Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
KINCS a víz KGST-szakbizottsági Országgyűlési BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁJUS 17., KEDD Ara: 80 fUlér XXXII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM tanácskozás Szarvason A korszerű energiaátalakító berendezések megvalósításának egyik módja az elavult, gyenge hatásfokkal üzemelő kazánok cseréje. A békéscsabai DÉMÁSZ-erőmű telephelyén a régi gőzkazán bontási munkálataiban a Békés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozói is részt vesznek. A lebontott kazán helyére korszerűbbet, nagyobb teljesítményűt építenek. Képünkön: bontják a kazán vasszerkezetét Fotó: Veress Erzsi Kiváló Szövetkezet kitüntetés A víz minden élet bölcsője. A természet pótolhatatlan, nélkülözhetetlen ajándéka. A legdrágább kincse, a legkészségesebb segítőtárs, de egyben nagy veszedelem is. A folyók megszelídítése, igába kényszerítése az emberi kultúra legnagyszerűbb eredményei közé tartozik. Hiszen víz nélkül nincs ipar, nincs mezőgazdaság, nincs élet. Hazánkban a felszabadulás után a népgazdaság vízfelhasználása egymilliárd köbméter volt évente, ez ma már közel hatmilliárd. Vizeink területeinek védelme, folyóink szabályozása tehát létérdekünk. A feladat nagyságának szemléltetésére álljon itt néhány adat. Az ipar naponta közel nyolcmillió köbméter vizet bocsát ki és ebből 2,3 millió köbméter szennyezetten kerül a folyókba, tavakba. 1960 óta műszaki, gazdasági, hatósági intézkedések egész sora őrködik vizeink tisztasága felett. A folyarmzabályozás fejlődésének eredménye, hogy ma már az összes folyók hosszának 45 százaléka, köztük a Körösök is, szabályozottak. A töltések erősítésére az utolsó 10 év alatt több mint hatmilliárd forintot költöttünk. S még így is, még ma is olykor szorongva hallgatjuk a vízállásjelentéseket a tavaszi felmelegedés, gyors olvadások idején. S aggodalmunk nem túlzott, hiszen hazánk területének közel 25 százaléka árterületen van, s lakóinak fele is itt él. Jelenleg az előírt magasságúra kiépített töltések hossza az összes gátaknak mintegy 50 százaléka. Vagyis a százéves gyakoriságú legmagasabb árvizek biztonságos kivédésére alkalmas töltések ma már az összes védelmi vonalak felét teszik ki. Ezeken a folyószakaszokon az árvízveszély gyakorlatilag megszűnt. Az Országos Vízügyi Hivatal a legmodernebb technikai eszközök: vízügyi telefonvonalak, URH-rádióháló- zat, repülőgépek, tv-kame- rák, képtávírók segítségével, az érintett minisztériumpk- kal együttműködve, ma már többnyire eredményesen veszi fel a harcot az áradó folyók ellen. Az előző tervidőszak során a gátakba 24 millió köbméter földet építettek be, a legveszélyesebb szakaszokra vízizáró résfal került. A töltéserősítésekkel egyidőben gátőrtelepek, védelmi központok, bekötőutak, telefonvonalak épültek. Az OVH szakemberei 60 különféle nemzetközi szervezet munkájában is részt vesznek. Hiszen az eredményes víz- és és árvízvédelem nemzetközi együttműködés nélkül lehetetlen. A védelmi szolgálat kötelékébe közel 50 ezer ember tartozik. Munkájuk nem látványos. Pedig tevékenységükkel 400 milliárd forintnyi nemzeti vagyont védenek. Ha azt halljuk reggel a rádióban, hogy apadnak a folyók, nem igen gondolunk azokra, akik ilyenkor is éjjel-nappal őrzik a gátakat, erősítik a töltéseket. Napról napra újra bizonyítva, hogy a víz és az ember küzdelme örök. Amelyből most már legtöbbször hazánkban az ember kerül ki győztesen. Ma délelőtt Szarvason, a Haltenyésztési Kutatóintézetben a KGST élelmiszeripari állandó bizottságának szervezésében a haltenyésztési szak- bizottság szakembereinek jelenlétében