Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
M A: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mi, Április szombat Ára: 1,— forint XXXII. ÉVFOLYAM. 78. SZÁM Világ proletárjai. AZ EMBER NEM PÓTOLHATÓ (3. oldal) * * * A GYŐZELEM ARA (4—5. oldal) * * * MA ÉJJEL MEGNŐSÜLÖK (5. oldal) Szovjet és román vendégek érkeztek a felszabadulási ünnepségekre Frank Ferenc üdvözli a szovjet vendégeket Április 4.. hazánk fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából medvénk falvaiban, községeiben, városaiban megemlékeznek legnagyobb nemzeti ünnepünkről. Az évfordulóra számos delegáció érkezik hazánkba a Szovjetunióból, a szocialista országokból. Tagjai együtt ünnepelnek velünk, ismerkednek ipari és mezőgazdasági üzemeinkkel, elhelyezik a megemlékezés és a kegyelet virágait a szovjet hősök sírján, elmélyítik, erősítik népeink barátságát. Testvérmegyénk, Penza pártós állami küldöttséget tegnap, pénteken a délelőtti órákban Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren fogadta Nagy Jenő, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság fő- szerkesztője és Bánfi Ádám, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. A delegációt Venjamin Ivanovics Iászov, a Penza megyei párt végrehajtó bizottságának tagja, a Penzasz- kaja Pravda főszerkesztője vezeti. amelynek tagjai: Viktor Afanaszevics Cseruse v, Penza városi Tanácsának elnökhelyettese, Galina Fjodorovna Szlepo- va, az Orosz Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Tanácsának tagja, a szverdlovsz- ki kolhoz munkásnője és Vla- gyiszláv Nyikolajevics Zsilinszky, az Elektrotechnikai Művek vezérigazgatója. A vendégeket délután az MSZMP megyei bizottságának székházában fogadta Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a párt megyei bizottságának első titkára. Ott volt a fogadáson Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Gyulavári Pál, Nagy Jenő. a megyei pártbizottság titkárai, Enyedi G. Sándor, a Békés megyei Népújság főszer- I kesztője. Nagy István, az SZMT ; vezető titkára. i Frank Ferenc elvtárs szeretet- tel köszöntötte testvérmegyénk küldöttségét, majd tájékoztatta j őket Békés megye életéről, a ) pártmunka időszerű kérdéseiről. j A Román Szocialista Köztársaság Arad megyei küldöttségét j Gyulaváriban, a határátkelő ál- j lomáson Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Marsi Gyula, Gyula város pártbizottságának első titkára és dr. Takács Lőrinc tanácselnök fogadta. A delegációt Zavoianu Dorel, a Román Kommunista Párt Arad megyei bizottságának titkára, a megyei néptanács alelnöke vezeti. Eljött az ünnepségre Bonla Craciun, a megyei pártbizottság tagja, a Vörös Lobogó főszerkesztője, Fálcán Joan, a világosi községi pártbizottság titkára, tanácselnök, Kovács Rozália, a sáfrányai községi pártbizottság titkárhelyettese. Este Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában a vendégeket Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. amelyen jelen volt Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke, Gyulavari Pál és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Nagy István, az SZMT vezető titkára. A kölcsönös üdvözlés után Frank Ferenc elvtárs ismertette megyénknek a szocializmus építésében elért eredményeit. A román küldöttség a megérkezés után Fotó: Demény Két város tanácsüléséről jelenítjük Április 1-től egyesült Gyula és Gyulavári Az Elnöki Tanács 4 1977. szá-j mú határozata: Gyulavári köz-1 ség Gyula várossal, Gyula vá- i ros néven történő egyesítéséről, j A határozat nyomán Gyula város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága rendkívüli tanácsülést hívott össze, amelyen megvitatták az ezzel összefüggő szervezeti kérdéseket. Az ünnepi díszbe öltözött tanácsteremben az elnökségben foglalt helyet Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi I Ellenőrző Bizottság tagja, me-1 gyénk tanácselnöke. Arany Tóth j Lajos, az MSZMP gyulai járási j bizottságának első titkára. Szi- J geti Gáborné, országgyűlési kép- j viselő. A városi tanács elnöke, dr. [ Takács Lőrinc megnyitója után dr. Székely Ferenc, a városi választási elnökség tájékoztatóját! ismertette a március- elején lezajlott időszaki tanácstagi választás