Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-19 / 90. szám
Világ proletárjai 1977. ÁPRILIS 19., KEDD Ára: 1.— forint XXXII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM M A: A KACSA ES AZ IDŐ VERSENYFUTÁSA (3. oldal). * * * ZSÍROS KENYÉR ES TÖLTÖTTPULYKA (5. oldal) Jó irányban, következetesebben Az 1977. évi népgazdasági terv teljesítésének első tapasztalatait az MSZMP Központi Bizottság legutóbbi ülése alapján így ösx- szegezhetjük: az esztendő első negyedévének eredményei biztatóak, a terv teljesítése jó irányban halad. Az MSZMP KB 197« decemberi határozata végrehajtásának kedvezőek a gazdasági és a politikai feltételei. Az idei tervet az előző évhez képest korábban, gyorsabban, szervezettebben dolgozták ki. A gazdasági szabályozás lényegében nem változott. A szocialista országokkal az államközi szerződéseket idejében megkötötték. A népgazdasági terv céljait a dolgozók időben megismerték és elfogadták. A cselekvőkészség országszerte nagy. A csepeli dolgozók kezdeményezése alapián a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére országos verseny bontakozott ki. Mielőtt a részletekre térnénk, szükséges két dolgot előrebocsátani: 1. Az éves feladatok nagyobb része még végrehajtásra vár, - az első tapasztalatokból messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. 2. A bázisszemlélet könnyen eltájolhat, az 1973 első hónapjaihoz képest néhol tapasztalható „látványos fejlődés” esetén különösképpen. A gazdasági növekedés üteme ugyanis tavaly szokatlanul alacsony volt, elmaradt a tervezettől. Az 1977. év első negyedének ipari termelése öt százalékkal haladta meg a tavalyi és hét százalékkal a tavalyelőtti hasonló időszak szintjét. A gép-, illetve a vegyipar termelése az átlagos ütemnél gyorsabban, az építőanyag-iparé lassabban növekedett. Az élelmiszeripar termelése a mezőgazdaságéhoz igazodik. Így például a hús-, baromfi-, a cukor-, a tejiparban javult a nyersanyagellátás és mintegy öt százalékkal nőit a termelés a tavalyi alacsony szinthez képest. A mezőgazdaság dolgozói felkészültek, hogy 7-8 százalékkal növeljék a termelést 1975-höz viszonyítva. Jelzi ezt az idősze- 'rű munkák gondos elvégzése, a, zöldségtermelés és az állattenyésztés megélénkülése. Az anyagi-technikai feltételek is adottak. A növényvédőszer- és a műtrágyaellátás kielégítő. Az idén mintegy 7500 traktor, 2000 arató-cséplő gép. 4000 tehergépkocsi és 8500 pótkocsi beszerzésére van lehetőség. Persze az időjárástól, mint mindig, az idén is sok függ. Eddig a belvizek a gabonavetésben, az áprilisi fagyok pedig a gyümölcsösökben okoztak kárt. Az 1977. évi külkereskedelmi feladatok végrehajtása tervszerűen. szervezetten indult. A szocialista országokkal szembeni szerződéses kötelezettségeinket pontosan teljesítjük. A baráti országok esetenként a szállítási tervek túlteljesítését kérik. Erre a kölcsönösség elve alapján — tehát megfelelő és arányos importtöbblet esetén — nyílik lehetőség. A tőkés üzletkötésekre eddig nagyobb arányban került sor, mint egy évvel ezelőtt. A konjunktúra, a kereslet megélénkülése azonban továbbra is késik. Az exporttervek teljesítése fokozott erőfeszítéseket igényel. A piaci árak szeszélyes ingadozása szükségessé teszi a gondos ármunkát, az eladások és vásárlások megfelelő időzítését, a termelő. a felhasználó, a külkereskedelmi vállalatok, illetve a bank jobb együttműködését. A központi állami beruházásoknál néhol tapasztalható lemaradás a tervekhez képest. Többnyire a kivitelező kapacitások hiánya okoz gondol Ezért a már elkezdett beruházások kivitelezésére kell az erőket összpontosítani. Fokozott figyelmet és erőfeszítést igényelnek azok a beruházások — a Paksi Atomerőmű, a Tiszai Hőerőmű, a 750 kV-os nemzetközi távvezeték, a Borsodi Vegyikombinát új pvc-üzeme, a Bélapátfalvai Cementmű, a Hajdúsági Cukor- gyár —, amelyek az idén a megvalósítás döntő szakaszába léptek. Az 1977-ben induló -nagyberuházások jól előkészítettek, kivéve néhányat, ahol a kivitelező kapacitás, illetve a tervdokumentációk hiánya okoz gondot. Az idei tervek teljesítéséhez a szükséges mennyiségű nyersanyag és energia biztosított, munkaerőből továbbra is hiány van. Sajnos a vállalatok többsége még mindig nem számol a realitásokkal, s olykor a mesterkélt munkaerő-kereslettel tulajdonképpen a pazarlást, a szervezetlenséget, a kapun belüli munkanélküliséget leplezi. Ez a gyakorlat egyre kevésbé tartható. Az ésszerű, takarékos létszám- gazdálkodás-, a