Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-25 / 121. szám
1977. május 25., szerda o JEGYZET Hotel Holsteinfriz A Hidasháti Állami Gazdaság új, 1344 férőhelyes tehenészeti telepének építésénél pontosan tudják tartani a határidőket. A telep öt, egyenként 208 tehenet befogadó istállójából június végén kettőt átadnak és a tervek szerint ez év telén 3 üzemel már. A régi épületeket is folyamatosan alakítják át. A tavaszi esős idő igaz gátolta az építkezést, de jó alkalom volt arra, hogy bebizonyosodjék : a telepen még akkor sem lesz belvíz, ha a környéken „derékig ér”. A tehenészeti telep komplex beruházás. A takarmány gyors szállítását biztosító kö- vesút, a takarmánytárolók, az istállórendszer, a szennyvízelvezető mind azért készül, hogy az ugyancsak most épülő fejőházban minél több tejet adjanak a tehenek. Ezen a telepen a tehén — nem akármilyen: jól -tejelő Holsteinfriz fajta — úgynevezett pihenőboxban áll. Kényelmesen, hiszen a „talpa” alatt egyenletesre döngölt az agyagtalaj. A takarmányért sem kell messzire mennie, az istálló két oldalán levő etetőben talál abrakot, a kifutóban silót. Az ivóvíz is közel van, az állandó vízszintű tartályban. A tehén kedve szerint járkálhat az istállójában és kifutójában, de csak a magáéban. A másik istálló lakói közé már nem keveredhet. Ehet, ihat, járkálhat, kérődz- het kedvére, egyetlen dolga van, minél több tejet termelnie. A tehén okos állat, mondják a gazdaságban, két- háromszori felhajtás után — ez lesz a szoktatás — saját magától megy majd az istállóból az elektromos kapukkal ellátott felhajtó utakon keresztül a fejőház elővárako- zójába. Ide pontosan egy is- tállónyi, azaz 207 szomszédjával együtt fér be. A fejőházban egyszerre 40 tehenet fejnek meg. Innen, ha szükséges az állatorvoshoz, ha nem, a saját istállójába mehet vissza. Soha nem téved el, mindig a maga boxába áll be. Ugyanúgy, mint valamikor régen, amikor a legelőről hazatérőben megtalálta az otthonát. A takarmány útja sem kevésbé érdekes, mint a tehéné. A telephez mintegy 2000 hektár öntözhető takarmánytermő terület tartozik. Ezt a területet szinte kettévágja a telepig vezető 8,5 kilométeres kövesút. Így a takarmány könnyen és gyorsan jut el az abraktárolóba és a silótérbe. Itt marad addig, amíg szükség nincs rá. Aztán olyan kocsira kerül, amely míg az istállóig ér, megkeveri a takarmányt és azt így szórja az állatok elé. Hogy ez a takarmánynövény minél több táplálóanyagot tartalmazzon, ahhoz a termesztéseken trágyázni kell. Ez a növények számára nélkülözhetetlen anyag a telepi tehenektől kerül ki. A tehenek e „terméke” tárolótartályból szükség szerint egy 12 kilométeres csővezetéken jut el a 600 hektáros műrétre. Mosolyogva mondják a gazdaság szakemberei: „Ha a tehén az Interkontinentál- ban több tejet adna, oda kellene vinni.” Lehet, hogy a tehén szemével nézve ez a telep a Hotel Interkontinentál? Lerövidül az üveg útja Iparunk a vásáron Nem sok idő kell ahhoz, hogy az Orosházi Üveggyárban emelővillás targoncával felrakják a három, méretre vágott üveggel megrakott állványt. Pedig egy-egy állványon 200 négyzetméter, szép rendben egymás mellé állított síküveg van, amelynek a súlya nem kevesebb 20 mázsánál. A gépkocsi indulhat Békéscsabára, egyenesen a Munkácsy Mihály Múzeum melletti építkezéshez. Marton Sándor, az ÉPFU gépkocsivezetője óvatosan halad. De alig másfél óra múlva megérkezik és önrakó daru segítségével 15 perc alatt lerakja a három teli állványt. Éppen a teherfelvonónál, hadd juttassa fel az az emeletre a rengeteg üveget. De ez már Bohus Miklós üvegező brigádjának a dolga. Marton Sándor pedig indulhat vissza Orosházára újabb szállítmányért. Igyekszik. Az ő munkabére a teljesítménytől