Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
1977. május 13., péntek KIWJKfllcl Felnőttek az iskolában szeminárium lesz Békéscsabán Könyvhét előtt • Megérkezett a könyvhét előtti szállítmány Orosházán a könyvesboltba. Az irodalom barátai több ezer új kiadású könyv között válogathatnak ezekben a hetekben Fotó: Gál Edit Új időszaki kiállítás A népművészet gazdag formakincs JEGYZET Filmtár a gondok szélén A Békés megyei művelődési központ film- és szemléltetőeszköz-táráról van szó. Sok intézmény: iskolák, művelődési házak, nevelő- otthonok használják oktatónevelő, közművelő munkájukhoz az ismeretek bevésését hatékonyan segítő filmeket. Jó filmek jelentek meg a közelmúltban a pártoktatáshoz és néhány közművelődési tárgyú film á szak- szervezeti tömegoktatáshoz is. A több mint négyezer film 55 százalékát az iskolák kölcsönzik ki. Ez a nagy szám jóleső érzésre adhatna .-okot, ha nem tudnánk, hogy sók általános iskolának még nincs keskenyfilmvetítője, ha pedig van, vagy nem használják, vagy használhatatlan állapotban van. A javítás gyorsaságáról pedig ne is beszéljünk. Az sem elfogadható, hogy csak a természettudományos oktatófilmek elégítik ki az igényeket, a humán tárgyak esetében majdnem a semmivel kell gazdálkodniuk. A mezőgazdasági szakközép- és szakmunkásképző iskoláknak viszont szerencséjük van: a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium sok korszerű, jó filmet küld. De nézzünk mást is. Megjelent a KRESZ. Az iskolában két órát, van ahol többet is szánnak oktatására. Ehhez azonban nincs film. Pedig a televíziós KRESZ-cica is mondja: „Ha balra nézek, jobbra nézek, és nem jön semmi, átmegyek.” Ha a legkisebbekre gondolunk, a helyzet megint csak nem valami rózsás: 5 gyermekfilm van az egész megyét ellátó gyűjteményben! A minőségükről jobb nem szólni. Pedig milyen jó lenne, ha a karácsonyi, a gyermeknapi, vagy a télapóünnepeken kívül is vetítenének a gyerekeknek érdekes, szórakoztató, nevelést szolgáló filmeket. Szomorú például az is, hogy a baráti országokról vagy egyáltalán nincs filmanyag, vagy csak nagyon régiek. Enyhén szólva furcsa az a „Bepillantás a holnapba” cím, ami a 17 évvel ezelőtti grúz gazdasági életet mutatja be. Mert a többezer éves műemlékeknél száz év ide, vagy oda nem számít, de az állandóan fejlődő gazdasági életnél? Nem olyan nagy kívánság, hogy a napi élethez sokkal jobban igazodó filmekre van szükség. Persze, ezek országos gondok. Meg is tárgyalták annak rendje-módjá szerint ebben a hónapban Kecskeméten, ahol a pedagógusok és filmtárak képviselői elmondták gondjaikat. Többek között azt is, hogy kialakult az a rossz gyakorlat, miszerint a megyei filmtáraknak nincs beleszólásuk a filmek megrendelésébe. Az elismerésre méltó, hogy gazdájuk, a megyei művelődési központ lehetőségeihez képest támogatja őket a filmvásárlásban, és a megyei tanács művelődés- ügyi osztályától is nemrég kaptak pénzt az épület és raktár rendbehozatalához. De ez sem változtat azon a tényen, hogy a filmtár állománya elavult, és szükség van új filmek vásárlására. Nem nagy dolog, de érdemes róla szólni. B. Sajti Emese Felnőttoktatási metodikai Békésből elszármazott, gyakran hazalátogató vendég az OPI felnőttnevelési osztályának vezetője, Csorna Gyula. Nem véletlen, hogy sokszor megfordul megyénkben. A felnőttoktatási munka helyi eredményeit, irányítási módszereit kutatja. A nálunk meghonosodott jó tapasztalatokat szeretné más megyékben is megvalósítani. Beszélgetésünk témája: hogyan gondoskodnak azokról a felnőtt diákokról, akik hiányos képzettségüket szeretnék pótolni a dolgozók általános és középiskoláiban? Tavaly novemberben ülésezett a II. országos felnőttoktatási konferencia. Milyen módon hasznosították a felnőttképzés irányítói az ott elhangzottakat? — A jövőben is legfontosabb feladatunk az oktatás színvonalának emelése. Nem a követelmények mércéjét .kell magasabbra helyeznünk, hanem a hatékonyabb eljárásokat, módszereket kell megtalálnunk. Képzelje csak el, mennyire nehéz a munka melletti tanulás! Elfáradt testtel a könyvek mellé ülni, elméleti tudományokkal birkózni. A közvetlen tanári segítség is kevesebb a vitás kérdések megválaszolásakor, mint ázoknál a diákoknál, akik nap mint nap iskolába járnak. Érdekesebbé kell hát tennünk az ismeretek nyújtását, láthatatlan