Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÜNIUS 24., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXBt. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM ülést tartott a HISZ megyei bizottsága A KISZ Békés megyei bizottsága Szabó Miklós elsó titkár elnökletével június 23-án, tegnap délelőtt ülést tartott. A testület — most első ízben — egy napirend ke­retében tárgyalt három fontos, egymással összefüggő té­máról; a megyei KlSZ-küldöttértekezlet határozatainak időarányos teljesítéséről, az 1976/77. évi akcióprogram megyei kiegészítésének végrehajtásáról, valamint az alap- szervezeti beszámoló taggyűlések, küldöttértekezletek tapasztalatairól. Az emlékülés veteránjai a gyopárosfürdői emlékoszlop meg­koszorúzása után felelevenítik az 1937-es nagy alföldi letar­tóztatások eseményeit Fotó: Veress Erzsi Történelmi emlékezés Orosházán Hagyományok ápolása Jövőnk formálása és jelen feladataink megoldása mel­lett egyre több figyelmet for­dítunk a múlt értékeinek számbavételére, közkinccsé tételére. Nem mai jelenség ez. Több évre visszanyúlik ennek kezdete. Történelmünk jeles évfordulói, városaink és üzemeink jubileumai nagy­mértékben élénkítették ezt a munkát. Egyesek lelkes kez­deményezése sokakra átra­gadt,.,s ma már elmondhat­juk, hogy itt Békés megyé­ben társadalmi bázisa van a múlt és a régebbi múlt ese­ményei feltárásának, tárgyi emlékei összegyűjtésének. A Hazafias Népfront hely- történeti és honismereti bi­zottságai, az önkéntes gyűj­tők százai, a szocialista bri­gádok tekintélyes hányada fordult érdeklődéssel múl­tunk felé. Múzeumaink, le­véltáraink gazdagodtak a szorgos gyűjtőmunka gyü­mölcséből. Könyvek jelentek meg megyei, városi, üzemi tá­mogatással. A párt megyei archívumában több száz visz- szaemlékezés gyűlt össze, s nem egyet közülük úttörők, középiskolások jegyeztek le. Azonban egyetlen nép sem rendelkezik csak azonos elő­jelű emlékekkel. Megőrizni, az utókor számára átmente­ni elsősorban azokat kell és ezeket szükséges is, amelyek a ma feladatainak megoldá­sát, a jövő szebbé és jobbá formálását segítik. Ezeket je­löljük azzal a gyűjtőfoga­lommal, hogy haladó hagyo­mány. A bárt megyei végrehajtó bizottsága az elmúlt évb.en joggal fordult kellő érdeklő­déssel a kiterebélyesedett ha­gyománygyűjtő munka felé és nyújtott segítséget, hogy ez a tevékenység — amely nemcsak hagyománymentő, hanem egyben műveltséget is emelő — még eredményeseb­bé válhasson. Ennek nyo­mán megyei munkásmozga­lom-történeti bizottság jött létre, majd a1 városi és já­rási bizottságok is megala­kultak. Egyre hatékonyab­ban látják el a munka koordinálását, a feladatok ki­jelölését, a tudományos mun­ka megalapozását. \ Békés megye része a Vi­harsaroknak. Nevét annak idején forradalmi magatartá­sa miatt érdemelte ki. Jo­gos és nagyon is természetes az az igény és törekvés, hogy közelmúltunkban ezek felé fordítsuk elsősorban figyel­münket. E korszak forradal­mi harcai, munkásmozgalmi hagyományai nagyrészt még feltárásra várnak tárgyi és személyes emlékeivel együtt. Az eddig megjelent néhány kötet, az eddig elvégzett és feldolgozatlan gyűjtőmunka még csak a kezdetet jelezhe­ti e széles körű, sokágú te­vékenységben. Mint ahogy ennek a folyamatnak szerves és jelentős állomása volt — de csak egy állomása — a tegnap megtartott emlékülés és tanácskozás Orosházán az 1937-es nagy lebukások 40. évfordulóján. A múltra nem önmagáért emlékezünk és nem is önma­gunkért, hanem tanulság gyanánt az utánunk követke­zőknek. Ébben van e munka jelentőségé és egyben nagy- szerűsége is! Enyedi G. Sándor A KISZ Békés megyei bi­zottsága 1976 júniusában fel­adattervet fogadott el a megyei küldöttértekezleten elhangzott észrevételek, ja­vaslatok valóra váltására. A végrehajtás tapasztalatait összegezte a beszámoló első harmada, sorra véve az ered­ményeket és a tennivalókat a gazdasági építőmunka, ta­nulás, az agitációs, . propa­gandatevékenység és a szer­vezeti élet, a közművelődés, a tömegsport és a KISZ— úttörő kapcsolatok