Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-21 / 92. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. Április 21., csütörtök Ára: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! nípújsád XXXII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM M A: KÖNNYŰSZERKEZETEK, — NEHÉZ KÉRDÉSEK (3. oldal). OSTYAKÉSZÍTÖ ASSZONYOK (4. oldal) GYÜMÖLCSÖZŐ GYÜMÖLCSÖSÖK (4. oldal) TOT-elnökségi ülés Szabó István elnökletével szer­dán ülést tartott a TOT elnök­sége, amely megtárgyalta az ál­lattenyésztésben és az állat- egészségügy területén foglalkoz­tatott szövetkezeti dolgozók munkadijazásának, anyagi érde­keltségi rendszerének helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt években az állattenyésztés főbb ágazatai, különösen a sertés- és baromfitenyésztés dinamikusan fejlődtek a közös gazdaságok­ban. Az állattenyésztés eredmé­nyességében, a hozamok növe­lésében jelentős szerepet játszott a munkadíjazás ösztönző rend­szere, az anyagi érdekeltség el­vének érvényesítése. Az elemzé­sek azonban azt is jelzik, hogy a hozamok szóródása, a tenyész­tői munka színvonalának és eredményeinek különbségei to­vábbra is jelentősek az egyes üzemek között, sőt gyakran egy üzemen belül is. A termelés fej­lesztésében tehát még feltáratlan tartalékok vannak. Az elnökség álláspontja sze­rint az V. ötéves terv feladata­inak megvalósítására az üze­meknek a munkadíjazást és a premizálást az eddiginél is hatá­sosabban kell a termelés szolgá­latába állítaniuk. Ennek elősegí­tésére a TOT elnöksége ajánlást adott ki a mezőgazdasági szö­vetkezetnek. Az ajánlás értel­mében az állattenyésztésben in­dokolt szűkíteni az időbérezés módszerét. Helyette a termelés eredményességéhez kötött mun­kadíjazási módszereket kell szé­les körben alkalmazni, ezek ugyanis jobban ösztönöznek a hozamok növelésére, az állat- egészségügy javítására. (MTI) Hz első export Ev végéig 300 ezer pár cipőt gyárt a medgyesegyházi BŰRTEX örvendetesen fejlődik az ex­porttermelés a Medgyesegyházi BŰRTEX Ipari Szövetkezetben. Tavaly a legyártott cipők mint­egy .41 százalékát külföldön ér­tékesítették. A Szovjetunióba 65, Lengyelországba 20 ezer pár cipőt szállítottak csaknem 26 millió forint értékben. (A belkereskedelem 125 ezer pár j cipőt igényelt és ebből 40 mii- i liós árbevétele volt a BŐR- j TEX-nek.) A felsőrészek egy része is exportra került: hat- I ezer párat az NDK-ba küld- i tek. a még 1975-ből elmaradt szállítás pótlásaként, 114 ezerj pár pedig az Endrődi Cipész j Szövetkezet közvetítésével ke­rült a vásárlókhoz. A szocialista exporton kívül j eddig szerény szállítások tör- j téntek tőkés országokba. Mind- j össze Líbiába exportálták 4000 ; pár lakkcipőt jelentős árenged- ; ménnyel. Ebben az évben a ! tőkés export is bővül: a kül— í kereskedelmi szervek angliai j szállítással bízták meg a BŐR- i TEX-et. Májustól kezdődően ! mintegy 20 ezer pár modern, í erősen magasított sarkú félci­pőt kell Angliának gyártani. Ugyanakkor a szocialista or­szágokba, elsősorban a Szov­jetunióba kerülő export meny­Könyvek Lenin születésének évfordulójára Hazánkban esztendőről esz­tendőre nő az érdeklődés a mar­xizmus—leninizmus klassziku­sainak munkái iránt. A felsza­badulástól napjainkig