Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-24 / 120. szám
1977. május 24., kedd 0 MIT T F C 7 az igazgató a mii itoLj,munhás í Rábák a vásáron Kizárólag adminisztratív eszközökkel nem lehet üzemet irányítani. S ahol ez mégis így történik, ott a pillanatnyi sikerek is kétes értékűek. Akkor hát hogyan? Milyen módszereket alkalmazzanak a vezetők és milyen helyet kapjon az üzemi demokrácia a vállalat, a .gyár, intézmény életében. Hogyan szolgálhatja a kettő a termelés és a munkások érdekeit? ♦ Bjelik Béla, a Hajtóművek és Festőberendezések 5-ös számú békéscsabai gyárának igazgatója erről a következőket mondja: — Fontos, hogy az emberek értsék, mit miért kell tenniük. Így a termelés folyamatában is kevesebb lesz a fennakadás. Ezért is magyarázzuk dolgainkat. Félre ne értsen, nem a rossz értelembe vett magyarázásokra gondolok. A/, éves feladatok ismertetésére munkásgyűlést tartunk, negyedévenként pedig termelési tanácskozást szervezünk. A társadalmi-politikai kérdések megvitatását az üzemi fórumok szolgálják. A felsorolást a gyári négyszöggel, a szocialista brigádvezetők tanácskozásával, a műszaki konferenciákkal folytathatnánk. Joggal vethetnék a kívülállók a gyár vezetőinek szemére: itt tanácskozást tanácskozás követ. A méltatlankodást azonban megcáfolja a gyakorlat. — Bizonyára ismerősen hangzanak a kérdések: — Mit tesz az igazgató elvtárs azért, hogy legyen korszerű ebédlő, hogy folyamatos legyen az anyagellátás? Mikor épül fel az új gyár? Miért nem volt fizetésemelés? — Mi lett az újítások sorsa? Igaz is, az újítások. Nézzük meg, hogyan változik az, újítási kedv; 1974-ben hat újításból hármat, tavaly 34- ből 13-at, ebben az évben április 30-ig 23 újításból 16- ot fogadtunk el, és kezdtük meg bevezetésüket. ♦ — A tanácskozások értékét azonban végül is az határozza meg, mennyiben segítik a termelést. Nálunk ennek legfőbb mércéje a munkásjavaslatok sorsának alakulása. Ezekre rendszeresen visszatérünk, írásban válaszolunk. A „Dolgozz hibátlanul!” — munkamódszer keretében 190 javaslat gyűlt össze. Köztük sok olyan, melynek gyakorlati alkalmazása pénzbe sem kerül. Bevezetésük csak a vezetésen múlik. Érdemes-e tehát azon fáradozni, hogy a munkást szóra bírjuk? A megbecsülés is kölcsönössé vált, az 570 dolgozóból 370 törzsgárdatag. A gyárban is alkalmaznak azonban adminisztratív vezetési módszereket... — Ez igaz! De szeretnénk, ha a gyakorlati döntések előkészítésében mindenki részt venne. Így könnyebbé válna az ellentmondások, az értetlenség leküzdése. Ez nem mindig sikerül, persze türelem kérdése is. Ilyenkor azután adminisztratív intézkedéseket hozunk. Szabályoztuk a gyári büfé nyitvatartási idejét, az ebédeltetés rendjét, a kávét a helyszínre vitetjük. .. Ezzel csökkentve a munkaidőkiesést. A késések sem akadályozhatják a termelés folyamatosságát; hat után hat, 19 késés után pedig százszázalékos részesedéslevonást vezettünk be. Egyetlen igazolatlan nap 25 százalék részesedésbe kerül. Természetesen arra törekszünk, hogy az intézkedések nevelő hatásúak legyenek. — Ügy hisszük, a módszereink kritikája, hogy az elmúlt év 167 millió forintjával szemben az idei termelési terv 385 millió forint Első negyedéves tervünket — a 113 millió forintot — megközelítően teljesítettük. A termelékenység növekedését 89 százalékban a hatékonyság növelésével kívánjuk elérni. Ez eddig sikerült. A gyár tervei a következő években további termelésnövekedést tartalmaznak: — az óhaj a megvalósításhoz ezután is kevés lesz. A tervidőszak végéig új gyár épül. Közben tovább kell haladnunk a belső erők feltárásának útján. A gazdasági vezetés támaszkodva a társadalmi szervekre, azokkal együtt szeretné elérni, hogy minél kevesebb legyen az adminisztratív intézkedés és több az építő javaslat. Tévedések azonban még így is akadnak. Legyen belőlük kevesebb! Hogyan? Most például úgy, hogy meghallgatjuk a munkásokat is. — Javaslataink megtételéhez adottak a lehetőségek. Fórumokon kérik tanácsainkat. Ilyenek például a munkák átfutási idejének csőkExportkolbász Gyuláról A Gyulai Húskombinát évente 2800 tonna gyulai és 600 tonna csabai kolbászt készít, melynek nagy többségét exportálják. Határainkon túlra 2400 tonna kerül, legnagyobb mennyiségben Csehszlovákia, az NDK, az NSZK, Hollandia és Svájc vásárolja az ízletes árut, de rajtuk kívül még 16 országba jut el a gyulai kolbász. Képünkön NSZK-exportra csomagolják a gyulai vékonykolbászt Fotó: Lónyai László kentésére kért vélemények. Többszöri kezdeményezésünkre az anyagellátást is folyamatossá tették: ez a kereset alakulása miatt fontos. Munkaterületünkön 20—25 százalékkal csökkentettük a selejtet. A gyárban jó a közérzetünk — mondja Varga Tibor munkás. Kovács Béla, aki 1969 óta dolgozik a gyárban, így vélekedik: Az üzemi fórum kezdetben sikeres volt. De most úgy hiszem megrekedt. Lehet, hogy vezetőinknek nincs annyi ideje, mint korábban? Ezért azután egyesek véleménye: minek szóljak? ♦ Vizsgálódások bizonyítják, az üzemi demokrácia nem lehet egyoldalú, vagy öncélú. Az összhang hiánya megzavarhatja a munkások kezdeményező, alkotó lendületét a termelésben. A kapcsolatot tartósabbá, az építést gyorsabbá akkor tehetjük, ha az üzemi intézkedések a dolgozók javaslatain, véleményein nyugszanak. Kepenyes János Megyénk mezőgazdaságában már több nagy teljesítményű Rába—Steiger erőgép dolgozik, s a szakemberek meggyőződhettek használhatóságáról. A BNV-n a győri gyár kiállította saját fejlesztésű, új, óriás traktorát, a Rába 500-ast. A hatalmas gépet két motor hajtja ötszáz lóerő teljesítménnyel, és a 16 tonnás jármű a legnehezebb terepen is tud dolgozni. Képünkön látható a két gép, a Rába—Steiger (balról) kicsinek tűnik nagyra „nőtt” testvére mellett Fotó: Lónyai László MUNKMDd VAGY JELENLÉT Megélhetésünk egyedüli forrása a munka, hiszen anyagi javakat csak munkával lehet előállítani. Igaz és közismert tények. De vajon a gyakorlat mindenben kö- veti-e ezeket? Számtalan tréfás „telitalálat” született ezzel kapcsolatban. A munkát összetévesztik a munkahelyen való jelenléttel. S alig van vállalat vagy szövetkezet, ahol olykor-olykor elő ne fordulna egy kis lazaság. Tagadhatatlan, hogy a munkaidő kihasználásának egy- egy vállalatnál sok összetevője van. Napjaink egyik alapkövetelménye, hogy a munka eredményes legyen, hasznot hozzon a közösségnek, s az egész társadalomnak. Ez pedig előrelátó és tervszerű vezetést követel, a gazdasági egységen belül pedig jó munka- és üzemszervezést, és. helyes létszámgazdálkodást. Vajon a vállalatok és a szövetkezetek mindenben eleget tudnak-e tenni ezeknek a követelményeknek? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kilenc vállalatnál és négy ipari szövetkezetnél. II munkaerö- vándorlás A vállalatok és a szövetkezetek arra törekszenek, hogy évről évre növeljék a termelést. A létszámtervet is ehhez igazítják, mégpedig úgy, hogy a dolgozók számát is növelni akarják. Igen ám, csakhogy ennek ellentmond a valóságos munkaerőhelyzet. Nem egy vállalat ezzel kapcsolatos elképzelését az utóbbi két évben egyszer sem tudta teljesíteni. Egyes vállalatoknál a létszámcsökkenés a termelés csökkenését idézte elő. Ez történt Békéscsabán a Férfifehérnemű- gyárban. A baromfifeldolgozó vállalat is nehéz helyzetbe került a gyakori kilépések miatt. A dolgozók képzésére tett intézkedések megállították ezt a folyamatot. Sőt, a műszaki fejlesztés lehetővé tette a termelés emelkedését. Van tehát megoldás. Az itt-ott jelentkező munkaerőhiányt gépesítéssel, a technológia fejlesztésével pótolni lehet. A népi ellenőrök vizsgálata több elgondolkoztató jelenségre hívta fel a figyelmet. Az utóbbi években csökkent a fizikai dolgozók létszáma, s ugyanakkor az alkalmazottaké emelkedett. Van azonban példamutató kivétel is. A múlt évben éppen a baromfifeldolgozó vállalatnál nőtt a termelésben részt vevők aránya. Hasonlóképpen a tótkomlósi háziipari szövetkezetben is, ahol évről évre több a bedolgozó. A vizsgált egységeknél jelentős volt a fluktuáció. 1974- ben 2984-en, a következő évben pedig 35I9-en változtattak munkahelyet. A Férfifehérnemű-gyárban a fluktuáció 284 ezer óra munkaidőkiesést okozott 1974— 75-ben. A múlt évben a munkaerő-vándorlást korlátozó rendelet nyomán lényegesen javult a helyzet. Igazolatlan mulasztások A helyes létszámgazdálkodás és a jó munkaszervezés a munkaidő kihasználásának egyik alapfeltétele. Mindent azonban ez sem old meg. Különösen akkor nem, ha a munkahelyeken gyakori a késés vagy a hiányzás. A 13 vállalat és ipari szövetkezet fizikai dolgozóinak összesített munkaidőmérlegéből a népi ellenőrök megállapították, hogy az egész napi távollétek a törvényes munka- időalapot 14—15 százalékkal csökkentették. Az igazolatlan munkanapok száma 1974- ben 1059 volt, 1976-ban már 1975- re emelkedett. Ugyanezen időszak alatt az egész napos távollétek — melyekre a dolgozók bért kaptak — 15 ezer 892-ről tízezer 458- ra csökkentek. Jelentős kiesést. okoz az az idő is, amikor a dolgozó különböző címen néhány órára távozik az. üzemből. Sajnos sem az egész napi, sem a törtnapi távollétek engedélyezésének rendszere nem megfelelő. Ennek a lazaságnak tulajdonítható, hogy a vizsgált vállalatok 1974-ben 225 dolgozó munkaidőalapjától estek el. A múlt évben sem csökkent ez a szám 200 alá. Belső szervezetlenségre, s a munkaidő rossz kihasználására utal az a tény, hogy évről évre több a túlóra. Az elmúlt három évben 180 dolgozó évi munkaidőalapját érte el. Csak 1976-ban 406 ezer 541 túlórát jegyeztek fel. De hogy ezenkívül még mennyi volt, azt senki sem tudja. Mert a szabadidőmegváltással — közismertebben szólva — „lecsúsztatott” túlórákat sehol sem tartják nyilván. Elgondolkoztató az is, hogy a kollektív szerződések a jogszabálynak megfelelően „írják elő” a túlóráztatást. Csak éppen a végrehajtáskor feledkeznek meg erről. Hki többet teljesít A munkaidő kihasználását más tényezők is károsan befolyásolják. Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárnál a múlt évben a tröszt gyártmányösszetétel-változta- tást írt elő. Ennek következtében 250 féle termék gyártását vették át más gyáregységektől. A szükséges szerszámok hiányos átadása a termelésben 45 ezer munkaórakiesést okozott. Itt-ott sok az állásidő, ami csökkenti a munkaidőalapot. Előfordult az is — a Gyulai Kötőipari Vállalatnál —, hogy a minőségi hibákat munkaidő alatt javították ki. A legfőbb kérdés azonban a teljesítmény. Ez mutatja meg végeredményben, hogy a munkaidőt milyen hatékonysággal használják ki. Éppen ezért van olyan nagy jelentősége a teljesítménybérezésnek. Talán itt van a legnagyobb buktató. A normarendezés általában a gépesítés, a technológia megváltoztatása, vagy munka- szervezés miatt történik. Nem egy esetben bérezési megfontolások teszik indokolttá a változtatást. Sőt, gyakran az, hogy egyes dolgozók hosszú ideig igen magas teljesítményt érnek el. A Mezőberényi Műszaki és Vasipari Szövetkezetben a bérkifizetési keretet tartották szem előtt. Hogy a bérszintet ne lépjék túl, a teljesítés felső határát 110 százalékban állapították meg. Persze van jó példa is. A Békéscsabai Konzervgyárban a múlt évben a normafej- lasztés több mint 10 ezer munkaóra-megtakarítást eredményezett. Sajnos a teljesítménybérezésben foglalkoztatottak aránya az utóbbi években csökkent — állapították meg a népi ellenőrök. Holott a munkaidő minél teljesebb kihasználásának éppen a teljesítmény az alfája és ómegája. A munka szerinti elosztás elve is ezt indokolja. Ám az igazságérzet is ezt diktálja: aki többet teljesít, többet is keressen. Serédi János Moszkvától Svédországig Nemrégiben az ARTEX képviselőivel Moszkvában járt Doma Gábor, a BUBIV gyulai gyáregységének főmérnöke, ahol szovjet szállodák berendezéseinek szállításáról tárgyaltak. A szovjet külkereskedelmi szakembereknek és a kommunális minisztérium vezetőinek bemutattak egy egy- és egy kétágyas szobaberendezést, Luna elnevezéssel. A kétágyas szoba és ebédlő bútorai pedig a Luna Lux fantázianevet viseli. A bútorokat Bánáti' János, a BUBIV iparművésze tervezte és a formatervezésről, a kényelmes bútorokról az érdeklődők elismeréssel beszéltek, de kisebb módosítást kértek a hazai ízlésnek megfelelően. Felkérték a magyar szakembereket, hogy ennek elvégzése után' ismét mutassák majd be gyártmányaikat a közeljövőben Szocsiban sorra kerülő kiállításon. Az előzetes tárgyalások alapján a bemutatott bútorokból a kezdetben mintegy másfél millió rubelos megrendelésre lehet számítani. A BUBIV dolgozói jelenleg a balatonföldvári Neptun Szálló berendezéseit szerelik, állítják össze. A gyáregység vezetői és dolgozói bíznak abban, hogy a közeljövőben Gyulán épülő új SZOT-szálló berendezéseinek gyártását is megkapják. Ehhez az előkészületeket már megkezdték. Jelenleg svéd exportra termelnek, a megrendelő IKEA cég teljes megelégedésére. A svédek olyannyira elégedettek a gyulai bútorokkal, hogy újabb termékek gyártását kérik. A kapacitás azonban az idei évre már lekötött.