terén. Megállapította a jelentés töb­bek között, hogy az 1976/77- es mozgalmi évben tovább erősödött az ifjúsági brigá­dok és a KISZ-szervezetek munkakapcsolata. Ezt bizo­nyítja, hogy 84 új ifjúsági brigád alakult, és a brigá­dokban dolgozó fiatalok szá­ma kétezerrel növekedett. A KISZ-tagok egyéni vállalá­saiban ott szerepel a brigád­ban vállalt feladat, illetve ifjúsági brigádok szervezése. Az elmúlt mozgalmi évben tovább növekedett az „Alko­tó ifjúság” pályázat- és kiál­lításon részt vevők száma; 620 fiatal összesen 782 pá­lyaművet készített. A „Szak­ma kiváló tanulója” iskolai versenyek szervezésében, le­bonyolításában is történt előbbrelépés. A versenyeken több mint 800 fiatal vett részt. Az iskolai KlSZ-szerveze- tek mind többet tesznek a tanulmányi munka, fegyelem javításáért. A „Bukásmentes alapszervezet” címet 63 alap­szervezet érte el. Kialakuló­ban vannak a közösségek közötti különféle tanulmányi versenyek, melyeket tovább kell szorgalmazni. Mind tar­talmasabb a KlSZ-szerveze- tek és az úttörőcsoportok együttműködése. Az úttörő­közösségekben 1200 ifjúveze­tő tevékenykedik. A Magyar Úttörők Szövetsége megala­kulásának 30. évfordulójára a KISZ-szervezetek és a bri­gádok a megyében összesen csaknem kilencmillió forint értéky „születésnapi aján­dékkal” lepték meg a kiseb­beket. A beszámoló ezután a 76/77. évi megyei akcióprogram ki­egészítése megvalósítását elemzi. Eszerint a KISZ- szervezetek társadalmi akti­vitásának fokozódását, a KISZ-akcióprogram végre­hajtását jól szolgálta a ki­egészítés. A hármas -jelszó jegyében meghirdetett „Ifjú­sági brigádok az V. ötéves terv teljesítéséért” mozgalom révén — melybe 297 kollek­tíva nevezett be —, erősöd­tek a KISZ-szervezetek és a brigádok közötti munkakap­csolatok. Sok hasznos kezde­ményezés született megyénk­ben a védnökség! mozgalom terén. A 88 helyi KlSZ-véd- nökségen 29 ezer óra társa­dalmi munkát végeztek a fiatalok. Több mezőgazdasá­gi üzem kapcsolódott a hús- program-védnökséghez, amely így átfogja a sertéstenyész­téstől a feldolgozásig a fel­adatok egészét. Az élelmi­szer-gazdaság területére hir­detett betakarítási és szántó­versenyek jól szolgálják a mezőgazdasági munkák idő­ben való elvégzését. A ver­senyekre 320 fiatal nevezett be. Az építőtáborokban ta­valy 3300 fiatal dolgozott; ez a létszám 27 százalékkal ma­gasabb, mint 1975-ben volt. Végül a tavasszal megtar­tott taggyűlések és a mun­kahelyi tanintézeti küldött- gyűlések tapasztalatairól adott számot a testületnek a jelentés. A taggyűlések és küldöttgyűlések előkészítésé­hez a pártszervek és -szer­vezetek segítséget nyújtot­tak, minősítették a KISZ-ve- zetőség munkáját, a fiatal párttagok tevékenységét és a beszámolókat, megjelölték a továbbfejlődés útját. Na­gyobb szervezeteknél konk­rét pártfeladatokat határoz­tak meg. A taggyűlések és küldöttgyűlések zömét mun­kaidőn kívül tartották meg, s ezeken a KISZ-tagság 78,2 százaléka jelent meg. Viták elsősorban a gazdasági építő­munka, a sport, és a tanulás témakörben bontakoztak ki. A megyei bizottság tagjai második napirendként az 1976—77-es politikai képzési év tapasztalatait, majd az úttörőszövetség megyei . ta­nácsának az 1977—78-as év­re szóló munkatervét vitat­ták meg és fogadták el. Azoknak a magyar mun­kásmozgalomban is kiemel­kedő eseményeknek a tiszte­letére, melyek 40 évvel eze­lőtt zajlottak le Orosházán és környékén, s amelyek a bátor viharsarki proletárok osztályharcának egyik csúcs­pontját jelentették a har­mincas évek vége felé, júni­us 23-án emlékülést tartott az orosházi városi pártbizott­ság. A városi művelődési ház koncerttermét megtöltötték ez események iránt érdeklő­dők, s az első padsorokban ott ültek azok a veterán har­cosok, akik a 40 évvel ezelőt­ti illegális kommunista párt, vagy a szociáldemokrata párt balszárnyának tagjaiként minden áldozatra készen ki­álltak az elnyomottak érde­keiért, s a legembertelenebb terror sem tudta visszatarta­ni őket a fasizmus ellen ví­vott harctól. Dr. Gonda