Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁJUS 13., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM Kezdődik az öntözési szezon Az esős napok után, a hét elején szárazra fordult az időjárás, országszerte indítják a mezőgazdasági öntöző- berendezéseket. Vizet kapnak a gyepek, a kertészetek mesterséges csapadékkal segítik a palánták fejlődését. A hazai mezőgazdaságban 430 000 hektáron lehetséges az öntözés, ekkora területet rendeztek be a mesterséges vízutánpótlás fogadására. Idén fejlesztést is terveznek, számítások szerint mintegy 20 000 hektárral bővítik az öntözhető területet, a létesítmények legnagyobb része azonban csak őszre készül el, úgyhogy legjobb esetben is csak fél szezont élhet meg idén. Viszont ez is jelentős, hiszen az újonnan épülő telepek nagyobb része a zöldség- és burgonyatermesztést szolgálja, és várhatóan javít majd a piaci ellátáson. Egész sor beruházás indul 1977-ben. A zöldségprogram keretében a Hajdúhátsági Termelési Rendszer kezelésében 30 000 hektárt rendeznek be öntözésre. Ez távlati terv, 1980-ig mintegy hat-, hat és fél ezer hektár kapcsolódik a termelésbe, a további területeket 1990-ig állítják az öntözéses termesztés szolgálatába. Ezen a vidéken a zöldség mellett burgonyát és nagy mennyiségben cukorrépát termesztenek majd mesterséges vízutánpótlással. A cukorrépa termesztésének fokozására azért van szükség, mert a környéken épült fel a Kábái Cukorgyár, és ez átveszi majd az alapanyagot. Békéscsaba körzetében 16-18 ezer hektárt tesznek öntöz- hetővé az NK 14-es öntöző főcsatorna megépítése után. A környék gazdaságai 1980-ig 5-6 ezer hektáron kapnak majd vizet, a terület másik részét a következő tervidőszakban fejlesztik tovább. A Békés megyei feldolgozóipari üzemek látják majd hasznát az innen kikerülő mezőgazdasági termékeknek, de nagyobb mennyiségű zöldséget szállítanak a békéscsabai és a környező települések piacaira is. Az idei öntözési tervek megvalósíthatók; a kereskedelem elegendő öntözőberendezést biztosított a termelőknek, a korszerű gépi át- telepítésű készülékekből 500 garnitúrát vásárolhatnak meg a gazdaságok, és van elegendő öntözőcső is. Viszont több szivattyúra lenne szükség, ezek szállítása késik, miután a csepeli üzemben nem gyártanak már motort, és a hajtóművet máshonnan kell beszerezni. (MTI) Budapestre érkezett Sztane Dolanc A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára. Kíséretében van Dusán Alim- pics, a JKSZ KB elnökségének tagja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának elnöke, Boro Milosevics, a JKSZ KB elnöksége külügyi osztályának osztályvezető-helyettese és Andrej Zseljeznik, Sztane Dolanc kabinetfőnöke. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és dr. Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője fogadta. Ott volt dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az MSZMP KB székházában megkezdődtek Biszku Béla és Sztane Dolanc megbeszélései. (MTI) Jól dolgoznak a tanácsi vállalatok Megyénkben hét olyan vállalat van, melyek felügyeletét a megyei tanács ipari osztálya látja el. Ezeknél a vállalatoknál csaknem kétezren dolgoznak és tevékenységükre igényt tart a népgazdaság és a lakosság. A vállalatok igazgatói, főkönyvelői, főmérnökei, párt- és szakszervezeti vezetői tegnap Békéscsabán értékelték az eddig eltelt időszak eredményeit és meghatározták a további feladatokat. Országos haltenyésztési tanácskozás Szarvason Az Országos Halászati Tanács csütörtökön Szarvason, a Haltenyésztési Kutatóintézetben tartotta ülését, amelyen részt vett dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár is. Megvitatták az OHT elnökének) beszámolóját, az 1977. évi feladatokról szóló jelentést és a szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet munkájáról adott tájékoztatást. A magyar haltenyésztési ágazatban ugyanis az egyetlen kutatóintézet a szarvasi HAKI. Fontos feladatot tölt be a szocialista országok közös és a FAO kutatási programjának végrehajtásában. A távlati fejlesztési tervek megvalósításában a tudományos alapok technikai, anyagi bázisának megteremtése a fő célkitűzés. Ezt bizonyítják a beruházási programok megvalósulásai és a kutatómunka eredményessége. Dr. Müller Ferenc, á HAKI igazgatója elmondotta, a kutatással kapcsolatos bővítési, fejlesztési program — amely 1974-ben kezdődött — a -jövő esztendőben fejeződik be. Az elmúlt három évben jelentős technikai, anyagi bázist teremtettek meg részben a FAO közreműködésével. Elkészült a modern szakmai