Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-19 / 116. szám

1977. május 19., csütörtök o Ismét itt a jó idő! Pillanatkép a békéscsabai strandról Fotó: Veress Erzsi Pedagógus képzőművészeti kiállítás Tizenhat békéscsabai tanár 42 művéből kiállítás nyílt meg a múlt hét végén a vasu- tas-kultúrotthonban nagyszá­mú érdeklődő részvételével. A megnyitó beszédet Bori Györgyné, a városi pedagó­gus szakszervezet titkára tar­totta. Különösen azt hangsú­lyozta, hogy a kiállítók mint gyakorló tanárok az oktatás és az esztétikai nevelés min­dennapi munkája mellett végzik művészi tevékenysé­güket, s naponta küzdenek meg a „gyorsuló idővel”. A kiállítás anyaga nagyon változatos >— szobrokon kívül —, a kézimunka faliképtől az intarziáig mindent meg lehet itt találni. Még kerámiából készült moziakképet is, bár a többség olajfestmény, akva- rell és grafika. A tárlat május 28-ig tekint­hető meg. Megnőtt az érdeklődés Elkészült Több mezőgazdasági gép a békési Dübögö Megnőtt az érdeklődés a mezőgazdasági gépek, trak­torok, kombájnok iránt — er­ről tanúskodik az AGRO- TRÖSZT összesítése, amely szerint május elejéig külön­féle traktorokból több mint 2300-at adtak el, 370-nel töb­bet, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A legtöbb traktort a szovjet MTZ 80-as típusból értékesítették, több mint ezer talált gazdára. A különféle típusú és ren­deltetésű pótkocsikból mind választékban, mind mennyi­ségben kielégítik a gazdasá­gok igényeit. Május elejéig ezerrel többet adtak el, mint az elmúlt év első négy hó­napjában. * Növekszik a kombájnérté­kesítés, ez jelzi, hogy a gaz­daságok már megkezdték az aratási előkészületeket. Az SZK 5-ös és az SZK 6-os arató-cséplő gépek kedvező vásárlási feltételek mellett szerezhetők be, a kedvezmé­nyekkel élnek a mezőgazda- sági üzemek, május elejéig 318 SZK 5-öst és csaknem száz nagyobb teljesítményű SZK 6-os kombájnt vittek el a telepekről. Emellett még 136 E 512-es kombájn is ve­vőre talált. A múlt század 70-es évei­ben épült Békésen egy zenés vendéglő, ahol táncmulatsá­gokat is tartottak. Rendsze­rint a tűzolíózenekar húzta a talpalávalót. Amikor pe­dig a csizmák sarka a fapad­lóhoz verődött, dübögő han­got adott. Erről kapta a Dü­bögő elnevezést a vendéglő, amit hosszú ideig nem is vál­toztattak meg. Az 1975 ősze óta tartó, csaknem 10 millió főrintos fejlesztés befejeződött, s az újjávarázsolt éttermet és szállodát ismét Dübögőnek nevezték el. Üj épületrészbe került a konyha, amelyben 1500—2000 személyre főzhetnek. Innen látják el most már ebéddel az üzemeket, intézményeket is. Az éttermet újszerűén, boxokkal és három térre osztva alakították ki. Egy­szerre 400-an étkezhetnek, közülük százan önkiszolgáló rendszerben. Az étterem egy- egy részében — térelválasz­tóval — különböző rendezvé­nyek is tarthatók. Az emeleten levő szállodai részben 20 szobában 54 sze­mély számára van hely. A szobák egy része fürdőszobás és mindenütt van hideg, me­leg víz, télen pedig központi fűtés. He engedjük a gyermekeket! Nyugdíjcsalás miatt négy év szabadságvesztés Közeleg a nyár, meg a tan­év vége, elérkezik a várva várt vakáció. A gyermekek szabad ideje megnő, a szülő­ké sajnos nem. Ebből adó­dik, hogy a nebulók idejük nagy részében felügyelet nél­kül maradnak. A nyári va­kációzás egyik legnagyobb öröme a strandolás, ami he­lyén való is, az viszont már kevésbé, hogy olyan helyen is fürdőznek a gyermekek, ahol azt a hatóság tiltja. Sajnos, nyáron megszapo­rodik a tragikus végű fürdő­zések száma. A következő tanév kezdetekor évente sok pad marad gazdátlanul. Meg- előzhetők-e ezek a tragédiák? Egyértelmű a válasz, igen. Gyulán is — de megyeszerte így van ez —• veszélyt jelző feliratú táblákat állítanak fel olyan helyekre, ahol nem megengedett a fürdés. Ilyen veszélyes helyek a vízgyűjtő gödrök, téglagyári agyaggöd­rök, a Körös egyes szakaszai, ahol életveszélyes, épp ezért tilos a strandolás. Számos baleseti veszélyt rejt az Élő­víz-csatorna is, amelynek hosszú szakaszain elburján­zott a hínár és más vízinö­vény. Még nagyobb baj, hogy sokan ócska edényeket, rozs­dás lemezeket, üvegdarabokat szórtak a vízbe, amelyek sú­lyos sérüléseket okozhatnak. Tartsuk és tartassuk be a tiltótáblák jelzéseit, és ne fü­rödjünk, de a gyerekeket se engedjük fürdeni ilyen he­lyeken. A békéscsabai városi bíró­ság több napos tárgyalás után, tegnap, május 18-án délután hirdetett ítéletet Tóth Szilveszter és 15 társá­nak bűnügyében. Az első­rendű vádlott közokirat­hamisítás, csalás, s jogtalan előny követelése miatt került a vádlottak padjára. Tóth Szilveszter 1962-től Békéscsabán a Társadalom- biztosítási Igazgatóság nyug­díj osztályon dolgozott, elő­ször előadóként, majd 1971- től revizori beosztásban, fő­előadóként. A nyugdíjügyek intézésében nagy gyakorlat­ra tett szert. Munkatársai is igen sokszor kérték a segít­ségét. S éppen széles körű szakismerete révén felettesei is bizalommal voltak iránta. A nyugdíjügyek intézése so­rán a vádlott felismerte az ellenőrzés fehér foltjait. A ki­adványozott nyugdíj határo­zatokhoz egyébként is köny- nyen hozzáférhetett. Vég­eredményben ezt a lehetősé­get használta ki a bűncse­lekmények elkövetésére. A 15 vádlott-társa részére jogelle­nesen állapított meg nyugdí­jat. Többségük termelőszö­vetkezeti tag, akik az öreg­ségi nyugdíjhoz szükséges 10 nyugdíjévét nem szerezték meg. Tóth Szilveszter a hi­ányzó szolgálati éveket ok­irathamisítással pótolta. Ezt követően a kiadványozott határozatok az irattárba ke­rültek, de időközben onnan is eltűntek. Csak az aprólé­kos nyomozás derített fényt a visszaélésekre. 1972-től a 16 vádlott mintegy 300 ezer forint nyugdíjat jogtalanul vett fel. Tóth Szilveszter pe­dig 40 ezer forintot kapott tőlük. A városi bíróság Tóth Szil­vesztert négy év szabadság- vesztésre ítélte, ezen kívül öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Négy idős vádlottal szemben a büntető- eljárást megszüntette, a töb­bi vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre és pénz- büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A békési ÁFÉSZ a Dübögő éttermet és szállodát április végén nyitotta meg. Az át­adási ünnepségen dr. Varga Imre, az igazgatóság elnöke ismertette a szövetkezet ta­valyi eredményét, az idei fel­adatokat és elismeréssel em­lékezett meg az új létesít­mény építőiről, köztük a Békési Építőipari Szövetkezet vezetőiről, dolgozóiról. Majd kilenc brigádnak a szocialista cím különböző fo­kozatát igazoló jelvényt és oklevelet adott át. Hét egy­ség Kiváló címet kapott. Ti­zenegyen érdemelték ki a Kiváló Dolgozó jelvényt, közülük hatan azok, akik az étterem és szálloda újjáépí­tésében a legeredményeseb­ben dolgoztak. Uj hő- és hangszigetelő műanyag A közelmúltban jelent meg a békéscsabai MÉH Kétegy- házi úti telepén, s máris kap­ható egy új, kiváló tulajdon­ságokkal rendelkező mű­anyag; a Temizol hő- és hangszigetelő. A hőre