Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
Wí. Anyanyelvi őrjárat: ’ 0 Helyneveink, helynévgyűjtés A helynévgyfljtés fontos és a helytörténetírástól aligha elválasztható munka, alapvető forrásanyagot adhat egy település múltjára vonatkozóan. A helynév kétségtelenül a nyelvészet tárgykörébe tartozó fogalom, de ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy elengedhetetlen segédtudománya a történeti földrajznak. A helynevek felvilágosítást nyújtanak arról a hosszú fejlődésről, amely az ember munkája nyomán egy falu vagy város bel- és külterületén végbement Ha csupán vázlatosan (mert másként nincs is módunk rá) áttekintjük a helynévadás módszereit, akkor kialakul előttünk az a kép, amely ■jellemzi a magyar (és európai) települések elnevezéseit. Éppen e típusok nyomán viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani a település létrejöttét is. A magyar falu elnevezési formái között a legrégibb a személynév! névadás (a birtokosról vagy alapítóról). A X-XI. században, amikor a mozgó települések helyhez kötődtek, azokat a nemzetség fejéről nevezték el minden rang és képző nélkül. (Békés, Gyula, Arad, Szolnok). A kereszténység elterjedésével, az idegen telepesek beköltözésével gyérülni kezdenek a pogány személynevek, illetve felváltják azokat részben a keresztény és az idegen eredetű személynevek lépnek fel helységnévként (Dorog, Majtény, Veszprém, Sámson, Lázár, Pongrác, Salamon). A valakihez vagy valamihez tartozást a XI-XII. században *z -1 (az -é birtokképző változata) képzővel fejezték ki. (Lázári, Tamási). Ide sorolhatnék a népnevekben keletkezett -i végű helyneveket is (Olaszi, Németi, Tóti). A XIII. század elejétől aztán tömegesen tűnnek fel a személynévből származó helynevek összetett típusai, -laka, -háza, -telke, -földe, -szállása, -falva, -ülése összetétel lép fel az eddigi puszta személynévvel szemben. Sorozatos előfordulása egy területen kétségtelen bizonyíték, hogy e terület benépesítése mikor kezdődött el. Ilyen jellegű helységnevünk igen sok van: Orosháza. Dombegyház, Cibakháza, Domaháza. A helynévanyagot vizsgálva utalást kapunk a gazdasági fejlődésre is. így utalás történik az ipari, városi, mezővárosi, bányavárosi és vásárhely jellegre (Nagybánya, Hódmezővásárhely, Szombathely), egyúttal a hetivásár napjára is emlékeztet. A helynévanyagot még gazdagabbá teszik a településhez tartozó tájak, dűlők, határrészek, vizek nevei. Ezek pedig szintén igen gazdag helytörténeti anyagot őriznek. A helynévképződés természetszerűen nem lezárt folyamat. A helynevek szemünk előtt keletkeznek és tűnnek el. Ezek összegyűjtése igen fontos, ugyanis a helytörténeti kutatás mellett nyelvi anyagot is rögzíthetünk ezáltal. A múlt században megindult helynévgyűjtés azóta i* tart és még mindig nagy feladat vár ránk. Fülöp Béla Magyarország egyetlen ferde tornya Szécsényben, Nógrád megye történelmi csengésű helységében találkozhat az utas vele: ott magasodik a község főterén. Dőlése persze nem ..pisai” méretű, hiszen ferdeségét csak centiméterekben lehet kifejezni, ám aki figyelmesen vizsgálgatja, hamarosan rábólinthat: bizony, dől ez is Kert — háztáji Palánta betegségek megfelelő gazdanövényeket ültetünk a fertőzött talajba. A védekezés egyik lehetősége tehát adott, mert talajfertőtlenítéssel megelőzhetjük elhatalmasodásukat. A paprika-, a paradicsom- és a káposztafélék magtakaró földjének fertőtlenítésére kiválóan alkalmas a TMTD porcsávázó szer 30—60 g/négyzetméter adagolásban. A palántadőlést okozó gombák mérgező anyagaik — toxin- jaik — segítségével képesek arra. hogy elpusztítsák a növények élő szöveteit, majd ezeken az elpusztított szöveteken korhadék- lakókként táplálkozhatnak. Ha már a palánta nevelés során észleljük a fertőzés tüneteit, akkor először 0,5 százalékos Tieze- ne Zinebbel öntözzük a beteg foltokat és csak ezután távolít- / suk el és semmisítsük meg a fertőzött növényeket. Így gátat vethetünk a kórokozók további terjedésének. A növényvédő szeres kezelésekkor a munka és balesetvédelmi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be! Széles Csaba Áprilisi kerti munkák A házikerti fólia alatti zöldségtermesztés. palántanevelés és zöldséghajtatás térhódításával szinte egyidejűleg léptek fel a palántabetegségek. Ezek közül a legveszedelmesebb a palántadőlés, mely komplex megbetegedés, a jellegzetes kórképet több gom- babetegség együttesen idézi elő. A leggyakrabban előforduló kórokozók a következők: Olpidium brassicae, Pythium-fajok, Fusa- rium-fajok és a Rhizoctonia so- lani. E gombák betegítik meg a káposztaféléket, a paprikát és a paradicsomot. A kórokozók a növények különböző fejlődési szakaszaiban, leggyakrabban palántakorban léphetnek fel. A magvak hiányos kelése csírafertőzésre utal, a magból előtörő csira megbámul és elpusztul. A még szikleveles, esetleg csak néhány lomblevélkével rendelkező palánták gyökérnyaki része fertőződik, elvékonyodik, majd áttetszővé válik, később megbámul. Ennek következtében a palánták eldőlnek, elpusztulnak. Ha túl sűrű a vetés, úgy előfordulhat, hogy az egészséges palánták nem engedik eldőlni a beteg töveket. Ilyen esetben' úgy győződhetünk meg a betegség fellépéséről, hogy kezünket végigsimítjuk a növényeken s ekkor a beteg tövek eldőlve maradnak. A palánták pusztulása mindig foltszerűen következik be, a gombák a beteg gócokról körkörösen terjednek. Ha idősebb növények fertőződnek, úgy a levelek lankadása, a virágok elhullása. a termés fonnyadása és kényszerérése jelzi a kórokozó jelenlétét. A gombák fonálteste a talajban található, s ott hosszú ideig korhadéklakóként élhetnék, csak akkor válnak fertőzőképessé, ha Áprilisban gyakoriak az esőzések. Ettől függetlenül ne feledkezzünk meg a tavaszi telepítésű oltványok öntözéséről. Általában minden újonnan telepített növény az első évben megkívánja az öntözést. A gyümölcsfák ültetésével tovább már nem várhatunk. Aa elültetett csemetéket szintén jó alaposan öntözzük meg — és amennyiben kévés az eső. fokozottan gondoskodjunk öntözésükről. Áprilisban kell elvetni az őszirózsa és a cinnia magját, lehetőleg fertőtlenített talajba. Az egynyári virágok ültetését ne halasszuk tovább. A különböző időszakban virágzó növények széles skálája lehetővé teszi, hogy folyamatosan nyíló virágoskertet alakítsunk ki. A krizantém anyanövényeket és meggyökeresedett dugványokat, a betegségek és a kártevők ellen is védeni kell 0,2 százalékos Dithane M—i5, az állati kártevők ellen pedig 0,1 százalékos Bi 58 EC -f- 0,05 százalékos Nonit szükséges. A veteményeskertekben, a palánták kiültetésén a sor. Ajánlatos előbb a talajt gondosan megkapálni. Amennyiben a palántadőlés veszélyét észleljük, végezzünk azonnal talajfertőtlenítést. A csemegekukoricát helyben- vetéssel, április hónap vége felé szaporíthatjuk. A termésszüret meghosszabbítása érdekében kéthetenként ismételten vessünk. Amennyiben még nem végeztük el, tovább már ne halasszuk a hüvelyesek vetését sem. A dughagyma kiültetése és a hagymamag elvetése is most időszerű. Ajánlatos a mag, illetve a teljes nyugalmi állapotban levő dughagyma csávázása. Amennyiben a talaj 5—10 centiméter mélységben, már 6—7 C-fokra felmelegedett, akkor az előcsíráztatott korai burgonyát is kiültethetjük. K. K. —— Textil a lakásban Tudományos-fantasztikus műbe illő fejezet lenne, ha elképzelnénk a környezetünkben levő minden textilféleség eltűnését, megsemmisülését! Semmivé lenne a függöny, a szőnyeg, a bútorkárpit, az asztalnemű, az ágynemű. Semmivé válna a ruhánk, a keményebb anyagú cipő és a gombok, csatok kivételével minden, amit magunkon hordunk. Így. ekkor tapasztalhatnánk igazán, mit is jelene éle. tünkben a textília. Ez a növényi rostokból vagy műanyagból, állati gyapjúból készült szövet jelentős szerephez jutott: feladata, hogy az emberi test bőre, ez a sérülékeny, gyenge réteg ne találkozzon közvetlenül a környezet keménységével, a kővel, a fával, a vakolat ridegségével, az üveg hűvösével. Amíg a ruha a testünket védi az időjárás viszontagságai ellen, addig a lakástextíliának nemcsak e ridegségtől óvó. az időjárás viszontagságaitól kímélő szerep ju. tott, hanem jelentős pszichológiai feladat is: részt vesznek hangulatunk megteremtésében, a szépség hordozói környezetünkben. Az ember a maga formálta környezetet mindig is a külső természet mintájára alkotta meg, — akkor is. ha ez nem volt tudatos. A lakásban uralkodó színek, a textilek színei is ezt bizonyítják. A legsötétebb árnya' latok — a föld színei — a padlóra kerülnek, a közepes erőssé- gűek a bútorok kárpitján, a legkönnyebb, levegős színek — az égbolt színei — általában a falakon jelennek meg, textilként főleg a függöny ököp. Ugyanakkor gyakran használnak ma már divatos berendezéseknél erősen színes környezetet. Ebben az esetben formai elemek hangsúlyozzák a földközeliséget. Fontos e színárnyalatok figyelembevétele annál is inkább, mert csak e szín-hangulat egyensúly tükrözi helyesen a lakóhelyiség jellegét, teszi kellemessé arányait. De nemcsak színeket hordoznak textiljeink, hanem mintákat is! Alapszabály: nagy, színes, hangsúlyos mintából csak egyetlen legyen a lakásban! Ha modem virágmintás szőnyeget vá- ilasztunk, őrizkedjünk a modern virágmintás függönytől! És fordítva is. (Hacsak nem ugyanabból a mintából készült, bár erre még a mi üzleteinkben vásárolt anyagok esetében nincs példa; külföldön már kapható azonos színű és mintájú, de más anyagú szőnyeg és függöny, illetve bútorkárpit és textiltapéta, szőnyeg és textiltapéta.) Szép, tiszta felületeket hozhatunk létre keskeny csíkos, melí- rozott anyagból. Ezek nagy mennyiségben, távolabbról — hiszen a bútoroknak mindig csak egy részét látjuk közelről —egységes felületnek hatnak. Szépek az önmaguk színében mintázott szövött anyagok: szőnyegek, padlószőnyegek, bútorkárpitok. Az egyszínű textil további előnye: minden bútorhoz illik! A régi parasztbútorok mellé éppúgy, mint kolóniái garnitúrához, modem vonalú és elosztású berendezéshez. Van égy szőnvegféleság, amely kivétel a legtöbb szabályától. És ez a perzsaszőnyeg, amely gyengéd színeivel, apró változatás mintázatával, s főleg azzal a hangulattal, amelynek hordozója, szinte minden berendezéshez illik, virágos rétet terít a léptek alá minden szobában, ugyanakkor háttérben maradóvá is tud válni, nem kell a berendezés minden darabját hozzáigazítani. A lakberendezés' folyamat. Sokáig — ha nem örökké — tartó kapcsolat a lakó és a lakás között. A lakó attól a pillanattól kezdve, amikor megvette lakása számára az első jelentős darabot, már nem válogathat pillanatnyi kedve és tetszése szerint. Attól a perctől kezdve minden új darab kiválasztásánál végig kell gondolnia, hogy a lakáé meglevő tárgyai mellé Ulik-e az újonnan kiválasztott. A változatosságot mégis megteremthetjük a lakásban a lakástextilekkel! Ezek a textilek ugyanis olcsóbbak, mint a bútorok. Ha nem is cseréljük állandóan a bútorkárpitot meg a padlószőny.eget, változtathatunk a függönnyel, az asztalterítővel, a párnák huzatával. Piros-fehér kockás zefír a konyhába vagy a gyerekszobába, hófehér száda az ablakok köré, egy búzavirágkék takaró a he- verőre, ugyanolyan asztalterítő, s már az unt berendezés is frissnek. tavaszinak, újnak tűnik. S a hangulatunk is vidámabb lesz — hála a textíliának. Torday Aliz A világ legegyszerűbb dolga Emst Moritz Amdt német költő közel 90 esztendős volt, amikor 1859 karácsonyán egyik szomszédnője némileg szkeptikusan megjegyezte: / — Nos. Herr Amdt, nemsokára 90 éves lesz. Mihez kezd majd a 90. születésnapján? — De asszonyom — válaszolta nevetve Arndt —, ez a világ legegyszerűbb dolga: természetesen azonpal megkezdem a 91. életévemet!