a Szikra és a Kossuth könyvkiadó Lenin műveiből összesen 193 kiadást jelentetett meg, 3 661 000 pél­dányban. Könyvkiadásunk az idén is számos kiadvánnyal emlékezik meg a nagy forradalmár politi­kus születésének 107. évforduló­járól. A Kossuth könyvkiadónál gondozzák Lenin összes művei­nek köteteit, a művek bibliográ­fiáját, s napvilágot lát majd má­sodik kiadásban egy életrajzi kö­tet is. Már a könyvesboltokban van Lenin válogatott műveinek har­madik kiadásban megjelent há­rom kötete. Az új kiadás első könyvében az 1897 januárjától 1917-ig, a másodikban az 1917 januárjától 1918 júniusáig, a harmadikban pedig az 1918 jú­liusától az 192.3 márciusáig írott művek találhatók. Leninnek 1914 augusztusa és 917 októbere közt írt leveleit közli a Lenin összes művei soro­zatban megjelent 49. kötet. Az írások olyan alapvető kérdések­kel foglalkoznak, mint a bolse­vikok állásfoglalása a háború és a béke kérdésében, a forradalom előkészítése, az imperialista há­borúnak polgárháborúvá való változtatása, s ezekkel kapcso­latban a harc a II. internacio- nálé vezéreinek opportunista ál­lásfoglalása, a szociálsovinizmus ellen. Lenin összes műveinek 50. kö­tete az 1917 októbere és 1919 jú­niusa közötti időszakból szárma­zó leveleket, táviratokat, feljegy­zéseket és egyéb dokumentumo­kat tartalmazza. Az uzsgorodi Kárpáti kiadó­val közösen adja közre a Kos­suth kiadó Lenin életrajzát má­sodik kiadásban. A kötetben a szorosabb értelemben vett élet­rajz kiegészül Lenin teljes élet­művének bemutatásával. A könyvből megismerhető az oroszországi forradalmi mozga­lom az első csíráktól a szocialis­ta forradalom győzelméig, majd a polgárháborún át a szovjet ha­talom végleges megszilárdulá­sáig. Lenin emigrációbeli tevé­kenysége révén bepillantást kap az olvasó a közép- és a nyugat­európai forradalmi mozgalmak­ba is. (MTI) nyisége is megnő. A szovjet export megháromszorozódik: év végéig 180 ezer pár cipő gyártására van megrendelésük szovjet kereskedelmi vállala­toktól. A szövetkezet az elmúlt év második felétől dinamikusan fejlődik és erre az évre a ter­melés ugrásszerű növelését ter­vezték. Az elmúlt évihez ké­pest 43 (!) százalékos terme­lésnövekedést irányoztak elő. Ehhez 1977. végéig 300 ezer pár cipőt kell gyártaniuk. A szövetkezet szocialista brigád­jai a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére az egész kollektívával együtt ígé­retet tettek a magas mérce el­érésére. 0» voltak megyénk legjobbjai is Országos tejtermelés! verseny díjkiosztó ünnepség Kedden a fővárosban, az Ál­latorvos-tudományi Egyetemen rendezték meg az elmúlt évi tej­termelési verseny díjkiosztó ün­nepségét, melyen részt vett dr. Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Az országos versenyben — melyet Kiss István, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság Kossuth- díjas tehenésze a MEDOSZ 1975- ben tartott kongresszusán indít­ványozott — 200 nagyüzem yett részt, a tehénállomány 60 száza­lékával. A kistermelők az orszá­gos állomány 15 százalékát ne­vezték be. A verseny erednie- j nyeként fokozódott a tejtermelés j és a felvásárlás, 1976-ban az j egy évvel korábbihoz képest 236 literrel nőtt az egy tehénre jutó j tejhozam. Az idén