lágyu­ló műanyagok (polietüén, po­lipropilén, poliamid) hulla­dékainak feldolgozásával ké­szült új műanyag mindazon területeken alkalmazható, ahol hő- vagy hangszigetelés szükséges. Igen széles körben felhasználható: az építőipar­ban födémek padlásszerkeze­tének „úsztatórétegeként”, könnyűszerkezetes válaszfa­lak, gazdasági épületek, rak­tárak szigetelését biztosító rétegeként, s megfelel a téli fagyvédelem, valamint akusz­tikai burkolat céljaira is. A Temizol alkalmazási elő­nyei közé tartozik, hogy nyo­mószilárdsága magas, rugal­mas, a lemezek könnyen meg­munkálhatok, vegyszerrel szemben ellenállók, gombá­sodásra, penészedésre nem hajlamosak. Technológiája általában a korszerű építési módokhoz alkalmazkodik. A TEMAFORG Vállalat új gyártmánya ezer milliméter szélességben, 15—18 mm vas­tagságban, tíz méter hosszú tekercsekben vagy 1000x500 mm-es lapokban vásárolható — négyzetméterenként 38,80, illetve 58,80 forintért. Politika, politizálás r rmészetesen, amikor politikáról és politi­zálásról beszélünk, nemcsak a forradalom, re­form, szavazás, választás, stb. fogalmak által jelölt kérdésekre gondolunk — bár azokat egyáltalán nem hagy­juk figyelmen kívül. Tekin­tettel azonban arra, hogy „a szocializmus alapjainak lera­kása” annak jelzése, hogy a magyar nép legújabbkori története már évtizedek óta a szocializmus jegyében zajlik és mind társadalmi, mind politikai rendszerünk saját lábán megállni képes beren­dezkedés — a politika és a politizálás nem a kapitaliz­mus szellemével való küsz­ködés, hanem saját ügyeink intézése. Ebből következően pedig a politizálás, még az esetenként véleményeltéré­sekben jelentkező politizálás is, döntően és meghatározó­an a saját ügyeinkhez való hozzászólás. Ha politikai aktivitáson elemző, vitatkozó és tudatos fölsorakozást értünk minden­napi szocialista dolgainkat illetően, úgy közéletünk de­mokratizálása, a politikai döntésekbe való intézményes beleszólás lehetőségének biz­tosítása olyan aktivitást je­lent, amelyben a politizálás a maga sajátszerűségeinek megfelelően konfliktusokban mozog. Ezek a konfliktusok az iskolapolitikától a terület- fejlesztésen keresztül az agrárpolitikáig, az ágazati politikák, a központi és he­lyi politikai fórumok mun- kamegosztásos szerkezetében mindenütt léteznek. A szo­cializmus belső ellentmon­dásainak sokszor tárgyalt kérdése, társadalmunk sok­ágú érdekcsoportjai és azok politikai közvetítéseken ke­resztüli érdekérvényesítési törekvései a különböző poli­tikai szervek és szervezetek kereteiben azok a tények, amelyek körül a politizálás forog. Ez a politizálás tárgya, folyjék az' baráti társaság­ban, vagy parlamenti bizott­ságban. Téves tehát a politizálás fogalmát a „nagy” kérdések- kal való foglalkozással azo­nosítani. Téves, mert e szemlélet leszűkíti a politizá­lás fogalmát, világesemények és történelmi fordulók poli­tikai konfliktusaira és kevés hajlandóságot mutat a helyi, ágazati, általában szocialista reformokban jelentkező bel­politikai konfliktusaink poli­tikaiként való elfogadására. No, persze ettől az álta­lunk hibásnak nevezett szemlélettől nem tagadható meg a politikai bölcsesség ál­cájában jelentkező óvatos­ság. Beszéljünk nagyon vilá­gosan! Ha mi nyilvánossá­got biztosítunk, például az iskolareform kérdéseire ad­ható politikai válaszoknak /a különböző rétegérdekek szempontjából mérlegelt is­koláztatási esélyek ugyanis mindig politikai álláspont­ként is megjelennek, nem­csak