Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
Pulóverek a Szovjetunióba Évente 50—60 ezer pulóvert gyártanak majd jórészt szovjet exportra az NDK-ból érkezett bárom kötőgépen, amelyet most szerelnek a Gyomai Háziipari Szövetkezetben Veress Erzsi felvétele Előadás, kiállítás kisgépekről A Gépipari Tudományos Egyesület MEZŐGÉP-szak- osztálya nemrég tartotta meg a Háztáji kisegítő gépek gyártása című előadást, stílszerűen a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál. A Minisztertanács közelmúltban hozott határozatának eleget téve a MEZŐGÉP Vállalat a háztáji kisgépek adaptereinek fokozott ütemű gyártásával kívánja a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelést segíteni. A TERRA és MF—70 kis- traktorok adaptereit a MEZŐGÉP vállalat a HERMÉSZ ÁFÉSZ-en keresztül értékesíti. A korábban kifogásolható ellátást a gyártó és a forgalmazó igyekszik javítani. Az előadás után bemutatták azt a színes fimet, mely a békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál folyó gyártással ismertette meg a nézőket. A filmvetítés után hasznos tapasztalatcsere zajlott le. Magyar filmek vására A Magyar JNepKoztarsasag és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében az idén is lehetőség nyílik magyar fiatalok külföldi munkavállalására. Ennek soDekoráció Követni való tanújelét láttuk annak május 1-én, hogy miként lehet népszerűsíteni és a példa erejével vonzóvá tenni a termelőmunka eredményeit, az új célok elérésére kitűzött vállalásokat. A sokszínű és ötletű ünnepi dekorációhoz tartozott az a bemutatás is, melyet a járdákon elhelyezett táblákról tártak a város lakói elé saját évi vagy ötévesbeli terveikről, eddigi teljesítményeikről a termelő üzemek, vállalatok dolgozói. A járókelők érdeklődve álltak meg egy-egy tábla előtt és! figyelmesen olvasták a tömör, célratörő szövegeket. Aztán elismerően szóltak egymáshoz: „Nem is tudtam, milyen óriási feladatot vállalt a téglagyár...” (vagy a kötöttárugyár, az építőipar stb.). Az ünnep elmúlt. A táblák még a járdákon vannak. Reméljük nem feledékenységből (hiszen számtalan faliújságot, jelszót láttunk éppen feledé- kenység miatt a rég elmúlt ünnepek dekorációiként az üzemekben, intézményekben). Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára azt írta a Békés megyei Népújság első ofszetszámában megjelent május 1-ét köszöntő vezércikkében: Az ünnepek értelmét a dolgos hétköznapok adják... A dolgos hétköznapok eredményeinek népszerűsítése, a tervek, célok megvalósítására való törekvés ismertetése sem szabad, hogy csak ünnepi alkalmakra szóljon. A szocialista országok jó részében, különösen az NDK- ban az üzemek, vállalatok, szocialista brigádok, munka- csoportok vagy egyéneK. hétköznapi munkában elért kimagasló eredményeit rendszeresen ismertetik a járdákon elhelyezett táblák. Az ilyesfajta népszerűsítés ösztönzője és egyben erkölcsi elismerése is a szocializmust építő hétköznapi munkának, teljesítményeknek. Nálunk sem lenne haszontalan dolog követni a példát és nem lanyhuló következetességgel népszerűsíteni ilyen módon is azokat a közösségeket, melyeknek tagjai megérdemlik munkatetteik nyilvánossá tételét, a köz dicséretét. Ne csak ünnepnapokon állhassunk meg egy-egy ilyen tábla előtt. Varga Dezső rán szaKmai gyaKoriatot szerezhetnek, elsajátíthatják a német nyelvet, utazhatnak az NDK-ban és megismerkedhetnek tájaival, városaival. A német vállalatok három évre kötnek munkaszerződést a magyar fiatalokkal. Az átlagos havi kereset 560—890 márka, ami körülbelül 2800 —4400 forintnak felel meg. A kiutazók elhelyezése kulturált körülmények között történik, új, két-három szobás, összkomfortos lakásokban. Az NDK-vállalatok elősegítik a magyar dolgozók szakmai képzését, továbbképzését is. A kint szerzett bizonyítványokat honosítás után a magyar munkaügyi szervek is elismerik. NDK-beli munkára szakmunkások, szakképzetlenek és érettségizett fiatalok jelentkezhetnek, az alsó korhatár 18, a felső 26 év. Csak nőtlenek, hajadonok,' illetve eltartási kötelezettséggel nem rendelkező személyek jelentkezése fogadható el. A kiutazás előfeltétele a kifogástalan, a vállalt munka elvégzését biztosító egészségi állapot. A jelentkező szakmunkások esztergályos, marós, köszörűs, lakatos, forgácsoló és műszerész, a szakképzetlének csúcsesztergályos, szerelőlakatos, széndioxid-hegesztő, elektroműszerész, forgácsoló és elektromos szerelő szakmák közül választhatnak. Jelentkezni az állandó lakóhely szerinti illetékes járási hivatalok, városi tanácsok munkaügyi szakigazgatási szerveinél lehet 1977. augusztus 30-ig. A kiutazással kapcsolatos részletesebb felvilágosítást az ügyintézők adnak. Még sok a belvíz A gyomai Győzelem Termelőszövetkezet területének 60 százaléka a Körös mellett fekszik, ahol sok a belvíz. Ez is oka, hogy több mint 400 hektárra még mindig nem lehet gépeket küldeni. A napraforgó és siló- kurica talajelőkészítését is csak nagy nehézségek árán tudják megoldani. A 270 hektáros cukorrépa vetését elkezdték. 