Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
1977. május 14., szombat ■JEbllUkTiTtl Magyar irodalom Jugoszláviában Vakáció előtt A nyári nagyvakáció előtt is sokan felkeresik Orosházán a gyermekkönyvtárat. A járási-városi könyvtár gyermekrészlegében mindig akad izgalmas olvasnivaló, könyv, folyóirat, és a felnőttek között még zenét is hallgathatnak a gyerekek. Fotó: Gál Edit Szakmák Békés megyében Mechanikai műszerész A jugoszláviai magyar szellemi élet pezsgését jelzi az elmúlt esztendő. Több olyan figyelemre méltó művészeti esemény, amelyek nem csupán az ott élők számára jelentősek, visszhangjuk eljutott az országhatáron túlra is. Több összegezés is készült, amelyekben értékrendet kívánnak felállítani az elmúlt esztendő eredményeiből. Lévay Endre szerint a vajdasági magyar irodalom legfőbb erőssége az esszé volt. Így kimagaslóak Bori Imre, Szeli István, Brasnyó István és Bányai János tanulmányai, Dér Zoltán irodalomtörténeti kutatásai pedig mindezt erősítik. S ha már előbb az irodalomtörténetről és esszéről szóltam, akkor itt kell megemlítenem azt a nemes szándékot is, amely áthatja az itt élő irodalmárokat, ez pedig a magyar és a jugoszláv szellemi élet kölcsönös megismertetése. Ez pedig híd az együttélő népek között, vox humana is. Egy-két igen jellemző példát említhetek az elmúlt évi termésből. Szerb- horvát nyelven kapta kézhez az olvasó a magyar irodalom rövid összegezőjét Bán Imre, Barta János és Czine Mihály tollából. Mindezt kiegészíti Bori Imre igen alapos és magyar nyelven mór több kiadást megért A jugoszláviai magyarok irodalma című munkájának ugyancsak szerb-horvát nyelvű kiadása. De Bori Imre Az idei ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitója Békéscsabán lesz május 28- án, majd ezt követően egy héten keresztül számos kulturális esemény. Itt helyben és' megyeszerte. Ezekről beszélgetünk a szervező bizottság titkárával, Filadelfi Mihállyal. — A könyvhetek programjaiból minden évben érezhetően kisugárzik egy-egy gondolat a könyv szeretetén és a kultúra ápolásán kívül. Itt és most mi lesz a jellemző? — Rendevényeinket a dolgozó ember, a népek barátsága, az ifjúság és nem utolsósorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának gondolata köré építjük fel. — Beszélne erről részletesebben? — Hogyne. Nézzük először a dolgozó embereket, akikért ez az egész kulturális megmozdulás készül. Közel visz- szük hozzájuk nemcsak a könyveket, hanem azok íróit is. Mindkettő lényeges. Huszonöt könyvsátor lesz a város különböző pontjain elhelyezve: a Derkovits ligetben, két lakótelepen, Erzsé- bethelyen, Mezőmegyeren és 13 sátorból álló könyvutca az István király téren. Könyvárusítás a Radnóti könyvbolton kívül a múzeumban és a vasútállomáson. Író-olvasó találkozó pedig az öt nagy rendezvény mellett, csak Békéscsabán mintegy tíz helyen, többek közt a vasutasklubban, a Kner Nyomdában, a barnevál művelődési házában és a Volán központjában lesz. Ezeken túl még a megye 23 könyvtárában ismerkedhetnek meg az olvasók személyesen az írókkal. — Lesznek külföldi vendégek is? — Igen. A megyét járó 10 magyar író-költő mellett szlovák, jugoszláv és román írókat is vendégül látunk. A népek barátsága jegyében hívtuk őket és jönnek, tartanak irodalmi esteket Békéscsabán, Battonyán és Gyulán. — Nincs olyan a könyvhéti rendezvények közt — ankétok, irodalmi estek, találkozók —, ami az ifjúságot ne tollából megjelent Krleza című tanulmánykötete is, amely a horvát irodalom legnagyobb alakjának életművét mutatja be. Még egy fordításról kell beszámolnunk, Csuka Zoltán