Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

M A: A MEGYELPÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! liiPÚJSÁB IfH7. ÁfRILIS 10., VASÁRNAP Ara: 1,70 forint XXXII. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM TÖRTÉNELMI TANULSÁGOK (3. oldal) A KÉPVISELŐ KÉRDEZETT — A MINISZTER VÁLASZOLT (4. oldal) MAGUNK KEZE MUNKÁJÁVAL... (5. oldal) A vezető közérzete A termelékenység emelése, a szervezettség fokozása, a fegyel­mezett, lelkiismeretes, jó minő­ségű munka, a termékösszetétel korszerűsítése, a piaci igények rugalmas követése alapvetően vállalati feladat, az egész kollek­tíva összefogott erőfeszítését igényli. Ám minden közös tel­jesítményben döntő a vezetők te­vékenysége. Tőlük nagy mérték­ben függ az üzem, a vállalat, az intézmény munkájának eredmé_ nyessége, a gazdaságpolitikai cé­lok elérése. Érthető módon reflektorfény­be került az igazgatók, a szö­vetkezeti elnökök munkája. A változó feltételekhez való alkal­mazkodás, a határozott vezetői magatartás, az esetenként nép­szerűtlen döntés persze nem ör­vend mindenütt és mindenkor osztatlan népszerűségnek. Időn­ként vezetőellenes nézetekkel, demagóg előítéletekkel is talál­kozhatunk. A vezetők egy-egy döntését, munkáját, személyét némelykor jogosan bírálják, a hibák eltúlzása, általánosítása azonban megengedhetetlen, poli­tikai kárt okoz. Csak a szélsősé­gektől. a hangulati elemektől mentes reális közfelfogás teremt­heti meg az eredményes vezetői munkához elengedhetetlen társa­dalmi hátteret, légkört. Fontos például, hogy minde­nütt helyesen értelmezzék egyik legégetőbb társadalmi feladatún, kát, a demokratizmus fejleszté­sét. Sokan úgy gondolják, bár maguk számára sem fogalmazzák így, hogy a demokrácia a beosz­tottaknak jogot ad, a főnökökre pedig kötelességeket ró. Valami, kor a beosztott és a főnök vitá­jában gyakran a munkaköri ha­talom. a presztízs döntött, most inkább a másik véglet jellemző. A társadalmi szervek néha a de­mokrácia jegyében hibásan, olyankor is a munkás, a beosz­tott pártjára allnak, amikor nincs igaza. Minimális igény, hogy sehol ne gördítsenek felesleges aka­dályokat az eredményes vezetői munka útjába. Persze a döntési szabadság így sem lehet korlát­lan: az objektív és a szubjektív feltételeken túl a törvények, a népgazdasági érdekek erősen be­határolják a lehetőségeket. A megfelelő társadalmi háttér, lég­kör viszont tágíthatja a vezetők mozgásterét. A főnök—beosztott kapcsolatá­ban döntőek az összekötő, az egymásra utaló elemek és bár gyakran szembetűnőbbek, még­is jelentéktelenek az egymás el­len ható és ütköző pontok. Az érdekközösség palackba zárja a rossz szellemet, a demagógiát, fejleszti az együttműködési kész­séget. Elősegíti például annak felismerését, hogy a vezető előbbre lát, a kollektíva befo­lyásolásában pedig határozot­tabb, céltudatosabb, mint má­sok, képességét hatalmi eszkö­zökkel is kiegészítik, de azért ne­ki is bátorításra, sikerélmények­re van szüksége. Az olyan tulaj­donságok kifejlesztése magas fo­kon, mint a kezdeményezőkész­ség, a kockázat vállalása, a meg­változott körülményekre, az új jelenségekre való gyors reagálás, a mozgósító, és lelkesítő készség a magas fokú fegyelem és szer­vezettség megteremtése, követ­kezetesség, igényesség a végre­hajtásban, amelyekre most kü­lönösen nagy szükség van, fel­tételezi a beosztottak megértő tá­mogatását Az alkotó munkahelyi légkör, a dolgozó ember jó közérzete, a munkakedv, az átlagon felüli teljesítmény, a tehetség érvénye­sülésének nélkülözhetetlen forrá­sa. A vezetőnek is van „közér­zete’’, ő is keresi örömét a mun. kában. A vezetés erkölcsi elis­merése, lelkesítése, ösztönzése nem lehet csak az irányító szerv feladata. Vezetőink túlnyomó többségének politikai és szakmai felkészültsége magas fokú, meg­van a kellő készsége, rátermett­sége a gondjaira bízott kollektí­va irányítására. A gyorsan nö­vekvő feladatokkal mégis ne­héz lépést tartani. A vezető min­den képességét, tudását és tel­jesítményét a munkahelyi kol­lektíva és a nagyobb közösség, a társadalom szolgálatába állítja, ő is elvárja tehát munkatársaitól az együttműködést, a támogatást, munkája elismerését. Kovács József Oklevél az eredményes munkáért A Dél-alföldi Efdő. és Fafel­dolgozó Gazdaság gyulai erdé­szete az elmúlt napokban ren­dezte meg ünnepélyes termelési j tanácskozását Gyulán, a Komló étteremben. Mastala Gergely szb-titkár megnyitója után Za- nócz István, a pártszervezet tit­kára emlékezett meg a felszaba­dulás évfordulójáról, majd Sza­bados József erdészvezető adott áttekintést elmúlt évi gazdasági