelentéseket vett tudomásul. Erősödtek az ifjúsági szervezetek Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizott­sága. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztályve­zetője, Polinszky Károly ok­tatási miniszter, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Nádor György, az Állami If­júsági Bizottság titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ KB első titkára tájékoztatta a résztvevőket a párt Központi Bizottságának június 22-i üléséről. A KISZ KB a tájékoztatót egyetértés­sel tudomásul vette. Ezután Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésé­ben megtárgyalták a tavaszi értékelő és az akcióprogra­mot elfogadó taggyűlések, va­lamint a küldöttgyűlések ta­pasztalatairól szóló jelentést. A KISZ-szervezetek és bi­zottságok gondosan készítet­ték elő a tavaszi taggyűlése­ket és küldöttgyűléseket. A tanácskozásokat döntő több­ségükben munkaidőn kívül tartották, s azokon a KISZ- tagságnak mintegy 80 száza­léka megjelent. Az ifjúsági szövetség szer­vezetei és tagsága gazdag programmal készül arra, hogy az MSZMP által meg­határozott társadalmi, gaz­dasági és kulturális feladatok végrehajtásából kivegye ré­szét. A KISZ Központi Bizott­sága Pásztor Gabriellának, a KB titkárának előterjesztésé­ben megtárgyalta és elfogad­ta az 1976—77. évi ifjúsági parlamentekről szóló jelen­tést. A parlamenteken a 14—29 éves korosztályhoz tartozók mintegy kétharmada jelent meg, több mint kétszázezren — többségükben KISZ-tagok — szólaltak fel. Az előző — 1974. évi — parlamentekhez viszonyítva kevesebb meg­alapozatlan, tájékozatlanság­ból származó észrevétel hangzott el. A szociálpolitikai gondok és feladatok között — az el­ért eredmények ellenére is — változatlanul a lakáskérdés állt az első helyen. Sokat foglalkoztak a munkakörül­mények javításával, az erköl­csi és anyagi ösztönzés, az ösztöndíjrendszer kérdései­vel, a munkásszállások és a kollégiumok ellátási színvo­nalának emelésével.

Next

/
Thumbnails
Contents