Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁJUS 4., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Magyar—norvég tárgyalások Közgondolkodás és közérdek „Guvernamentális gondol­kodás”. Ezt a kifejezést, eb­ben az alakzatban, bármeny­nyire kerülte is az idegen szavakat, Veres Péter vezette be a közéletbe, közgondolko­dásba, amikor arról beszélt írásban és szóban, hogy mennyire fontos a legkisebb beosztású ember gondolkodá­sának horizontját is országos méretűvé tágítani. A cél el­érése egyszerre követelmé­nye és lehetősége a szocialis­ta demokráciának. A közérdek azonban nem bálvány, tisztelete nem le­het dogma, mert a mechani­kus gondolkodás és cselekvés nyomán gyorsan feléledhet a legnagyobb rossz: azt is köz­érdekűnek minősítik, ami tá­volról sem az. A valóban közérdekre tekintő gondolko­dás mai helyes politikánk talaján terebélyesedhet. En­nek a politikának fontos ve­zérlő elve, hogy a szocialista építés nem tagadja, sőt szá­mon tartja és érvényesíti a különböző érdekeket, az el­sődlegességet élvező közös­ségi érdek csorbíthatatlansá- gának biztosításával. A helyes közgondolkodás terjesztésének tehát nem az érdekek tagadása, tiltása, el­titkolása a mozgató rugója, hanem ellenkezőleg: azok számbavétele, majd minősí­tése és rangsorolása. Nem a szubjektivizmus, hanem a valóság ismerete és beszá­mítása. Nem követhetjük Proust egyik regényhősét, aki imádottja válaszlevelét várja és közben elgondolja, mit fog az neki válaszolni. S teljesen önmaga érzelmei­ből kiindulva fogalmazva, rá kell döbbennie, hogy azt az egyetlen levelet gondolta el, amit biztosan nem kaphat meg. Emberek gondolkodásáról* beszéltünk eddig, de éppen a valóság vizsgálata és ismere­te figyelmeztet arra, hogy akár egész intézmények, hi­vatalok is betévedhetnek a csoportérdekek zsákutcájába. A munkamegosztás szerinti tartós tagoltság, a kialakult specializálódás külön érdek­szférákat alakíthat ki, ame­lyek szembekerülhetnek a közösségi, a népgazdasági ér­dekkel : tervezési, beruházá­si hibák egész serege figyel­meztet erre. A mechanikus gazdasági szemlélet leszűkít­heti a politikai látókört, amelyben háttérbe szorulnak a társadalmi összefüggések. A tapasztalatok szerint az ilyen leszűkült szakszemlélet nemcsak azzal vét, hogy gör­csösen ragaszkodik az adott időszakban és az adott he­lyen nem elsődleges, nem lé­nyeges dolgokhoz, hanem úgy is vétkezik, hogy általában visszariad a politikailag fon­tos döntésektől és elszemély­telenedik a felelősségi Tipi­kus jelensége a bizottságos- di, amikor az illetékesek ki­kerülik a döntést és minden­féle bizottságtól, társintéz­ménytől kérnek be „vélemé­nyeket”; nem döntenek, ha­nem összegezik, iktatják, to­vábbítják a kosárravaló Vé­leményhalmazt. A jófajta közgondolkodás követelménye tehát semmi­képpen sem szűkülhet le, va­lami elvont személyre, „az utca emberére”, „az egysze­rű dolgozóra”, hanem nagyon is konkrét személyekre vo­natkozik : vezetőkre, beosz­tottakra — mindenkire. S. I. A kedd reggeli oslói lapok beszámolnak arról, hogy Lá­zár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke Odvar Nordli miniszterelnök meghívására hétfőn délután a norvég fő­városba érkezett. A munkáspárti Arbeider- bladet és a legnagyobb" pél­dányszámú norvég napilap, a konzervatív Aftenposten fényképet közöl Lázár György repülőtéri fogadta­tásáról. Az Aftenposten hosz- szabb cikkben foglalkozik a magyar—norvég kapcsola­tokkal. Emlékeztet arra, hogy a második világháború óta magyar kormányfő első alkalommal tesz hivatalos látogatást a Norvég Király­ságban. Rámutat, hogy Tryg­ve Bratteli volt miniszterel­nök 1974. évi magyarországi látogatása óta kiszélesedtek a két ország kapcsolatai. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának székháza előtt, Békéscsabán május 3-án reggel Bocskai Mihályné, az SZMT titkára fogadta azt a tíztagú nemzetközi szakszer­vezeti küldöttséget, mely a fővárosi május 1-i ünnepség után megyénkbe látogatott. A bolgár, mongol, chilei, pa­lesztin, jordán, szíriai, kon­gói, togói szakszervezeti kül­döttek a tiszteletükre adott fogadáson érdeklődve hall­gatták Bocskai Mihályné is­mertetését megyénkről. A tájékoztató tartalmát röviden így foglalhatnánk össze: a Viharsarok e régvolt sze­génység agrármegyéje a párt politikája, az ötéves tervek során hogyan vált gazdag, iparosodó megyévé. A dele­gáció tagjai különös figye­lemmel kísérték a megye szakszervezeti mozgalmának tevékenységéről szóló ismer­tetést. Elismeréssel vették, hogy az itt élő aktív keresők 94,5 százaléka — 120 ezer dolgozó — szakszervezeti tag, A norvég tv híradója hét­főn este a fő műsoridőben sugárzott programjában köz­vetített Lázár György meg­érkezéséről, a két kormány­fő első repülőtéri találkozá­sáról, és kommentárjában utalt arra, hogy a kedden kezdődő hivatalos tárgyalá­sok középpontjában az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés kérdése, a belgrádi ta­lálkozó előkészítése áll majd. Lázár György hivatalos norvégiai programjának el­ső eseményeként kedden délelőtt látogatást tesz Gut- torm Hansennél, a parla­ment elnökénél. Ezután a miniszterelnöki hivatalban megkezdődik a hivatalos kormányfői tár­gyalás, amelyen részt vesz­nek a magyar és norvég tár­ezek közül 18 ezer a tisztség- viselő, akiknek 44 százaléka nő, 48 százaléka fizikai mun­kás és 28 százaléka harminc éven aluli fiatal. Ugyancsak érdeklődés követte a szak- szervezeti munka módszereit, a tanáccsal való együttműkö­dés mechanikáját, ezek eredményeit és általában a tapasztalatokat, melyeket tolmácsok segítségével sorra lejegyeztek a küldöttek. A fogadást, melyen meg­ajándékozták egymást a résztvevők, a megyeszékhely megtekintése követte. A de­legáció elsőnek a Szigligeti utcai óvodai-bölcsődei kom­binátot látogatta meg, majd a Kulich-szobornál tett rövid tisztelgést. Ezt követően az új lakótelepekre, a KlSZ-tá- bor intézményeibe, a megyei könyvtár és múzeum termei­be látogatott, majd megte­kintette az alföldi tárfatot. Délután a megye legnagyobb textilipari üzemét, a kötött­árugyárat tekintették meg. gyaló delegáció tagjai is. A megbeszélések előrelátható­an két kérdéscsoportot ölel­nek fel: a kétoldalú magyar —norvég kapcsolatokat, ezen belül elsősorban a kereske­delmi és termelési együtt­működés bővítésének lehe­tőségeit, valamint a nemzet­közi témákat, különös tekin­tettel a helsinki záróok­mány végrehajtásának kér­déseire. A tárgyalások után a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke láto­gatást tesz Olaf királynál. Délután Lázár György saj­tókonferenciát tart a nor­vég kormány vendégházá­ban norvég, magyar és kül­földi újságírók számára. Es­te Nordli miniszterelnök az Akershus-kastélyban díszva­csorát ad a magyar kor­mányfő tiszteletére. (MTI) ahol az szb titkára tájékoz­tatta őket a legnagyobb tex­tilipari alapszervezet tevé­kenységéről, az üzemi de­mokrácia érvényesüléséről. Elismeréssel nyilatkoztak a tapasztaltakról, valamint a gyár termékeiből összeállí­tott divatbemutatóról. Ma, szerdán gyulai város­nézésen vesz részt a delegá­ció, majd az ország < egyik legnagyobb állami gazdasá­gába, Mezőhegyesre látogat, ahol megtekint egy lovasbe­mutatót. Csütörtökön a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet üzemegységeinek látogatásá­val folytatódik útjuk. Onnan Szarvasra utaznak, megnézik az Európa-hírű arborétumot, s a város más nevezetessé­geit, jó idő esetén csónakázá­son vesznek részt. Három­napos tapasztalatcserének is nevezhető látogatásuk után búcsúznak majd megyénktől a nemzetközi szakszervezeti delegáció tagjai. A budapesti nemzetközi vásárközpontban május 18- án megnyíló tavaszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár kül­földi kiállítói eddig csak­nem 700 tonna árut szállítot­tak be a kőbányai vásár- centrumba. A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlová­kia és az NDK kiállítói már megkezdték bemutató­területük berendezését. A vásárcentrum területe is tovább szépül. A fejlesztés újabb elemeként az A csar­nok északi oldalánál 800 négyzetméteres szabadtéri mintaterületet alakítanak ki, a szivattyúk bemutatására pedig 15-21 méteres vízme­dencét is létesítenek. A berüházási javakat be­mutató tavaszi BNV-n a hazai vállalatokkal együtt összesen 29 ország és Nyu- gat-Berlin több mint 1700 ki­állítója vonultatja fel leg­Az ifjúsági szövetség 1977— 78. évi akcióprogramja a me­zőgazdaságban dolgozó KISZ- fiatalokat arra szólítja fel: tevékenyen működjenek köz­re szakmájuk népszerűsítésé­ben, segédkezzenek a fiatalok pályaválasztásában. A cél érdekében az úttörő­szövetséggel, az üzemek gaz­dasági és társadalmi vezeté­sével közösen országszerte mezőgazdasági pályaválasztá­si napokat rendeznek. A ta­Miként teljesítik az 1976— 77-es mozgalmi év feladata­it a szeghalmi járásban? Er­re a kérdésre adott választ a szeghalmi járási úttörőel­nökség beszámolója, amelyet az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége a május 3-i, tegnapi szeghalmi ülé­sén vitatott meg. A testület elé terjesztett, és elfogadott jelentés szerint a járás út­törő- és kisdobosközösségei egységesen bekapcsolódtak az ^Együtt — egymásért!” mozgalomba. A KISZ-alapszervezetekkel kialakított testvérkapcsola­tok erősítését, mind tartal­masabbá tételét a gyermek- és ifjúsági’ szervezetek veze­két hét múlva korszerűbb termékeit a sza­kosításának megfelelő áru­csoportokban. A kilenc na­pon át nyitva tartó szakvá­sárt csak égy hétvége szakít­ja meg, s így lehetővé teszi, hogy a szakemberek több ér­demi munkát végezzenek. A szakmai napon délelőtt 10 órától délután 2 óráig csak a szakemberek tekinthetik meg a vásárt szakmai jegyek­kel. A nagyközönség szom­baton és vasárnap egész na­pon át, más napokon pedig délután 2 órától lehet a vásár vendége. Az egyszeri belépésre ér­vényes szakmai jegy ára vál­tozatlanul 60 forint, s a nagyközönség is változatlan áron, 15 forintért kapja a belépőjegyet. A tavaszi BNV vidéki látogatói ezúttal is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos menettérti utazá­si kedvezményét. (MTI) vaszi eseménysorozaton sok ezer úttörő köthet barátságot egy-egy mezőgazdasági szak­mával. A KISZ-szervezetek — élve az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomban kiala­kult kapcsolatok lehetőségei­vel — meghívnak munkahe­lyükre nyolcadikos diákokat. Az állattenyésztők korszerű, szakosított telepek bemutatá­sára invitálják az úttörőket, a gyerekek pályaválasztásá­nak megkönnyítésére. tői egyaránt szorgalmazzák. E kapcsolat segíti az úttörő­ket a pályaválasztásban is. örvendetes, hogy a pajtáso­kat a községben ma már a faluközösség egyenjogú tag­jának tekintik, számítanak a tevékenységükre és támo­gatják is őket. Okányban például az úttörőszoba épí­téséhez a tanács, a tsz és a szülői munkaközösség össze­sen 110 ezer forinttal járul hozzá és jelentős a vállalati társadalmi munkák értéke is. A megyei úttörőelnökség eredményes, jó munkájukért elismerését fejezte ki a szeg­halmi járásban tevékenyke­dő közösségeknek. A küldöttség tagjai a Szigligeti utcai óvodában (Fotó: Gál Edit) Szakszervezeti küldöttség látogatása megyénkben KISZ-esek a mezőgazdaságéit „Együtt — egymásért”

Next

/
Thumbnails
Contents