tanügyi szakkérdések­ként/, úgy fönnáll az a „ve­szély”, hogy könnyen egy ta­golt, vagyis nem egységes politikai közvéleményre buk­kanunk. S ebben a föltárt közvéleményben esetleg nemcsak egységes támoga­tását nem találjuk valamely elképzelésnek, de még az is föltárulhat, hogy vannak azt szélsőségesen elítélő állás­pontok is. Ez a föltevés reálisnak mondható. A politizálás so­rán, és a demokratikus in­tézményeink fejlesztésével még fokozandó politizálás következtében kialakuló el­térő vélemények, ütköző ál­láspontok ugyanis az eltérő érdekek következtében ala­kulnak ki. És ha erről nem beszélünk, ha ezt nem vizs­gáljuk, ez a véleménytagolt­ság még létezik, de létezése elemezhetetlen, és politikai­lag csak vaktában kezelhető. Magyarországon leraktuk a szocializmus alapjait, s a fejlett szocialista társadal­mat építjük. Ezen azt is ért­jük, hogy nincs nálunk a társadalom alapszerkezeté­ben olyan osztály vagy ré­teg, amelynek a kapitalista restauráció érdekében állna. Következésül, ilyen érdekek veszélyes politizációjától tar­tanunk nem kell. Ettől per­sze még szocializmusidegen vélemények megfogalmazód­hatnak, ezeknek azonban ma már nincs esélyük a tovább­fejlődés befolyásolására. Fejlődésünk visszafordítha­tatlan folyamat, a szocializ­must tekintve nincs mit fél­tenünk az egyre inkább ál­talunk nevelt és a mi tár­sadalmunkban élő, annak jobbító fejlesztésén dolgozó magyar állampolgárok véle­ményének megismerésétől, megnyilvánulásától. A politizálás persze so­se a formális logika szabályait tartja fő szempontnak a mindennapok során, hanem a viták sok­szor csapnak át viszályko­dásba, pártoskodásba. A régi költő azért fohászkodott Is­tenhez, hogy „Magyari urak­nak pártoló szüvöket igaz­gassa immár a jámbor királ mellé”. Királyaink nincse­nek; még jámbor sem kelle­ne. A politikai egység min­dig döntő értéke és megva­lósítandó célja a politikai tevékenységnek. Csakhogy más egység a megalkuvó konformizmus egyöntetűsé­ge, és más egység egy nyilvá­nos politizálásban kialakított szerkezet egysége. Gombár Csaba Miről ír a Valóság májusi száma? Az emberi jogok jövője; A mezőgazdaság kemizálása mint szolgáltatás; Gazdálko­dás és fejlesztés; Mai telepe­sek, olvashatjuk a címek kö­zött. Három tanulmány a lakáskérdéssel foglalkozik, s ebből egy — Halmos Béla írása — különösen aktuális, de meglehetősen „rázós” té­mát tárgyal. Több kisebb vagy kevesebb nagy lakást építsünk? Cikke számítások­kal alátámasztott állásfogla­lás: nagyobbat kell és érde­mes építeni. Miért? Mert népesedési po­litikánk ezt kívánja, és mert bármennyire meglepőnek hangzik is: a nagy, vagy na­gyobb lakás építése kifizető­dőbb. És nemcsak azért, mert nem szüli és szaporítja to­vább a lakásigénylők szá­mát, hanem azért is, mert aránylag olcsóbb, gazdaságo­sabb. Férőhelyekre bontva kiszámítja az építési költsé­get és bebizonyítja, hogy az nem nő a férőhelyek számá­val egyenes arányban. A hét- személyes lakás a kétszemé­lyesnek nem három és fél­szeresébe kerül, hanem csak 2,14—2,40-szeresébe. A beépí­tett különféle szerelvénytár­gyak például, mint a fürdő­szoba-berendezések, vízmele­gítő, mosogató, tűzhely és a beépített konyhabútorok a kis lakásba éppúgy kellenek, mint a nagyba. Két emberre csakúgy, mint hétre. S ha nagyobbakat építe­nénk, számszerint ugyan ke­vesebb lakás épülne, mégis többen lakhatnának benne, mint a több, de kisebb lakás­ban. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents