Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-23 / 94. szám

Magyar filmek negyedévi gyorsmérlege Politikai plakátok Békésen k: ■? -! • IH !M A Békési Jantyik Mátyás Múretimhan a napokban nyílt meg a politikai plakátok kiállítása. Az érdekes anyagot több héten át lát­hatják a város lakói. (Fotó: Gál) MAGASABB OSZTÁLYBA LÉPTEK — Julis hol van? Megint nem jött he? — Úgy látszik nem. Talán be­teg ... — Dehogyis! Libaleadás van, azt tartja elsőnek ... — No és? Te meg hízószállí­táskor maradtál otthon. — Az már régen volt. Másnap F. Julis bejött az üzembe. Ügy adódott, hogy ép­pen a párttitkárral futott ösz- sze először. Az megállította. — Ide figyeljen, kedves! Már | harmadszor volt az idén iga- [ zolatlan mulasztása. — Nincs aki bevigye helyet- i tem a libát. — A gép mellé meg nincs, aki odaáll jón maga helyett . olyan hirtelen. Legalább szólt volna előtte. — Hát... úgy sem engedtek volna el. — Az nem olyan biztos. De akkor sem'lehet így tenni. Nemcsak a\ gép termelési ki­esését okozta igazolatlan mu­lasztásával, hanem magának is kárt csinált. A kollektív szer-' j ződés leírja: Aki háromszor I mulaszt igazolatlanul, csak 50 j százalékos nyereségrészesedést kaphat. Éppen megnéztem: ma­gának 1200 forint járt . volna, most csak 600 forintot vihet el belőle! Megérte ez? — Á fenébe is! Ennyit nem ért meg az a pár szem liba. Ez az eset régebben történt. Nem olyan nagyon régen, hisz a Fővárosi Ruhagyár ’ szeghalmi telepe sem olyan régi. Mindösz- sze nyolc éve alakult. Pártalap- szervezete még fiatalabb: 1970- j ben kezdett tevékenykedni öt I taggal. Ma már 24-en van­nak, és jelenleg hat új felvételt ; bíráltunk el. Ebből 4 KISZ-ajánlás. A J pártalapszervezet tehát hat év ! alatt megerősödött. Feladatai is nőttek. Az úgynevezett: „apró” munka, a személyes agitáció azonban ma is egyik fő munka- módszere a párttagoknak. Mert manapság is akad azért a mun­kás öntudat hiányából eredő helytelen felfogás, Nemrégen például az egyik szalagon dol­gozó lánnyal kellett beszélgetni. — Sokat cigarettázol Teri, a normát meg nem mindig éred el. Többet is tudnál tenni. — Nekem ennyi is elég! — Nem jól gondolkodok Te talán nem szeretnél többet vá­sárolni magadnak? — Hát... — Sohasem szabad megelé­gedni az ..ez van”-nal. Az or­szág is mindig gyarapodik. Ab­ból amit te is termelsz és azért, hogy mindenkinek több jusson. Ha jobban igyekeznél, a saját borítékodban is több lenne, fon­told csak meg ... A szalag és az egész üzem az eiső negyedévben először telje­sítette túl a tervét, méghozzá 3 százalékkal. Ebben az a sok, , szinte láthatatlan, de mégis lé­nyeges személyagitáció is nagy szerepet játszott, amit a párt- tagság fejtett ki. — Ez a munka mindennapos I telephelyeinken, itt is meg a ; paplanosoknál is — mondja Be- re Jánosné párttitkár. — Ered­ményéből kovácsolódik lassan | fiatal üzemünkben munkáskol- j lektíva. Ma már, ha beteg va­laki, beüzen a gyárba, hogy saj­nos nem dolgozhat néhány na­pig, az igazolatlan mulasztások megszűntek, a fegyelem jónak mondható. Következésképpen a szeméi lyes agitáció is a magasabb kö­vetelmények elérését tűzi célul. Kommunista műszakok szerve- : zése, az átlagnál magasabb cé- j lók elérésére. Például. Az el­múlt év végén a korábbi anyag- ellátási zpvarok következtében nagy lemaradás volt a terme- : lésben. A párt és gazdasági ve- j zetés „hosszú műszakok” tartá- : sára kérte az embereket. A t dolgozók élükön a párttit­kárral és a párttagsággal, 36 i órás műszakot vállaltak, éppen | csak tisztálkodni meg néhány | órát pihenni mentek haza. Év végéig pótolták a