Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-29 / 99. szám
Magán építés — társadalmi gondok Hideg hőközpont Az «(ésiséínni ellátás javítása társadalmunk egyik . igen fontos célkitűzése. Ebben a tervidőszakban az egészségügyi és szociális ellátás fő célja: a gyógyítás, j a megelőzés színvona Iának emelése, a kórházi ágyak j számának növelése. Hazánkban X!)80-ig 9500-tól 10 ezer 500 gyógyintézeti ággyal bővülnek a kórházak, s külön gondot fordítanak az egészségügyi intézményeknek a felújítására, így egyebek között a békéscsabai Városi Tanács kórházára is. Aki most tavasszal akarja la- i kasépitesét megkezdeni, jobb, ha nem is keres erre kivitelezőt, hiszen csak idejét vesztegetné. Feltehetően az építeni szándékozók egy részének megvan a kivitelezője, amelyről esetleg már évekkel ezelőtt gondoskodott, j vagy pedig — s ez a többség — | házilagos kivitelezésre vállalko- j zik, tehát a családtagokkal, a barátokkal, az ismerősökkel j együtt, kisiparosok irányításával szándékoznak a lakást, a házat I felépíteni. Arról sem szabad hallgatni, hogy sok helyütt szabálytalanul „fekete munkaerőt” j alkalmaznak, kiemelt bérrel. Mivel ez utóbbi főképp a városi társasházi építkezéseknél \ elég gyakori, érdemes erre né- hány szót vesztegetni. A „fekete j munkaerő” hétközben a legtöbb j esetben az állami, szövetkezeti építőiparban dolgozik, és sza- j bad idejét áldozza fel a magas kereset reményében. Az építőipari vezetők sokat panaszkodnak erre, hiszen hétfőn az a munkás, aki átdolgozta a hét végét, fáradtan, kimerültén érkezik munkahelyére és ott az el- ! várható teljesítményt nem tudja nyújtani. Az állami, szövetkezeti építőiparban dolgozó szakmunkások azonban kérhetnek és kaphatnak engedélyt a munkaadótól arra, hogy egy-egy házilagos kivitelezésben épülő társashózat, családi házat az ő művezetésével építsenek. Aki ilyen engedéllyel rendelkezik, az nem számít „fekete munkaerőnek”, ám az építtetőknek az illetőt be kell jelenteni az SZTK-nál, és járulékot kell utána fizetniük. Ezt az építtetők sokszor elmulasztják, s ennek akár az SZTK, tanácsi ellenőrzéskor, akár az esetleges balesetnél, betegségnél komoly következményei lehetnek. A gond természetesen az, hogy az állami, szövetkezeti, tanácsi építőipar jelenleg még nem képes arra. hogy évente 80—90 ezer lakást felépítsen az országban. Az éves lakásépítési tervet is úgy állítják össze a szakemberek, hogy eleve feltételezik, több tízezer lakást a lakosság saját munkájával házilagosan épít. A hivatásos és nem hivatásos kivitelezők közötti átmenetet egy új forma képviseli: a félkészházépítés. Voltaképpen nem is új ez az építési forma, hiszen az ország különböző tájain már sok éve próbálgatják, de mind a mai napig nem vált (vagy nem válhatott?) tömeges akcióvá. A fél- készház-építési formában a leendő tulajdonosok,*az építtetők, illetve vállalataik elvégzik az alapozást, és a belső szak- és szerelőipari munkákat. A közbülső munkafolyamatokat, a szerkezetépítést hivatásos kivitelező végzi, ezzel biztosítva van az épület statikai szilárdsága és A dinamikusan fejlődő Szeghalomban évek óta rendszeresen megrendezik az EgyN nap az iskoláért, óvodáért mozgalmat. A társadalmi összefogásból, társadalmi munkából befolyt ősz- szeget a gyermekintézmények fejlesztésére fordítják. A napokban értékelték az. első negyed- | évet, melynek során megállapították: 194 ezer forint folyt be 1977. ÁPRILIS 29. i kihasználható az olykor bőségesnek mondható magasépítési (főképp házgyári) kapacitás. Általában a kivitelezők húzódoznak a lakásépítéstől. Ez igaz mind az egész, mind a félkészházak előállítására. A magán megrendelésre történő lakásépítést pedig különösen nem szeretik a kivitelezők. A leendő lakás- tulajdonos, illetve annak képviselője, a beruházó ugyanis szigorúan ellenőrzi a minőséget, reklamál, rendbehozatja a