Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-07 / 81. szám
április 6—7-én Békéscsabán Szakmunkástanulók versenye Kétegyházán (Folytatás az 1. oldalról) í teken kerül sor. Reggel 3 órától II nemzetiségi nyelvi és irodalmi úttörő- vetélkedő országos döntője utána táncmulatságon és klubműsoron vettek részt a fiatalok. í A mai napon tovább folyta- j tódnak az elméleti és gyakor-1 lati versenyek. A Mezőhegyes! Állami Gazdaság területén szántóverseny lesz, melyen délelőtt az SZKT, délután az SZPV résztvevői mérik össze felkészültségüket. Ma kerül sorra a szóbeli Kiadatok megoldása is, ezen szakmai és politikai kérdésekre kell válaszolniuk a versenyzőknek. \ Míg a verseny folyik, azok részére, akik ebben nem 'érdekeltek, szakmai napot rendeznek. A mezőgazdasági gépészet fejlődéséről hangzik el előadás, majd a gépbemutatót tekintik meg a vendégek. A háromnapos rendezvény záróakkordjára április 3-án, pén9 óráig felvonulnak a versenyzők és a kiállításon látható erőgépek, az első Koffer traktortól a legmodernebb Rába-Steigerig. A felvonulás után megemlékeznek az intézet fennállásának 45 éves jubileumáról, majd az ered. ményhirdetésre és a díjak átadására kerül sor. Mindkét ka.-, tegória első helyezettjei külföldi utazásokat nyernek, míg a helyezettek hazai körutakat és értékes tárgyjutalmakat kapnak. J Akik a Szakma Kiváló Tanulója versenyben az elérhető pontszám legalább 60 százalékát megszerzik, azonnal megkapják szakmunkás-bizonyítványukat, míg a pályakezdők versenyének legjobbjai részt vesznek a Lengyelországban sorra kerülő nem. zetközi versenyen. L. L. Szlovén és roman, szerb-hor- vát. szlovák és német szavaktól hangos ezekben a napokban Békéscsabán az iskolacentrum. Április 6—7-én ugyanis Békéscsabán bonyolítják le a tudományos-technikai úttöiőszemle nemzetiségi nyelv, és irodalmi vetélkedőjének országos döntőjét. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa, az Oktatá. si Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Magyar^-- Szovjet Baráti Társaság által szervezett vetélkedő házigazdája az úttörőszövetség Békés megyéi és békéscsabai városi elnöksége. A hazánkban nemzetiségi nyelven tanulók, illetve a nemzetiségi nyelvet tanító általános iskolák legjobb 7. és 0. osztá-. Ivos tanulói, összesen 122 fiatal vesz részt — az iskolai, megyei fordulók után — « az országos döntőn. A versenyt április 6-án, tegnap délelőtt Stark Férenc, az Oktatási Minisztérium nemzetiségi oktatási bizottságának titkára nyitotta meg. Rövid köszöntőjében többek között a következőket mondta: ..Szinte jelkép ma már, hogy ez a megye. ,ez a város — a nemzetiségi jogok nagy harcosának. Áchim L. Andrásnak szűkebb hazája — ad otthont országos jelentőségű nemzetiségi rendezvényeknek. Most harmadízben kerül sor a horvát-szerb. szlovén a német, a román és a szlovák nemzetiségű pajtások, nemzetiségi tanítási nyelvű és nyelvoktató iskolai tanulók vetélkedőjére. A nemzetiségi szaktárgyi vetélkedő nemcsak a nemes versengést, hanem anyanyelvetek jobb, tökéletesebb elsajátításának új lehetőségét, formai keretét is biztosítja számotokra.” A rövid megnyitó ünnepség után a vetélkedő írásbeli feladatait, oldották meg az úttörők majd délután Gyulára látogattak. Ma délelőtt bonyolítják lt a szóbeli versenyt. Ebéd -után megtekintik a résztvevők a megyeszékhely nevezetességeit, és a nemzetiségi szövetségek képviselőivel találkoznak. Az ünnepéire- eredményhirdetésre ma este 6 órakor kerül sor. / A gyakorlati verseny nehéz része volt a velögén szerelése