könyvtár, nyelvi laboratórium, előadóterem, valamint a szociális helyiségek. Ez a komplexum lehetővé teszi országos kutatási programok megbeszéléseinek technikai oldalát. A központi laboratórium, amelynek munkálatai ez évben fejeződtek be, nyolc olyan világszínvonalon felszerelt helyiséggel rendelkezik, amelyben a kutatók a korábbi empirikus kutatást műszeres vizsgálatok irányába fejleszthetik. A mintegy 100 ezer dollár értékű műszerbázis alapja azoknak a kísérleteknek, amelyekkel komplexen tudják keresni a legkedvezőbb biológiai és tenyésztési feltételeket. Ezt a célt szolgálja még az a kísérleti haltápüzem is, amely ebben a hónapban kezdi meg működését. Szükség volt erre a kísérleti objektumra, mivel hazánkban eddig nem volt ilyen üzem. A technikai feltételek utolsó stádiuma a jövőre elkészülő recirkulációs halnevelő üzem. Ez teszi majd lehetővé, hogy nagy intenzitással zárt rendszerben halat „gyártsanak”. Jelentős eredményeket értek el a halnemesítő munkában is. Ennek bizonyítéka, amint az a tanácskozáson hangsúlyt kapott, hogy ma már három hibrid pontyfajta áll a haltermelő üzemek rendelkezésére. Ezek a fajták csaknem 20 százalékkal magasabb halhústermelést és tömeges szaporítást tesznek lehetővé. A kísérleti intézet az idén több száz anyahalat adott át a halgazdaságoknak, nagyüzemeknek. A többlettermelés mellett lényeges, hogy a hibrid pontyfajták nem zsírosodnak any- nyira, mint a hagyományos egyedek. Számot adtak arról is a kutatók, hogy jelentős eredményeket értek el a polikul- túrás nemesítésben. A pontyok mellett növényevő halakat is telepítenek, s így az országosan rendelkezésre álló haltermelő vizek minden természetes táplálékát hasznosítani tudják. Ezzel az országos haltermelés mennyiségét két-háromszorosára lehet növelni. Az is lényeges, hogy nemcsak a kísérleti tavakban, hanem a haltermelő nagyüzemekben is a kísérletek által igazolt eredményeket érték már el. A halkutató termelési módok kísérleti sikere azt bizonyítja,1 hogy például _az úszóketreces haltartás, -nevelés, amelyben a harcsaféléket és a vicsegét termelik, valamint az átfolyóvizes módszer a nagy egyedsűrűség miatt jelentősen növeli a halhústermelést. Amint a számok is bizonyítják, a jelenlegi halastavakban folyó termelés tízszeresét lehet produkálni. Ha az országos átlag a halastavakban és egyéb vizeken hektáronként egy tonna, a polikultúrás tavakban két- három tonna, az átfolyóvizes módszer alkalmazásával 30 tonna lehet hektáronként. Nem közömbös az sem, hogy a halastavi pecsenyekacsa-nemesítésben is jelentős eredményeket értek el. Két új kacsahibridet tenyésztettek ki, amelynek paraméterei jobbak a hagyományos fajtánál. Lényegében arról van szó, hogy ahány tonna halat termelnek a vizekben, ugyanannyi tonna „Körös-parti” hibridkacsa-hús nevelkedhet a vízfelszínen. B. J. összességében megállapítható volt, hogy a vállalatok jól előkészített tervek alapján láttak hozzá az idén a termeléshez és az esetek többségében már szerződéssel lekötött munkákra épülhetett a tervezés. Kivételt a szezonjellegű termékeket előállító vállalatok képeztek, itt ugyanis a kereskedelem negyedévenként adja csak fel rendeléseit. A Gyulai Betonáru-szak- ipari és Szolgáltató Vállalatnál az alumínium-részleg csak részben tudja kielégíteni a hazai és külföldi igényeket, mert munkaerő-gondjaik vannak. A betonrészleg — mely burkolólapokat és műtárgyakat készít — is teljesítette időarányos tervét. Az Orosházi Faipari Vállalat elsősorban a bútorgyártást növelte ebben az évben, míg a kevésbé kifizetődő seprű- és fatömegcikk-gyártást az előző év szintjén tartotta. Az év első három hónapjában több mint 24 millió forint értékű árut adtak át a kereskedelemnek. Rendkívül dinamikus a növekedés a Gyulai Kötőipari Vállalatnál, ahol az elmúlt évi veszteséges gazdálkodást az idén már tetemes nyereség váltja fel. Ebben nagy szerep jut a Békéscsabai Kötöttárugyárnak, mely termelési kooperációval és szakmai tanácsadással segíti őket. Hasonlóképpen — 25 százalékkal — emeli ez évi termelését a Dürer Nyomda és ennek időarányos részét — 21 millió 600 ezer forintot — teljesítette az első negyedévben. Jól dolgozik a ÉTI-kazá- nokat előállító Békés megyei Vegyesipari Vállalat is. Az elmúlt év azonos időszakához képest, csaknem 40 százalékkal növelte termelését és az első negyedévet 32,5 millió forintos termeléssel zárta. A szőrme- és kézműipari vállalat divatcikkeket gyárt és az alapanyaghiány ellenére várhatóan teljesíti tervét. A Patyolat Vállalat tovább