segítő-vezető kezet érezzenek a tanuló felnőttek az otthoni feladatok megoldása közben is. A jobb módszerek kutatására, ezek népszerűsítésére mindeddig nem volt országosan kiépített bázisrendszer. Néhány megyében remekül dolgoztak a felnőttoktató pedagógusok, néhány megyében pedig gyengén, vagy csak alig-alig. Hajdű-Bihar, Bács-Kiskun, Fejér és Békés megyében, ahol áldozatkész prófétái voltak már hosszabb ideje ennek az oktatási formának, hagyományosan szép eredménnyel zárult a tanév a dolgozók iskoláiban. A helyi laboratóriumokban kikristályosodott jó módszerek országos terjesztését azonban nem lehet megvalósítani. Nem volt ehhez megfelelő fórum, hely és idő. Tavaly jelentkezett Békés megye, hogy évente az iskolaigazgatók és tagozatvezetők részére tapasztalatcsere találkozókat rendez. Ezzel a feladat- vállalással nagy gondot vett le a megye az OPI válláról. — Sokan jöttek tanulni 76 nyarán az országos felnőtt- oktatási metodikai táborba a békéscsabai iskolacentrum korszerű előadótermeibe. Változik-e a jövőben a felnőttoktató pedagógusok találkozója? — Csupán a név lesz más: országos felnőttoktatási metodikai szeminárium. A változás nem tartalmi, hanem a rendszerességet, a tudományos megalapozottságot jelöli. Továbbra is elsősorban a vezetőket szeretnénk képezni, három-négy évenként ugyanazokat az embereket. Kétezer körül van a felnőttiskolák ágazatvezetőinek száma és minél több főhivatású pedagógust be akarunk vonni a felnőttoktatásba. ■* V Július 7—14-ig rendezzük Békéscsabán az ezévi szemináriumot másfélszáz pedagógusnak. Minden megyéből legalább tíz oktatót várunk, ötöt az általános, ötöt a középiskolában tanítók közül. Ami már bizonyos, hogy az 1977-es programban beszélgetünk az aktuális oktatás- politikai kérdésekről, a felnőttnevelési konferencia tanulságairól. Közkinccsé tesz- szük a Mindenki Iskolájának, a nevelési központok munkájának tapasztalatait. Értékeljük a szakszervezetek szerepét, tevékenységét a felnőttoktatásban. Több előadás serkent vitára majd az oktatáspolitika társadalmi hátteréről. Például a munkaerőgazdálkodás és a felnőtt- oktatás kapcsolatáról, az iskolai felnőttoktatás társadalmi funkcióinak változásáról is beszélünk majd. Gyakorlati bemutatókat rendezünk, óravezetésre is vállalkoznak a résztvevők. — Milyen tervek foglalkoztatják az OPI-t a szeminárium jövőjével kapcsolatosan? — Minden újat, ami megvalósulhat a felnőttoktatásban, azt elsőnek a metodikai szeminárium bíráló, vizsgáló elemzésein beszéljük meg a pedagógusokkal. így a távoktatási elképzelések, a tömegkommunikációs eszközök fokozottabb felhasználása, a felnőttoktatás tanügyi kérdései, az oktatók bérezésének alakulása mind-mind közös vita, konzultáció témája lesz ezen a fórumon. A metodikai szeminárium szakmai jóhírével szeretnénk elérni, hogy az említett négy megyén kívül is komolyan vegyék a munkahelyek, a társadalmi és politikai szervek a felnőttoktatást. Legyen tekintélye a megyei felügyelőknek, rendszeresen számoltassák be őket munkájukról a pártbizottságok. A közművelődéssel, az iskolán kívüli felnőttoktatással foglalkozóknak minden megyében metodikai stúdiók kialakítását tervezzük. Jó lenne, ha ezek a stúdiók az iskolai felnőtt- oktatásnak is módszertani segítséget adnának. A helyi sajátosságoknak megfelelően országszerte „helyi felnőttoktatási politikát” kell tervezni és szervezni. — A 'jelenlegi iskolai formák beváltak a felnőttkornak oktatásában? Szükség van-e módosításra? — A dolgozók általános iskolájának legalább hétféle változata van, de a legélőbb a 160 órás oktatás. A rövidített, intenzív formák kerültek előtérbe. A fő kérdések, mennyi ideig tart az oktatás, milyen a tanári segítség mértéke? A középiskolák levelező tagozatain hetenként kétnapos lesz a tanítás, de lényegében nem változik sem a gimnáziumi, sem a szakközépiskolai tan- terv, sem a szakmunkások szakközépiskolája. Nagy gond a felnőtteket tanítók képzése. Az egyetemeken egyelőre csak speciális kollégiumokon tanítanak felnőttoktatási módszertant. Pedig nem szabad egyenértékűen mérni az ifjabb és a felnőtt diákok teljesítményét. Más tapasztalatokkal, problémavilággal, ismerettel fogadja az új tudnivalókat a felnőtt, mint a gyermek. A beszámoltatási vizsga- rendszer nagy hibája, hogy nem ösztönöz folyamatos tanulásra, kampányszerű a felkészülés. Megragadtunk a tételes számonkérésnél, ez pedig verbális, reproduktív tudást eredményez. Hiányzik belőle a gondolkodtatás, a problémamegoldó emlékezetfejlesztés. Sok nyitott kérdés lezárása, új módszerek kialakítása vár tehát a Békésben otthonra találó felnőttoktatási metodikai szeminárium pedagógusaira. Vaszilij Szolovjov-Szedoj a napokban volt 70 éves. A muzikális pétervári fiú apjától először egy balalaj- kát, később pedig egy gitárt kapott ajándékba. A zene mind szenvedélyesebben érdekelte. A tehetséges autodidakta, a leningrádi rádió testnevelési műsorainak zongorakísérője, 1929-ben beiratkozott a zeneművészeti középiskola zeneszerzés szakára. Tehetségére hamarosan felfigyelt P. Rjazanov zeneszerző, akinek csakhamar legkedvesebb tanítványa lett. Majd beiratkozott a leningrádi konzervatóriumba és továbbra is Rjazanov professzornál folytatta zeneszerzői tanulmányait. Első jelentős sikerét vokális kompozícióival aratta. Lírai dalok címmel 1934-ben jelentek meg első művei nyomtatásban. Szerzőként egy ismeretlen név — Szedoj állt a kottán. Ez volt Szo- lovjov alkotói neve, gyermekkorában apja hívta így Kiállítás nyílt május elsején Békésen, a Jantyik Mátyás ' Múzeumban: a művelődési otthonban működő Alkotók Klubja díszítőművészeti szekciójának kiállítása. A klub által összefogott hímző, faragó alkotók ezzel a kiállítással is azt a programot igyekeznek megvalósítani, melyet megalakulásukkor így fogalmaztak meg: „Feladatunknak tekintjük a népművészeti hagyományok felkutatását, ápolását, terjesztését. A tagok a népművészet gazdag formakincsét, díszítő motívumait alkalmazni fogják a maguk világosszőke hajáért. Később eredeti nevét is odaírta, s Szolovjov-Szedoj néven vált ismertté. Kiforrott művészként jelentkezett a Nagy Honvédő Háború éveiben, amikor szinte kivétel nélkül mindenkit meg tudott hódítani új hangvételű műveivel. Egy- egy dal hősének gondolatain, honvágyán, szerettei iránti sóvárgásán vagy éppen egy- egy derűs pillanat felidézésén át tárta fel a zeneköltö a szovjet emberek lelkében élő közös érzelmeket. A háború után született mindmáig legnépszerűbb dala, a Moszkva-parti esték. Mint Szolovjov-Szedoj sok más műve, ez is először a mozikban hangzott el, A spartakiád napjai című dokumentumfilmben. Nem sokkal később, a VI. világifjúsági találkozón a dal díjat nyert és megkapta a fesztivál aranyérmét. Oleg Poliscsuk (APN) használati és viseleti tárgyain is.” A kiállítás anyagát a Népművelési Intézet szigorú zsűrije bírálta el, s csak a legtökéletesebb darabok kerülhettek a nyilvánosság elé. Két teremben sűrűn sorakoznak egymás mellett a szebbnél szebb hímzések. Az egyik kiállítóhelyiségben az ország különböző tájegységeire jellemző hímzésstílusok láthatók: palóc, mezőségi, felső-Tisza-vidéki, sárközi, stb., a másikban a régi Békés megyei motívumokat átmentő, továbbálmodó hímzések, gyönyörű példákat szolgáltatva arra, hogy milyen szeretetre méltó alkotások születhetnek a hagyományokra alapozva. Régen felismert igazság, hogy a művészkedés minden nép kultúrájának része, velejárója és kifejezője, s függvénye az életforma, a kultúra változásainak. Az a tény, hogy ma az országban mintegy kétezer díszítőművészeti szakkör működik negyvenezernyi embert tömörítve magába, szépen igazolja a törekvést a népi díszítőművészet közös nyelvének megismerésére. Az meg különösen értékes ráadás, hogy e mai díszítőművészeti szakkörök olyan típusú közösségek, amelyek tudatosan keresik a korszerű egyéni' kifejezés lehetőségeit is. A mozgalommá vált díszítőművészeti tevékenység igen fontos és hatékony köz- művelődési forma is egyben, hisz a benne részt vevők többsége , olyan középkorú nő, aki eddig nem kapcsolódott be más közművelődési formákba. Végezetül említsük meg, hogy nem véletlenül került ez a kiállítás a múzeumba, hiszen a szakköri munka gyűjtő tevékenységgel is párosul, s ezért olyan helyeken, ahol a közművelődési intézmények között jó a munkakapcsolat, a múzeumok gyűjteményeinek gyarapodását is szolgálhatja. B. Z. Újságok az ABC-ben Nagyszénáson, az uj ABC-aruházban újságeladó helyet is berendeztek. Sokan vásárolják itt a napi sajtót: a Békés megyei Népújságot, a Népszabadságot és más lapokat Fotó: Gál Edit Bede Zsóka Dal a Moszkva-parti estékről Szolovjov-Szedoj hetvenéves