függ. Az Orosházi Üveggyárból általában a hagyományos módon, nagy táblákban, ládába csomagolva szállítják el a felhasználók az üveget az ország minden részére. Ez évente mintegy 2000—2500 vagon. Elképzelhető, hogy mennyi láda kell hozzá. S egy láda, amely 5—6 forduló után tönkremegy, 500—1000, a nagyobb 2000 forintba kerül. Vasúti szállításnál az üvegekkel teli ládákat előbb a vagonokba rakják, az érkezési helyen átrakják gépkocsira, a tároló helyre szállítják, lerakják, kicsomagolják, az üveget méretre vágják ... De talán nem is kell sorolni, hogy hány „megállóhely” után jut az üveg a felhasz- , nálás helyére. Közben itt is, ott is törik, ráadásul a mé- retrevágásnál keletkezett hulladék — ami az egésznek a 10—20 százaléka —, a szemétbe kerül. Mindez arra ösztönözte Varga Andrást, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat üvegező művezetőjét, hogy jobb megoldást keressen. Vágják méretre a táblákat az üveggyárban, rakják mindjárt állványra és úgy szállítsák közvetlenül az építkezés helyére. A végrehajtáshoz megfelelő állványt is konstruált. A kezdeményezést Janusch Róbert, az üveggyár vágócsomagoló üzemének a vezetője, Gyöngyösi Dezső, a pártalapszervezet titkára, Németh András, a műhelybizottság titkára és Farkas Ferenc üzemvezető-helyettes mindjárt félkarolta és nemsokára az építőipari vállalat is újításként fogadta el. Mostmár rendszeresen az új módszer szerint szállítják az üveget a Békés megyei. ÁÉV építkezéseihez. Varga András néhány nappal előbb bejelenti a vágó-csomagoló üzem vezetőjének, hogy hány és milyen méretű üvegre van szükség, s a meghatározott időpontban mehet érte az önrakodó gépkocsival, ö vagy más is. Hogy mi a haszna, arra az eddigiekből következtetni lehet. Forintra átszámítva — Janusch Róbert úgy véli, hogy — a vállalatnak 40 vagon után is milliós megtakarítást jelent. A vágási hulladékot 300 ezer, a ládabetétdíjat pedig 260 ezer forintra becsüli. Mivel pedig csak hasznos terhet szállít a gépkocsi és nincsenek a már előbb említett „megállóhelyek” és törések, a forintok tovább gyarapodnak a vállalat kasszájában. Az üveggyárnak nem any- nyira forintban, mint inkább munkaerő-megtakarításban mutatkozik meg az új módszer előnye. Nem kell ládába csomagolni az üveget, ami egy-egy szállítmánynál három ember napi munkája. Varga András újításával kapcsolatban egy más folyamat is elkezdődött, mégpedig a számítógépes programozás, amit a gyár műszaki fejlesztési osztálya tervez és valósít meg. Ezzel a vágógép termelése gyakorlatilag meggyorsítható, a hulladék pedig" csökkenthető lesz. Megvalósulóban van egy minikomp- júter is, amely a méret szerinti megrendeléseket ösz- szegzi, feldolgozza, értékeli. Nemrég Janusch Róbert műszaki konferencián javasolta, hogy a vágó-csomagoló üzem az értékesítési osztály- /lyal együtt szervezzen bemutatót, amelyre hívják meg az ország állami építőipari vállalatainak, valamint az ajtó-, ablakgyártó üzemeknek a szakembereit. Hadd lássák- a Varga András által kezdeményezett és újításként elfogadott üvegszállítás módját. Egyúttal lehetőség nyílik majd arra is, hogy megbeszéljék az üveg méretrevágá- sának az egységesítését. Janusch Róbert javaslatát elfogadták. A bemutatóra várhatóan egy-két hónapon belül sor kerül. Pásztor Béla Teljesen természetes, hogy a tavaszi BNV elsősorban a magyar ipar nagy seregszemléje, üzemeink, vállalataink itt mérhetik össze legjobban új termékeiket a vezető ipari országok hasonló produktumaival. Örömmel állapíthattuk meg, hogy egyre több területen sikerült elérnünk a világszínvonalat. A műszeripar termékei ma már bármilyen piacon eladhatók és ezt az érdeklődést folytonos fokozódás is jelzi. Vegyiparunk a különböző államközi