Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

Világ proletárjai A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 19?-. ÁPRILIS 1?., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXXII. ÉVFOLYAM, 89. SZÄM M A: BÉKÉSCSABA LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁRÓL (4. oldal) DRUZSBA ÉS VASTAPS (5. oldal) A minőség és a hatékonyság a mozgalom kulcskérdése MeikezdüdStt a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása — Kádár János felszólalása Szombat reggel 9 órakor az építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában megkezdődött a szo­cialista brigádvezetők V. országos tanácskozása. Több mint 150 ezer szocialista brigád képvisele­tében ezer küldött, ezenkívül mintegy 250 meg­hívott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az mtóbbi évek tapasztalatait összegezik és szo­cialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigádmozga­lom új feladatait. A tanácskozás 106 tagit elnökségében helye\ foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára. Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, a Központi Bizottság tit­kára. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese, Földvári Aladár, a SZOm elnöke. Az elnökségben foglalt helyet a kormány több tag­ja, a törneaszervezetek képviselői, ott volt Ana­toli j Jakovlevics Ribakov, a szovjet Gépgyártási és Műszeripari Dolgozók Szakszervezetének el­nöke, a szovjet szocialista brigádvezetők hazánk­ban tartózkodó küldöttségének vezetője. Az el­nökségben foglalt helyet sok szocialista brigád­vezető, üzemi és szövetkezeti dolgozó. A tanácskozást az elnöklő Havasi, Ferenc nyi­totta meg. Megnyitó szavai után Gáspár Sándor mondott beszédet. Gáspár Sándor beszéde A SZOT főtitkára bevezetőül áttekintette a szocialista brigád­mozgalom csaknem 20 eszten­dős fejlődését, kiemelve, hogy a mozgalom olyan erővé vált, amely a munkában, a fegye­lemben. a magatartásban, a művelődésben önmaga és egész dolgozó népünk .számára a to­vábbhaladás útját szélesíti. Ezután a párt XI. kongresszu­sának útmutatásait, a fejlett szocialista társadalom építését célzó programnyilakozatot mél­tatta, s szólt arról, hogy előbb­re léptünk társadalmi viszonya­ink fejlesztésében. Tovább szi­lárdult a munkásosztály hatal­ma. a munkás-paraszt szövetség, erősödött a szocialista demokrá­cia. Mindebben a szocialista bri­gádok tízezreinek munkássága is tükröződik. Szólt arról, hogy az ismert nehézségek miatt az életszínvo­nal emelkedése mostanában nem olyan ütemű, mint a ko­rábbi években volt. Tartaléka­ink jobb kihasználása azonban az életszínvonal növekedésének ütemére is kedvező hatással lesz. Kitért a kapitalista országok munkásainak, szakszervezetei­nek harcaira, létbizonytalansá­gukra, a munkanélküliségre, majd hozzáfűzte, hogy hazánk­ban a létbiztonság, stabilitás, bi­zakodás uralkodik. Ezután így folytatta: A szoci­alista brigádmozgalom fejlődé­sében nagyok az eredmények. A feladatok azonban már ma is, de még inkább holnap szaka­datlanul növekednek. A fejlő­dés igénye ez, amely - az élet minden területén többét és töb­bet követel. Ami ma elég, hol­nap már kevés lesz. Csak az ezt felismerő szemlélet és magatar­tás vihet előre bennünket. A brígádmozgalom ereje és lehető­ségei ma már olyanok, hogy ké­pes az eddiginél magasabb szin­ten folytatni tevékenységét. A •mozgalomnak munkája minősé­gében kell az eddiginél többet nyújtania. Ebben foglalható össze feladata és a mai tanács­kozás célja és értelme. Minőséget a termelésben, a művelődésben, a vezetésben *s«t az nozhat, ha javítjuk a munkafegyelmet, növeljük a fe­lelősséget, a kezdeményező­készséget, a tömegméretű akti­vitást. Ezek a tényezők lénye­gében tőlünk függnek. Ezért a minőség és a hatékonyság most az egész szocialista, brigádmoz­galom továbbfejlődésének a kulcskérdése. Miben kell tehát javítani a minőséget? Mindenekelőtt a munkához való viszonyban, a munkában, a fegyelemben, a ta­karékosságban, a termelt áruk színvonalában. Csak ‘ezek nyo­mán lehet hatékonyabban és fe­lelősségteljesebben dolgozni. A mi társadalmunk a munka társadalma, a legigazságosabb társadalom, igazságosabb az ösz- szes eddiginél. Ezt a társadal­mat mi hoztuk létre, közös küz­delmeink, közös törekvéseink testesülnek meg mindabban, amit elértünk, és erre büszkék lehetünk. És nekünk van jo­gunk elégedetlennek lenni mindazzal, amit még nem ol­dottunk meg, ami rossz vagy félresikerült. Ez viszont azt is jelenti, hogy keményen és fe­gyelmezetten kell dolgozni. Mindenkinek meg kell értenie, ha egy munkának öt eleme van, akkor nem elegendő csak hár­mat vagy négyet elvégezni. Tisz­tességes és becsületes munkát végezni kötelesség, de a szoci­alista brigádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz, és többet is várunk tőle. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy I a dolgozó ember szavának olyan súlya kell, hogy legyen a mi j rendszerünkben, amely alatt a ; „vasbeton'’ is meghajlik. Ne j engedjenek elsikkadni egyetlen j jó gondolatot, kezdeményezést, előrevivő javaslatot sem. Kedves Elvtársak! A szocialista brigádniozga- ’ lomnak ugyancsak fontos fel- i adata elősegíteni az üzemi- ! munkahelyi demokrácia érvé- j nyesülését. Nem lehet jól vezet-1 ni és célokát elérni a dolgozók egyetértése, a döntésekben való részvétele nélkül. A gazdasági vezetők munkája az utóbbi években e lekintetben is sokat változott és jelentős eredmé­nyeket mutatott fel. Minden fej­lődés ellenére azonban a mód­szereket tovább kell fejleszteni, mert a szocialista gazdasági ve- •zetésnek ez elengedhetetlen kö­vetelménye. A mi társadalmi rendszerünk- « ben a vezetőknek nincsenek és nem is lehetnek a társadalom, a dolgozók céljaitól, érdekeitől el­térő érdekeik. Az üzemi, a | munkahelyi demokrácia a dolgo- j zók, a munkásosztály alapvető I jogai közé tartozik és a szoci- j alista vezetés egyik fő jellegze- | tessége, biztosítéka. Amilyen J mértékben bevonjuk a dolgozó-1 kát a vezetésbe, úgy növekszik az aktivitás a szocializmus épí­tésében és ú'gy erősödnek a munka szocialista vonásai. Mi olyan munkáspolitikát és munkásdemokráciát valósítunk meg. amelyben a munkásember tudja is. érzi is, hogy van sza­va. szükség van a gondolataira, javaslataira, bírálatára. A hang terjedésével kapcso­latban valamikor sokan vallot­ták azt a nézetet, hogy minél magasabbról jön a hang. annál nagyobb az ereje és annál gyor­sabb a terjedése. Ez a fizikában j sem igaz. De még kevésbé érvé­nyes az igazságra. Az igazság j akkor is igazság, ha lentről, alul- J ról. bárhonnét és bárki Részéről | is hangozzék el. Nekünk csak ez lehet az eligazító álláspon- j tunk a dólgozók véleményének meghallásában és elfogadásé-, ban. A szocializmusban 'senkinek ! sincs joga gátolni a dolgozók- J nak azt a törekvését, hogy az j üzemi demokrácia keretei kö-1 zött beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis j megtörténik, az rendszerünk lé­nyegét sérti és kárt okoz. , Az elkövetkező időszakban sok még a tennivaló a „szoci­alista módon élni és tanulni” valóra váltásában is. Amikor az ember életére már nem a ..lá­tástól vakolásig” végzett mun- j ka a jellemző, amikor már nem I ..a mindennapos betevő falat” megszerzése a gond, akkor meg- [ változik az élet. gyorsabban tu- j dunk előbbre jutni a közösségi | gondolkodásban, a művelődés­ben. életünk szocialistává alakí­tásában. A szocialista brigád­mozgalom már eddig is jelentős eredményeket ért el az életmód formálásában és a művelődés­ben, de a fejlődés ebben is töb­bet igényel, és többet is tesz le­hetővé. Tegyünk többet a szocialista emberi értékek terjesztéséért, erősítéséért. Ne engedjünk teret a tőlünk idegen nézeteknek, élet- szemléletnek és magatartásfor­máknak. amelyeknek nincs és nem is lehet talajuk a mi rend­szerünkben. Meg kell értenünk és tudato­sítanunk kell széles körben, hogy az állandó művelődés elválaszt- hatatlan a munka, a termelés, a j mindennapi élet és az egyéni sors í alakulásától. Az eddiginél na­gyobb teret kell kapnia az ön­művelődésnek, az egyénekhez igazodó művelődésnek. Kövessék a brigádok azoknak a példáját, akikre büszkeséggel tekinthe­tünk, akik kiválóak a munká­ban, a tanulásban, akik kitűnnek tenniakarásukkal. fegyelmezett­ségükkel. példás életűkkel. A műveltséget nem adják in­gyen. Szorgalmat, kitartást, néha I lemondást is követel az ember- í tői. De a műveltség állandó és folyamatos gyarapításának ered­ménye, életünk minőségének ja­vulásában jelentkezik. A brigád- vezetőknek megtisztelő köteles­ségük és feladatuk, hogv a kö­zösségben e törekvéseket saját példamutatásukkal is állandóan ébren tartsák. Kedves elvtársak! A szocialista emberré, a szó-’ cialista brigáddá válás útján jár­va az élért eredmények különbö­zőek. és helyenként hiányossá­gokkal találkozhatunk. A szocia­lista név sok mindent elárul ar­ról, aki e névért küzd. Van is fe­dezet mögötte. De nekünk min­dent reálisan kell megítélni. A szocialista blugacimozgalmat is. A mozgalomban ma már több mint másfél millió dolgozó vesz részt. A kereteket lehet még to­vább növelni, de a tartalom, a minőség javítása még fontosabb. Az üzemi és ágazati tanácsko­zásokon gyakran vitatott kérdés volt, hogy van-e reális lehető­ség egy munkahelyen vagy egy vállalat életében a szocialista (Folytatás a 3. oldalon) Nincs több selejt A Hiradótechnikai Vállalat béke csabai gyárának Jedlik Ányos Szocialista Brigádja báron* év alatt szerezte meg az aranykoszorús címet. A brigád tagjai többek között arra is vállalkoztak, hogy mun ­kájukat maguk meózzák, így selejt nem kerül ki a kezük alól. Ké­pünkön Zsíros Mihály és Nádas András — a brigád tagjai — az áramellátó berendezéseket mérik be Fotó: Veress Erzai

Next

/
Thumbnails
Contents