lemaradást. Jelenleg a paplanosoknál ha- j sonló a helyzet, ugyanolyan ' okok miatt. Hat évvel ezelőtt! ilyen „durth marsot” kívánni | sem lehetett a háztartásokból, iskolapadok mellől gépek elé kerülő dolgozóktól, akik azóta már magasabb osztályba léptek; munkásokká váltak. * * * Ez a folyamat — mint már utaltunk ró — az egyre követ­kezetesebbé, színvonalasabbá váló pártmunka eredménye is. I Nem véletlen, hogy nemrégiben I éppen ebben az .alapszervezet­ben tartotta kihelyezett vb-ülé- sét a nagyközségi pártbizottság. — A megbeszélés sok hasznos útmutatást adott az alapszerve­zeti munka javításához — mondja Bere Jánosné. — A vb. elé jelentést készítettünk. En­nek alapján és a saját tapasz­talataink révén (mert a párt- bizottság tagjai gyakori látoga­tók nálunk) értékelték a tevé­kenységünket. A hozzászólások­ban az általános elismerés mel­lett volt bírálat is. Unyatinszky Éva azt tette szóvá, hogy a paplanüzemben kevés a nyolc párttag, de gyenge (mindössze 70 százalékos) a szakszervezeti tagság aránya is. Ezek meg­változtatására nagyobb aktivi­tásra lenne szükség a párttag­ság részéről. Javasolta, hogy meg kellene oldanunk az üze­mi étkeztetést is. Hasonló fel­adat a munkásszállítások meg­oldása. Mások a fiatalok ifjúsá­gi parlamenten elhangzott ja­vaslatában kértek tetteket az üzemi sportpálya létesítésére. 1977. első negyedében a pre­miermozikban hat új magyar filmet mutattak be, valamint felújítottak egy pontosan har­minc évvel ezelőtt készült, már-már klasszikus értékű al­kotást — Valahol Európában —, amelyet igen sokan még csak most láthattak először, s szinte ez is a premierek közé számít­ható. Vizsgálódás szempontjá­ból — természetesen — nem sorolható az új filmek közé. Ebben a negyedévben tartották a magyar játékfilmművészet nagyszabású éves számvetését, a IX. magyar játékfilm szem­lét is, így az ez időszakban kö­zönség elé került új alkotások különösképpen reflektorfénybe kerültek. A bemutatott hat új film kö­zül napjainkban játszódik kettő. Érdemes mindjárt azt is fel­jegyezni, hogy mindkettő a so­Tóth Mihály szerelő is. aki egy­ben vb-tag, e mellett foglalt állást, majd szóvátette, hogy j alapszervezetünk vezetőségének ' biztosítson egy irodát az üzem. Vékony József jó kezdeménye­zésnek tartotta a szakközépis­kolák beindítását, ahol jelenleg j 22-en tanulnak, (már IV. éve- i sek). A vizsgák után közülük í kerülnek ki majd a szakmai I középkáderek. Ugyanakkor a : KISZ-szel való egyenetlen fog- j lalkozás miatt bírálta alapszer­vezetünket, mondván: ha a KISZ-titkár szülési szabadságra > megy. az még nem indok arra, I hogy megszűnjön a KISZ-mun- I ka. I — Azóta öttagú vezetőségünk már megbeszélte és munkája- j ban hasznosította az elhangzot­takat.. A két hete tartott párt­taggyűlés napirendjén a KISZ- [ munka szerepelt és javítására jó javaslatok hangzottak el. I Gyakorlatilag is hozzákezdtünk j a második KISZ-alapszervezet újjászervezéséhez. * * * Ennek megvalósulásáért a párttagok felelősek. Az alap­szervezetből 16 párttagnak van megbízatása. Ki a fiatalok kö­zötti munkáért, ki a szakszer­vezeti tevékenységért, ki a ! munkaversenyért felelős. Tévé- I kenységükről rendszeres tájé­koztatást adnak a taggyűlésnek. A párttagok közül hatan jár­nak ruhaipari szakközépiskolá­ba, politikai oktatáson pedig mindenki részt vesz. Nagy ér­deklődés mellett folyik a szak- szervezeti oktatás is. A pártta­gok politikai képzettsége tehát kielégítő. Ez az alapja annak az aktivitásnak, mely az üzem életében az alapszervezet ré­széről minden fórumon megmu­tatkozik. Ez szélesíti az üzemi