József, a váro­si pártbizottság első titkára nyitotta meg az emlékülést, üdvözölve a nagy alföldi le­tartóztatások ma is élő és itt megjelent veteránjait,, kö­szöntve Gyulavári Pált, a megyei pártbizottság titkárát és Nagy Jánost, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, az emlékülés ünnepi előadóját. — A négy évtizeddel ezelőt­ti tömeges letartóztatások idején a fasizmus csendőr­pribékeinek kínzókamrájá­ban és osztálybírósága előtt a Viharsarok, Orosháza, Gádo­ros, Nagyszénás, Békéscsaba, Szarvas, Doboz dolgozó né­pének legjobbjai olyan hősi­ességről, a marxizmus—leni- nizmus eszméi melletti kiál­lás olyan magas fokáról tet­tek tanúbizonyságot, amelyre csak a kommunisták, a pro­letariátus pártjának tagjai képesek — mondotta többek között Nagy János. — Mi, akik e megalkuvást nem is­merő küzdelmükkel is előké­szített szocialista rend nagy vívmányainak részesei és él­vezői vagyunk, ma megkü­lönböztetett tisztelettel, mély megbecsüléssel emlékezünk bátor harcukra. Az előadó vázolta az 1937- es országos jellegűvé nőtt le­tartóztatások előzményeit, a mérhetetlen nyomort, a fa­siszta terror burjánzását, a nyilasok és a horthysta ha­tóságok összejátszását az il­legális kommunista párt megsemmisítésére, amelyek együttvéve kiváltották a Vi­harsarok e legharcosabb tá­ján élő nép legjobbjainak szervezkedését egy jobb vi­lágért. A megyénk munkás- mozgalmában centrumszere­pet vállaló Orosháza és tá­gabb környékének proletár­jai a Horthy-fasizmus 25 ne­héz esztendeje alatt is élen jártak. 1937 júniusát megelő­zően munkát, kenyeret és szabadságjogokat követelő •sztrájkok, az 1930—32-ben le­zajlott orosházi, békéscsabai, dobozi, tótkomlósi, magyar- bánhegyesi tüntetések, külö­nösen pedig az 1935-ös véres endrődi sortűz juttatják leg­élesebben kifejezésre a nincs­telenek elégedetlenségét az ellenforradalmi rendszerrel szemben. Az 1937-es szervez­kedések a fasiszta terror megfékezésére pedig szinte betetőzik megyénk osztály­harcának a 30-as években folytatott szakaszát. E nagy szervezkedések ösz- szefüggésben álltak az 1937. március 15-én a fővárosban létrejött Márciusi Fronttal, melynek törekvései az ille­gális kommunista sejtek út­ján Orosházára és környéké­re is eljutottak. A szervez­kedéseket a fasizmus ellenes harc kiszélesítésére azonban a mozgalomba befurakodott provokátorok elárulták és tö­meges hajtóvadászat kezdő­dött a párt sejtjeinek meg­semmisítésére. Több mint 200 személyt tartóztattak le, és kínoztak heteken át a leg­szadistább módszerekkel a csendőrség vizsgálati fogsá­gában. A szegedi királyi ügyészség 120 vád alá helyér zettre mondta ki állam- és társadalmi rend felforgatása címén a börtön- és fogház- büntetést. A kínzásokat hő­siesen tűrő elvtársak álhata- tossága miatt a bíróság na­gyon sok esetben képtelen volt bizonyítani a vádat. Százhúszan — orosházi, bé­késcsabai, gádorosi, szarvasi, kunszentmártoni, nagymágo- csi, mezőtúri, dobozi és bu­dapesti lakosok — összesen 80 évi börtönt, illetve fogház- büntetést kaptak A szadista vallatások ellen nemzetközi tiltakozás bontakozott ki, s az embertelen terror ellenére a kommunisták továbbfoly­tatták illegális harcukat a Horthy-fasizmus ellen me­gyénkben is. Az ünnepi beszéd után Dumitrás Mihály, a 30-as évek illegális szervezkedései-' nek egyik orosházi vezetője elevenítette fel azoknak az éveknek a történetét. Majd dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Állami Levéltár igaz­gatója a történész szemével elemezte az 1937-es esemé­nyeket és körülményeit. Az emlékülés résztvevői ezt követően Gyopárosfürdőn megkoszorúzták az 1937-es emlékoszlopot. Gépkocsivizsgáló műszerek A Csepel Művek híradástechnikai gyárában gépkocsiápolási és -diagnosztikai berendezéseket — oszcilloszkópos motorvizsgálókat és hordozható műszertáskákat — készítenek. Termékeik 40 százalékát szocialista országokba exportálják. Képűnkön: szerelik az oszcilloszkópos diagnosztikai berendezést (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents