Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-15 / 87. szám
A szondáztatás nem ártana! Munkásmozgalmi emlékek gyűjtése Dévaványán „Munkásmozgalmi tükör” az iskola folyosóján Fotó: Demény Gyula Az elvetett mag legtöbbször nem hullik terméketlen talajra, ezt bizonyítja a húsvét utáni jelentés. A két ünnepen kevesebb volt a közúti baleset és a többszörös felhívás eredményeként most fordult elő először, hogy húsvét napján Budapesten egyetlen gyermeket sem kellett alkoholfogyasztás miatt kórházba vinni. Bízunk abban, hogy nemcsak Budapesten, hanem az egész országban így volt. Jóleső érzés hallani ezt a jelentést a rádióban. Nem volt hiábavaló hát, hogy az ünnepek előtt naponta többször is hallottuk: hús- vétkor gyermekeknek ne adjunk szeszes ital vendéglátás űrügyén. Ami az alkoholfogyasztást illeti, erről sokféleképpen lehetne írni. Most viszont csupán egy jelenségre szeretném néhány sorban felhívni a figyelmet. Békéscsabán a város központjában két nagy építkezés van. az egyik az Univerzál, a másik az ÁFÉSZ ifjúsági áruháza. Sajnos megfigyelhető, hogy e két munkahelyen már kora reggel megkezdődik a vándorlás a közeli büfé, illetve borkóstoló felé. Ugyan ki veszi észre, hogy néhány ember pár percre kimarad a munkából? A két vendéglátóipari egység szinte csábit, hiszen nagyon is közel van. Rendszerint Tudósílónktól Szeghalmon a Közalkalmazot- j tak Szakszervezetének alap-1 szervezete az elmúlt héten taggyűlést tartott. A művelő-! dési központ termében a 130 tag j közül 112-én jelentek meg. Nagy érdeklődéssel hallgatták Gyűrű Istvánné szb-titkár beszámolóját az elmúlt év munkájáról. — Sokat tettünk tagságunkért — mondta többek között Gvürü Istvánné —. Ezt bizonyítja, hogy önálló üdülőhelyet létesítettünk Gyomán. Jelentős összeggel járult hozzá a hivatal az ebédtérítések összegéhez. Kül- és beitől-1 di kirándulásokat szervezünk. A i jó munka elismeréseképpen tag- í súgunk nagyobb része egy havi bérnek megfelelő jutalomban réegy-két üveg sör. egy két féldeci pálinka csúszik le munka előtt vagy munka közben. De az sem ritkaság, hogy a sörösüvegek ott sorakoznak az építkezés téglarakásai, vagy a mozaiklapok halmaza tövében. A minap a borkóstolóból úgy reggel 8 óra körül öten jöttek ki, s látszott rajtuk, hogy már kissé kapatosak. Sőt az egyik oly annyira a pohár fenekére nézett, hogy alig állt a lábán, ketten támogatták. Hová mentek dolgozni? Az ÁFÉSZ ifjúsági ház építkezésére. Az már elképzelhető, hogyan „dolgoztak” ezen a napon. Hogyan ment fel az állványra az az ember, akit ketten támogattak? Ha csak egy-két eset lenne, az is szót érdemelne, sajnos azonban az építkezéseken ez szinte rendszeressé vált. Senki nem figyel fel erre? Ha baleset történik, kit vonnak felelősségre? Bizonyára több embert, köztük az építésvezetőt is. Jó lenne elejét venni a baleseteknek, s nem ártana az időnkénti szondáztatás. Sőt, egyenesen hasznos lenne még akkor is, ha ez nem tartozik a legnénszerúbb ellenőrzési teendők közé. Jobb a bajt megelőzni, mint később sopánkodni! Dicsérte, hogy az elmúlt évben Békés megyében a tanácsi dolgozók közül másodiknak alakult meg nálunk a Május 1. Szocialista Brigád. Szabó Imre, a megyebizottság jelenlevő szervező titkára elmondotta, hogy értékelték a szakszervezeti bizottság munkáját és Szeghalom nagyközségét a jobbak között ismerték el. A szakmai vetélkedő szervezésében Békés megyében a szeghalmiak az elsők. A taggyűlés utolsó napirendi pontjában nagy taps közepette adta át Gyűrű Istvánné szb-titkár Kele Józsefné nyugdíjasnak a 25 éves tagsága után járó oklevelet és a szak- szervezet ajándékát. Nátor János Néhány évvel ezelőtt az egri I Tanárképző Főiskolán megvizsgálták, milyen