demokráciát, ösztönzi a telep csaknem négyszáz dolgozóját saját véleménye elmondására mind abban, ami éppen a „sző­nyegre” kerül. És nem utolsósor­ban ez teszi élővé a szocialista- brigád-mozgalmat is. Nyolc szo­cialista brigádban vannak jelen a kommunisták és munkájukat sikerek fémjelzik. (A paplano­soknál most van alakulóban a mozgalom.) A szocialista brigá­dok csatlakoztak a csepeli mun­kások felhívásához és a 60. év­forduló tiszteletére terven felül a termelés 5 százalékos növe­lését vállalták. Emellett 6000 óra társadalmi munkát ajánlot­tak fel a nagyközségben műkö­dő óvodák, iskolák és más in­tézmények segítésére. * * * A telep pártalapszervezetének munkája biztosítéka annak, hogy az első negyedév 3 szá­zalékos túlteljesítése állandó, sőt magasabb szintű legyen. Varga Dezső kát hiányolt vígjáték katego- I riához sorolandó, s mindkettő I derűs szórakozást adva gondol­koztál el napjaink fonákságá- | ról. E kettő A kard és a Pók- 1 foci. Egészen közeli múltat idéz, 'felszabadulásunkat követő idő­be kalauzol sajátos szimboliká­jával a Budapesti mesék. A fel- szabadulást megelőző napok­ban játszódik A királylány zsá­molya; a Magyar Tanácsköz­társaság leverését követő idő­ben kutatja az emberi helytál­lást, a kommunista magatar­tást a Herkulesfürdői emlék, végül a hatodik film, a Fekete gyémántok klasszikus regény adaptációja. A tematikai ará­nyok jónak mondhatók, s kü­lön öröm a mai témák derűs, szórakoztató keretek közötti je­lenléte. Más kérdés, hogy pél- j dául A kard közönségvisszhang- 1 ja. fogadtatása elmaradt a film értékeihez képest. Természete- i sen nem várható, hogy mai éle­tünk görbe tükörben történő fel­mutatása olyan közönségtöme- j geket csábítson be a mozikba, í mint az ugyancsak új Fekete < gyémántok. Jókai regényének filmváltozata, de az eleve tar­tózkodás a mát tükröző magyar filmektől roppant egészségtelen : tünet. Nézzük meg, milyen embe­rekkel is ismerkedünk meg a mozikban, kik voltak e filmek hősei, milyen gondolatokat hor­doztak. A Herkulesfürdői em­lék — Sándor Pál rendezése — központi alakja egy szinte még ! gyerekember, menekülő vörös­katona, aki önmagát is feláldoz- ! za ismeretlen elvtársáért, akivel együtt szenved aztán vértanú- halált. A közösségi, a kommu­nista emberi magatartás hősi példája ez a fiú, a Herkulesfür­dői emlék pedig ennek az em­beri magatartásnak igen jó be­mutatása. Merőben másfajta, a naivi­tásig jóhiszemű ember Böjti Sándor, A kard hőse. Ügy cse- I lekszik, ahogy — szerinte — ; minden magyarnak viselkednie . kellene. De Böjti éppen becsül- I ni való emberi tartása miatt került megalázó helyzetekbe — így tragikomikus hőssé lett. Rozsa János Pókíocijának már nincsen kiemelkedő köz­ponti hőse, de ott is az emberi tartás, egy kollektíva — egy tantestület — erősen kifogásol­ható magatartása kerül a mér­legre. S mindez magyar film­ben régen tapasztalt-szórakoz­tató formában. A felszabadulást megelőző és az azt követő időszakot megje­lenítő két film — A királylány zsámolya és a Budapesti mesék — közül az elsőként említett film központi alakja Bodra szakaszvezető, aki a háború­zásba belefáradt és beleunt, le­galább az utolsó napokban megpróbálja magát kivonni a háborúból, megcsinálni a maga kis külön fegyverszünetét, s vá­ratlan körülmények folytán — szinte akarata ellenére — hős­sé, ellenállóvá lesz. Ez a fel- szabadulás előtti magatartás- vizsgálat Dobozynak sokszor visszatérő témája: A tizedes, meg a többiek, a Szemtől szem­be. meg a februárban a televi-. zióban' látott A tizenhetedik nap is ebben a témakörben mozgott. A Budapesti