Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

Magónepítés — társadalmi gondok O Talán sokan csak legyintenek, ha a vidéki, ezen belül a saját erős lakásépítésről hallanak : mi az, inár az is gond, hiszen mást sem olvasni: a községek­ben a tervezettnél több családi ház épül. Meg ott állnak tíz­ezerszámra az üres lakások a falvakban,.. Ez mind igaz, ám az is, hogy mindenütt gond az otthon- teremtés. Ezt az érzékeli igazán, aki bárhol az országban önál­ló hajlékra akar szert tenni. Akár személyes fáradtsággal, időveszteséggel, utánjárással, akár az az állam teherviselésé­nek fokozódásával párosul. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a pa­rasztság személyes megtakarítá­sait már nem a termelésbe fek­tette, hanem életkörülményeit javította, amelynek sorában az első helyre került a lakás, a ház. A folyamat kezdete egybe­esett a 15 éves lakásépítési terv­vel, tehát az állami és magán­érdek találkozott. E folyamatot más jelenség is kísérte. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy az országban belső népvándorlás zajlott, zajlik, te­hát egyre többen és többen hagyják el a községeket, és igyekeznek városba költözni. J Ennek következtében bizonyos \ helyeken a községek elnéptele- j nedtek, e helyeken viszonylagos j lakásbőség keletkezett. Mindez nem áll a kisebb vi­déki városokra, ahol a koráb­bi lakáshiányt fokozza betele­pülők igénye, szükséglete. Ezek- j ben a kis és közepes nagyságú i városokban már a lakásgond egy részét — célcsoportos lakás­építés keretében — az állam, a tanács átveszi. Pont ezeken a helyeken hallható azonban, hogy 8—10 évet is kell várni a la­káskiutalásra. ugyanis abszolút számban esetleg kevesebb a la­kásigénylő, mint mondjuk az öt kiemelt városban, de az ál­lami lakásépítés mennyisége is ennek megfelelően 'lényegesen kisebb. Mindezek láttán a fal­vakban, a kisvárosokban a la­káshoz jutás szinte kizárólagos formája a magánerőből történő lakásépítés. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a lakásra váró saját ! telkén felépíti családi házát, j esetleg néhányan összefognak és egy erre kijelölt területen ; lánc-, sor-, átriumházakat épí­tenek, amelyet mostanában úgynevezett korszerű családi i házas beépítésnek neveznek. Ki- sebb városokban, nagyközségek- | ben — ahol a közmüvek meg- j engedik — már mód van az j emeletes, tehát a társasházak | felépítésére is. 1 A nem üdülőterületen fekvő falvakban, kisvárosokban több­nyire nem gond a telekszerzés, esetleg könnyebb teljesíteni a telepszerű, több szintes építke­zésre vonatkozó nem budapesti feltételt: a 60 lakás egy tagban történő felépítését. Nem a terü­let, hanem a közművesítés fel­tételei hiányoznak. Márpedig, ha ma építkezik valaki, akár több szintes vagy korszerű csa­ládi házas formában, akkor elengedhetetlen a közművesítés. Vidéken elsősorban a községek­ben és a kisvárosokban közmű­vesített területet viszont épp­oly nehéz találni, mint az urba- nizáltabb környékeken. Jószerivel ugyanis, csak az áramellátásról mondhatjuk, hogy megközelíti a 100 száza­lékot, a lakásoknak vízzel, csa­tornával való ellátottsága orszá­gosan 50 százalék körül mozog. És ebben az adatban megtalál­ható. Budapest is, nagyvárosa­ink is. és a fejlődő vagy vissza­fejlődő települések is. Külön említést érdemel az a tény, hogy faluhelyen családi ház, a hozzátartozó kert nem csupán a kulturált életmódnak megfelelő otthont jelenti, vagy jelentheti, hanem gazdálkodási lehetőséget is teremt. Szükség van a pincére, a padlásra, a kertben az ólnak való helyre, meg jó termőföldre a ház körü­li veteményekhez. A kínált és előírt lakásépítési megoldások­nál ezt is figyelembe kell ven­ni, minden olyan jogi, pénz­ügyi szabályozás, amely ez el­len hatna, megbukna a csalá­dok egyéni érdekein. Az elkövetkezendő években előreláthatólag ' nem csökken a lakásépítés üteme, ezen belül nagyjából azonos a helyzet a magánerővel épülő családi há­zaknál is. A következő 15 éves lakáépítési terv 1,3—1,5 millió lakás felépítésével számol, eb­ből minden harmadik lakás fa­lun épül. Az idei tervben komoly sze­repet kap a saját erős