Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
ŰRHAJÓSKLUB A hasznos időtöltés házának lehetne nevezni a Zsdanovról elnevezett leningrádi úttörőpalotát. A sok népszerű szakkör közül az űrhajózás különösen sok fia iáit vonz. Eddig több mint 2000.- en végezték el a „tudományok tanfolyamát” a Germán Tyitov- ról elnevezett klubban APN — KS TIT-közgyűlés Orosházán és Szeghalmon Április 2-án, szombaton délután rendezték Orosházán, a vá_ rosi tanács nagytermében a TIT v’árosi-járási szervezetének közgyűlését. Beszámoltak az elmúlt öt év munkájáról, amikor csaknem háromezer rendezvényüknek százezer hallgatója volt a járásban. TIT-csoport működik Gádoroson. Békéssámsonban. Csanád- apácán. az Orosházi Üveggyárban, helyi szervezet pedig Nagyszénáson és Csorváson. Vitatkoztak a következő évek feladatairól. módszereiről, befejezésül megválasztották a vezetőség tagjait. Vasárnap a szeghalm> TIT-ta- gok találkoznak a járási hivatal tanácstermében. A járás 13 községéből érkeznek a résztvevők, hogy az 1972—77-ig tartó ismeretterjesztő évek munkájáról beszéljenek. Az eredményesebb ismeretterjesztéshez a művelődési házak hatásosabb segítségét kérik az aktivisták. A találkozó na. pirendjének záróeseménye a kilenc tagú elnökség és a megyei küldöttek megválasztása lesz. Üzemi demokrácia egy fermelőszöveíkezetben A termelőszövetkezetben, ahol] az alábbiak elhangzottak, egy j néhány hónapja végzett közvélemény-kutatás egyik kérdése így szólt: Van-e a szövetkezetben munkahelyi demokrácia? Száz válaszoló közül 20—25 ezt felelte: van; zömük azt, hogy részben, s 5—10 válaszadó azt, hogy nincs. — Ügy véljük — mondotta érdeklődésünkre a párttitkár —, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére eddig megteltünk mindent. Működik a szövetkezeti tanács; a társadalmi szervek vezetőit, s az üzemegységek választott küldötteit bevonva, havonta minden fontos kérdést megbeszélünk. Működnek a munkahelyi tanácsok is; itt is megfelelő a tájékoztatás, és rendre megválaszoljuk a dolgozók által felvetett kérdéseket. Ha azonban elbeszélgetünk velük, rögtön kiderül, hogy sok még a javítani való... Nos, a beszélgetés reggeltől a kora délutánná nyúlt. Nem is jegyeztünk le mindent, csupán a mondottak gerincét, a csontozatát.' — Mindenkit meghallgatunk — mondja a gépműhelyvezetó —, ha. a téma közérdekű és ösz- szeíügg a termelőszövetkezet éleiével. Építünk a dolgozók véleményére, mert ez segíti a munkát, a jó légkör kialakulását, Egy-két ember ma nem tudhat mindent. A beosztott, egy gépszerelő- brigád-vezető nem mindenben ért ezzel egyet. — Nagyon jó a műnelyfónökünk, nagyon gyakorlati ember — mondja —, de nem szeret másra bízni komoly feladatokat. Sokat, talán túl sokat is vállal magára, mintha nem bízna a> brigád vezetőiben. Ügy érezzük,! hogy csak mintegy 50 százaié-1 kos szavazati jogunk van. \é-1 leményem szerint több kollektív I vezetési módszert kellene alkalmazni; fenntartani a döntés jo gát a vezetőknek, de jobban, meghallgatni a kollektívát. — Ebben sok igazság van — ismeri el a műhelyfőnök. — Örülnénk is neki, ha a brigád- vezetők többet vállalnának magukra. Feladatuk az, hogy a munkafegyelem betartásával törődjenek, és az, hogy szakmailag ellenőrizzék a munkát. Szeretnénk elérni, hegy az ellenőrzés más területein és a munka ütemezésében is többet tegyenek... A főmérnök veszi át a szót. — A javítóműhelv, különösen 1 ilyenkor, a tavaszi munkák de- j rekán — mondja —, afféle tűz- | oltómunkát végez. Nem lehet í hosszú távra, sokszor még egy-1 két napra sem programozni, | mert bármikor elromolhat egy gép, és ez mindent megváltoz-; tat. Nem lehet mindig konzultálni, mert nincs rá idő. Gyorsan kell dönteni, cselekedni. Ezt leszámítva, sosem hozunk olyan határozatokat, amelyekhez ne kértük volna ki a brigádvezetők és a műhely társadalmi vezetőinek véleményét. Ám ahhoz, hogy döntéseink a bérezési, jutalmazási kérdésekben is megalapozottabbak legyenek, az is kell, hogy a bri- gádvezelők is kritikusabban, reálisabban foglaljanak állást, mondjanak véleményt, s ne csak az „egyenlősdi” alapján ítéljenek. . . — Bizony, ez probléma — szögezi le a párttitkár —; a társadalmi vezetőség összeül, megbeszéli a kérdést, de vajon nem volna-e helyesebb, ha alapos) előzetes tájékoztatás, felkészítés után maguk a dolgozók döntenék el ezt is? Kérdés: az üzem vezetői adnak-e nekik elegendő segítséget ehhez? — Komolyan vesszük az üzemi demokrácia előbbre vitelét — fűzi hozzá a szövetkezet elnöke —; megvannak hozzá a tartalmas, jól működő fórumaink. Ez azonban még nem elég Ahhoz, hogy jó legyen az üzemi légkör, megfelelő szemlélet kialakításúra van szükség. Ez a dolgozók szempontjából annyit tesz, hogy egv-egy döntés előtt mindént 6zóvá lehet, sőt kell is tenni, de ha a feladat már adott, akkor végre kell hajtani. S meg kell érteni, hogy aki nem végzi el a munkáját, vagy tartósan vét a munkafegyelem ellen, annak a , véleménye is kevésbé, vagy egyáltalán nem érvényesül. .. — Szemléletváltozásra van szükség a vezetőiknél is — hangsúlyozza a párttitkár. — „Oda, abba a bizonyos üzemrészbe nem megyek többet, mert legutóbb nem adtak igazat” — mondta szövetkezeti tanácsunk egyik tagja legutóbb. Persze, vitatkoztam vele. Be kell látnunk: nem biztos, hogy mindig az a legjobb, a legcélravezetőbb, amit mi javasolunk. Sokszor ezért az üzemi demokrácia érvényesítését „fentrőr is sulykolni kell; a vezetőket is nevelni rá, némelyiket még kényszeríteni is. Hogy minden dolgozó érezze: a véleményére szükség van, mert akkor a munkahelyi közérzete, az üzemhez való kötődése is másként alakul... Ismét az elnök veszi át a szót. — Gépüzemünk viszonylag fejlett ilyen szempontból, de vannak olyan üzemegységeink is, ahol sem a dolgozók, sem a vezetők részéről nem alakult még ki kellőképpen a munkahelyi demokrácia fejlesztésének igénye. Ezekben kevesebb a párttag, s ezért kisebb a pártcsoportok, a pártszervezet befolyása is.,. — Még azt is megkockáztatom — teszi hozzá a párttitkár —. hogy ha ez magától nem alakul ki, bizonyos munkahelyi kérdéseket — megfelelő körültekintéssel — tudatosan problémává kell tenni ahhoz, hogv az üzemi demokrácia ugye előbbre menjen... Mindez elhangzott: a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben, 1977. március 23-án. Varga János Figyelmet érdemlő észrevételek B nemrég befejeződött szak- szervezti beszámoló taggyűlések sok hasznos tapasztalatra hívták fel a vállalatok, intézmények vezetőinek és most első ízben a mezőgazdaság, termelőszövetkezetek, társulások elnökeinek, igazgatóinak is a figyelmét. Az elhangzott észrevételekre annál is inkább oda kell figyelni, mert az adott egységekben dolgozók döntő többségének részvétele mellett és azok egyetértésével kerültek szőnyegre a különféle gondok, megoldásra váró problémák. Mindezekre jó lehetőséget adlak a felelősséggel elkészített beszámolók, melyek részletesen tájékoztatták a tagsá: sót mindenről, ami munkahelyükön egy év alatt történt. A hozzászólások végeredményben ehhez kapcsolódtak és nyíltan, a jobb körülmények kialakí- , tása érdekében húztak alá egyes visszás jelenségeket. Néhányat ezek közül. A dolgozók nagy többsége részt vesz a szocialista versenymozgalmakban. A felszólalók elmondották hogy rendkívül nehezíti vállalásaik teljesítését az itt-ott felbukkanó szervezetlenség. Mindenekelőtt az, hogy nem biztosítják mindenütt a jó feltételeket, elmarad ezek ellenőrzése, és ha szóvá teszik a problémákat, utána nincs mindig hatékony intézkedés. Sokan foglalkoztak a bérezés hiányosságával is. Az anyagi ösztönzés módszereit javítani, finomítani szükséges ahhoz, hogy az valóban ösztönzője legyen a jobb munkára való törekvésnek. Az lenne helyes mindenütt — mondták — ha egyenlő munkáért, valóban egyenlő lenne a bér a munkacsoportokban és ne kapna a lazsáló is annyit, mint az, aki a legjobban húz. Elgondolkoztató észrevételek hangzottak el a mozgalmi, szociális munka néhány területéről. Sajnos, az egyes dolgokban tett javaslatok, kérések teljesítése az kbjektív lehetőségek határaiba ütközik. Így az üdültetés szélesítése. a családi, nyári és gyég.v- beutalók számának növelése, csak lassan valósítható -meg. úgy, ahogyan erre biztosítani tudják országosan a lehetőségeket. Indokolt viszont az a kérés, hogy az üdülési 50 százalékos utazási kedvezményt szélesítsék ki a buszjáratokra, tekintve, hogy az üdülőhelyek nagy része csak busszal közelíthető meg. Szinte az első tapasztalatokat, összegezték a beszámoló taggyűlések a bizalmiak jog- és hatás, köre szélesítésének helyzetfelméréséről. Az üzemi demokrácia fejlesztésének ez az új módja. még úgyszólván gyermekei- bőben jár, és — ahogy elhangzottak a vélemények ,— még erő síteni, tudatosítani szükséges uj szerepkörükből adódó feladataikat, maguknál a bizalmiaknál, de a középvezetők körében is. Előfordult, hogy maga a bizalmi sem vállalta a megnövekedett jog. és hatáskörrel járó feladatokat. Az azonban még sűrűbben fordul elő egyelőre, hogy a középvezetők nem tekintik partnernek a bizalmiakat. Ugyanak_ kor — és ez a jellemző — a jog- és hatáskör érvényesülése már tapasztalható a normarendezéseknél, a fizetésemeléseknél, a jutalom és kitüntetések odaítélésénél. Ezen túl is néhány fontos területen hasznosan támaszkodnak a bizalmiak közreműködésére. Ez az egészséges kapcsolat az egv éve alakult új mezőgazdasági alapszervezetekben azonban még. sok kívánnivalót hagy maga után. A MEDOSZ értekezletén hangzott el, hogy nem kielégítő a gazdasági vezetés és az szb együttműködése, a partneri viszonyból adódó munkakapcsolata, a tagság jogainak tiszteletben tartása. E nnek megváltoztatására a fiatal szakszervezeti bizottságok igényeljék jobban a pártszervezetek eszmei-politikai irányítását, segítését gyakorlati munkájukhoz is. *. ő. ]ubileumi keszu löd és a békéscsabai Achim András általános iskolában Az 1976—77-es tanévben érke-1 zett el az 1. számú általános is- I kola fennállásának 75 éves juhi-f leumához. Az ünnepség tervéről I Bokor József, az iskola igazgató- ; ja tájékoztat. A dokumentum | szerint az iskola alapításáról a j Békés megyei Közlöny 1901. szeptember 1-i száma adott hírt: „Folyó évi szeptember hó l-'én megnyílik a békéscsabai állami | polgári fiúiskola. A közönség tá_ j jékoztatására megemlítjük, hogy ezen intézel, melynek egyelőre az első osztálya nyílik meg a volt Németh-féle iskola termében, ! hat évfolyamon át részesíti növendékeit oktatásban, s célja az, hogy a gazdasági, ipari és kereskedelmi pályára készülő ifjaknak a szükséges gyakorlati irányú ismereteket megadja.” Harminchárom tanulóval kezdett az iskola Donner Lajos igazgató vezetésével 1901-ben. Az épület, amelyben ma is tanítanak. 1909-ben épült. A 75 év alatt sok minden megváltozott. Három zsibongóval és egy új, háromemeletes épületrésszel bö. 4 «»ft AffPKSr 1977. ArRlLIS G. vült a régi iskola. Szükség is c olt rá. mert az iskola tanulóinak létszáma 950, a tanári karban pedig 53 pedagógus dolgozik. Az ünnepségre készülve, a diákok felkeresték az ott végzett tanulókat és összegyűjtötték a birtokukban levő emlékeket. A dokumentumok nagy részét Ká- vási Ferencnek, az iskola volt igazgatójának köszönhetik, aki hosszú éveken át gyűjtötte az iskola életével, történetével kapcsolatos tárgyi emlékeket. Az emlékúnnepség megrendezésére május 21-én kerül sor. Ugyanakkor nyitják meg az iskolatörténeti kiállítást is, amelyen többek között az iskola évkönyvei, az úttörőcsapat dokumentumai és fotók szerepelnek. Bemutatják a tanulók mai munkáit is. Érdekességnek számit majd ez a tantárgypedagógiai kiállítás, amelyen a tanítás eszközeinek fejlődését mutatják be matematikából az első és második osztályokban, egészen a palatáblától az Írásvetítőig. A programban szerepel még az iskola volt tanulóinak, a mártírhalált halt Kulich Gyula és Jambrik József emléktáblájának megkoszorúzása. Az ünnepség záróakkordja „az öregdiákok” találkozója lesz. B. Sajti Emese