eredményéről, majd dr. Dobra András számolt be az' ügyrendi bizottságnak ezzel kap. csolatos tevékenységéről, hitele-1 sítve az újonnan megválasztott 13 tanácstag mandátumát. Ezt követően Banaúics Márton, a HNF városi bizottságának elnö-j ke tett javaslatot a végrehajtó bizottság létszámának növelésé-! re, miután Gyulavári csatlakozásával és az ottani tíz tanács- j taggal nyolcvanra bővült a ta- ] nácstagok száma. Ünnepélyes aktus következett. A három új vb- tag — dr. Marsi Gyula, Tóth \ Mihály és Kovács József — letette a hivatali esküt. Beielen- i tették azt is, hogy szükségessé vált a tanács mellett működő bizottságok kibővítése is. A munka zavartalansága érdekében a gyulavári kerületben ; szakigazgatási kirendeltséget i hoznak létre, ahol a lakosság I kisebb ügyes-bajos dolgait intézik. Kedves színfoltja volt a tanácsülésnek, amikor egy gyulavári KISZ-fiatal — aki Gyulán tanul — ismertette a két település történetét, amely csaknem egy időben kezdődött és üdvözölte a mostani történelmi eseményt. A második napirendi ponthoz — a tanács négyéves tevékenységéről és a területszervezéssel összefüggő feladatokról — dr. Takács Lőrinc fűzött szóbeli kiegészítést. A témával kapcsolatban szót kért Szigeti Gáborné, Farkas Sándor, dr. Juhász István, dr. Marsi Gyula, Novák Mátyás, Szilágyi Ferenc, majd felszólalt Klaukó Mátyás is, aki elöljáróban köszöntötte a tanácsülést, majd egyebek között a következőket mondotta: „Meggyőződésem, hogy ez az egyesülés mindkét település számára basz. nos lesz. A területszervezés során végzett munka bizonyította a lakosság politikai fejlettségét, hiszen a községbeliek miután látták a fejlődés lehetőségét, egyhangúan fogadták az egyesülést. Ez dicséretreméltó. Köszönetét mondok a megyei tanács vb nevében mindazoknak, akik derekasan részt veitek ebben a munkában. Felvetődhet jogosan az a gondolat, hogy most már hogyan tovább'5 Milyen feladatok várnak a veze- zőkre a közel jövőben9 Alapvető. hogy cselekedeteiket az ob- jektivizmus. a realizmus hassa ót. Csak az ötéves tervben meghatározott keretek között lehet differenciáltan gazdálkodniuk.” Ezután köszöntötte az új vb- és tanácstagokat, megkérve őket: tevékenykedjenek közösen a város fellendítéséért. II közrend és a közbiztonság heívzete Orosházán Március 31-én, Csütörtökön I délután Mihály András elnökle-: tével az orosházi Városi Tanács több fontos témát tárgyalt meg. Első napirendi pontként az idő- közi tanácstagi választásról szóló jelentést vitatták meg és fogadták el, majd megválasztották a tanácsi bizottságok új tagjait. Ezután Balázs Károly rendőr alezredesnek, a rendőrkapitányság vezetőjének a közrend és a közbiztonság helyzetéről szóló beszámolóját tárgyalták meg a város tanácstagjai. Orosháza közrendje és köz- biztonsága több vonatkozásban időszerű és széles közérdeklődésre számot tartó téma. Jól választott tehát a tanácsülés, amikor napirendre tűzte. Jóllehet a közrend és a közbiztonság elsősorban a rendőrség feladata, a gondokban azonban az egész város osztozik, s a megoldás is közös erőfeszítéseket igényel. Tagadhatatlan, hogy a bűncselekmények számszerűségét tekintve az előző évekhez képest javulás ^következett be. Hiszen 1974-hez viszonyítva 241-ről 147- re csökkent a bűncselekmények száma. Ezek az adatok azt igazolják, hogy hosszabb távon a bűnözés nem emelkedik. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja a törvényeket, segíti a rendőrséget a közrend és közbiztonság szilárdításában. A rendőri intézkedések színvonala is sokat javult az elmúlt évben. „ A tapasztalatok azonban arra intenek, hogy a gazdálkodószerveknek többet kell tenniük a társadalmi tulajdon védelméért. Néhány bűntetti kategóriában — mégpedig a garázdaság és testi sértés vonatkozásában — emelkedés tapasztalható. Sőt a múlt év közepén olyan kirívó bűncselekmények is történtek, amelyek országos visszhangra leltek. A betöréssorozat — a Csillag Áruházba, a vasúti bisztróba. a Gyopár presszóba, majd a művelődési házba, s az éjjeli őr sérelmére elkövetett emberölés, valamint a temetőkben tör-' tént garázdaságok — valóban a korábbi évek bűnügyi statisztikájával összehasonlítva szinte példátlan esetnek számítanak, 'Folytatás a 3. oldalon)