2400 hektár kukorica vetésterületet terveztek, ennek 92 százalékán a mag már a földbe került. Az őszi kalászosok fejtrágyázását és vegyszerezését jó minőséggel végezte a helikopter. A lucerna első kaszálásának termését az előző időszak fagyos időjárása és a belvíz csökkentette. Ezt a gondot valamelyest enyhíti a 240 hektáros új telepítésű lucerna, amely jól átvészelte a veszélyes időszakot. Az utóbbi hetekben több európai és tengerentúli ország filmvállalata és televíziós társasága vásárolt magyar filmeket. A Kubai Köztársaság hazánkban járt filmátvételi delegációja négy játékfilmünket — Fejér Tamás: A királylány zsámolya, Sándor Pál: Herkulesfürdői emlék, Bán Róbert: Kísértet Lublón és Palásthy György: Tótágas című alkotásait —, valamint Dargai Attila Ludas Matyi című, egész estét betöltő rajz-játékfilmjét, és további három gyermekrajzfilmet vásárolt meg. A kanadai CBE televíziós társaság a 26 epizódból álló Kockás fülű nyúl című meAz elmúlt években szervezett múzeumi ifjúsági táborok munkájának sikerei indokolják, hogy a megyei múzeumi szervezet tovább folytassa ezt a közművelődést segítő tevékenységet. 1977- ben öt tábort szervez a múzeumigazgatóság: két régészeti, két néprajzi és egy természetvédelmi tábort. Az elmúlt napokban gyűltek össze első megbeszélésükre azok a fiatalok, akik a négyéves programot vállalva részt vettek 1975 nyarán a sesorozatot, a nyugatnémet Atlas-Film nevű filmvállalkozás pedig — moziforgalmazásra — Jancsó Miklós: Szerelmem, Elektra és Palásthy György: Varázsló című alkotásait vette meg. Május 4-től — hetente egy- egy filmet sugározva — magyar filmciklust mutat be a spanyol televízió is, melynek keretében a nézők Jancsó Miklós: Így jöttem, Makk Károly: Szerelem, Révész György: Utazás a koponyám körül, Sándor Pál: Sárika drágám, Gábor Pál: Utazás Jakabbal és Rózsa János: Álmodó ifjúság című filmjeit láthatják. zsadányi, 1976 nyarán a körösnagyharsányi néprajzi gyűjtőtáborban. Az idén Bi- harugrán töltenek két hetet. A táborozok egy része már törzstagnak számít, de évenként jönnek új rétsztve- vők is. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy idei munkájukkal is hozzájáruljanak a múzeum néprajzi gyűjteményének gyarapításához, a megye északi részén élők néprajzi értékeinek feltárásához*. Készülnek a cipők Felvételünk az Endrődi Cipész Szövetkezetben készült, az előkészítő üzemben. Gubuznai Ernőné egy műszakban mintegy 1200 pár cipősarok végleges formáját alakítja ki a csiszológépen Fotó: Veress Erzsi Múzeumi ifjúsági táborok A fejlett szocializmus kérdései A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak a közelmúltban megtartott kongresszusai — elemezve az elmúlt időszakban lezajlott társadalmi változásokat — alapvető megállapításokat tettek országaink társadalmi állapotáról. Az SZKP, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Csehszlovák Kommunista Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Bolgár Kommunista Párt, az MSZMP kongresszusain elfogadott dokumentumok és határozatok leglényegesebb elméleti megállapítása, hogy országaink a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszához érkeztek el. A pártok az azonos úton járó, de bizonyos tekintetben különböző fejlettségi szinten levő országok társadalmi-gazdasági viszonyait elemezték, ezekből vontak le általánosítható következtetéseket, és fogalmazták meg a fejlett szocializmus megteremtésének távlati feladatait. A fejlett szocialista társadalom céljainak megfogalmazása megköveteli a marxista társadalomelmélet továbbgondolását a megváltozott viszonyok között. Milyen fő problémákról esett szó? Korunkban a szocialista társadalom alapja a minőségileg új termelési viszony- rendszer. A szocialista tulajdon két formája fejlesztésének útján kialakuló magasabb szintű össznépi tulajdon fogalmának elméleti kimunkálása a társadalomtudományok igen fontos feladata. Elemzés tárgyává kell tenni a tudományos-technikai forradalom eredményeinek átfogó alkalmazását a szocialista viszonyok között, ami egyben a technikai fejlődés káros, a társadalom számára veszélyes következmények tudatos kiküszöbölését is jelenti. Fel kell tárni azokat a fejlett szocialista . társadalom alapjaiban meglevő általános