Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

Hapimrdeii: Énrám biztonsága fiz épület és alapjai Egv épületben természetes kö­vetelmény, hogy részei jól illesz­kedjenek egymáshoz és minden berendezés tökéletesen működ­jék. Ki tagadhatná azonban, hogy az egységes egészen belül különleges figyelmet követel az alapozás. Ha bajok vannak a fundamentummal, bizonytalanná vtólhat az egész építmény. A bevezető hasonlat, mivel nem építészeti-szakmai fejtege­tésekbe kívánunk bonyolódni, té­mánkhoz, az európai biztonság­hoz vezet. A szocialista országok joggal hangsúlyozzák, hogy a százoldalas, híres Zöld könyvet, az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záródoku­mentumát egységes egészként kell kezelni, s főleg ilyen módon szükséges átültetni a gyakorlat­ba. Mindezzel nem ellentétes, hogy a helsinki okmány eseté­ben is szólhatunk az alapokról, ha úgy tetszik, felállíthatunk egy bizonyos fontossági sorrendet. Az első fejezet, az első kosár, amely a politikai biztonság tízparancso­latát (hivatalos fogalmazásban: a harmincöt résztvevő ország kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nvilatkozatot) tar­talmazza — minden mást meg­előz. Ez nem valamiféle önkényes válogatás! Ha jobb és tartalma­sabb életet, megfelelő életkörül­ményeket kívánunk, a legpró­zaibb feltétel, hogy egyáltalán élhessünk. Amikor kontinensün­kön a gazdasági, kulturális, tá­jékoztatási. turisztikai és egyéb kapcsolatok kerülnek napirend­re, akkor mindenekelőtt olyan Európát kell teremtenünk, amelyben lehetségesek ilyen kapcsolatok. Hiszen az ókori mondás szerint a fegyverek kö­zött hallgatnak a múzsák, s egy nukleáris világégés közvetlen ve­szélye. vagy éppen a hideghá­ború jegesen dermesztő levegője nem nyújt módot a szerteágazó, termékeny, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra. Annál szomorúbb, hogy a legtöbb nyugati ország­ban éppen a legfontosabbról esik a legkevesebb szó. s a belg­rádi találkozó előkészületeikor is igyekeznek kikerülni ezt a kér­déscsoportot. Idézzük fel, mit tartalmaz a nevezetes tíz alapelv! 1. Az államok szuverén egyenlősége; 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy j az erőszakkal való fenyegetés­től ; 3. A határok sérthetet- j lensége; 4. Az államok területi épsége: 5. A viták békés rende-! zése; 6. A beliigyekbe való be nem avatkozás: 7. Az emberi jo­gok és az alapvető szabadságjo- \ gok tiszteletben tartása; 8. A né-1 pék egyenjogúsága és önrendel- ] kezési joga: 8. Az államok kö­zötti együttműködés; 10. A nem- j zetközi jogi kötelezettségek jó-1 hiszemű teljesítése. Vagyis Hel-! sinkiben egy olyan új ,európai házirendet” fogadtak ,el, amely figyelembe véve kontinensünk valóságos helyzetét (ellentétes } társadalmi berendezkedésű, más- í más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációkhoz tartozó! államok), megszabta a békés \ egymás mellett élés alapvető szabályait. i A felsorolt elvek minden józa­nul gondolkodó európai számára I annyira nyilvánvalónak tűnhet­nek, hogy szinte felvetődik a kér- j dés: szükséges volt ezeket külön rögzíteni? Sajnos, ami a többség 1977. ÁPRILIS 13. szempontjából oly természetes és logikus, nem volt általános. Köz­ismert tény, hogy a Német Sző- • vetségi Köztársaság, amely Nyu- gat-Európa gazdaságilag legfej­lettebb országa, sokáig kétségbe vonta a második világháború kö­vetkeztében kialakult határokat és nyíltan egy másik európai ál­lam, a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére töre­kedett. Utalhatnánk azokra a kí­sérletekre is, hogy a négyhatalmi szabályozást megelőzően miként próbálták Nyugat-Berlint „front­várossá” és feszültséget keltő hídfővé kialakítani az NDK szi­vében. (Erről a szándékukról még ma sem tettek le egyes