Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-22 / 93. szám
Tévések Békéscsabán A Televízió az idén már imá- [ sodízben vetített filmet Békéscsabán a tv-bemutató előtt. Az ■utóbbi, a héten történt: Csányi Miklós rendező Cigánykerék című filmjét az ifjúsági házban fiatal pedagógusok látták. Utána a rendező és Békés József dramaturg beszélgetésre kérte fel a nézőket. Arra, hogy mondjanak véleményt ők, akik legjobban ismerik azt a korosztályt — a tizenéveseket — akidről a film szól. Élénk vita kerekedett. A film alakjainak jelleme, a nyári építőtáborok élete, de még az amatőr és profiszínészet problémái is szóba kerültek. Kölcsönös kérde- zősködés folyt az alkotók és a nézők közt. A fiatal pedagógusok a filmet érdekesnek, jól megoldottnak találták, és valódiaknak a szituációkat. Külön erénynek számították az amatőr szereplőket, bár a főszereplők ábrázolásáról megoszlottak a vélemények. Csányi Miklós különösen azért tartotta lényegesnek ezeket a reagálásokat, mert a,, hivatalos kritika előtt hangzottak el. s így még teljesen befolyásolásmentesek voltak. A művészeti alkotások, — így a filmek is — a közönségnek készülnek, de ez utóbbiak véleménye nem, vagy csak közvetve jut el a rendezőig, holott a további munka miatt a nézők észrevételére is nagy szükség van. Ez a találkozás azt segítette elő. Három hónap alaft több mint 28 millió forint kártérítés Az Állami Biztosító Békés j megyei Igazgatósága összegezte j az első negyedévre kifizetett ká- j rókát E szerint a megtérített j összes kár 28 millió 601,5 ezer forint volt. A lakosságot ért ká- ! rok enyhítésére ebből 10 millió 852 ezer forint jut. Meghaladta a 13 millió forintot a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben keletkezett károk nyomán kifizetett összeg. Orosháza Angyalföldön A hét elején rendezték a budapesti József Attila Művelődési Központban azt a munkástalálkozót, amelyen az angyalföldi és az orosházi szocialista brigádok vettek részt. A közös megbeszéléseken kívül üzemlátogatás, képzőművészeti kiállítás és zenekari hangverseny szerepelt az egész napos programban. Az angyalföld! és az orosházi munkások találkozóján a legfőbb téma a szocialista brigádok kulturális tevékenysége volt iiirumtnnHiPiWiiwmuimiwwwiiiiiinmuí mm Ma(ii7, István fuvolaművész a* orosházi Erkel Ferenc szimfonikus aet^ekar hangversenyén (íoló; Benkö Benedek; A nemzetiségi iskolában Az énekkar tagjai egy fellépés szünetében Hivatalosan 1949-től számítják a békéscsabai szlovák tannyelvű általános iskola és gimnázium működését, valójában a kezdet 1946-ra nyúlik vissza. Az akkori elemi iskola 123 tanulóval indult és egy év múlva már 512 növendéke volt. 1948-ban pedig egyetlen tanulója maradt. És mindent újra kellett kezdeni. A jelenről beszélgetünk ugyan Chlebniczki János igazgatóval, de mégis lehetetlen volt, ha csak egy pillanatra is a múltat nem említeni. De mi van most? — Az utóbbi években százötven körül mozog az általános iskolai létszámunk, a gimnáziumi meg nyolcvan. Eddig általánosba legtöbben Békéscsaba külterületéről, a tanyavilágból jöttek, de újabban egyre nő a városi tanulók száma is. A vidéki — a megye és az ország más területéről — csökken. Gimnáziumba a saját tanulóinkon kívül a szarvasi és tótkomlósi iskola végzettjei iratkoznak be többen. Például Kardosról, Kétsopronyból. Itt minden osztály kis létszámú, kisebb, mint másutt és ez kedvező feltételt nyújt az eredményes oktatáshoz és neveléshez, mert a pedagógus a kevesebb gyerekkel többet foglalkozhat. Igaz, a testület is kicsi, ösz- szesen huszonketten vannak. — Ez az előny vitathatatlan. De hátrányok is vannak. Méghozzá kétszeres. Tanulóink — az általános iskolába jövők — többsége hátrányos helyzetű, s ezért sok a pótolni valójuk. A másik a nyelvi nehézség. Vannak ugyan köztük, akik a szlovákot folyamatosan beszé- ! lik, de csak nyelvjárási és nem f irodalmi szinten. A kis első osztályosok többsége viszont csak érti, de nem beszéli a nyelvet. Ezért az első tagozatban a legA gyulai Városi Tanács V. B. kibővített ülésen tárgyalta meg a napokban az ipari szakmunkásképzés helyzetét a gyulai 613-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A tanácskozás előtt a meghívottak és a vb-tagok megtekintették az intézet tan- j műhelyeit, valamint a tanulók tehetségéről, széles körű érdeklődéséről valló „Alkotó ifjúság” kiállítást. Az értekezleten megtárgyalták Banadics Márton igazgató beszámolóját, amelyet az intézetükben folyó munkáról készített. Az elemzés középpontjában az iskolai oktató-nevelő munka áll. Az elemzés szerint az oktatáshoz elegendő és jól felkészült szakemberük van. Nappali tagozaton 1048 diák 15 alapszakmai képzés keretében tanul. Fő profiljuk a vasipar oktatása, de képeznek még szakmunkásokat a női szabó, kőműves, szobafestő, villanyszerelő és kötő-hurkoló szakmákban is. A gyakorlati oktatás nagyobb része a vállalatoknál folyik. Néhány jó példa kivételével azonban az üzemi tanműhelyek felszerelése is kiegészítésre szorul. Ez annál is inkább megoldásra váró feladat, mert olyan szakmunkások képzése a cél, akik lépést tudnak tartani az egyre inkább korszerűsödő technikával. Az elavult 3Ö0 személyes kollégium gondján egy, a közeljövőben elkészülő 100 személyes leánykollégium alig tud enyhíteni. A szakmunkásképző intézet felnőtt-továbbképzéssel is foglalkozik, s ezt az üzemek is lel-, késén támogatják. A B-tagozatos kétéves szakközépiskolai képzés keretében 1975-ben 81-en, 1976- ban 68-an érettségiztek. Adottak a feltételek, hogy néhány szakosak három tárgy — irodalom, földrajz, történelem — oktatása szlovák nyelvű. A továbbtanulás A gimnázium pályaválasztási felelőse — Hirka János tanár — 1967-ig visszanyúló kimutatást készített tavaly a felvételi vizsgaeredményekből, és összehasonlításokat tett más iskolákkal. Ez a statisztika kétlépcsős. Az 1967—71-es tanévek összesített adatai a következőket mutatják: A felvételizők 59 százalékát vették fel a különböző felsőoktatási intézményekbe, s ez a megyei első helyet jelenti. Ha az érettségizők és a felvettek számát nézzük, akkor pedig negyedikek a megyében. Csak a gyulai Erkel, az orosházi Táncsics és a szarvasi Vajda Péter Gimnázium előzte meg őket. A második időszak eredményei évenkénti kidolgozásban mában áttérjen az iskola a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai oktatásra. Deák Ferenc, a megyei művelődésügyi osztály vezetőhelyettese á változó jellegű és célú szakmunkásképzésről, valamint a szakközépiskolák proi'ilválto- zásáról szólt. Kiemelte az egyes szakmák szakközépiskolai és szakiskolai fejlesztésének társadalmi fontosságát, azt az igényt, hogy minél több tanuló végezzen olyan iskolát, amely szakmai képzettséget is biztosít. Többen szóltak a pályairányításról, ami nincs mindig összhangban a valóságos szükséglettel. Körültekintőbben kell a szakmunkástanulók beiskolázását intézni. Egy elgondolkoztató számadat: Gyulán 1977-ben 304 első éves tanulót vehettek volna fel, de csak 59-en jelentkeztek a kívánt szakmákra. A magas lemorzsolódási százalék is ebből ered. Marsi Gyula, a városi párt- bizottság első titkára értékelte az iskola eredményeit és hangsúlyozta, az oktató-nevelő munkában tudatosítani kell, hogy a szakmunkássá válás társadalmi rangot jelent. Meg kell változtatni azt a helytelen gyakorlatot — emelte ki összefoglalójában dr. Takács Lőrinc tanácselnök —, hogy az általános iskolákban a szakmunkástanulónak készülő gyerekeket a „tovább nem tanulók” kategóriájába sorolják. B. S. E. 1977. Április 22. moly és megalapozott tudást tükröznek, de azért a pályaválasztási felelős önkritikusan megjegyzi: a felvettek száma függ az intézménytípustól is, ahová a tanulók törekedtek. És ezek főleg a főiskolák. Mozgalmi és kulturális tevékenység A kettő összekapcsolására szép példa a tavaszi szünet előtt megnyílt néprajzi kiállítás, amely a gimnazisták munkáját dicséri. Versenyszerűen csinálták. A szlovák hagyományokat bemutató anyag — bútorok, szőttesek, használati tárgyak — mennyiségét, minőségét és az elrendezés szépségét bírálva az első díjat a IV. osztály érdemelte ki. Hírnevet szerzett már magának az általános iskola és a gimnázium közös énekkara. Részt vettek a Röpülj páva körök vésztői seregszemléjén, felléptek többször Budapesten, szerepeltek a rádióban, televízióban. Van ezen kívül színjátszó és táncszakkörük is. A kollégiumban sokféle szakkör működik. A fotózás és kézimunka mellett megférnek a bábosok és a kis táncosok is, akik az utánpótlást jelentik. És van mandolinzenekaruk. Az iskolával együtt sok a közös szereplésük, amelynek célja a szlovák tánc, ének és színjátszás ápolása és terjesztése. Februárban másfél órás műsorral kultúrkör- utat tettek. Kétsopronyban, Pitvaroson és Magyarbánhegyesen voltak. Fellépéseiket a város és a megye különböző helyéin nem győznénk felsorolni. Az iskolának tízezer kötetes a könyvtára. Fele szlovák nyelvű szépirodalmi és ismeretterjesztő könyv. Ezzel a nagy lehetőséggel főleg a felső tagozatosok és a gimnazisták élnek, a kicsik inkább a megyei könyvtárba járnak, mert az esik hozzájuk közelebb. Ök ugyanis a kollégiumban tanulnak. ' Abban a szlovák kollégiumban, ahonnan annyi segítséget kap az iskola saját feladatának sikeres betöltéséhez. Vass Márta Pihenés — gyógyulás — szórakozás Néhány hete közmegelégedésre működik a zalakarosi fürdő gyógyászati részlege. Itt ingyenes orvosi vizsgálat után, beutaló nélkül vehetik igénybe a reumatikus bántalmakkal bajlódók a fürdőgyógyászat szolgáltatásait. A zalakarosi fürdő újabb létesítményekkel gyarapodott. A május elsejével kezdődő főidényre megnyílik az 500 személyes első osztályú autóskemping. Az új szolgáltatások közé tartozik a sétalovaglás. A lovaglás kedvelői részére a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem baki tangazdaságának rádiházi. versenylótenyésztő telepe biztosítja a" nyeregbe tört lovakat. intenzívebb az anyanyelvi oktatás. És ez nem könnyű, mert itt minden tantárgy tanítása két nyelven folyik. A felső tagozatban és a gimnáziumban már eléggé hullámzóak: ’72-ben a nyolcadik, ’73-ban a tizenhetedik, ’74-ben a második és ’75- ben az első helyre kerültek a megyében. Ezek a számok koKapjon társadalmi rangot a szakmunkássá válás