Fotó: Veress Erzsi Kísérletek a rugalmas munkaidő bevezetésére Mint a Munkaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, a Munka Törvény- könyve nem tiltja a rugalmas munkaidő alkalmazását, a kollektív szerződés kidolgozásakor dönthetik el a vállalatok, hogy ilyen módszert kívánnak-e alkalgodtabb, kiegyensúlyozottabb lett a munka, javult a munkahelyi légkör, mivel például a gyerekes anyák sok helyütt jobban összhangba tudták hozni a bölcsőde. óvoda nyitásának idejével. Egyes magyar vállalatok — tőként tervező — és kutatóintézetek külföldi példákhoz hason- 'öan úgynevezett rugalmas munkaidővel kísérleteznek, amelynek lényege, hogy a dolgozók, vagy azoknak egy csoportja — természetesen a törvényes munkai .löt betartva — a szokásostól eltérő időbeosztásban, a feladatokhoz jobban alkalmazkodva végzik munkájukat. így előfordulhat, hogy a dolgozó a szokásosnál előbb kezdi, s ugyanany- nvival előbb fejezi be a munkaidőt, az is lehetséges, hogy ha a munka megkívánja, tíz órát j dolgozik, máskor pedig csak ha_ j tol. sőt munkaidejét meg is : szakíthatja. A lényeg az, hogy j heti vagy több heti átlagban a , munkaidőt munkával kitöltse. j mazni. Mivel eddig lényegében szórványos kísérletekről volt szó, a tapasztalatokból következtetéseket levonni még nem lehet. Any- nyi mindenesetre bizonyos, hogy ahol a munka menetének megfelelően alkalmazzák a rugalmas munkaidőt, ott jó eredményeket j hoz. Ezeken a helyeken szinte l teljesen megszűnt a rajzra, segédeszközökre.- anyagra várakozásból fakadó kieső idő, s nyués más dolgozók is úgy választhattak meg munkaidejüket, ho»y Személyes elintéznivalóikat munkaidőn kívül végezhessék el. Így a kísérleti üzemekben nincs késés, nincs munkaidő alatti házon kívüli elfoglaltság, s erőteljesen csökken a túlóra is. Az eddigi kezdeményezéseket figyelembe véve a Munkaügyi Minisztérium és az ágazati minisztériumok most tüzetesebben vizsgálják majd a rugalmas munkaidő előnyeit és hátrányait. Az ágazati minisztériumok tájékozódtak. hogy mely vállalatok készek olyan kísérletekre, amelyeknek tanulmányozása támpontot adhat a módszer életképességéről. Március 31-ig jelentkezhettek azok a vállalatok, amelyek készek e kísérletre Körülbelül 50 vállalat és intézmény jelentkezett, közülük 20— 25-öt választanak majd ki a minisztériumok, ahol figyelemmel kísérik a rugalmas munkaidő különböző formáinak hatásait, ezeknek a vállalatoknak, intézményeknek módszerbeli segítséget is nyújtanak, és körülbelül egy év múlva értékelik a tapasz, falatokat. (MTI) . Orosháza városi Tanács V. B. városfejlesztési és lebonyolító iroda az alábbi épületek bontására árverést hirdet Ond u. 18. sz. ára 14 000 Ft, Tass u. 6. sz. ára: 12 000 Ft Rákóczi u. 12. sz. ára: 22 000 Ft, Rákóczi u. 14. sz. ára- 54 300 Ft. Az árverés időpontja: 1977. április 8. de. 9 óra. Helye: Rákóczi—Tass u. sarok. , Részletes tájékoztatás a tanács földszinti hirdető tábláján. Ne;» kei! már a báseli répa Egy éve zárult le a sárga- > répa-„háború”. Azok között ' folyt, akik ezt az igen értékes i kertészeti növényt a hazai j nagyüzemekben szerették volna j megtermeltetni és azok közölt. ! akik a kezdeti eredménytelen- ' séget látva, további erőfeszítésekről lemondva, Nyugat-Euró- ! pából drága pénzen akarták im_ 1 portálni. A sárgarépa nagyüze- 1 mi termesztésének csatáját tehát a józan ész megnyerte. Nem kell többé a báseli répa a me- | gye élelmiszeriparának, mert. a 1 feldolgozó gépsorok teljesítő- ( képességét hazai terméssel bő- i ven elégítik ki a mezőgazdasági tsz-ek és az állami gazdaságok. Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a két évvel ezelőtti alig 200 tonna sárgarépa termés tavaly már húszszorosára nőtt, ebben az évben pedig ötvenháromszorosára! Békés megye nagyüzemei ebben az évben — csak a hútőházzal — 1(1 ezer 600 tonna nyersáru elő- j állítására kötöttek sárgarépa- ; termesztési szerződést. Az igaz- | gató azt is közölte, hogy a sárgarépa-termesztés iránti érdeklődés felkeltésében az orosházi j Üj Élet Tsz járt az élen. A közös gazdaság két alkalmazottja. Bozó József termelést főmér- j nők és Rajki Antal főkertész j volt a kezdeményező, ök akkor j vállalkoztak a termelés ismeret- i len útjainak bejárására, amikor ! a megyében összesen hat hektár sárgarépa vetésterület volt. Ma ennél lényegesen nagyobb a sárgarépával hasznosított terület. Legeredményesebb sárgarépa- i termesztő az újkígyós! Arany- j kalász Tsz 4 ezer, tonnával. A \ további sorrend: csanádapácai Széchenyi Tsz 1800. a békéscsabai Május 1. Tsz 1500, az oros- I házi Üj Élet Tsz 1500, a Hidasháti Állami Gazdaság 1200, és J a pusztaföldvári Lenin-Dózsa I Tsz 600 tonnával. Lehetne j újabb üzemeket is bevonni a I termelői kör bővítésébe. De a cél most nem ez, hanem a szakosodás, a nagyüzemi termelés méreteinek legkedvezőbb kialakítása. a feldolgozó gépsor és a termelői teljesítmény lehető leggazdaságosabb kihasználása. A hűtőházi sárgarépa-termesztés megoldása, de a konzervgyáré is égető feladataink közé tartozott. Sürgette ezt az eNport, ezen belül a tőkés kivitelben rejlő lehetőség. A hűtóház 14 ezer 500 tonna sárgarépát igényel ebben az évben. Majdnem 4 ezer tonna répát a szomszédos megyék üzemei termelnek, egy középlejáratú együttműködés alapján, melyet még akkor, kötöttek ezekkel a gazdaságokkal, amikor a megyében ez az ágazat nem jutott egyről a kettőre. Ennek ellenére a megye üzemeiben tovább lehetne fokozni a sárgarépa-termelést. Van egy speciális sárgarépa: hengeres gyökerű, kilencven nap alatt kifejlődik, akkora, mint a nagyobb hónapos retek. Hektáronként 20—25 .tonna termést ad. Évente kétszer termeszthető! Párizsi vásár a neve. Ize. eltarthatósága következtében a nyugatra irányuló exportban átve- hetné a főszerepet. A hűtőház. a konzervgyár és a lakosság sárgarépa-szükséglete csakis ügyes kooperációval lenne célszerűen megoldható. Lehet finomítani, hatékonyabbá tenni a sárgarépa termesztését. Vannak még értékesítési lehete- tőségek, ezeket, érdemes lenne kihasználni. E tekintetben nagy feladat vár a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésre. E munka további összehangolásában érdemes lenne figyelembe venni, hogy a répakocka gyártásra — mélyhűtéses tartósítás esetében — az öt centimétertől nagyobb átmérőjű répák a legalkalmasabbak. Az ilyen nyers áruból nyerhető ki leggazdaságosabban a répakocka. A konzervgyárban a zakuszká- hoz nem kockázzék a sárgarépát, hanem hosszába, csíkba, szeletbe vágják. Így ízléses. Lehetséges. hogy ide a 3—5 centiméter átmérőjű a legmegfelelőbb? A három centinél kisebb átmérőjű sárgarépák pedig a MÉK útján értékesülhetnének a lakosság által leg'nkább keresett leves és főzelék répa gyanánt. Okos szervezéssel tehát nem lehet selejl a sárgarépa-termesztésben. Ma még nehéz ennek a megértése. Ki tudja, miért? Pedig ebben az egész sárgarépatermesztésben így lenne igazán jó üzlet a termelőnek. a feldolgozó iparnak és a népgazdaságnak, mert minden egyes répa- gvökér az osztálvbasorolás alapján a leggazdaságosabban kerülne felhasználásra.-T>, K.