verseinek szlovén nyelvű tolmácsolásáról, valamint a jugoszláviai magyar irodalom elindítójának, irodalomszervezőjének munkásságát bemutató „Szenteleky Kornél — Kornél Senteleki” című kétnyelvű kötetről. Ezen sort három Bori Imre tollából megjelent könyvvel zárom: Irodalmunk kiskönyve, Irodalmunk évszázadai és Irodalmi hagyományaink, amelyek mint alapvető kézikönyvek is igen nagy haszonnal forgathatók. A szépirodalom terén több kimagasló eseményről is számot lehet adni. Szabadkai vonatkozású Sáfrány Imre festőművész és író retrospektív kiállítása. A tárlatmegnyitó a legnevesebb képzőművészek, írók, költők, esztéták találkozója volt egyben. Az eseményeket folytatni lehetne Gobby Fehér Gyula Vallatás című drámájának ősbemutatójával, vagy a nálunk is megjelent fiatal Esterházy Péter: Fancsikó és Pinta című regényével. De talán Brasnyó István: Tükrös madonna című kötetéről érdemes néhány szót szólni. Rendhagyó novellas kötet ez, amelyben egy történelmi kisregény és több helyzetrajz, karcolat és arckép található. érdekelné. Mi lesz az, amit különösen nekik szánnak? — Ügy is mondhatnám: az, amit maguk a fiatalok adnak elő 28-tól egészen a befejezés napjáig, június 4-ig. A táncegyüttesek, az irodalmi színpadok és színjátszó csoportok műsorai naponta. És a három napon át délután 3 órakor kezdődő irodalmi és zenei fejtörő a Csaba presszóban. Ez az izgalmas program „Ady költészete és hatása a magyar zenére” témával indul, Beethovennel folytatódik és a XX. századi magyar irodalommal és zenével fejeződik be. — A gyerekeknek tartogatnak-e valami meglepetést? — Két alkalommal barangolhatnak meseországba a Jókai Színház művészeinek kalauzolásával, és várja őket az Ezerszínű gyermeknap az ifjúsági házban május 29-én reggeltől estig. Játékkal, aszfaltrajzversennyel, zenével, tánccal. Vass Márta A kisregény a török utáni időben a kuruc-labanc világban játszódik. A fogyatékosságai mellett ott sorjáznak az erények is. Egyik kritikusa, Vajda Gábor szerint: „Brasnyó miután felkutatta anyagát és írásba mélyedt, nem szabadulhatott annak köréből, ami már évek óta tartja rabul: tájunk és a benne élő ember metafizikájától. A történelmi keret önként vállalt béklyója abban hozott újat, hogy a táj és az ember, mely a korábbi Brasnyó-kötetek novelláiban mitikusan azonossá, egymást elválaszthatatlanul feltételezővé vált, most nem alkot olyan szoros egységet... Illeszkedik Brasnyó műve azoknak a történelmietlen történeti regényeknek a sorába, melyeknek Flaubert Szalambója a klasszikus példája.” A legnagyobb könyvsiker és januárban is a sikerlista élén állott Gion Nándor: Latroknak is játszott című regénye. Végezetül még néhány más jellegű kiadványról is szólni kell. Ebből talán még két verskötetet említenék, az első Sinkovits Péter: A drótsövényen innen és túl, amely az első könyve az immár tíz éve publikáló költőnek, a másik pedig Domonkos István: Tessék engem megdicsérni című gyermekverskötete. Amiről szólnunk kell még, az már nem a szépirodalom műfajába sorolható, hanem egy repertórium és egy folklórkiadvány. A Hungarológiai Intézet, a Fórum és a Híd gondozásában jelent meg Pató Imre bibliográfiai munkája, A Híd repertóriuma (1934—1941). A mű különös értékét az adja, hogy betekintést nyújt a két világháború közötti folyóiratanyag írásaiba, tárgyuk szerint csoportosítva. E folyóirat a vajdasági magyar irodalom történetében igen fontos helyet tölt be azáltal, hogy harcos, munkásmozgalmi sajtó- orgánum volt. A feldolgozott anyag 1563 bibliográf egységet képez, s az általános bibliográfia után a tárgykörök szerinti felsorolás következik az általánostól a legapróbb részletekig. E kiadvány a kortárs olvasóközönség számára visszapillantás a múltba, egy folyóirat életének egy igen jelentős szakaszába. Végezetül Mati- jevics Lajos Tíz, tíz tiszta víz címmel megjelent magyar népi mondókák gyűjteményéről annyit, hogy a nép- költészeti kutatás egyik érdekes területéről ad hírt igen izgalmasan, mert a népköltészeti termékek a maguk nemében is izgalmasak. E híradás közel sem a teljesség igényével készült, hanem inkább a kitekintés szándékával, a megismerés és tájékozódás céljával. Mivel foglalkozik a mechanikai műszerész? Automata gépsorok, műszerjelle- gű gépek beállítását és működését ellenőrzi. A mechanikai műszerész szakma sokirányú tevékenységet biztosít, ugyanis egyaránt foglalkozik szereléssel, javító-karbantartó munkával, de anyagmegmunkálást is végez. A rendkívül finom megmunkáláshoz — ilyen például a polírozás és a hántolás — sokféle szerszámot használ. Biztos kézmozgásokra van szükség a viszonylag kis munkadarabok elkészítéséhez. Az anyagmegmunkáláshoz, a szereléshez szükséges ismereteket a fémipari alapképzés során sajátítja el. Akkor ismeri meg a laposvágót, a lemezvágót; ezek használatát és szerepét is. A szakma művelése során előfordul, hogy egyes alkatrészeket el is kell készítenie a szakmunkásnak. Ezt a műveletet rajz alapján végzi. A pontos rajzolvasás nem elegendő, rajzolnia is tudni kell. Mindkét tevékenység igényli a biztos térszemléletet, hiszen az eredményes munkavégzésnek mindennapos követelménye ez. Hol, milyen üzemben vagy gyárban dolgozik a mechanikai műszerész? Ott, ahol a műszerjellegű gépeket — varrógép, kerékpár, mérleg, ruhaipari gép — gyártják vagy. üzemeltetik. A munkahely jellegétől függően változik a szakmunkás tevékenysége is. A gyártó jellegű munka során alkatrészcsoportokból műszereket épít össze, azokat beszabályozza és bemérést is végez. Az üzemeltető jellegű munkahelyeken gyakori feladata a meghibásodott műszerek megjavítása — pl. hímzőgép —, pontatlanná vált készülékek alkatrészeinek kicserélése. A ruhaipar területén a mechanikai műszerész végzi el a varrógép tűmély- ségének beállítását, de a kötőgépek zavartalan működését is elősegíti. Eszközei célnak megfelelőek, ezek a különféle fogók, csipeszek, tolómérők. Tevékenységének másik területe — a javítás mellett — a karbantartás. Mindennapos karbantartáshoz tartozik az olajozás, amit a gépek üzemeltetési helyén végez. Más esetekben a karbantartást tmk-műhelyekben látja el. Szolgáltatás esetén inkább mechanikai és villamos elveken működő műszerek és berendezések javítását, karbantartását végzi. Testhelyzete a munka jellegétől függően változó. Felvetődik a kérdés: kiknek ajánlható ez a szakma? Elsősorban azok találják meg a szakma szépségét, akiket a technika világa vonz. Azok a fiatalok sajátítják el könnyedén a: szakma csínját-bínját, akiket leköt egy-egy technikai megoldás. Akik kézügyességük folytán az erőteljes kézmozdulattól, a precizitással együttjáró feladatokig mindent képesek elvégezni. Fizikai szempontból nem nehéz a mechanikai műszerész szakma, ezért lányoknak is ajánljuk. A sokféle technikai ismeretet — amelynek alapja a fizika, a matematika. és a szabadkézi rajz — alapos elméleti tájékozódás következtében, csak a gyakorlattal párhuzamosan lehet elsajátítani. A mechanikai műszerész pálya a nyolcadik osztály elJ végzése után 3 éves tanulást igényel, középiskolai végzettség esetén 2 év a tanulmányi idő. Megyénkben csak a középiskola elvégzése után választható e szakma. Az egészségügyi