egyezmények alapján egyre gyorsabban fejlődik és a bemutatott új termékek sokfélesége még a szakembereket is meglepte. Képeinken a széles árukínálatból nyújtunk egy kis ízelítőt. A Budapesti Elektroakusztikai Gyár integrált áramkörös stúdió keverőasztala nagydíjat nyert, de ezenkívül kiállították azokat a vezérlőpultokat is, melyek majd a moszkvai olimpián segítik a hírközlést és a közönségtájékoztatást Víz már van, jöhet a rizs! Az elmúlt csütörtökön, május 19-én 10 óra 40 perckor a Sebes-Körös és a Berettyó deltájától alig két kilométerre átvágták a gátakat. Ezzel megkezdte próbaüzemét a körösladányi duzzasztó, s a környéken így az első lépésben mintegy 4 ezer hektár művelt terület válik öntözhetővé. Ez a négyezer hektár a második ütemben további 10 ezer hektárral bővül. A lehetőség tehát adott, mostmár csak ki kell használni. Az elképzelések, a tervek megszülettek már a kiaknázásra is. A duzzasztással megnövő vízkészletet az erre települő Sárréti öntözőfürt révén hasznosítják a következő esztendőkben a terület gazdaságai. Eleddig az a program tűnik a legfigyelemreméltóbbnak, amelynek megvalósítására a szeghalmi Sárréti Tsz-ben készülnek. A szeghalmi közös gazdaság a lehetőségek és a feltételek számbavételével úgy határozott, hogy csatlakozik a szarvasi rizstermesztő rendszerhez és a 6500 hektár szántónak csaknem egyötödét rizstermesztésre rendezi be. A tervezett 1210 hektárból az idén 300-on épül korszerű, nagyüzemi termesztésre alkalmas rizstelep. A program teljes megvalósítása folyamatos munkával 1980-ig tart. Az összességében 80 millió forintot meghaladó beruházást ez év júliusában kezdik meg a szövetkezetben. Annak ellenére, hogy a szeghalmi tsz vetésszerkezetében már több mint két évtizede nem szerepel a rizs, ez a növényi kultúra. igazán nem számít újdonságnak a Sárrét ezen térségében. Sőt az úgynevezett kalickás rizstermesztésnek országosan is számontartott területe volt Szeghalom és környéke. A megalakuló közös gazdaságok azonban ezzel a kisüzemi módszerrel nem tudták a gazdáktól átvállalni a rizstermesztést. Erre most, a korszerű nagyüzemi módszerek kialakulásával, az ehhez szükséges feltételek megteremtésével nyílott lehetőség. Az újonnan megépülő telepek tisztaságukkal, fertőzésmentességükkel arra is alkalmasak, hogy a szeghalmi Sárréti Tsz már az első évtől kezdve rizsvetőmagot is termesszen. Erre a Szarvasi Állami Tangazdasággal együttműködésben vállalkozott. így a termésnek egy része feldolgozásra a közeli felújított és korszerűsített dévaványai rizshán- tolóba kerül majd, másik részét pedig a Szarvasi Állami Gazdaság rizsüzemébe szállítják, ahol azt vetőmagnak készítik ki. A szarvasi állami gazdasággal az együttműködés nemcsak a vetőmag előállításra terjed egyébként ki, az állami gazdaság a rizsprogram kivitelezésében is segíti a szeghalmi termelőszövetkezetet. A program legfőbb célja: hozzájárulni ahhoz, hogy a népgazdaságunk rizsből ne szoruljon importra. Ezt a törekvést az állam pénzügyileg is támogatja, segítve a rizstermesztés gépesítését. Az első két nagyteljesítményű rizstelepítő gépegység már meg is érkezett megyénkbe. A szeghalmi Sárréti Tsz a Szarvasi Állami Tangazdaságot és a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-t követően veheti át ezt a gépsort. A Tiszai Vegyikombinát korrózióvédő és tömítő anyagait mutatta be többek között és fel- használásukra egy gépkocsi-karosszérián adott példát Sokan próbálták ki ügyességüket a Magyar Optikai Művek kiállításán a lézerpisztollyal. A játékos bemutató érzékeltette a tűvékony sugárnyaláb sokoldalú felhasználási lehetőségét. Az igazi sikert mégsem ez, hanem a modern mérő- és analizáló berendezések aratták Fotó: Lónyai László