hibákat. Egy új jogszabály még tovább bővítette a megrendelők védettségi körét, ugyanis bevezették a hiánypótlási kötbért. Ez azt jelenti, hogy az átadás után észlelt hibákat a kivitelező köteles egy hónapon belül felülvizsgálni és kijavítani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, kötbért köteles fizetni, amely a lakás költségvetési összegének 2-8 százalékát is elérheti. Tehát egy 4—500 ezer forintos lakásnál 32—40 ezer forintot is visszafizethet a kivitelező az építtetőnek, a beruházónak. Helyes ez az intézkedés, még akkor is, ha nem teszi „kívánatossá” a lakásépítést a kivitelezők számára. Mennyibe is kerül egy lakás? A legnehezebb ezt megmondani a kalákában épülő családi házakra, hiszen hivatásos kivitelező által épített házra utókalkulált adat nem áll rendelkezésre. Pénzügyi szervek is csak megközelítő összegekből számolnak vissza, ehhez illesztették az OTP- kölcsön mértékét és a vállalatok is az ilyen típusú házakat viszonylag kis összeggel támogatják. A családi ház építésén belül új, szívesen alkalmazott forma a lánc-, sor-, átriumházas beépítés, amely — egyesítve a hagyományos és az új előnyeit —, mind területfelhasználási szempontból kedvező. Kezdetben az ilyen beépítési formát nem fogadták el az illetékesek telepszerű építésnek (tehát az érdekeltek nem kaptak rá szociálpolitikai kedvezményt és a hagyományos családi háznál kedvezményesebb hitelt), ám múlt év elejétől erre megemelt hitelt kaphatnak az érdekeltek. Érdemes felhívni arra is a figyelmet, hogy a munkások családi házainak építését is különleges pénzügyi könnyítések segítik. összefoglalva: ebben az ötéves tervidőszakban is az ország lakásépítésén belül kiemelt feladat a tervezett 280 ezer magánerőből építendő lakás megteremtésének támogatása. A különböző pénzügyi, jogi, igazgatási rendelkezések mind e célt szolgálják, hiszen az állam nem vállalja és nem vállalhatja magara az ország összes arra jogosultjának lakással való ellátását. Az öntevékenység bátorítása, segítése tehát e területen egyaránt érdeke az egyénnek és a társadalomnak. B. M. társadalmi munkából, melyet a szülői munkaközösség javaslata alapján megfelelő arányban osztanak el az iskolák és az óvodák között. Az idei célkitűzések között szerepel még, hogy a község lakói segítenek egy új, 125 személyes óvoda építésében, valamint egy nyolctantermes iskola létrehozásában, az ifjúsági ház alapozási munkálataiban. Az építkezésen túl szemléltető eszközöket is vásárolnak az általános iskoláknak és az óvodáknak. N. J. Ahhoz, ahogy napjainkig el- . jutott az építkezés és rekonstrukció, nem volt göröngyöktől mentes az út. Íme a krónikája. 1970: Határozat született, hogy Békéscsabán a jelenlegi kórház területén, valamint területbővítéssel épüljön egy vezető ■ kórház. Még ebben az esztendőben kiírtak egy tervpályázatot az új kórház építésére. 1971: A pályaművek elkészültek, megkezdték a tanulmány- tervek zsűrizését. A terv lényege: az 1100 ágyas kórház két ütemben épüljön fel. Előbb a nem műtéti jellegű osztályok, majd a sebészet a hozzátartozó rendelőintézettel. Még ez év végén hozzáláttak a kiviteli tervek készítéséhez. — Az első ütemben készül a 310 ágyas hotelszárny, a két kisműtő, a gyógyszertár, a kór- bonctan, az 1500 adagos konyha és étterem, valamint az energiaegységek — tájékoztat Papp János, a Békés megyei Beruházási Vállalat igazgatója. — A rendelkezésünkre álló pénz 224 millió forint, a tervezett költségek pedig meghaladják a 250 millió forintot Tovább passzolták 1972: Külön engedéllyel megkezdődhetett a hőenergia-központ tervezése és kivitelezése. — Kórházunkat 16 éve bérgőzzel fűtjük — mondja dr. Sonkoly Kálmán igazgató főorvos. — A kezdeti' időszakban a j malomból kaptuk a szükséges j hőt, most a DÉMÁSZ telepéről í •azon a távvezetéken, amelyet a konzervgyár térítés nélkül átadott, hogy üzemelni tudjunk. 1973: Több tanulmányterv után végre elkészült a hőközpont és a kazánház kiviteli terve. A 8—9 millió forint értékű mélyépítési, s az ugyanilyen összegű magasépítési munkát a békéscsabai Városi Tanács költségvetési üzemének adták. Ám, amikor a munkához kellett volna kezdeni, akkor a gépek és munkások helyett a munkát lemondó levél érkezett: „Felkészültség híján nem áll módunkban megkezdeni az alapozást.” — A tárgyalások még nem kivitelezői szerződések. A megbeszéléseken azt kívánták tőlünk, hogy a következő évben már adjuk is át a kazánházat — kezdi sorolni Kriskó Mihály, a költségvetési üzem igazgatója. — Ennek a létesítménynek a kivitelezése akkorá munka, mely egy jól felkészült vállalatnak sem gondtalan. Csak néhány dolog: a monolitbeton keretszerkezethez annyi zsaluzóanyag volt szükséges, ameny- nyit' mi tíz év alatt sem használunk fel, szinte kilóra kapjuk a betonacélt, oda pedig tonnaszámra kellett, s nem beszélve a vákuumkutas alapozásról. .. A kivitelezési terveket áttanulmányoztuk, majd /visszaküldők, szerződést nem kötöttünk, mert az ilyen munkákra, amelyek erőnket meghaladják, nem vagyunk felkészülve. Rohangálás, idegeskedés, honnan „akasszanak le” újabb kivitelezőt ebben az építőipari kapacitásban szűkös időben, aki elvállalja a mélyépítési munkákat. Csodák csak a mesékben történnek, de ezúttal tényleg csoda történt; a KEVIÉP elvállalta az alapozást és a felépítmény elkészítését is. — Miért vállalták el ezt a ' munkát? — fordulok Molnár Gáborhoz, a KEVIÉP építésvezetőjéhez. — Ez túlzás, hogy vállaltuk, ezt a feladatot nekünk kiadták. Először az alapozással, majd a felépítménnyel, később pedig a 30 méteres kémény építésével bíztak meg. Ezek nem éppen profilba, vágó munkák, de lát- ) tűk, nagyon kell a kórház. í Igyekeztünk minél előbb befe- j, jezni — mondja az építésvezető, majd így folytatja: — Nagy munka volt, csaknem két hónapig tartott a vákuumkutas talaj vízszint-süllyesztés, mintegy 220 köbméter zsaluzóanyagot tartott egyszerre az állvány- erdő, több száz köbméter betont és mintegy 1200 mázsa betonacélt dolgoztunk be csak s lemez- és a pilléralapokba, valamint a gerendákba. Hideg napok 1974-ben kötött kivitelezői szerződés szerint a Szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet már sok anyagot, alkatrészt leszállított a kazánházhoz, végül is két évig nem kapott munka- területet, s felbontotta a szerződést. — Ez év végére nagyon kell a kazánház. A konzervgyári távvezeték februárban kilyukadt. Leállt a fűtés, szerencsére enyhe volt az idő, és az ÁÉV szerelői péntek délutántól szom- i bat estig, szakadó esőben kijavították az elavult vezetéket — folytatja dr. Sonkoly Kálmán. — Most mi a helyzet? — A DÉMÁSZ egyik kazánját, amelyik nekünk szolgáltatja a hőenergiát, október 1-től leállítják, nem felel meg a biztonsági előírásoknak, nem lesz I fűtésünk. Egyébként a három új kazán már a helyén van, a gázvezeték elkészült, az égőfejek is itt vannak. Az új hőenergia-központot már úgy tervezték, hogy az első és második ütemben épülő létesítményeket is kiszolgálja. 1975: Sűrűsödnek az események. Február 18-án az Orosházi KAZÉP Szövetkezet megbízást kapott a 11,5 millió forintos kazánház szerelésére. Ezt követően egy hónappal a kivitelezők és a beruházók tervegyeztetésre ültek össze, hogy megbeszéljék a kivitelezői szer- • ződést. Akkor már ez a szövetkezet is sok anyagot megrendelt. -A KEVIÉP-nek 1975. május 2-án kellett volna a munkaterületet átadni a kazán szerelésére. A befejező munkák nem készültek el. Még ez év június 11-én a szövetkezet elküldte a beruházónak a keret- szerződést, s közölte benne, hogy azokat a munkákat nem tudják vállalni, amit a KEVI- ÉP nem fejezett be. Szeptember 8-án a beruházó visszaküldte az egyoldalúan megváltoztatott szerződést, melyben újabb munkákat jelölt ki, mint például vasalt aljzat készítése, mélyépítési munkák, fémszerkezeti munkák, külső olajtároló, távvezeték építése és a kazánház műszerezése. — Ezekből a műszerezést vállaltuk abban az esetben, ha a beszerzéshez szükséges devizakeretet a beruházó biztosítja. Erre még a mai napig nem kaptunk választ — mondja Surá- nyi András, a KAZÉP főmérnöke, s e*'bem tesz négy vaskos dossziét, vagyis a „csabai kórházügyet”. 1976: Április 20-án a KAZÉP vezetői ismét a helyszínen tájékozódtak a munkákról, s 27-én leyélben tájékoztatták a beruházót észrevételükről. A keretszerződést nem tudták vállalkozási szerződéssé fe!do!grrrrA * sok befejezetlen munka miatt. Május 17-én a kivitelezők és - a beruházók ismét kooperációs tárgyalást tartottak. Ezen a KEVIÉP vállalta, hogy a vasalt aljzatbetont 1976. június 30-ra elkészítik. (Csak töredékét készítette el, a többit a KAZÉP-szövetkezet ez év márciusában fejezte be.) Forró pillanatok — Mi határidő előtt átadtuk a munkát, igaz hiánypótlással. De mutasson nekem egy olyan beruházást, ahol nincs hiánypótlás?! — folytatja a KEVIÉP építésvezetője. — Azokon a helyeken hagytuk ki a vasalt aljzat készítését, ahol a gépek lesznek. Ezt is azért, mert nem ismertük a szivattyúk és az egyéb gépek talptőcsavarjainak méretét, egymástól való távolságát. Ez nekünk jelentéktelen munka, hiánypótlásban befejeztük volna. Egyébként ezután egy 1,5 millió forintos pótmegrendelést is kaptunk, s ezt ez év május 30. helyett már január 30-án átadtuk. Szeptemberben a kazánok végre a helyükre kerültek, ám a szerelést folytatni nem tudták munkaterület hiánya miatt. 1977: január 17-én ismét egyeztető tárgyalásra került sor, s ismét elkészült a kivitelezői szerződéstervezet, mely szerint: 1977. október 1-én megkezdődhet a próbafűtés. Április 8-án a KAZÉP elküldte szerződéstervezetét, s folytatja a munkát — még mindig szerződés nélkül. — Azért vállaltuk a kazánházat, mert segíteni akartunk. Most pedig már azért végezzük el azokat a munkákat is, amelyek nem készültek el, hogy mentsük, ami menthető: október elsején megkezdhessük a próbaüzemet. Ebben a munkában körülbelül másfélmillió forintunk fekszik, s mindösz- sze 400 ezer forintót kaptunk. A próbafűtést október elsején megkezdjük, de hogy meleg lesz-e a kórházban, azt nem tudom. Mi a távvezeték kiépítését nem vállaljuk, mert nem vagyunk ilyen munkához felkészülve — summázza a KAZÉP főmérnöke. — Mi az oka annak, hogy ilyen lassan készül ei a fontoa egészségügyi létesítmény? — Hazánkban átlagosan — sajnos — hét év (!) minden megyei szintű kórház műszaki előkészítése és építése. Ez esetben a majdnem kétéves kezdési határidő csúsztatása okozott gondot. Ez időszakban ugyanis megváltoztak az egészségügyi létesítmények normatívái, új orvosi műszerek kerültek forgalomba, a meglevők közül néhány típus elavult, módosultak a technikai és medikai felszerelések, s mindent át kellett tervezni. A mostani terv alapján viszont minden „sínen” van — sorolja a beruházási vállalat igazgatója. Hogyan tovább? Az áttervezés során további teret kapott a könnyűszerkezetes építési mód, ami a költségeket némileg csökkentette. Az ÁÉV programjában egyebek között kiemelt feladatként szerepel a csabai kórház építése. Vállalták, hogy az idén mintegy 40 millió forint értékű épületszerelési, munkát elvégeznek, 1980-ban átadják üzemelésre a kórházat. Az ötéves terv vége messze van, addig még hátra van három tél. Őszre be kell fejezni a kazánházat, el kell készíteni a távvezetéket is, hogy a fűtési idényre meleg legyen a kórházban, a kórtermekben. Jó lenne komolyabban foglalkozni az egész kórházépítéssel, mert már hét éve „épül” ami még nincs kész, s félő, hogy ami már van, az is elvész ennél az igen rosszul előkészített, ám nagy jelentőségű beruházásnál. Szekeres András (Vége) Szeghalmon „Egy nap az iskoláért, óvodáért"- mozgalom