alkalmasságról idejében meg kell győződni! Az érzékszerveknek épeknek, megbízhatóknak kell lenni, mert a végtagok rendellenes működése nem teszi a munkavégzést lehetővé. A szakmunkásvizsga után a technikusi minősítés megszerezhető. Apró Tibor HANGSZÓRÓ Mennyibe kerül? Tudom, hogy az ízlések és a pofonok különbözőek, mégis egy vallomással kezdem jegyzetem: a rádió rendszeresen visszatérő adásai közül kettő meghallgatását sohasem mulasztom el. Az egyik a 168 óra, a másik pedig a belpolitikai rovat sajtókonferencia-sorozata, melyből a 91. adást hallhattuk május 9-én este, az Anyag- és Árhivatalból. Mielőtt a sajtókonferenciáról szólnék, illő lenne talán azt is elárulnom, hogy miért pont ezt a két adást szeretem a legjobban. Röviden: mert mindkettő maga az élet, mert'informál, állásfoglalásra kényszerít. És innen már csak egy| költői lépés az Élet és Irodalom, mely 1977/17. számában Megay László, Zimbardó-teszt című cikkében — a többi között — ezt írja: „Egy neves mérnök, akit különben cinikus embernek mondanak, egyszer megkérdezte: — Szerinted milyen kjözéleti vagy állami méltóságot visel, aki már megmondhatja a házmesternek, hogy koszos a lépcsőház, és szíveskedjék felmosni?! Mert szerintem — tette hozzá — az állam- titkárság alatt nem megy.” Nos, aki hallgatta a sajtó- konferenciát, talán is-is ítéli cinikusnak szóban forgó mérnökünket, mert magának az államtitkárnak, dr. Csi- kós-Nagy Bélának kellett közbeavatkozni azért, hogy a Lukács uszodában a lehető legrövidebb idő alatt vonják vissza a jogtalanul „kiszámított” kabináremelést. Piti ügy — mondhatnánk pestiesen szólva, de nem mondjuk, mert abból az alapállásból indulunk ki, hogy nincsenek könnyű helyzetben az Anyag- és Árhivatal vezetői, munkatársai. Olyan gazdasági helyzetben kell tervezett árszínvonalat biztosítaniuk, melyben egy kiadós aszály vagy az importból származó áru, nyersanyag árának megváltozása komoly gondok forrása lehet. A sajtókonferencián vendégeskedő újságírók, valamint a telefonon érdeklődők egyáltalán nem voltak „szívbajosak”, így azután a legilletékesebbektől tudhattuk meg, hogy a Dácia kivételével a többi személy- gépkocsi ára az idén változatlan marad. Nem csökken a cukor ára annak ellenére sem, hogy a világpiaci ár átmenetileg alacsonyabb lett, mivel mi még mindig a termelési költség alatt értékesítjük a cukrot, melyből ma már a szükséglet 90 százalékát itthon termeljük meg.' Az elhangzott kérdések további felsorolásától most eltekint a jegyzetíró, mert célja messzebbre kívánja a témában vinni. Nevezetesen oda, hogy amikor árakról beszélünk, akkor mindig tudatában kell legyünk annak, hogy egy olyan bonyolult gazdasági jelzőrendszert vizsgálunk, melyben együtt vannak a kötött, mozgó és szabadáras termékek is, s mindez úgy, hogy igazodás is történjen a kínálathoz és a kereslethez, de közben ne legyen indokolatlan áremelés sem — főleg az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek körében. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy az árkérdés egyben politikai kérdés is, s éppen ezért aggodalomra nálunk ok nincs, mivel politikai cél- Jdtűzéseinkben nem ismerjük az alku fogalmát, céljaink erősen kötöttek, kötődő- ek hétköznapi realitásunkhoz, melyben á „gyalogosok pártján állunk”. . Szilárd Adám F. B. Ady-novellák a képernyőn Ady Endre Műhely című egyfelvonásosa és más Ady-novellák alapján Fekete Sándor és Kazimir Károly forgatókönyvét filmesíti meg a Magyar Televízió. A képen: jelenet a filmből (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS) A könyv ünnepe előtt