törvényszerűségeket, amelyek az egyes szocialista országokra jellemző nemzeti sajátságokon keresztül érvényesülnek. < A pártok egyértelműen állapították meg, hogy a fejlett szocializmusban az osztályviszonyok jelentősen át- strúkturálódnak, az osztályok közötti különbségek nagymértékben csökkennek, de a munkásosztály vezető szerepe a szocializmus építésének időszakában mindvégig megmarad. Ez egyben azt is jelenti, hogy növekszik politikai aktivitása, a társadalmi cselekvésben való részvétele, emelkedik általános és szakmai műveltsége. A vezető szerep további érvényesítése nincs ellentmondásban azzal a ténnyel, hogy a társadalmi osztályok és rétegek közelítenek egymáshoz. A fejlett szocialista társadalom felépítményrendszere az előző fejlettségi szakaszhoz képest minőségileg új elemeket tartalmaz. A szocialista állam fejlődésében előtérbe kerül az állam gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és nevelő tevékenysége. A politikai tevékenység területén alapvető követelményként fogalmazódik meg a szocialista demokrácia különböző formáinak és szintjeinek kiszélesítése. A társadalom tagjainak politikai aktivitása elsősorban abban fejeződik ki, hogy egyre nagyobb mértékben vesznek részt — a választott testületekben, a tömegszervezetekben és közvetlenül is — a társadalom életének irányításában. A hatalom gyakorlásának magasabb szintű, a fejlett szocializmus viszonyainak megfelelő módjait kell megvalósítani. A fejlett szocialista társadalomban a kultúra szerepe óriási mértékben növekszik. A tudományos-technikai haladás, a közéletben való részvétel igénye megköveteli a sokoldalúan fejlett, a kultúra érdekeit elsajátítani képes ember kiművelését. A sokoldalúan fejlett személyiség csak akkor válik realitássá, ha a kultúrairányítás területén is levonjuk azokat a következtetéseket, amelyek elméletileg a fejlett szocializmus társadalmából fakadnak. Az elmúlt évtizedek alatt ezen a területen lényeges változások történtek, elsősorban a kultúra termékeivel való ellátottságban. A pártok kultúrpolitikája rendkívül differenciáltan vizsgálja az egyes társadalmi rétegek, csoportok kulturális szintjét, igényeit és ennek megfelelően alakítja ki konkrét döntéseit. Az egyes szocialista országok iskolarendszerei lehetővé teszik korunk kulturális értékeinek elsajátítását, de világos, hogy az ismeretek elsajátítása nem állhat meg az iskola elvégzésekor, hiszen viszonyaink között, a tudományos-technikai forradalom korában állandó, permanens művelődésre van szükség. Ez az alapvető társadalmi igény átgondolt, összehangolt kultúrairányítást követel. NerA véletlen, hogy a szocialista országokban olyan nagy jelentőséget tulajdonítanak a különböző továbbképzési formáknak. A fejlett szocialista társadalom építéséhez magas fokú politikai és eszmei felkészültségre, a marxizmus-leniniz- mús alkotó módon történő állandó továbbfejlesztésére és elsajátítására van szükség. A mostani körülmények újabb feladatokat állítanak a pártok munkája elé. Az egész eszmei nevelőmunka komplex megközelítésére van szükség, vagyis az eszmei-politikai nevelés, a munkára való nevelés és az erkölcsi nevelés szoros egységének megteremtésére, figyelembe véve a dolgozók különböző csoportjainak sajátosságait. M. T. Tudományos tanácskozás Az elmúlt napokban Gyulán kétnapos tudományos tanácskozást tartott a szennyvizek mezőgazdasági hasznosításával foglalkozó tudományos kutatók munkacsoportja. A város vezetőin kívül ott volt dr. Takács János, a megyei tanács vb. osztályvezetője, és Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgató főmérnöke. Már korábban öt évre szóló programot dolgoztak ki a gyulai szennyvíz elöntöző telep kísérleti megfigyelésére. Ennek első esztendeje lezárult, s ezen a tanácskozáson összegezték a tapasztalatokat^ A kétnapos tanácskozás első napján Őri László, a vízművek főmérnöke adott tájékoztatást a helyszínen, ahol a résztvevők megtekinthették a kísérlet eredményeit. A második munkanapon megvitatták a látottakat, majd Pallás Lajos tartott előadást a gyulai módszer Békés megyei alkalmazásának lehetőségeiről. Ezt követően Tóth László, a kecskeméti Magyar—szovjet Barátság Termelőszövetkezet főágazatvezetője üzemszervezési kérdésekről tartott előadást. A kétnapos tudományos ülésen elfogadott állásfoglalás szerint jónak értékelték a gyulai módszert, amely az eddigi tapasztalatok alapján jó hatásfokkal hasznosította a szennyvizeket és megállapították, hogy a vízgazdálkodási tudományos központ által végzett több mint száz féle vizsgálat is azt igazolja, hogy ez a módszer bevált. Munkavállalási lehetőségek az NDK-ban