lakásépí­tés, hiszen 57 ezer ilyen típusú lakás felépítésével számol. A tavalyi végső adatok azt mutat­ták. hogy körülbelül 64 ezer la­kás épült fel magánerős for­mában. Ez lényegsen több. mint amennyit terveztek és meghaladja az előzetesen várt mennyiséget is. Lehet, hogy hasonló lesz a helyzet "az idén is? De ne jósoljunk! Sokkal fontosabb ennél azt vizsgálni: terület, tervek, építőanyag, kivi- telezőkapacilás lesz-e elegendő? Cikksorozatunk további folyta­tásaiban erről számolunk be. B. M. Szocialista munkaverseny értékelése Szeghalmon A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ . versenymozgalma az elmúlt év- j ben is továbbfejlődött. A ver­senyben való aktív részvétel elő­segítette az üzletpolitikai célki­tűzések elérését, a tervek telje­sítését, a lakosság áruellátását és a szocialista munka jellegének erősödését. A Szocialista Bri­gád kitüntetés különböző fo­kozatáért folytatott versenyben nyolc bolti, 11 vendéglátóipari és egy központi igazgatási kol­lektíva mintegy 203 dolgozója vett részt. Az értékelés1 alapján a versenybizottság javaslatára a mis mom, NÍPUJSACI termelési tanácskozás a Sár­réti vendéglő brigádjának (Szeghalom), a 35. sz. Cukrász­da eszpresszó brigádjának (Körösladány), 67. sz. ABC-áru- haz brigádjának (Füzesgyarmat) és a 36. sz. Bocskai vendéglő bri­gádjának (Füzesgyarmat) ítélte oda a megérdemelt kitüntetést és a vele járó jutalmat. A 25 éves törzsgárdatagságot elért dolgozókat a szövetkezet Kiváló Dolgozó kitüntetésben szövetkezeti emblémával díszí­tett aranygyűrű tárgyjutalom­ban. félhavi munkabérének megfelelő pénzjutalomban és 6 nap jutalomszabadságban része­sítette. Ezenkívül még többen részesültek a 20 éves, 15, 10 és 5 éves szolgálati idő után járó ki­tüntetésben és jutalomban. 1977. ÁPRILIS 27. Nalor János Kísérlet a hatásos korrózió- védelemre A korrózióvédelmi eljárás ma­gyarországi alkalmazására fo­gott össze a Veszprémi Nehéz­vegyipari Kutatóint, és a moszk- va Karpovról elnevezett fizikai kémiai kutatóintézet, Az új mű­szer az elektrokémiai korrózió- védelem körébe tartozik, de ép­pen ellentétes előjelű, mint az ismert, már nálunk is alkalma­zott katódos módszer. A lényege az, hogy nem gátolja a korróziós folyamatot, hanem éppen az elektromos beavatkozással meg­gyorsítja annak sebességét, ily módon passziválja a fémeket. Végső soron a gyors oxidálódás során olyan védőréteg alakul ki, amely már ellenáll a további ká­rosító hatásnak. A Karpov inté­zet és a NEVIKI szakemberei már közösen kijelölték a Tisza- menti Vegyi Műveknél azokat a tartályóriásokat, amelyekben először alkalmazzák a korrózió­védelem új módszereit. (MTI) Nyírott plüss exportra A Békéscsabai Kötöttárugyár I plüss. Óriási az exportigény különlegesen szép. Európa-szer- 1 marad azért néhány darab a te ismert terméke a • nyírott 1 hazai vásárlók számára is. Camber típusú körkötő gépen készül a bársonyos finomságú alapanyag Fotó: Veress Erzsi Gondok a gondnokságon Pénzügyi ellenőrzés Szarvason A szarvasi Városi Tanács i pénzügyi, terv- és munkaügyi j osztálya tavaly 15 tanácsi' intéz­ménynél tartott költségvetési el­lenőrzést; Arra keresett választ : hogyan használják fel az anyagi és pénzügyi eszközöket, miként gazdálkodnak a létszámmal és a rendelkezésre álló béralappal, mit tesznek a társadalmi tulaj­don védelméért és mennyire ha­tékony a belső ellenőrzés. Megállapították az ellenőrök, hogy az intézmények nagy ré­szénél a dolgozók ismerik és megtartják a gazdálkodásra vonatkozó számviteli jogszabályokat, amely nagyban megkönnyítette az el­lenőrök dolgát. A költségvetési feladatokra előirányzott összege­ket ésszerűen osztották el. Alta- j Iában jó volt a bizonylati rend j és az okmányfegyelem is. Csu­pán a testnevelési és sportfel­ügyelőségen tapasztaltak lazasá- j got ezen a területen. A középis- 1 kólái diákotthon, az úttörőház, I az 1-es és 2-es számú szülőott­hon, valamint a szlovák általá­nos iskola gazdálkodásában szin- '■ te nem találtak hibát. Az előző j évekhez képest sokat javult a i 2-es és a 3-as számú általános iskola, a TÜSZSZI, és a művelő- I dési központ pénzügyi munkájá­nak a színvonala. Továbbra is gond van az egész- j ségügyi gondnokságon, ami a | költségvetés felhasználását, a | gazdálkodást illeti. A revizorok már 1975-ben feltárták azokat a hiányosságokat, melyekkel rész- 1 ben a múlt évben is találkoztak. Rámutattak — egyebek között — arra, hogy rosszul tervezték meg a költségvetést, ugyanakkor a bér- és létszámgazdálkodás sem az előírásoknak megfelelően tör­tént. Az itt dolgozóknak nincs munkaköri leírásuk. Hasonló hi­bát tapasztaltak a sportfelügye­lőségen, a napközi otthon igaz-1 gatóságán. Az első intézménynél I ráadásul a könyveléssel is elma­radtak, a beérkezett anyagokat nem vételezték be időben, a szi­gorú számozású nyomtatványok nyilvántartásába is hiba csú­szott. A vizsgálat során arra is fény derült, hogy a gazdálkodás lazaságai a szakmai hozzá nem értésből, a megfelelő képzettség hiányából adódott. örvendetes az a megállapítás, miszerint tovább javult a belső ellenőrzés hatékonysága. Ez annak is kö­szönhető, hogy a függetlenített belső ellenőr rendszeresen vizs­gálja a tanácsi gazdálkodó szer­vek pénzügyi munkáját. Ennek ellenére sajnos ismétlődő sza­bálytalanságokkal is találkoztak j az osztály szakemberei. A költ- I ségvetési üzemnél hiányos volt 1 az anyagelszámoltatás. Az el- | végzett munkákról utókalkulá- j ciót nem készítettek és ami a legnagyobb vétség, az átadott lé- ! tesítmények többségének a mi­nősége nem volt megfelelő. Két évvel ezelőtt „hiába hívták fel az üzemvezető figyelmét a belső el- 1 lenőrzés megszigorítására, alap- I jában véve semmi sem történt. A pénzügyi osztály megvizs­gálta a bér- és munkaerő-gazdál­kodást is. Jogtalan kifizetésre, bértúllépésre nem került sor. A kulturális ágazatban a pedagó­gusok átcsoportosítása egyik in­tézményből a másikba, a műve­lődési osztály irányításával történt. A létszámgazdálkodás fekete foltja ismét az egészség- | ügyi gondnokság nevéhez fűző-! dik. Az engedélyezett bérfejlesz- j tési keretet több mint 21 ezer fo- {, rinttal túllépték. Igaz, hogy köz­ben bérmegtakarítás is volt. Ez a gyakorlat mégsem követhető, hi­szen végső soron mindez bértö­megtúllépésre, következéskép­A Magyar Televízió gyermek- | osztálya május 5-től Teleíénykép ! címmel új műsorsorozatot in­dít, amelyre fotópályázatot írt ki. Részt vehet benne min­den 10—15 év közötti tanuló, bármilyen szabadon választott témával. Egyes felvétel is be­küldhető, de a sorozat sem áll- ! hat hátnál több képből. A palya- 1 pen gazdálkodási feszültségek­hez vezet. Először került sor a különböző társaságok, egyesületek gazdál­kodásának ellenőrzésére. A be­nyomások nagyon is vegyesek. A pénzügyi revízió sok hiányosságot, mulasztást tárt fel. Ez arra vezethető vissza, hogy ezeknél a szerveknél a gaz­dasági vezetők társadalmi mun­kában tevékenykednek, kevés a számviteli jártasságuk. Nehezí­tette a helyzetet, hogy megfelelő szakmai segítséget, útmutatást sem kaptak senkitől. A jövőben — éppen az ellenőrzés kapcsán — remélhetőleg ez a gond is megoldódik. Mindent összevetve, a bizott­ság azt a következtetést vonta le tapasztalatként, hogy az intéz­mények túlnyomó részében az egy évvel korábbihoz képest lé­nyegesen javult a gazdálkodási fegyelem. De még mindig van tennivaló bőven. Nagy segítséget adhatnak ebben a munkában a tanács többi szakigazgatási szer­vei. A művelődési osztály fel­ügyelete alá pl. 12 intézmény tartozik, melyeknél évek óta nem volt átfogó vizsgálat. Tehát szükség van az illetékes osztás Ívok rendszeres ellenőrzésére! Ezt egyébként a városi tanács végrehajtó bizottsága is megerő­sítette határozataiban, amely megfelelő alapot biztosít a szín­vonalas és eredményes intézmé­nyi ellenőrzés, illetve irányitó munka végrehajtásához. Seres Sándor zók nagyításaikat 6x9 centimé­teres nagyságban készítsék el. A legjobb fotók alkotói értékes ajándéktárgyakat kapnak, ame­lyek között több laborfelszere­lés is szerepel. A pályázatokat a Magyar Televízió gyermekosztá­lya (1812 Budapest) lehet bekül­deni a negatív melléklésével, a lakcím, életkor és az iskola meg­jelölésével. (MTI) Tele fénykép-fotópályázat

Next

/
Thumbnails
Contents