Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-18 / 142. szám
1977. június 18., szombat o Kényszerpálya, avagy az idő parancsa... A cím első szava meghatározott útvonalat jelöl, olyat, amelyen a haladás elkerülhetetlen. Számtalan kényszerpályát ismerünk. Gondoljunk csak gazdasági életünk egy-egy kényszer- pályájára; szűkös munkaerőhelyzetünkben olyan utat kell járnunk, mely eddig számunkra ismeretlen volt. Vagyis a megváltozott recept most így szól: végy nagy termelékenységű gépeket, alkalmazd a modern üzemszervezést, takarékoskodj az anyaggal és munkaidővel. S hogy mit jelent konkrétan a kényszerpálya egy gyár életében, arra példának jó a FérfifehérnemiJ- gyár békéscsabai gyára. Munkaerő, munkaidő Az év elején a gyárban nem rendeltek el ugyan létszámstopot, nem terveztek egyebet sem, mégis a tavalyi 1030-cal szemben az idén — első negyedéves adatok — 942 volt a közvetlen termelői létszám. A távozások, vagy éppen távolmaradások okai: szülési szabadság, máshol kényelmesebb munkalehetőség, egy műszak. A kedvező bérintézkedések a csökkenést várhatóan megállítják, de a gyár vezetői aligha számíthatnak nagyobb változásra. Ezek az események a gyár életében új korszakot indítottak el; az időelemzést „Munkaerőhelyzetünk a tartalékok feltárására ösztönöz... A kieső idő felmérése január elejétől következetesen történik, s júniustól újabb szigorításokat vezettünk be. Így már az első negyedévben rájöttünk, mik a hiányzások főbb okai és melyek lennének elkerülhetőek. Megállapodást kötöttünk a tüdőbeteg-gondozó intézettel. Ezt követően a vidéki dolgozók szűrését is Békéscsabán végzik. Ugyancsak ebben az évben jogsegélyszolgálatot vezettünk be. Üzemorvoshoz, négyféle szakrendelésre járhatnak dolgozóink saját üzemi rendelőnkbe — hallottuk Vigh Jánosnétól, az üzemgazdasági osztály vezetőjétől. A gyárban a hiányzások mellett a munkaidőn belüli veszteségidőkről Is készülnek felmérések. Megállapították, hogy az első negyedévben a gépállás 2450 óra volt, a tavalyi 1500. Ennek oka: megnövekedtek az anyagellátás és szabványhiány miatti kiesések. De ismerik az új dolgozók betanítására és az egyéb okokra visszavezethető időkieséseket is. Sokan kérdezhetnék, milyen eredményeket hozott az időelemzés. Nos, a gyárban a gépek kihasználtsága 96— 97 százalékos, s a munkaidőn belüli veszteség az összmunkaidőhöz viszonyítva 3,8 százalék, amit sok üzem megirigyelhet. A többségében nőket foglalkoztató - gyárban a 943 munkás 90 százaléka két - műszakban dolgozik. üzemszervezés és gyártási Iáé Az időelemzés egyik célja tehát, hogy javuljon a gépek kihasználtsága, a másik, nem kevésbé fontos cél pedig az egy munkadarabra, adott esetben női ruhára fordított gyártási idő csökkentése. S-ez az utóbbi már elválaszthatatlan az üzem- szervezéstől. Megállapították, hogy a szalagszervezés következtében 6—8 százalék az idő- veszteség, a dolgozók eltérő képessége az egymás teljesítményétől való függés mi- ' att. Ezért bevezették a csomagszervezést, amikor is mindenki annyi műveletet végezhet el, amennyire éppen képes. A másik, ilyen intézkedés a csoportbérezés helyett az egyéni teljesítményekhez mért darabbérezés volt. Az eredmény: felére — mintegy 3—4 százalékkal — csökkent a veszteségidő, s a termelékenység 30 százalékkal nőtt — Nem kevés az irányító tevékenységből eredő veszteség sem — magyarázza Bácsfalvi Mária, a műszaki fejlesztési osztály vezetője. — Megfelelő módszert dolgoztunk ki a termelést irányító vezetőknek. Az anyag fölösleges mozgatását megszüntettük az egyes munkahelyek között. Folyamatossá tettük a technológiai ellenőrzést, így kevesebb a minőségileg' nem megfelelő termék. A hiba kijavítását mindenütt a pontatlanul dolgozók végzik el. Májustól hibafelmérést is végzünk, így lehetőség van a módszerbeli hibák forrásának felderítésére. S hogy az elmondottak jól működő mechanizmust takarnak, bizonyító számokat idézünk. A gyárban készített termékek — melyeknek többsége exportra kerül — 94,9 százaléka I. osztályú. Az osztályos termékek 4,8 százaléka anyaghibás és csak 0,3 százaléka munkahiba következménye. A legújabb tervekben a gyártáselőkészítés folyamatának egyszerűsítését tűzték célul. Ez munkaerő-megtakarítással jár, és lerövidül az előkészítés ideje. Tudatosan kialakított folyamat Az előbbiekben felsorolt mérések, intézkedések csak töredékét képezik az utóbbi hónapokban megindult tudatos folyamatnak. De vajon miért lettek egyszeriben ilyen fontosak az időelemzés, a munkaszervezés kérdései? A választ a Férfifehérnemű- gyár békéscsabai kiváló vállalata esetében is úgy fogalmazhatjuk meg, mint az idő parancsolta szükségszerűséget, gazdaságunk munkaerőínséges időszakában. A gyár igazgatója, Nagy Lajos erről így beszél: — Kényszerpályán mozgunk. Nincs más választásunk, mint a munka- és üzem- szervezés legújabb eredményének alkalmazása. Ma még valamennyien tanuljuk ezt, de már most is konkrét eredményeket :hoz. A belső veszteségforrások elemzése, az időelemzés, a munkanapfelvétel mind egy-egy módszer. Itt van például a munkanapfelvétel, amelyet ott végzünk el, ahol éppen valami fennakadást észlelünk. Most a vasalóban és a szabászaton készítettünk ilyet. Ez azután segít a helyes intézkedések meghozatalában. Hasonló módon jutottunk el a műhelyek közötti rendszerek kapcsolódását javító folyamatszervezés gondolaté- hoz, melynek következtében 12 ember munkáját takarítottuk meg. Mint látható, a hatékony- - ság, a munka- és üzemszervezés általános, ismert tételei a békéscsabai gyárban konkrét, számokkal mérhető eredményeket hozott. Szükség is van ezekre, hiszen a mintegy 90 eltávozott dolgozó kezemunkájára is számítva készültek annak idején a tervek. így nőtt ugyan az egy főre jutó termelési érték az első öt hónápbán, de ösz- szességében elmaradtak a kitűzött céltól. A Német Szocialista Egységpárt programjában szerepel a dolgozók — különös hangsúllyal —, a dolgozó nők egészség- védelme. A 40 órás munkahét mellett az üzemekben az általános szociális ellátás keretében elérték azt, hogy a textil- munkásnők rendszeres szakorvosi vizsgálatokon vegyenek részt, „csendszobákat” létesítettek, hogy a zajos munkatermekben dolgozók ott fogyaszthassák el uzsonnájukat. Az egészségvédelmi programban szerepel a rendszeres munkahelyi torna is. Képünkön: a karl-marx-stadt-i „Palla” textilkombinát munkásnői munkahelyi tomaedzésen (Fotó: ADN/ZB — MTI — KS) Beszélgetésünk végén Nagy Lajos igazgató ezt mondta: — Ha még egyszer ennyi női ruhát gyártanánk, akkor sem tudnánk az igényeket kielégíteni. Ez a tény pedig újabb erőfeszítéseket követel a gyár vezetőitől, kollektíváitól. Kepenyes János Bűzaszemle Martonvásáron Melyik a legjobb búzafajta? Az, amelyik a lehető legkisebb befektetéssel a lehető legnagyobb termést adja, a lehető legbiztonságosabban — méghozzá hosszú éveken át. A termelő legalábbis így fogalmaz, ezek azok az igényei, amelyeknek kielégítését — úgy hisszük nem minden alap nélkül — várja el a nemesítőktől. S hogy mit tesznek a ne- mesítők e jogos kívánságok teljesítésére, arról az ország — közte megyénk — búzatermesztői saját szemükkel győződhettek meg most, csütörtökön és pénteken Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének erdőháti kísérleti gazdaságában. A kétnapos tanácskozáson és bemutatón a termesztés szakemberei képet kaptak arról a munkáról, amelyet az intézet a búzanemesítéssel, a kinemesített fajták vetőmagjának termesztésével, a legmegfelelőbb agrotechnika kikísérletezésével a búzatermesztés - fejlesztéséért végéz. Bállá László nemesítő előadásában beszámolt arról, hogy az idei vetéseknél már 20 fajta között válogathatnak a gazdaságok. Ebből a húszból 10 a hazai nemesítés, ezenkívül öt szovjet, négy jugoszláv és egy olasz búzafajta szerepel a köztermesztésben. A mezőgazdasági üzemek tehát élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az adottságaiknak legjobban megfelelő fajtát válasszák. A döntéshez kívántak az intézet szakemberei segítséget adni az idei búzaszemlével is. Egyrészt a több éves termesztési kísérletek tanulságainak , ismertetésével, másrészt pedig azzal, hogy a száz- egynéhány búzafajtát bemutató kísérleti parcellákat megszemlélve a szakemberek felmérhették: melyik fajtától, mit várhatnak. A martonvásári kutatóintézet egyébként vetőmag-előállítással is segíti a búzatermesztést. Ahogy Molnár Ferenc, a kísérleti .gazdaság szakembere is elmondotta: évente mintegy 2400 tonna vetőmag kerül ki az itteni üzemből. Érthető módon a kísérleti gazdaság elsősorban az MV, tehát a martonvásári búzafajták szaporítására vállalkozik. Az MV-búzák fokozatos terjedéséről lévén szó, megkérdeztük Koltai Árpádot, az intézet kutatóját: mi lehet az oka, hogy az alföldi