szél- j sőséges körök, jóllehet világos i rendezés történt s egyértelműen meghatározták a város helyze­tét.) A kelet—nyugati konfliktu-! sokon túl azonban még olyan ] „nyugat—nyugati” összetűzésekI 1 is megkívánták az európai poli­tikai biztonság alapelveinek pon­tos körülírását, mint a török— görög ellentétek, a ciprusi vál­ság. vagy a brit—izlandi halhá­ború. A politikai biztonság alapelvei az eltelt húsz hónap alatt kiállták az idő próbáját. Kedvezően alakították a nemzet­közt viszonyokat, amikor meg­tartották őket és kedvezőtlen ha­tással jártak, amikor „megfeled­keztek” róluk. A békés egymás mellett élés szabályait figyelem­be véve sikerült például rendez­ni a határvitákat Jugoszlávia és Olaszország között, s ezzel végleg lekerült a napirendről a „triesz­ti krízis”. A ciprusi tárgyalások is azért kezdődhettek meg újra Bécsben, mert elismerték a szi- I getköztársaság területi egységét, maga választotta el nem kötele­zettségét s ennek alapján igye­keznek megoldani a görög és tö­rök közösség vitáit. Ám szélesebb értelemben is tapasztalhattuk, hogy a kelet—nyugati kapcsola­tok javulásának, az enyhülésnek nélkülözhetetlen feltétele a tíz alapelv elfogadása, érvényesülé­se. Sajnos, e húsz hónap alatt nemcsak pozitív, hanem negatív tapasztalatokra is szert tehetett kontinensünk. Amikor szélsősé­ges erők állandóan megpróbálják kétségbe vonni a békés együtt­élés alapszabályait — s a záródokumentumot aláíró kor­mányok ezt nem utasítják hatá­rozottan vissza a nyugati orszá­gokban — mind nehezebbé és bonyolultabbá válik a párbeszéd, lassul, akadályokba ütközik az enyhülés. Ám vehetjük a leg­újabb kampányt is: miközben egyes nyugati országokban úgy \ tesznek, mintha a helsinki meg­állapodást teljesítenék az embe. I ri jogok védelméről szónokol-1 na — beavatkoznak más államok beliigveibe, gátolják az államok közötti együttműködést és nem éppen jóhiszeműen kezelik a nemzet­közi jogi kötelezettségeket. (Az emberi jogok ugyanis nem elvá. lasztbatók az országok alkotmá­nyos rendjétől, jogalkotásától és senki sem hivatott kívülről a bíró szerepét játszani.) Az alapok adottak: tulajdon­képpen nem kell mást tenni, mint elővenni a politikai bizton­ság tíz alapelvét, hogy azokat következetesen megvalósítsák. Ha ez megtörténik, nem lehet baj az építménnyel, sokoldalúan és gyümölcsözően alakulhatnak az európai és észak-amerikai Or­szágok kapcsolatai. Réti Ervin Engedélyezték a Spanyol Kommunista Párt működését A párt legalizálását szom­baton a késő esti órák­ban hivatalos közleményben jelentette be a madridi bel­ügyminisztérium. A közlemény szerint a pártot „a legfelső bí­róság 4. számú tanácsának ápri­lis 1. végzése és a királyság fő­ügyészének ’ jelentése alapján” vették fel a politikai pártok lajstromába. A Párizsban — fivére beteg­ágyánál — tartózkodó Santiago Carrillo, az SKP főtitkára tele­foninterjúban hangoztatta, hogy pártja legalizálásának híre „munkások és demokraták mil­lióihoz hasonlóan őt is elégedett­A francia testvérpárt képviselőjének látogatása Budapest A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága meghí­vására április 8—12. között Ma­gyarországon tartózkodott Jean Kanapa. a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, akivel megbeszéléseket foly­tatott Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A barátság és az elvtársi szo­lidaritás légkörében lezajlott tár­gyalásokon áttekintették a két párt együttműködése további,fej­lesztésének lehetőségeit, vala­mint más, kölcsönös érdeklődés­re számot tartó kérdéseket. séggel tölti el”. Kifejtette: a kor­mány döntése arról tanúskodik, hogy a „demokrácia felé halad­nak”. „Nem hiszem, folytatta Car­rillo —, hogy Suarez miniszterel­nök a kommunisták barátja. An- tikommunistának tekintem őt, de intelligens antikommunistá- nak. aki megértette, hogy' meg­torlással, vagy igazságtalanság­gal nem lehet szétzúzni eszmé­ket.” Az SKP vezetői szombaton es­te, a kormány döntéséről értesül­ve a párt madridi székházában gyűltek össze. Ramon Tamames, a párt végrehajtó bizottságának | tagja megállapította, hogy' a dön­tés más intézkedéseket is von maga után. így például a meg­szorítás nélküli gyülekezési jog elismerését, ■ az összes szakszer­vezeti központok legalizálását. A párt jogainak helyreállítása eredményeként küszöbön áll Do­lores Ibarrurinak, az SKP jelen­leg Moszkvában tartózkodó el­nökének hazatérése is. A párt legalizálásának hírére Madrid utcáin vörös zászlókat lengető, ujjongó tömeg gyűlt ősz. sze. Spanyol politikai körökben a párt működésének engedélyezé­sét „a politikai józanság bizonyí­tékának” minősítették, miután a demokratikus ellenzékhez tarto­zó számos párt kilátásba helyez­te. hogy bojkottálni fogja a jú­niusra kitűzött választásokat, ha azokon nem vehetnek részt a kommunisták. A többi spanyol ellenzéki párt vezetői is üdvözölték a Suarez- kormánv szombati döntését. Szovjet külügyminisztériumi nyilatkozat Franciaországhoz Moszkva A Szovjetunió külügyminisz­tériuma Franciaország moszk­vai .nagykövetségéhez eljuttatott nyilatkozatában a francia ha­tóságok figyelmét felhívta arra. hogy néhány nappal ez­előtt Párizsban ismeretlen sze­mélyek banditatámadásokat haj­tottak végre szovjet intézmé­nyek ellen, megkísérelték fel­gyújtani a nagykövetség egyik helyiségét, a nagykövetség kon­zuli osztályát és a kereskedelmi kirendeltségét. A közelmúltban a szovjet külügyminisztérium már felhív­ta a francia hatóságok figyel­mét az AEROFLOT sz.ovjet lé­gitársaság párizsi képviselete ellen elkövetett megengedhe­tetlen bűncselekményekre. En­nek ellenére a francia hatósá­gok nem tették meg a szüksé­ges intézkedéseket. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma a nyilatkozatban tilta­kozását fejezte ki az ismétlődő provokációk miatt, és a francia hatóságokat a leghatározottab­ban felszólította: hozzanak ha­ladéktalanul valóban hatékony intézkedéseket a franciaországi szovjet intézmények normális tevékenységét akadályozó. a Franciaországban dolgozó szov­jet állampolgárok biztonságát veszélyeztető bűncselekmények beszüntetésére. (TASZSZ) Ököljog és banditizmus Valamikor régen, a második világháború előtt egy emberrab­lás világszenzációnak számított. Manapság? Olaszországban pél­dául csaknem mindennap elra­bolnak valakit: 1978-ban 300 ilyen, súlyos bűncselekmény tet­tesei után nyomozott a rendőr­ség. Guido de Martino, a szocialista párt nápolyi szervezete titkárá­nak elrablása mégis egyedi eset. Most először fordult ugyanis elő, hogy nem váltságdíjért, hanem politikai meggondolásból rabol­tak el valakit. Nyílt utcán agyon­lőtt ügyész, bombamerénylet egy nagygyűlésen, pokolgép robban­tása egy ügyfelekkel teli bank­ban, merénylet az Italicus exp­ressz ellen — csak néhány sú­lyosabb bűntényt soroltunk fel; egy pontosabb lista az elmúlt két-három év olasz bűnügyi kró­nikájának „Terror” címszava alatt oldalakat terme ki Hosszú évek tapasztalata mutatja, hogy a szélsőbal és az ultrajobboldali terrorizmus egy húron pendül. Módszereiben, eszközeiben a neo­fasiszta Üj rend nevű szervezet éonúgy nem válogat, mint a NAP, vagyis a „Fegyveréé próle- tárosztagok” • elnevezésű csopor­tosulás. Anarchiát, bizonytalan-; ságot, a demokratikus rend meg- zavarását szolgálják akcióik. Más i kérdés, hogy a „vörös színezetű” terroristák mérhetetlen kárt okoznak a valódi baloldalnak, a forradalmi munkásmozgalom el­vi alapokon álló es tekintélyes pártjának. ' Érthető, hogy egész Olaszor­szágban őszinte felháborodást j váltott ki