mesék, Szabó István nagyon szép filmkölte­ménye. A film hősei mi va­gyunk. akik túléltük a második világháború borzalmait, akik akkor nekigvűrkőztünk. s tol­tuk a villamost, az új élet sok­szor nagy döccenőkkel haladó szekerét. Szabó filmje egy kö­vetkezetes alkotói pálya újabb, igen értékes állomása, amelynek esetleges kedvezőtlen fogadta­tása ugvánazt a gondot veti fel. amelyről A kard kapcsán szó esett. A Fekete gyémántokról, Vár- konyi Zoltán filmjéről szükség­telen külön szólni. Jókai nép­szerű, a látványos filmeket igen sokan szeretik, s ha ezeket az igényeket kielégülni érzik, elé­gedettek. És ilyenkor elégedet­tek a mozik üzemvezetői is. Benedek Miklós '**--------------------.---------------_---------- i I mmár második alkalommal j adtak at felszabadulásunk ün­nepén a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőháznak | a „Kiváló Művelődési Otthon” ! címet, ami bizonyítéka a több éves eredményes munkának. Most nem az eredményekről, ha­nem a gondokról szeretnénk hal- , lani az ifjúsági ház igazgatójá- [ tói, Bencsik Ilonától. Az épületet 1969-ben adták át rendeltetésének. Akkor az or­szág legjobban ellátott ifjúsági hazai közé tartozott. Nyolc év alatt azonban a szünet nélküli munka mellett elavult a beren­dezés és a technikai eszközök nagy része. — Nem segítettek ebben egy I kicsit az illendőnél lelkeseb­ben a gyerekek is? — Szó sincs róla! A gyerekek szeretnek ide járni, inkább óv- ! ják, mintsem rongálják a búto- j rókát. Az igazság az, hogy kevés a pénzünk ahhoz, hogy az el- ! avult szemléltetőeszközöket, a berendezést felújítsuk. A nagy­teremben új székek, parketta, függönyök kellenek, de a leg­fontosabb mégis a veszélyessé váló hangosító berendezés teljes kicserélése lenne. A megyei ta­nács megértve a város gondjait, nemrégen rendelkezésünkre bo­csátott egy nagyobb összeget, de ez is csak csepp volt a tenger­ben. — Az 54 szakköri csoport anyagellátását miből biztosít­ják? Természetesen a költségveté­si keretünkből. Ugyanakkor sze­retném kiemelni, hogy a szocia­lista brigádok jelentős segítsé- ! get nyújtanak az anyagszükség- | let kielégítésében. — Milyen tervek foglalkoztat- j jak az ifjúsági ház vezetőit? I — Nemreg született egy ere­deti ötlet, és az iskolák részéről is jelentkezett igény egy termé­szettudományos szoba működ­tetésére. A TIT is támogatott bennünket, 25 ezer forintért adott szakmai felszerelést. Saj­nos, a szoba berendezéséhez nem futotta a keretünkből. Így a terv megvalósítása Csak ötlet maradt. Illetve mégis megvaló­sult, de nem nálunk. A Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakkö­zépiskola, az egészségügyi szak­középiskolával felváltva adnak helyt az előadásoknak, a kísérle­tező gyakorlati foglalkozások­nak. Az alkotóműhely házon be­lüli megvalósításáról azonban mégsem mondtunk le. Ahogy végigjártuk á helyisé­geket, sehol sem láttunk olyan szobát, ahol a gyerekek szaba­don játszhatnának, pedig a kö­tött foglalkozások között mindig akad egy kis szabad idő... — Ez régi gondunk és sokat foglalkoztat bennünket. Felmér­ve a lehetőségeket, már arra is rászántuk magunkat, hogy a játékszobáért felszámolunk egy helyiséget. Szeretnénk ideszok­tatni a gyerekeket, hiszen nem mindegy számunkra, hol és ho­gyan tölti szabad idejét a gye­reksereg a tanárok továbbkép­zési napjain, vagy az iskolai szünetekben. A megvalósítás egyedül a berendezés és a játé­kok beszerzésén múlik. De re­ménykedünk abban, hogy mint eddig is, megkapjuk a szüksé­ges segítséget. B. S. E. 5 BiKÉSMEmszn 1977. ÁPRILIS *3. Kitüntetés és gondok

Next

/
Thumbnails
Contents