Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-19 / 90. szám
Előadások, tanulmányok, továbbképzések Négy év munkájáról számolt be a KTE megyei vezetősége Tisztújító és beszámoló taggyűlést tartott a napokban a Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyei területi szervezete. Ezen az utóbbi három évben végzett munkáról adott számot a vezetőség nevében Tóth István titkár. A beszámolóból kitűnt, hogy a KTE munkáját általános, egyenletes fejlődés jellemezte. A taglétszám növekedett, és évről évre több, színvonalasabb rendezvényt tartottak. Nagy jelentőségű esemény volt, hogy tavaly megalakult a gépjárműjavító szakcsoport, mely az állami autójavító ipar békéscsabai és gyulai szakembereit tömöríti. Több jelentős szakbizottsági munka is fűződik a KTE tagjainak nevéhez. Kidolgozták, még 1973-ban, az alföldi vasutak helyzetével foglalkozó tanulmányt. mely országos sikert ara- • tott. 1974-ben országos konferencia volt Békéscsabán a vasúti balesetekről, ezen négyszázan vettek részt. Ugyanabban az évben készült el a kamionforgalom utakra gyakorolt hatását elemző munka és tanulmány készült a pósteleki hídszerkezet teherbírásának növeléséről. Részt vett a KTE az 1975—76- os vasúti menetrend kialakításában és Békéscsaba város közlekedésének távlati, fejlesztési tervének kidolgozásában. Hasznos volt az a tanulmány is, mely a békéscsabai vasútállomás villamosításának eredményeivel foglalkozott. Az elmúlt évben — a műszaki , hónap keretében — közlekedés- politikánk időszerű kérdéseivel foglalkozott az egyesület és rendeztek egy kiállítást is, mely a közúti közlekedés 31 évet mutatta be. Kötöttek egy szocialista szerződést a Volán 8-as számú Vállalattal a diszpécseri rendszer javítására. Összességében az eltelt négy év alatt mintegy 170 rendezvényt tartottak és ezeken mintegy 6500-an vettek részt Az eddig elért eredmények mellett legfontosabb feladatának a Közlekedéstudományi Egyesület azt tartja, hogy aktívan kivegye részét a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásából, a szállítási feladatok megoldásából. Hogyan segítik a háztáji állattartást Okányban? A háztáji és kisgazdaságok árutermelő tevékenysége gazdasági életünk szerves részét alkotja. Okányban a termelőszövetkezet 1971-től foglalkozik a háztáji állatok forgalmazásával. A kezdeti időszakban csak a tsz tagjaitól, majd később valamennyi állattartótól felvásárolták a felkínált vágóállatot. Az állattartás fellendítésére a közös gazdaság folyamatosan juttatja a tenyésztőket szemes és szálas takarmányhoz. Tavaly januárban egyesült a község- két termelőszövetkezete — a Petőfi és az Alkotmány Tsz — s ettől kezdve az új közös gazdaság, a Haladás Tsz már szervezetten, az egész községben felvásárolja a háztájikból a felkínált állatállományt. A megnövekedett feladatok önálló ágazattá fejlesztették a felvásárlást. A háztáji ágazatvezető feladata egyebek között a kistermelőkkel való rendszeres foglalkozás. Kiterjed ez a szaktanács- adásra, a szállítás szervezésére, valamint a kapcsolattartásra. Az ágazat megoldja a szerződéskötéseket, a szállításokról időben gondoskodik, illetve intézkedik az elszállított állatok kifizetéséről. Az idén a kedvező közgazda- sági tényezők is ösztönzik a község kistermelőit a háztáji sertéshizlalásra. Az állatforgalmi vállalat több évre szóló szerződést kötött a termelőszövetkezettel, hasonló módon a termelőszövetkezet és a szerződés is több évre szól. A háztáji ágazat munkatársai ebben az évben 1076 kistermelővel beszélgettek, akik közül 756- an foglalkoznak sertés- és marhahizlalással. Az elbeszélgetésekből kiderült, hogy az idén a háztájikban 600-zal több anyakocát kívánnak tartani. Emellett a meglevő kocaállomány fiatalítására is igényt tartanak. A termelőszövetkezet felkészült arra, hogy az igénylők megfelelő tenyészállatokat kapjanak. A termelőszövetkezet' április elejéig 4500 hízó sertésre kötött szerződést, s minden jel arra mutat, hogy a községben az év végére mintegy hétezer vágóállatot vásárolnak fel. Ezenkívül mintegy ezer süldőre is kötöttek szerződést. Tavaly Okány háztáji gazdaságaiból 550 hízó marhát értékesítettek. Ennek 85 százalékát exportra szállították. A termelőszövetkezet továbbra is szívesen segíti a háztáji gazdaságokat. Sertésenként 600 négyzetméter lucernaterületet, tehenenként, illetve hízó marhánként 1100 négyzetméter vö- röshere-területet biztosít az állattartóknak, s ezt kívánság szerint géppel be is takarítják. Emellett az igénylők rendszeresen szénát is vásárolhatnak a szövetkezettől. Az elmúlt évben megoldódott a községben a tápértékesítés is. Tavaly mintegy 5000 mázsa táptakarmányt vásároltak az állattartók. Az év első három hónapjában ez a szám átlagosan meghaladja az 500 mázsát, ami arra utal: növekedett a háztáji állatállomány. A nagyobb mennyiségű takarmány és a több állat szállításához a termelőszövetkezet fogatot is biztosít. A háztáji állattartás további fellendítésére a termelőszövetkezet új módszereket dolgoz ki. Zsíros kenyér és töltöttpulyka Nagy nemzeti ünnepünkön, április 4-e alkalmából több gyulai dolgozó kapott érdemei elismeréséül magas állami kitüntetést. Köztük van Rokszin György, a helyi Munkácsy Termelőszövetkezet traktorosa és Gyepes Zoltán, a Komló étterem főszakácsa. Mindketten hosszú évtizedek óta dolgoznak a szakmában, bár más-más munkaeszközzel, abban viszont megegyeznek, hogy egyaránt becsületesen állnak helyt a rájuk bízott munkahelyen. Gyula határában, a Munkácsy Termelőszövetkezet III-as kerületében erőlködve zihál egy lánctalpas traktor. A fordulónál megáll, vékony, alacsony termetű férfi száll le az ülésről. Valamit igazít a fényesre kopott ekevason. — Rokszin Györgyöt keresem. — Én vagyok — nyújtja olajos kezét —, milyen ügyben tetszett jönni? — Gratulálni szeretnék a kitüntetéséhez. Zavartan elmosolyodik. — Köszönöm szépen. A szokásos kérdések következnek: mióta dolgozik a tsz- ben, szereti-e munkáját, mit gondol, miért éppen ő kapta ezt a megtisztelő kitüntetést. Figyelmesen hallgatja a kíváncsis- ! kodást, majd — ha kissé aka- dozva is — igyekszik vála- | szólni. I — Korán kellett elmenni ke- | nyeret keresni. Mint parasztgye- j reket nagyon érdekelt a techni- I ka, és elhatároztam, ha törik, ha j szakad, ilyen masinát fogok irányítani. Akkoriban még köny- n.yebb volt. csak egy tanfolya- j mot kellett elvégezni, még azt . Tavasz az orosházi Béke Tsz-ben Mint a legtöbb helyen, így az idei szeszélyes tavasz az orosházi Béke Tsz-ben is gondot okozott. Az igaz, hogy a hirtelen jött március közepi „kánikula”, majd az azt követő „áprilisi tél” próbára tett mindenkit, de közvetlen fagyveszély nem fenyegette a gazdaságot, hiszen a növény- termesztési ágazatban egyedül a lucerna volt veszélyeztetve. Más, fagytól védeni való növényük nem volt még ekkor a. földben.! Ennek ellenére, ha nem is a j fagy, 'hanem a víz következtében csak gondot okozott ez a tavasz. A belvíz mintegy 350 hektárnyi területen változtatta meg a gazdálkodás rendjét. így a tervezettől eltérően vetettek, hiszen a vízállás miatt tóblacseréket kellett végrehajtaniuk. Ami a kárt illeti, az sem jelentéktelen, hiszen 100 hektárnyi búza nvolc-; van százaléka teljesen kipusztult, j a fennmaradó rész jelentősen ká- ! rosodott. A belvíz okozta gondok ellenére más szántóterületen, ahol a lehetőség megvolt, idejébén j végeztek a munkálatokkal. A i szegedi konzervgyárral kettő-' százharminckét hektárnyi zöldborsóra kötöttek szerződést. Ezt a munkát szakaszosan végzik, amelyből kettőt befejeztek, s rövidesen az utolsó 62 hektáron is földbe kerül a mag. Ipari növé- nyek"’közül a kender és a cukorrépa vetésével végeztek. Az előbbi vetésterülete 150, míg az utóbbié 270 hektár. Végeztek a szántóföldi növényvédelmi munkák első szakaszával is. Megtörtént a közel 1200 hektárnyi őszi kalászos permetezése, amiből mintegy kilencszáz hektárnyi repülőgéppel történt. Az állatállomány. a szarvasmarhaprogram megvalósítása érdekében gondot fordítanak az idén a takarmány- növényekre is. A szálas takarmány biztosítására a következőket végezték el, illetve végzik a napokban. Száznegyvennégy hektárnyi silókukoricának valót vetnek. mellette 20 hektár tavaszi keverék és 232 hektárnyi állólucernájuk %'an. amiből 50 hektár idei telepítésű. Hatvankét hektárnyi mesterséges gveoterület is a szálastakarmány-ellátást segíti. —Ibse nagyon firtatták, mennyi is- j kólám van. Most már biztosan ' nem vennének fel a két elemim- \ mel. — Először Eleken dolgoztam, odavalósi vagyok — mondja. 1969 őszén átjöttem a Munká- csyba. Azóta itt vagyok ezen az öreg gépen — simogajta meg tekintetével a mellettünk álló, szinte doromboló öreg, DT—54-es lánctalpast. Van három gyerme- ; kém, nemrég vettem egy na- | gyobb házat a községben. Az I asszony otthon van, állattartás- ! sál foglalkozik, ö segít a kereset . kiegészítésében. Megvagyunk, \ nem panaszkodhatok, futja erre is, arra is, csak egészség legyen. Hogy elcserélném-e ezt a gépet korszerűbbre? Nincs az a pénz! Ehhez szoktam, ismerem minden porcikáját, tudom mi a baja, ha rosszul köhécsel. Mondta már nekem a főnök — amikor megjöttek az új K—700-asok. — Gyurikám, ez kell neked. A régi után legyen modern traktorod. Nem kell nekem, megmaradok az én öreg lánctalpasomnál. Fogalmam sincs, hogy esett éppen rám a választás a kitüntetésre, vannak itt még ilyen traktorosok, mint en, jó néhá- nyan. A termelőszövetkezet párttitkára, Kiss Mihály bővebben be- • szél Rokszin Györgyről. — Talán leginkább az a jelző illik rá, hogy fanatikus, már ami a munkában való helytállását illeti. Sok jó traktorosunk van, az igaz, de mindegyik közül kiemelkedik a munkájával. Volt rá példa nem is egyszer, hogy amikor beállt egy nagyobb táblába,/nem hagyta abba, amíg nem végzett. Erre nemcsak a nappalok, hanem az éjszakák is rámentek. Szundított egy-két A Kőbányai Sörgyár kirendeltsége, Békéscsaba felvesz három műszakos üzemébe férfi és női dolgozót, valamint férfi gépkocsirakodót. Jelentkezés: Békéscsaba, Lipták A. u. 7. 4 BÉKÉS MEGYEI^HFPHJStr, . 1977. ÁPRILIS 19. órát, aztán folytatta. Teljesítményével lepipálja a korszerű gépeken dolgozókat is. Igaz, soha nem nézi az órát, csak azt, hogy mit és mennyit kell megcsinálni. A munkatársai irigység nélkül elismerik, senki nem érdemelte meg jobban a kitüntetést, mint Rokszin György. Sokszor pedig zsíros kenyéren dolgozott, pedig ehetne éppen jobb falatokat is, mert nem keres rosszul, a tavalyi havi átlaga néhány forint híján négyezer volt. Eleken, egy szép házban lakik Rokszin György. Néhány nap óta a lakás legszebb dísze a vitrinben ragyogó Munka Érdemrend arany fokpzata, , * * * Ha nem lenpe fehér köpenyben, köténnyel, fején a szakácsokra jellemző, magas sapkával, akkor is könnyen ki lehetne találni Gyepes Zoltánról, hogy sokat forgolódik a fazekak körül. Jól megtermett,, rózsaszín arcú férfi. — A álmom az volt, hogy vasesztergályos legyek, aztán, amikor jelentkeztem, az orvos eltanácsolt, mert az egyik szemem gyengébbnek bizonyult. így aztán 27 évvel ezelőtt vendéglátóipari tanulónak szegődtem el Budapesten, az Emkében. Dolgoztam az Abbáziában, majd a Gellértben. Jól emlékszem még arra is, hogy mi volt a vizsgamunkám, az ilyesmit soha nem felejti el az ember. Erőlevest kéI < * wé t' f . I úv > , , iáé szitettem és vajas borjúvagdal-- tot, burgonyapürével és süllőfiiét. Pesten dolgoztam 1955-ig, aztán hívtak haza Gyulára, s én gondolkodás nélkül jöttem. Voltak. itt idősebb, gyakorlottabb szakácsok, de mivel nekem volt egyedül szakképzettségem, engem neveztek ki főszakácsnak. Hogy mennyi ételt főztem azóta? Azt hiszem nehéz lenne kiszámolni, naponta 1500 adag étel készül, ezt tessék beszorozni az azóta eltelt 22 évvel. Ehhez még azt is hozzá kell számolni — teszi hozzá mosolygva —, hogy az otthoni főzést is én vállalom, a feleségemre inkább a takarítás vár. Persze, hogy nekem is van kedvenc ételem, bár sok száz félét főzök, van, amit különösen nagy gonddal, odafigyeléssel készítek el, odahaza igaz, egy évben csak egyszer, karácsonykor, ez pedig az elmaradhatatlan pulyka. Mégpedig gesztenyével töltve. A kitüntetés? Alaposan megforgattam a meghívót, megnéztem a pecsétet, az aláírást, a nevet, s csak aztán nyugodtam meg, hogy valóban nekem szólt. Igaz volt, a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta. Béla Ottó