a szocialista politikus j — az egykori miniszterelnök-be- j lyettes és pártfőtitkár fiának — elrablása. Az emberrablás, a tér- | ror és a megfélemlítés a fasísz- i ták jellegzetes harcmodorára vall. önkéntelenül kínálkozik a pár­huzam : Olaszországban elrabolt politikus, az NSZK-ban pedig a nyílt utcán agyonlőtt főállam- tigyész. A karlsruhei véres bűn- j cselekmény tettesei bármennyire | is igyekeznek vörös mezt ma­gukra ölteni, tetteikkel kizárólag! a szélsőjobboldal malmára hajt­ják a vizet. Az ököljog és a banditizmus • csak azoknak kedvez, akik a polgári demokrácia helvett szí- j vesebben vennék a fasizmus vak- 1 fegyelmét. Gyapay Denes I Telex Berlin Erich Honecker, a Német Szó* cialista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, a Nemzetvédelmi Tanács elnöke hétfőn fogadta azt a szovjet ka­tonai küldöttséget, amelyet Dmitrij Usztyinoy, a Szovjet­unió marsallja, honvédelmi mi­niszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja vezet, Tel Aviv 15 000 izraeli font (1500 dol­lár) pénzbüntetésre ítélték hét­főn Jichak Rabin izraeli ügy- , vezető miniszterelnököt, mivel illegálisan — feleségével együtt — bankszámlát tartott fenn az Egyesült Államokban. Aharon Barak izraeli fő­ügyész a Rabinra kiszabott íté­lettel egyidőben kötelezte Ra­bint, hogy a május 17-i válasz­tásokig, sőt azt követően aZ' új koalíciós kormány megalakítá­sáig, hivatalban maradjon ügy­vezető kormányfőként. Perugia Az olaszországi Perugia váro­sának börtönében hét fogoly va­sárnap foglyul ejtett öt íegy- őrt és azt követelik, hogy szál­lítsák át őket egy másik bör­tönbe. A fegyencek, akik egy szélsőséges csoport tagjai, szök­ni próbáltak a börtönből, de próbálkozásukat megakadályoz­ták. Moszkva A Szovjet—Kínai Baráti Tár­saság és a szovjet, háborús ve­teránok bizottsága héttőn ba­ráti estet rendezett Moszkvá­ban azoknak a szovjet katonai tanácsadóknak a tiszteletére, akik az 1925—27-es nemzeti for­radalom időszakában Kínában részt vettek a forradalmi bázis létrehozása oan. Madrid A Spanyol Szakszervezeti Munkásszövetség (VSO) mint­egy 80 ezer tagjának képvisele­tében' több’ mint nyöícszáz kül­dött vett részt a spanyol fővá­rosban a szövetség első orszá­gos kongresszusán. Képviseltet­ték magukat a kongresszuson az ország más s r.kszervezeti köz­pontjai, valamint nemzetközi szakszervezeti szövetségek is. Leningrad Hédi Nuira tunéziai minisz­terelnök, a szocialista Desztur Párt főtitkára befejezte a szov­jet kormány meghívására- tett hivatalos látogatását és kedden elutazott a'Szovjetunióból. Nui- rát a leningrádi repülőtéren Lev Zajkov, a város polgármestere búcsúztatta. tj Delhi 'Üj-Delhiben . kedden összeült az indiai Nemzeti Kongresszus Párt munkabizottsága, hogy ele­mezze a legutóbbi indiai válasz­tások során elszenvedett nagy­arányú vereség okait. A ta­nácskozáson a párt más vezetői­vel együtt részt vett Indira Gandhi, az ország volt minisz­terelnöke-asszonya is. Washington Az Egyesült Államoknak tény­leges lépéseket kell tennie a Kubához fűződő kapcsolatok normalizálásáért, kezdve azzal, hogy feloldja a diszkriminatív kereskedelmi embargót — jelen­tette ki sajtóértekezletén Geor­ge Mogovern demokrata párti szenátor Washingtonban, a szi­getországból visszatérve. Mexikóváros A mexikói kormány vissza­vonta a vádakat 424 politikai fogoly ellen, akik kormányelle­nes mozgalmakban való részvé­tel miatt voltak börtönben. A főállamügyészi hivatal közlése szerint 123 foglyot bocsátottak szabadon az elmúlt hónapok fo­lyamán. s rövidesen újabbak szabadon engedése várható. Az elejtett vádak a következők vol­tak: lázadás, összeesküvés, rész­vétel. illegális fürdetéseken és tiltott fegyverviselés. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents