Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-22 / 119. szám
r 1977. május 22., vasárnap o Több műszak - több pénz lékot legalább 20 százalékIntegráció és szakosítás a BNV-n A Szovjetunió szerszámgépipara kiállította a BNV-n a legmodernebb, szám jegy vezérlésű fúró- és marógépet, mely iránt sokan érdeklődtek A három műszak a magyar gazdaságban egyre kevésbé divat. Évek óta mind több vállalat tér át két vagy egy műszakra, mondván: nincs ember, aki vállalná a két vagy három műszakos munkarendet. Így aztán, például az állami iparban, az átlagos műszakszám — az úgynevezett műszakegyüttható — 1958-ban mindössze 1,38 volt, s azóta is csak hattized százalékkal sikerült feljebb tornáztatni. A fizikai dolgozók munkaidejüknek mindössze húsz százalékát töltik a második és alig nyolc százalékát a harmadik műszakban. Vagyis: az iparvállalatok termelő kapacitását — a gépeket, a berendezéseket, közöttük gyakran a méregdrága, a nagy teljesítményű importgépeket — folyamatos munka helyett alig másfél műszakban, napi 24 óra helyett alig 12 órán át használják, s gondolom felesleges külön is magyarázni, hogy mit jelent ez a munka termelékenysége, gazdaságossága szempontjából. A számítás pontos volt Az kétségtelen, hogy a váltott műszakban végzett munka zavarja az ember biológiai és társadalmi életét. Bizonyítható, hogy egyes betegségek gyakoribbak azoknál, akik több műszakban dolgoznak, a családi életvitel zavarairól nem is beszélve. És még egy — sokak szerint a legdöntőbb — ellenérv: a több műszak, a folyamatos munkarend nem kifizetődő. Sem az egyénnek — a viszonylag alacsony műszakpótlék miatt —, sem a vállalatnak, amely a jelek szerint inkább viseli a termelőeszközök gazdaságtalan kihasználását, mint a több műszak következtében megnövekedett bérköltséget. Korábban már szakemberek kiszámították, hogy például a jelenlegi éjszakai pót— Az elmúlt esztendőben a tervezett 24 millió forint nyereség helyett 34 millió 486 ezer forintot tettünk a népgazdaság asztalára. A számok önmagukban nem sokat mondanak. Ha figyelembe vesszük, hogy a rendkívüli időjárás milliós károkat okozott a növénytermesztésben, akkor érzékelhetjük igazán: milyen hallatlan erőfeszítést tettek a gazdaság vezetői és dolgozói. A hibridüzemben, a lucernaliszt- és takarmánykeverő üzemben minden korábbinál nagyobb eredményeket produkáltunk. Méltán vagyunk büszkék arra is, hogy a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés négymillió 61 ezer forint tiszta nyereséget hozott. Míg korábban a magyartarka tehenek átlagos tejhozama egy laktációban 3000—3100 liter volt, addig a Holstein-Friez és a magyartarka keresztezésből származó teheneké 4200 —4300 liter. A magas tejhozamot 1320 tehénnél értükéi. — A jó eredmények láttán igyekszünk a tehenészetet fejleszteni. Az elmúlt években összesen 800 Holstein-Friez üszőt vásároltunk, az utolsó kétszázas állományt a napokban várjuk. A gazdaság békési kerületében több mint százmillió forintos beruházással megkezdtük egy szakosított szarvasmarhatelep építését, ahol 1978- tól 1350 fejős tehenet tartunk majd. A hibridkukorica- vetőmagelőállító üzemet 54 kai kellene emelni ahhoz, hogy az embereket ösztönözze a harmadik műszak vállalására. Nos, úgy látszik, a számítás pontos volt. Ugyanis a kormány legutóbbi ülésén elfogadott tervezet szerint a harmadik műszak eddigi átlag 22 százalékos pótlékát — 1977. július 1-től — a törzsbér 40 százalékára, a második műszak eddigi 3 százalékos pótlékát a törzsbér 20 százalékára emelik. A folyamatos munkarendben dolgozók emellé még további 10 százalék pótlékot kapnak, az eddigi 2 százalék helyett. A pénz nem minden Az intézkedés az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban kereken 700 ezer embert érint, közülük 450 ezren két, 250 ezren pedig három műszakban dolgoznak. A kormány arról is intézkedett, hogy a műszakpótlék emelésének anyagi fedezetét részben központi pénzügyi alapokból, részben pedig a vállalatok saját pénzeszközeiből kell biztosítani. A sokszor és sokak által emlegetett fontos feltétel — már mint a kellő anyagi ösztönzés — megteremtődött. De naivitás lenne feltételezni, hogy ezzel majd automatikusan megoldódik a több műszakos munkarend általános elterjesztése. Az ezzel kapcsolatos probléma végül is egyetlen dilemmában ösz- szegezhető: kevesebb gép és több műszak, vagy fordítva, több gép és kevesebb műszak? Mert sokan ebben látják az alapvető gondpt, mondván: a magyar ipar állóeszköz-állományának átlagos „életkora” eleve illuzórikussá teszi a második vagy a harmadik műszak általános bevezetését. Sok az elvault, az öreg, a korszerűtlen gép, ezek folyamatos munkamillió forintos költséggel bővítjük, korszerűsítjük. ‘ — Az 1977-es esztendőt nagy előnnyel kezdtük. Az elmúlt ősszel korán és jó minőségben elvetettünk, felszántottunk minden területet, jól teleltek az őszi kalászosok, de a szeszélyes időjárás máris többmilliós kárt okozott (jégverés, belvízkár stb.). Ennek ellenére a szocialista brigádok értekezletein, termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatok alapján a Hidasháti Állami Gazdaság kollektívája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., a MEDOSZ fennállásának 25. évfordulója tiszteletére 1977-ben több mint 300 millió forint termelési értéket és 34 millió 570 ezer forint tiszta nyereséget produkál. Nyereségünk az eredeti tervet csaknem tízmillióval meghaladja. — Mindenekelőtt a 41 szocialista brigád helytállására számolunk. A gazdaság dolgozóinak 75 százaléka törzs- gárdatag. Az elmúlt évben például a 25. évet jubilálók részére 21 aranygyűrűt vásároltunk. A jó helyi ismeret, az egymás iránt kialakult kölcsönös tisztelet a gazdaság nagy aranytartaléka. Dolgozóink jól érzik magukat, mert az élet- és munka- körülmények javítására megkülönböztetett gondot fordít a vezetőség. Az V. ötéves tervben .például összesen hatmillió forintot költünk a lakásépítési, lakásvásárlási akrendben való működtetése többe kerülne, mint ameny- nyi haszonhoz juthatnánk ily módon. Ezzel kapcsolatban csak annyit: a kevesebb gépet, a viszonylag szűkös állóeszköz-állományt is kihasználhatnák gazdaságosabban. Egyelőre ugyanis távol vagyunk attól, hogy a fejlettebb ipari államok példáját követhetnénk, vagyis, hogy a munka tökéletes megszervezésével pótolhatnánk a második vagy a harmadik műszak teljesítményeit. Az üzem- és munkaszervezés minden idevágó határozat ellenére gyermekcipőben topog, a teljesítménykövetelmények alacsonyak, a termelékenység intenzív módon történő emelésének lehetőségei felett a vállalatok többnyire nagyvonalúan elsiklanak. Ilyen körülmények között különösen nagy luxus lemondani arról a tartalékról, ami a több műszakos munkában rejlik. Kikényszeríti a jobb munkát És még valami: a műszak- pótlék felemelése olyan jelentős mértékű, hogy a dolgozók jó része számára ezentúl lényegesen rokonszenvesebb lesz a második vagy a harmadik műszak vállalása. Ám a termelőmunkához nemcsak emberek kellenek. Szükség van anyagra, energiára, karbantartásra, az egész munkarend megszervezésére, a fegyelmezett belső kooperációra, tehát a termelés pontos, rendes kiszolgálására. Szó