fokozza szolgáltatói tevékenységét, bővíti a kedvelt bér- ágyneraű-kölcsönzést, forgalma több mint 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Figyelemreméltó, hogy ezeket az eredményeket csökkenő létszámmal érték el a vállalatok és ez azt bizonyítja, hogy mindenütt nagy gondot fordítottak a termelékenység emelésére. Erre egyébként az év hátralevő időszakában is szükség lesz, mert csak jobb üzem- és munkaszervezéssel lehet gazdálkodni. A kijevi motorkerékpárgyár festőüzemének elektromos vezérlése — értéke mintegy 24 millió forint — Békéscsabán készül, a Hajtóművek és Festőberendezések 5. számú gyárában. Képünkön: szérelik az elektromos paneleket Fotó: Veress Erzsi Május 22-től új vasúti menetrend I MÁV-vezérigazgatúság sajtótájékoztatója Az idén egy héttel korábban, május 22-én lép életbe a vasút új, 1977—78-as évi menetrendje — jelentette be a MÁV csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Béla vezérigazgató-helyettes, aki ismertette a legfontosabb hazai és nemzetközi változásokat, valamint a személy- és áruforgalom lebonyolításának javítására hozott és tervezett intézkedéseket. Elmondotta, egyebek között, hogy az új menetrend időszakában 1978-ig két év alatt több mint 1,7 milliárd forintot fordítanak a vasúti pályák, a meglevő vágányhálózat korszerűsítésére. Ezzel összefüggésben az idén összesen mintegy 4500 esetben várható a forgalom időközönkénti kényszerű szüneteltetése, illetve egyvágányú vagy átszállásos lebonyolítása, amelyet az új menetrend szerkesztésénél is figyelembe vettek. Arra törekedtek, hogy csak elkerülhetetlen esetekben kelljen vonatpótló buszokat üzembe állítani. Kedvezőbb hatása lesz a menetrendre a vontatójármű-park korszerűsítésének. Két év alatt több mint 100 villamos és Diesel-mozdony üzembe állításával javítják a közlekedés feltételeit, például Budapestről Makóra, Szekszárdon át Bajára, a fővárosból Szegedre, valamint Eger és Nyíregyháza környékén, és befejeződik a Szentes — Hódmezővásárhely közötti vonal dieselesítése. Az új menetrendben a főváros és a megyeszékhelyek összeköttetését több új vonatpár üzembe helyezésével bővítik, a nyári hétvégeken 21 vontatópár gyorsítja a közlekedést Budapest és a Velencei tó között, s erősítik a hétvégi balatoni forgalmat. Kedvező változásokat tartalmaz a mentrend a nemzetközi forgalomban is. A nyári időszakban például Budapest expressz névvel új vonatpár közlekedik a magyar és a szovjet főváros között, s csökkert a menetidő Budapest —Róma viszonylatban. A 150 ezer példányban készült MÁV hivatalos menetrendkönyv árusítását már megkezdték a pályaudvarokon és az utazási irodákban. (MTI) Megkétszerezik a lökés exportot A tőkés export bővítésének lehetőségeiről tanácskoztak csütörtökön az OKISZ székházában a több mint száz érintett árutermelő szövetkezet vezetői, a minisztériumok, főhatóságok képviselői. A tanácskozás vitaindító referátumát Mészáros Vilmos, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnök- helyettese tartotta. Elmondotta, hogy a szövetkezetek exportja évek óta dinamikusan növekszik, a IV. ötéves tervidőszakban mintegy 8,5 milliárd forint értéket tett ki, s ebből a tőkés export elérte a hárommilliárd forintot, vagyis az összes kivitel 36 százalékát. Az ipari szövetkezetek az V. ötéves terv folyamán tovább kívánják növelni exportjukat. Jelenleg mintegy 430 szövetkezet termel külföldi megrendelésekre, és a jelen tervidőszak első évében a tőkés export 14 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlődés a köny- nyűipari ágazatba tartozó szövetkezeteknél volt a legerőteljesebb. Mindezt az tette lehetővé, hogy korszerűsödtek s keresettekké váltak a tőkés piacokon az ipari szövetkezetek termékei. A tervek szerint az idén a kiszállítások értékét mintegy 10-11 százalékkal növelik. Ügy tervezik, hogy a fejlődésnek ezt az ütemét tartva, az ipari szövetkezetek 1980-ra — 1975-höz képest — megkétszerezhetik tőkés exportjukat. A tanácskozáson részletesen megtárgyalták, hogy mit lehet, mit kell tenni a tervek valóra váltásának érdekében. Nemcsak az exporttermékek volumenét kívánják növelni, hanem egyidejűleg új termékek egész sorának keresnek megfelelő piacot. A tőkés export fejlesztésének ma még kevésbé kiaknázott területe az ipari szövetkezetek és az állami nagyvállalatok együttműködése. Ezért lehetőséget kell teremteni arra, hogy az ipari szövetkezet hozzájárulását az állami nagyvállalatok exportjához a szükséges alkatrészek, berendezések gyártásával, exportteljesítésnek ismerjék el.