célratörő mupka- és üzemszervezés idei terveink teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele. Az első három hónap tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, hogy az 1977. évi népgazdasági terv teljesítése, a tavalyi lemaradások részbeni pótlása, a növekedési ütem fokozása elérhető reális célkitűzés. A gazdasági növekedés üteme fegyelmezettebb, szervezettebb munkával. a hatékonyság emelésével meggyorsítható. Az életszínvonal az idei terveknek megfelelően emelkedik. Űj intézkedésekre, döntésekre nincs szükség, változatlanul a Központi Bizottság 1976 decemberi határozatának végrehajtása a feladat. Következetes munkával, összpontosított erőfeszítéssel nagy lépést tehetünk előre az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak elérése útján. Szükség van minden dolgozó odaadó munkájára a vezetők kezdeményezésére,, helytállására, kockázatvállalására és nem utolsósorban a kommunisták példamutatására, a pártszervezetek Cselekvési programjainak öntevékeny végrehajtására. Kovács József Befejezőin a szocialista brigádvezelők V. országos tanácskozása Vasárnap reggel 8 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési | Hazában folytatódott a szocialista brigádvezetők V. országos tanács- j hozása. Az elnökségben helyet foglalt Gáspár Sándor, a SZOT fő- titkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja és Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára is. A vitában tizenkét küldött szólalt fel, köztük: Mikulin Pál, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője, aki arról a nagyszerű kezdeményezésről szólt, amelyet brigádja indított a tejhozamok növelésére. A felszólaló azokat a gondokat sem hallgatta el, amelyek a tehenészeket foglalkoztatják, s ami a legnehezebb munkájukban, a takarmányozásban adódik. Országos problémaként említette, hogy kevés a takarmányozógép pedig a jövő a kötetlen tartásé, s ez a fejés teljes gépesítése után, most a takarmány«.- zás gépesítését is fontossá teszi. A vita befejezése után hangzott el Gáspár Sándor összefoglalója. Rámutatott, hogy az előkészítő brigádvezetői értekezleteken, majd az országos tanácskozáson az üzemi és iparági gondoktól kezdve hazánk társadalmi, gazdasági és kulturális életének átfogó problémaköréig egész sor téma napirendre került. Sok észrevétel, kezdeményezés, javaslat hangzott el. ezekkel azokon a szinteken kell foglalkozni, ahol elhangzottak. A javaslatokra a párt, a kormány, a szak- j szervezetek és a KISZ képvise- j lói is odafigyeltek, s behatóan foglalkoznak is velük. Sok ész- | szerű, országos jelentőségű ja- j vaslat hangzott el, amit mielőbb ' meg kell valósítani. Arra azon- j ban vigyázni kell, hogy minden j módszert, új formát ott alkalmazzanak, ahol annak létjogo- sultsága van, és úgy, ahogy azt j az adott körülmények megkívánják. Nagyon nagy kárt ten- jiénk a szocialista brigádmozgalomnak, ha egyik vagy másik helyen jól bevált módszert automatikusan ott is erőltetnénk, ahol az nem megfelelő. A szocialista brigádmozgalom rendkívül összetett, bonyolult, sokszínű, nem bírja el a sablont. Az egyik legfőbb teendő, hogy megszabadítsuk a mozgalmat a formalizmustól, a sablonoktól, a módszerek erőszakolt egyformaságától. A szocialista brigádmozgalom eszközeit sokrétűen, mindig a helyileg adott követelményeknek megfelelően kell megválogatni. A mozgalom elvei, céljai azonban valamennyi brigád számára azonosak, minden hatékony módszert fel kell használni a szocialista módon végzett munkához, valamennyi brigádtag, valamennyi dolgozó számára elengedhetetlen a tanulás, s társadalmunk szocialista fejlődésének fontos feltétele, hogy az emberek életmódjában is mindinkább a szocialista vonások érvényesüljenek. Néhány elhangzott javaslattal külön is foglalkozott. Egyebek között azokkal, amelyek azt szorgalmazzák, hogy a mozgalomtól ma még távolálló embereket is nyerjék meg, belőlük is neveljenek szocialista szellemű munkásokat. Hangsúlyozta, hogy nem szabad lemondanunk senkiről, minden emberi értékre, valamennyi munkáskézre szüksége van társadalmunknak. A szocialista brigádmozgalomnak egyik legszebb törekvése éppen az, hogy emberséggel bánjon az emberekkel, s mindenkit, akit lehet, neveljen becsületes dolgozóvá. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott összefoglalója után, egyöntetű szavazással elfogadták a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának állásfoglalását. A kétnapos tanácskozás Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának zárszavával ért véget. Hz országos tanácskozás állásfoglalása A szocialista brigádvezetők V. i országos tanácskozásának kül- | döttei az üzemi kollektíváktól, a I vállalati és ágazati tanácskozá- I sok résztvevőitől kapott megbí- j zás alapján értékelték a szoci- ; alista brigádmozgalom tévé- j kenységét és állást foglaltak a mozgalom további, minőségi fej- j lesztésében. Az állásfoglalásban a tanács- j kozás küldöttei a mozgalom nevében magukénak vallják pártunk politikáját, az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját. A szocialista brigádmozgalom előrehaladásának legfőbb feladataként jelöli meg az állásfoglalás. hogy a mozgalom tevékenysége a termelésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Ez megköveteli a munkafegyelem javítását, a felelősség növelését, a kezdeményező készség tömegméretű kibontakoztatását. A szocialista brigádmozgalom többet tesz és még többet akar tenni a kötelességnél. Példát mutat, a munkában pontosságra, fegyelemre, minőségre, takarékosságra — a haladóra, az újra törekszik, s arra, hogy megszűnjön a lazaság, a pazarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minőségének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában. a munkához való szocialista viszony fejlődésében. Az állásfoglalás felhívja a brigádokat, hogy segítsék a gazdálkodás hatékonyságának javulását, vegyenek részt a munka- és üzem- szervezésben. az újítómozgalomban, gyarapítsák szakmai ismereteiket. Szerezzenek érvényt a I gazdálkodást előrevivő kezdeményezéseik, javaslataik megvalósulásának. Segítsék saját munkaterületükön és környeze- I tűkben az anyaggal, az energia- j val, a berendezésekkel, a munkaidővel és a munkaerővel való ésszerű takarékos gazdálkodást. Növeljék a munka biztonságát, óvják egymás egészségét, javítsák munkakörülményeiket. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy mindenütt, ahol lehetséges, az értelmiségi munkakörökben is meg kell szervezni a szocialista brigádo- ! kát. Hangsúlyozzák azonban, hogy nem a forma az elsődleges, hanem az, hogy az értelmiségi dolgozók is szervezettebben és következetesebben vegyenek részt a szocialista brigádmozgalom céljainak megvalósításában. A továbbiakban az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesülésének jelentőségét hangsúlyozza az állásfoglalás, kiemelve, hogy társadalmunkban szükség van minden dolgozó gondolatára, javaslatára, véleményére. A tanácskozás arra kéri a szocialista brigádokat, hogy következetesen éljenek jogaikkal, mondják el véleményüket és javaslataikat, igényeljék a választ, és kérjék számon a szükséges intézkedéseket. Használják fel az üzemi demokrácia fórumait is arra. hogy erősödjék a kollektivitás, az egymás iránti felelősség, a munka szerinti értékelés és elismerés, a józan kritikai szellem. Az országos tanácskozás kül- döttei szükségesnek tartják, j hogy a szocialista brigádok j gyorsabban lépjenek előbbre a I közösségi gondolkodásban, a művelődésben, életük szocialista módon való alakításában. Tegyenek többet a szocialista emberi értékek megbecsüléséért és terjesztéséért. A szocialista brigádoknak kötelességük szakmailag és politikailag állandóan továbbképezni magukat. Ennek folyamatos egyéni tervét is ki kell dolgozniuk. Ugyanakkor szorgalmazni kell az alapműveltség megszerzését, indokolt esetben a még magasabb szintű továbbtanulást. A kulturális vállalásokat pedig mindenütt ahhoz igazítsák a brigádok, hogy ki hol tart a szakmai tudás, a műveltség, a közösségi emberré válás útján. A szocialista emberré, szocialista brigáddá válás folyamatában az eredmények különbözőek, és a sikerek mellett helyenként hiányosságokkal is találkozni. A szocialista brigádmozgalom munkájának minőségi fejlesztése megkívánja a formális vonások elleni határozott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elf ásít ja és béklyóba köti az öntevékenységet, a kezdeményező készséget. Szükséges, hogy növekedjék a brigádok száma, de most arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a meglevő brigádok kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak és csökkenjen az igazolatlan mulasztások, a fegyelemsértések száma, szüntelenül növekedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocialista közgondolkodás és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékenységét megítélni csakis munkájuk minősé- (Folytalás a 3. oldalon)