szerint értendő: éjjel és nappal: Vagyis szükség van mindarra, ami sok helyen ma még nappal is csak döcögve megy. Nos, ezért sem rossz dolog a műszakpótlék felemelése, a több műszakos munka erőteljes anyagi ösztönzése. Áttételesen kikényszerítheti az egész vállalati tevékenység kritikus felülvizsgálását, jobb megszervezését. Vértes Csaba ció megsegítésére. Munkáslakásokat vásárolnak dolgozóink, mások kertes házat építenek, a nagytáblákat megbontó tanyákat sorra felszámoljuk, a helyét művelés alá vesszük. Vezetők és fizikai dolgozók egy emberként dolgoznak Hidasháton azért, hogy méltók legyünk a Kiváló Vállalat megtisztelő címre. — Ary — Kibővített ülést tartott pénteken délután Békéscsabán az MTESZ megyei elnöksége. Először dr. Kovács Sándornak, a szervezet főtitkárának beszámolóját hallgatták meg a jelenlevők az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának a szervezet tevékenységével kapcsolatos legutóbbi állásfoglalásáról, illetőleg az MTESZ küldött- gyűléséről. A műszaki és természettudományos egyesületek munkája — utalt az előadó az állásfoglalásra — eredményesen szolgálja üzemeink, gazdaságaink műszaki fejlődését, és kedvező lehetőségeket nyújt a műszaki értelmiség alkotó munkájához. A főtitkár elismerően szólt a megyei szervezet tevékenységéről is. A továbbiakban megyénk hosszú távú iparfejlesztési tervét vitatták meg a megbeszélés résztvevői Tóth Jánosnak, a megyei tanács ipari osztálya vezetőjének előterBár még félidejénél tart csak a Budapesti Nemzetközi Vásár, az már megállapítható, hogy teljesítette alapvető célkitűzését; kedvező lehetőséget nyújtott külkereskedelmi, gazdasági kapcsolataink fejlesztésére, újabb üzletkötésekre, termelési kooperációt előkészítő tárgyalásokra, tehát az árucsere, a nemzetközi munkamegosztás, a szocialista integráció bővítésére. Ez a szocialista integráció a tavaszi BNV-n kiemelt hangsúlyt kapott. A KGST-orszá- gok és Jugoszlávia kiállították azokat a termékeiket, melyeket kooperációval vagy a szakosítás alapján gyártottak. Ezeket színes táblácskával is megjelölték, és feltűnő volt, milyen sok. kiállított tárgy előtt látható ez a jelzés. A szocialista országok közötti kölcsönös áruforgalomnak már több mint 20 százaléka szakosításban és kooperációban gyártott termék, s ezt az arányt érzékeltetik is a vásáron a kiállítók. A legmodernebb technikai eszközök, termelőberendezések egyben az árucsere további fejlesztését is lehetővé teszik. Ebben a tervidőszakban az előzőhöz viszonyítva 67 százalékkal növekszik a KGST-tagorszá- gok egymás közötti forgalma és ez szükségessé teszi a további szakosítást is. A szakosítás és a kooperáció talán a járműiparban a legfeltűnőbb. Korszerű motorok, hátsó hidak, kormány- berendezések készülnek Magyarországon és kerülnek szovjet, csehszlovák, lengyel, NDK és román járművekbe. A magyar trolibuszok szovjet elektromos berendezésekkel készülnek és autóbuszainkba gyakran bolgár akkumulátojesztése alapján. Számos, figyelemre méltó, nem egy esetben kritikai észrevétel során a legtöbben élelmiszeriparunk fejlesztésének néhány érdekes vagy vitás kérdését tették szóvá, mint például dr. Hídvégi Imréné, a megyei élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet vezetője: Hursán Pál, a BA- GE osztályvezetője, mások a tervszerű munkaerő-gazdálkodás megvalósításának szükségességét hangsúlyozták, ismét mások — mint Murányi Miklós megyei tanácsi osztályvezető, Körösfalvi Pál, az MTESZ megyei elnöke — a termelőmunka tudományos megalapozásáért, illetőleg a vállalati kutatásokért emeltek szót. Az észrevételekre Tóth János válaszolt, majd Körösfalvi Pál gratulált dr. Hídvégi Imrénének, aki a szervezetben végzett jó munkájával nemrégiben az országos elnökség díját érdemelte ki. rok kerülnek. Nem feledkezhetünk meg a Lada kooperációról sem, a Bakony Művek ki is állította a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak készülő autóvillamossági berendezéseit. Az integráció jegyében állította össze kiállítását a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió, a múlt évinél több mint 200 négyzet- méterrel nagyobb területen. Több külkereskedelmi vállalattal és nagyobb területtel vesz részt a vásáron Csehszlovákia és Lengyelország, de nagyságában és jelentőségében igen fontos az NDK és Románia részvétele is. A szocialista országok egymás közti együttműködését demonstrálta a vásáron megrendezett KGST-nap is, melyen külön előadások hangzottak el az együttműködésről. A komplex program eddig elért eredményét és a további terveket dokumentációkkal és termékekkel mutatják be a vásár A és B csarnokának vitrinsorában rendezett kiállításon. Innen tudhatjuk meg, hogy a vegyiparban mintegy 2000 terméket érint a KGST- országok közötti szakosítás és kooperáció. Különösen jelentős a szovjet—magyar és a lengyel—magyar timföldalumínium egyezmény, 'és a szovjet partnerekkel közösen megvalósuló olefinprogram. Az együttműködést szimbolizálja a vásár legnagyobb kiállított tárgya, az Albertirsa —Vinnica közötti, közös KGST-beruházásban épülő, 750 kilovoltos távvezeték 42 méter magas, rendkívül erős szerkezetű, úgynevezett feszítőoszlopa. Ezek 11 normál oszlop között hidalnak át és 4 kilométer távolságban is biztonságosan fogvatartják a vezetékek két végét. Láthatók a vásáron azok a műszerek, berendezések is, melyek a 2700 kilométer hosszú orenburgi gázvezeték üzemeltetését segítik. A szocialista integráció újabb állomását jelenti a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény, amely a KGST- országok közötti vegyipari célprogram első nagy megállapodása. E szerint a tagországok a számukra legkedvezőbb termékek kifejlesztésére és gyártására szakosodnak. Hazánk kevésbé energia- igényes növényvédő szerek és finomvegyszerek nagy tömegű, gazdaságos termelésére és exportjára kapott lehetőséget. Tovább bővült a szocialista országok közös Egységes Számítógép Rendszerének felszereltsége. Ehhez Magyar- országon sornyomtató berendezések készülnek majd. Magyar—szovjet gyártási kooperációban készülnek majd az úgynevezett vázi elektronikus távbeszélő-központok is, melyek egyik képviselője, a BHG terméke elnyerte a vásár nagydíját. Mindezek csak kiragadott példák, mert vastag kötetet töltene meg, ha felsorolnánk a kooperációban és a szakosításban részt vevő valamennyi vállalatot, kutatóintézetet. A magyar és a szocialista országok kiállítói a vásár megnyitásától kezdve kölcsönösen tájékozódnak egymás eredményeiről és tárgyalásokat folytatnak a további együttműködés lehetőségeiről. Ezek a csak később realizálódó tervek legalább olyan hasznosak, mint a konkrét üzletkötések. Kép, szöveg: Lónyai László Kilencedszer kitüntetve A tízezer száz hektáron gazdálkodó, csaknem ezer dolgozót foglalkoztató Hidasháti Állami Gazdaság kilencedik alkalommal nyerte el a Kiváló Gazdaság megtisztelő címet. Az eredményekről, a tervekről, a beruházási programokról Nagy János üzemgazdász tájékoztatta lapunk munkatársát. Tanácskozás az ipar fejlesztéséről Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára KGST-szakosítás alapján gyártja a vásárdíjjal kitüntetett, integrált áramkörös, programozható analizátort