gazdaságok érdeklődése nagyon lassan nő a martonvásári búzafajták iránt. — Szerintem ez abból fakad, hogy a békés—csongrádi löszhát megművelői nem ismerik eléggé ezeket a fajtákat, pedig ugyanolyan eredményesen termeszthetők az Alföld bármely vidékén, mint az összes többi bevált fajta — hangzott a válasz, amire Takács Ferenc, a Békés— Csongrád megyei állami gazdaságok központjának szakembere megjegyezte: — Azért nem ártana a bábolnai rendszer gazdaságainak bevonásával egy-két kísérlettel megállapítani azokat á feltételeket, amelyek mellett az MV-búzák sikerrel honosíthatók meg vidékünkön. A két szakember erre kezet rázott és megállapodott abban, hogy a bemutató után leülnek megbeszélni a részleteket. — Többek között erre is jó egy ilyen országos találkozó — állapította meg mindezt hallva Nagy Péter, a Szarvasi Állami Tangazdaság kerületvezetője. Ennek alapján a tudósítást is a megszokott formulával kell zárnunk: hasznos volt a martonvásári búzaszemle. Kép, szöveg: Kőváry E. Péter Szegfűgyár Orosházán Gyopáros. Kerek tó. A bejáratnál rózsabokor sor, s a tó felőli oldalon felirat, bár a betűk már egy kicsit megkoptak: VÁROSI KERTÉSZET. Orosháza egyik szép részén kapott helyet évekkel ezelőtt a kertészet. Akkor persze csak a tó és a pusztaság volt itt. Ma ligetes, virágos vidék ez, szervesen illeszkedik a gyopárosi parkerdőhöz, a vidék hangulatához. Ebben a környezetben helyezkedik el az új üvegház, amely a kertészet büszkesége. A tavaly elkészült új 2160 négyzetméteres üvegház, amelyben szegfűt termesztenek, az idén lépett teljes kapacitással üzembe — mondta Soós Béla, a kertészet vezetője. Ha a kiszolgáló egységek is elkészülnek, akkor a „szegfűgyár” értéke közel 10 millió forint lesz. Így aztán megoldódik a városban a folyamatos virágellátás, hiszen korábban máshonnan is kellett pótolnunk a készletet, s mégsem volt elég. Egy szólás azt tartja: „Ki a virágot szereti, rossz ember nem leh^t”. Nem kívánok ezen szólás igazán vitatkozni, csupán a példázat kedvéért került ide, inkább annak bevezetésére, hogy az orosháziak vajon szeretik-e a virágot? — Ügy érzem, még nem vált az élet szerves részévé az, hogy a lakás egyik legszebb dísze a virág. A virágigény inkább alkalmi jelleggel jelentkezik, különféle események előtt, jelesebb névnapok, ünnepek előtt nagy a kereslet, máskor pedig lényegesebben kevesebbet vásárolnak — mondja Soós Béla főkertész. Pedig most már biztosítani tudjuk az állandó és szép virágellátást szegfűvel. Az üvegházban, ahol rendszerszerűen folyik a termesztés, jelenleg mintegy 65 ezer tő található, amelyek Ciprusból származnak. Ezzel a különleges igényeket is ki tudjuk elégíteni. Pillanatnyilag a megye legnagyobb ilyen létesítménye ez a „szegfűgyár”, amelyet a Dunai Vasmű épített fel prototípusként. — A nagyságról már volt szó. Ami a felszereltségét illeti a következőket mondhatom el — folytatta Soós Béla. — Téli időszakra automata fűtésszabályozóval látták el, a szellőztetőberendezés pedig félautomata. Van párásítóberendezés és az igényeknek megfelelően szabályozható öntözőberendezés. A fényszegény . hónapokban mesterséges megvilágítással biztosíthatjuk a növények fejlődését. Ehhez most készítik a transzformátorberendezést, hiszen megfelelő meny- nyiségű energiáról csak így tudunk gondoskodni. De korábban szó volt arról, hogy nem egyenletes a városban a virágigény. Bár az ültetés szakaszos, mégis időnként gondot okoz a vágott virág értékesítése. Persze a nyitást a fajtaválogatással is próbáljuk szabályozni. Még jobb megoldás lesz, ha elkészül az üvegház melletti kiszolgáló egységünk is. Az egyik ilyen egységben a talaj-előkészítési munkálatok folynak majd, a másikban pedig a virág feldolgozása. Ez utóbbihoz kapcsolódik egy hűtőkamra is, ahol hosszabb ideig tudjuk tárolni a szegfűt, károsodás nélkül. Az orosházi kertészet feladatai közül az egyikkel, a vágott virág ellátással sikeresen megbirkózott, azaz megbirkózik a jövőben. Ezt biztosítja az új üvegház, a „szegfűgyár”, ahonnan évi 2 millió szegfű szállítását tervezik. A szegfűtermesztés mellett egyéb cserepes virág termesztés is folyik megfelelő szakosodás szerint, mert így kifizetődő csupán, s az igényeknek megfelelően máshonnan is rendelnek a virágüzlet számára növényt. A beindult „szegfűgyár” láttán remélhetjük, hogy Orosházán a jövőben nem lesz virággond. —fb—