tevékenységükről. Ágazataik si­keresen teljesítették terveiket, sőt erdőfelújításban a tervezett 42 hektár helyett 77 hektárt tel­jesítettek. Az ismertetés után Szabó La­jos igazgatóhelyettes adta át a gyulai erdészetnek a munkáju­kat elismerő oklevelet. A szocia­lista brigádok munkájának ér­tékelése során a Kaán Károly fakitermelő komplex brigád megkapta „A gazdaság kiváló brigádja” kitüntetést. Ketten kaptak Kiváló Dolgozó jelvényt, négyen oklevelet, 120-an pedig pénzjutalmat, összesen mintegy 72 ezen forintot. Magyar I _____r | | m a z ENSZ főtitkárának Az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán határozatot hozott a közgyűlés leszerelési kérdések­kel foglalkozó rendkívüli ülés­szakának 1978 május—júniusban történő összehívására. A határozat alapján a Magyar Népköztársaság kormánya meg­küldte az ENSZ főtitkáránál! a rendkívüli ülésszakra vonatkozó nézeteit és javaslatait. (MTI) Hazaérkezett a Szovjetunióból az MSZMP küldöttsége Szombaton hazaérkezett Moszk. vából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására Borbély Sán­dornak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésé­vel tartózkodott a Szovjetunió­ban. A delegáció tagja volt Ja­kab Sándor, a Központi Bizott­ság tagja, a KB osztályvezetője, Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első titkára, Újhe­lyi Tibor, a Eorsod megyei párt- bizottság titkára és Závori László, a budapesti pártbizott­ság osztályvezetője. A pártkül­döttség munkájában részt vett Marjai József, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykö­vete. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Győri Imre, a Köz­ponti Bizottság titkára fogadta. TAVASZ Fotó: Veress Erzsébet ElfelE egy negyedév Tervszerűen az elsű naptol A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalatnál szinte min­den baromfiféleségből nőtt a felvásárlás az elmúlt év hason­ló időszakához képest. Bár — például — baromfiból és tojás­ból csak 5—5 százalékos növe­kedést irányoztak elő 1976 első negyedévéhez képest, az előbbi­ből a felvásárlás csaknem 13, a másodikból pedig majdnem 30 százalékkal nőtt, s hasonlókép­pen jól állnak galambok és nyu- lak dolgában is. Ennek megfele­lően a termelés és az értékesí­tés is számottevően növekedett; 1976 hasonló időszakához képest 90 százalékkal, ami nem keve­sebb, mint 572 vagon árut je- ) lent. Jól jön majd a most szerzett j előny. mondották a baromfi­ipariak. hiszen az átépítések, felújítások miatt — akár akar­ják. akár nem — később csök­kenteniük kell ezt az ütemet. Az eredmények nagyrészt azzal magyarázhatók, hogy a baromfi- ipari árutermelésnek immár megvannak mind a közgazdasá­gi, mind a szakmai feltételei, s épp ezért jól termeltek — első- [ sorban — a nagyüzemek. A K'ner Nyomda is jó első ne­gyedévet könyvelhet el az idén. Tervüket 100 és fél százalékra teljesítették, s ennek értékét az mutatja, ha legalább annyit hoz­záteszünk. hogy 4 ezer 384 ton­na nyomdai terméket állítottak elő a tavalyi első negyedévi" 3 ezer 703 tonnányival szemben. Termelésük tehát csaknem egy-. ötödével növekedett. Mindezt a tavalyi gépállo­mánnyal érték el. Hogyan? Úgy, { hogy — summázva — jól élőké- j szítették az ez évi munkát, ide­jében lekötötték kapacitásukat, és nagy gondot fordítottak a( belső szervezésre. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat több mint 15. százalék­kal többet forgalmazott, mint 1976 első negyedévében, s. azzal, hogy az eladást ruházati áruk­ból csaknem tíz, iparcikkekből pedig csaknem húsz százalék­kal növelte, áruforgalmi tervét 106.8 százalékra teljesítette. Az országos atiaaot meghaladó for­galmi eredmények annak kö­szönhetők, hogy jelentősen bő­vült az áruválaszték. Bizonyos áruféleségekből hiánycikkek ugyan, még vannak — pl. tőkés importból származó kötöttáruk, egyes típusú farmeröltönyök, vil­lanybojlerek, kismotorok —, ám ezeket is igyekeznek besze­rezni. A nagykereskedelmi ellá­tókon kívül sok-sok iparválla­lattal, szövetkezettel tartanak közvetlen kapcsolatot, s ezáltal a lakosság ellátása az említett cikkekből is hamarosan javul. Persze, a vásárlókedv is nőtt, s a vállalat számol a további növekedéssel. Elsősorban a könnyen kezelhető, jó minőségű, divatos és tartós ruházati cik­kekből, meg a keresett háztar­tási gépekből kívánnak még jobb ellátást biztosítani; gon, dóinak a barkácsolókra, kem­pingezőkre és a kiskerttulajdo- nosokfa is. Dolgozóik körében rendszeressé tették a szakmai oktatást és továbbképzést, hogy a vásárlóknak a boltokban még jobb, körültekintőbb felvilágosí­tást Indiának adni. — vj. —

Next

/
Thumbnails
Contents