több napos konzultatív tanácskozás kezdődik. A Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet már évek óta részt vesz a KGST-bizott- ság munkájában. Most megvalósuló fejlesztési programja pedig képessé teszi nagyobb feladatok vállalását is. Az elmúlt évben a Szovjetunióban megtartott tanácskozáson két fontos kutatási téma koordinálását bízták szakgárdájukra. Az intézet elsődleges feladata a halnemesítéssel és haltakarmányozással kapcsolatos kutatás lett. Jelenleg 3 pontyfajta áll elismerés Május 13—16. között Za- kopánéban tartották a magyar—lengyel belkereskedelmi munkacsoport elnöki találkozóját, amelyen Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes és Edward Wiszniewski lengyel belkereskedelmi és szolgáltatási miniszterhelyettes vett részt. A megbeszélésen értékelték áz 1977. évi választékcsere- megállapodás eddigi teljesítését és előkészítették a jövő évi megállapodást. A magyar—lengyel belkereskedelmi választékcsere a tervek szerint alakul: az idén a tavalyi kontingensek mintegy háromszorosát szállítják egymásnak. A magyar kereskedelem nagy mennyiségű textilárut, bőrcipőt, édességet, elektromos háztartási cikket, magnetofont és különböző élelmiszereket kap alatt. A közelmúltban készült el a kísérleti haltápüzem. Ehhez hasonló még nem működik a KGST-országokban. Az előbbi két területen megvalósuló fejlesztési program befejezését követően, az intézet mind az alkalmazott műszerek és módszerek színvonalában, mind a szakemberek képzettségében eléri a világ- színvonalat. A Szarvasra először ellátogató KGST-delegáció munkájában hét ország: a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Bulgária, Kuba és Magyarország szakemberei vesznek részt. A bemutatóval egybekötött megbeszélés-sorozaton megvitatják a haltenyésztési szakbizottság ötéves kutatási tervét és az 1977—78-ra szóló részletes munkatervet is. Lengyelországból, amiért cserébe bútort, játékot, kozmetikai cikket, szeszes italt, gyapjúszövetet szállít. Az áruházak közvetlenül kölcsönösen 3 millió 200 ezer rubel értékű árut adnak egymásnak. A tárgyalásokon elhatározták az áruházak közötti csere bővítését. Ennek érdekében további öt magyar áruházat — a debreceni, a miskolci és a Veszprémi Centrumot, valamint az egri és a győri Szövetkezeti Áruházát — kapcsolnak be az együttműködésbe. Megállapodtak a gdanski és a győri szövetkezeti kereskedelem közvetlen kapcsolat felvételében is. Az eredményes tárgyalások után Molnár Károly miniszterhelyettes hétfőn hazaérkezett. (MTI) küldöttség utazott Párizsba A francia nemzetgyűlés meghívására hétfőn Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével parlamenti delegáció utazott Párizsba egyhetes hivatalos látogatásra. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Inokai János, az országgyűlés alelnöke, valamint az országgyűlés több tisztségviselője és ott volt Raymond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttség megérkezett Párizsba. A medgyesbodzási Egyetértés Termelőszövetkezet nem tartozik a nagy gazdaságok közé, mindössze 4300 hektár a& összterülete. Növénytermesztésében a takarmánytermő növények termesztése dominál, összterületének mintegy felén kukoricát termesztenek. Az ipari növények termelése felé tolódik el ez ágazat profilja. Cukorrépát, kendert, seprűcirkot termelnek nagyobb területeken. Évek óta küszködnek a terület belvízmentesítésével. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alapján 3—8 millió forint kárt okoz évente a belvíz. Ez azonban a termesztési célok megvalósításában nem jelenthet olyan akadályt, hogy a terveket ne teljesítsék. Mivel a termelőszövetkezetben az abraktermő terület a jelentős, az állattenyésztésben a sertés- és a baromfiágazat honosodott meg. Néhány adat az állat- tenyésztésről : egy hektárra vetítve a hústermelés majdnem 7 mázsa. A háztáji hústermelés ugyancsak egy hektárra vetítve, 3,4 mázsa. Sertéstenyésztésük hagyományos telepeken történik. Nyolcvan kocával a magyar nagy fehér fajta megőrzésére állítanak elő tenyészanyagot. Az árutermelő telepről 4000 hízó sertést bocsátanak ki évente. A gazdaság 1967 óta helyez ki a háztájikba kocát, évente 100—150-et. Az Egyetértés Termelőszövetkezetben a baromfi adja a legnagyobb árbevételt. 1976-ban ez az ágazat 53,5 A tavaszi BNV-n 17 szovjet külkereskedelmi egyesülés több mint másfél ezer terméket mutat be — közölték hétfőn a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarája magyarországi képviseletének sajtótájékoztatóján a szovjet kiállítás vezetői. Elmondták, hogy a szovjet vállalatok mintegy 2200 négyzetméternyi területen, négy ágazati pavilonban és szabad kiállításon ismertetik meg a látogatókkal termékeiket. Nagy érdeklődésre számíthatnak egyebek közt a SZTANKOIMPORT program- vezérlésű szerszámgépei, a RAZNOIMPORT és a PROMSZIRJEIMPORT hengerelt fekete- és színesfém termékei, valamint az AVIAEXPORT AN—30, JAK —42, KA—26 és MI—8 repülőgép-, helikoptermodelljei. A vásáron számos szovjet ipari újdonsággal is találkozhatunk, egy részük a KGST-országokkal közösen készül. Az AVTOEXPORT például először állítja ki a Kamaz gépjárművek néhány típusát, így a Kamaz 5220 és 5410 jelű vontatókat. Ezekhez a gépjárművekhez hazánk elektromos berendezéseket, Csehszlovákia és Lengyelország világítástechnikai és átkapcsoló műszereket szállít. A BNV-n látható új szovjet gyártmányok közé tartoznak azok a Diesel-gemillió forint termelési értéket hozott létre. Ez 21 ezer mázsa baromfihúst jelent. A tsz az orosházi gyár feldolgozandó nyersanyagának egyharmadát adja. Egy érdekesség: a gazdaság 43 ezer mázsa húst állít elő évente, ez a mennyiség 50 ezer ember, azaz Békéscsaba összlakosságának évi hússzükséglete. A medgyesbodzási Egyetértés Termelőszövetkezet ebben az évben eredményes munkájáért harmadszor vette át a Kiváló Szövetkezet kitüntető címet. * nerátor-kompresszor és szivattyú kombinációval kialakított aggregátok, amelyeket kisebb hajókba építenek, valamint több új műszeripari gyártmány. A Szovjetunió idei BNV- részvétele különös jelentőséggel bír — hangsúlyozták a sajtótájékoztatón —, mivel az Októberi Forradalom 60. évfordulóját a közeljövőben ünnepeljük. A vásáron a szovjet kiállítási' standokon fényképeken, eredeti dokumentumokon keresztül bepillantást nyer a látogató az elmúlt hat évtized gazdasági építőmunkájának főbb állomásaiba, megismerkedhetnek a most folyó nagy építkezésekkel, így a krasznojarszki vízi erőmű, a kamazi autógyár, az orenburgi gázvezeték, az uszty-ilimszki cellulózgyár és a BAM építési munkáival, az ott dolgozók életével. A tájékoztatón elmondták: számos üzletkötést terveznek részben idei, részben jövő évi szállításokról. A tapasztalatok szerint a BNV- ken aláírt szerződések nemcsak az újdonságok gyors cseréjét teszik lehetővé, hanem növelik az árucsere-forgalmat is, amely ebben az évben eléri a 3,7 milliárd rubelt, és bővítik az együttműködést mind a kutatások, fejlesztések, mind a gyártás terén. (MTI) Magyarok Mongóliában A szocializmust építő Mongólia egyre inkább iparosodik. Ebben magyar szakemberek is segédkeznek. A képünkön látható szonginoi biokombinát magyar segítséggel épült föl * (KS-fotó — Németh Ernő felv.) Magyar—lengyel kereskedelmi tárgyalások fl szovjet ipar újdonságai a BNV-n