az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva [ országosan 14 százalékkal több í tejet vásároltak fel. A versenyben 32 nagyüzem ér­demelt ki különféle díjat, hat l különdíjat kapott, és tíz kister­melőt is jutalomban részesítet­tek. A magyartarka tehenekkel be­vezetett gazdaságok között a Szeghalmi Állami Gazdaság 4302 literes tehenenként! átlaggal az ország első tíz gazdasága között szerepel. A 100 hektár mezőgaz­dasági területre jutó tejterme­lésben ugyancsak a tíz legjobb között végzett a Mezőhegyesi Ál­lami Gazdaság, tavaly 58 ezer 116 hektoliter tejet értékesítet­tek. A kistermelők versenyében Viczián Jánosné csorvási lakos lett az első, az egy tehénre jutó tejtermelése 9707 liter volt. Az összes tejértékesítés alapján Tí­már Sándor endrődi lakos érte el a legjobb eredményt; 11 te­henétől 47 ezer 354 liter tejet értékesített. A díjakat és a jutalmakat dr. Romány Pál nyújtotta át. Tartós az árhullám—Csekken a belvíz A Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság tájékoztatása szerint a Körösök romániai felső szaka­szán megkezdődött a lassú apa­dás. A Sebes-, a Fehér-, a Fe­kete-Körösön. valamint a Be­rettyón továbbra is elsőfokú ár- vízvédelmi készültség van ér­vényben. Másodfokú a készült­ség a Kettős-Körösön és a Hor­tobágy—Berettyó-csatornán. Szerdán a Hármas-Körös állása Szarvasnál 706 centiméter volt, s elrendelték a harmadfokú ár- vízvédelmi készültséget, ami tar­tósnak ígérkezik, mert a folyó vízszintje tovább emelkedik. Az árvízvédelemben a vízügyi igazgatóság 282 dolgozója vesz részt. A belvízzel borított terület csökkent, de még így is 24 ezer hektár van víz alatt, ebből 9700 hektár a vetés, 6200 hektár a szántó, a többi egyéb terület. A sarkadi és a gyulai sza- | kaszmérnökség területén másod- | fokú, a szarvasi és a szeghalmi j területén elsőfokú a belvízvé- | delmi készültség. Továbbra is 1 jelentős a helyi vízkárelhárítás. | A gyulai szakaszmérnökség te- • rületén a kétegyháza—nagyka­marást csatornán mintegy két­száz méter hosszúságban nyúl- gátakat kellett építeni, hogy megvédjék Nagykamarást az el­öntéstől. Gyulán, Eleken és Két- egyházán harmadfokú. Békés­csabán, Vésztőn, Okányban és Dobozon másodfokú, Kondoro­son, Bélmegyeren és Sarkadon továbbra is elsőfokú belvízvé­delmi készültség van érvényben. A belvíz elleni védekezésben a vízügy 450 dolgozója vesz részt. A mentesítésre újabb szivattyú­kat helyeztek üzembe: szerdán 49 szivattyútelep és 41 szivattyú- állás másodpercenként 130 köb­méter vizet emel a befogadók­ba. A mostani belvíz fokozta a februári belvizek károsító hatá­sát. Emberemlékezet óta nem teleltek olyan jól a kalászosok, mint az idei télen. Sajnos, eddig mintegy 10 ezer 500 hektáron ki­pusztultak az őszi gabonák, s további 2-3000 hektáron várha­tó a kipusztulásuk. A mezőgaz­daságnak a gondjai egyre növe­kednek: a csapadékos idő miatt nem lehetett vegyszerezni, s most nem lehet rámenni a te­rületre. A megyei tanács mező- gazdasági osztályának az a ja­vaslata, hogy ahol lehet, a ki­pusztult kalászosok helyére ku­koricát vagy egynyári szálas ta­karmányt vessenek a gazdasá­gok. Szerdán délben Endrédnél, a Hármas-Körösön 663 centimétert mutatott a vízmérce (Fotó: Veress Erzsi)

Next

/
Thumbnails
Contents