alapvető isme- I retanyaggal rendelkeznek az első évfolyam hallgatói magyar nyelvből és irodalomból. Az eredmény, megdöbbentette az intézet tanárait. Egy-két példa: akadtak olyan magyar szakos hallgatók, akik Petőfi szülőfaluját, Kiskőröst vagy Erdélybe, vagy a Dunántúlra „tették át”. Sokan egyetlen egy költőt sem tudtak megemlíteni a régi magyar irodalomból. (Mindezért természetesen nem csak a diákokat hell hibáztatni.) Történelmi naptár Sorolhatnánk a nagyfokú tájékozatlanság kirívó eseteit, j még tovább. Ezzel szemben cél- I szerübbnek bizonyul felkeresni I és bemutatni azokat az iskolá-1 kát, ahol különös gondot fordítanak a magyar és a világtörténelem legfontosabb eseményeinek ismertetésére, ahol kiemelten is foglalkoznak a munkásmozgalom jelentős személyiségeinek életével és tevékenységével. így jutottunk el Déva- ványára. az 1-es számú általános iskolába. Gella Béla igazgató irányításával a tanárok havonta összeállítják az „Emlékezzünk” történelmi naptárt. Ezt azután sokszorosítják, majd valamennyi tanteremben kifüggesztik és osztályfőnöki órán ismertetik a tanulókkal. Lássuk, mit tartalmaz például a márciusi eseménynaptár: 1951. március 3-án alakult meg a Vietnami Dolgozók Pártja: 1887. március 7-én született Uitz Béla, a magyar szocialista képzőművészet kiemelkedő alakja; 67 évvel ezelőtt Clara Zetkin javaslatára nyilvánították március 8-át nemzetközi nőnappá. A történelmi eseménynaptár anyagát időnként cserélik. Az osztályfőnökök, az általuk fon. tosnak tartott évfordulókat nevelési tervükbe is „beépítik”. Visszaemlékezések Leginkább a pedagógusok és a diákok tudják, hogy a száraz! tankönyvi anyagnál gyakran | többet ér az emlékeken alapuló | élményanyag felelevenítése. I Gellai Béla ebből a szempont- ! ból szerencsés ember. Történél- j met tanít, és az órákon a meg- J felelő anyagrészekhez érve. sze- ( mély es vagy mások élményeit szokta elmesélni a diákoknak. í — Magam is endrődi vagyok — mondja az igazgató —, s j Kasnyik Judit Szakszervezeti munka a szeghalmi közalkalmazottaknál szesült. Felülvizsgáltuk a jelenlegi segélyezési rendszerünket és megállapítottuk, hogy a segélyezésre tervezett összeget szétaprózódva használtuk fel. A tagság álláspontja az volt, hogy alaposan felül kell vizsgálni a kérelmeket és olyan összegű segélyt kell adni a jövőben, amely valójában segítséget nyújt. Minden megyei sportrendezvényen ott voltunk és tisztes eredményeket értünk el. Nyugdíjasainkat nem hagytuk magukra, hanem munkájukat figyelemmel kísérjük. Tíz nyugdíjasunkat Duna-ka- nyari kirándulásra, és külföldi utazásra hívtuk meg. A mezőkovácsházi járási hivatal mellett másodikok voltunk, akik saját erőből megoldották a gyermekek üdültetését. Sátortábort szerveztünk a gyomai üdülőnkben, amelyhez segítséget adott a Gyomai Általános Iskola igazgatója és a napközi otthon dolgozói. Ez az üdülési forma jól bevált. 81 -en vették igénybe. A megyében első ízben volt saját kezdeményezésünk egy szakmai vetélkedő megrendezése, melyet most más nagyközségek bevonásával kívánunk szélesíteni. A hozzászólásokban bátran és őszintén elmondták véleményüket a dolgozók. Kozák Sándor tanácselnök javasolta, hogy a szakmai képzés mellett a politikai képzés lehetőségeiről, a nőpolitikái határozat végrehajtásáról se feledkezzen meg az szb. Kapu előtt a kispadon — Adjon Isten. Leülhetek? — Üljön szomszéd. Merre járt? — A tanácsnál. A két öregember kezet fog és egymás mellé telepszik a ház előtti kispadra. Mindketten távol vannak már a férfikor legszebb éveitől. A zömökebb pipát vesz elő. akkurátusán meg- tömködi. Mert sorja van annak is, nem lehet elhamarkodni. A másik öreg szikárabb, csüngős bajszú. Óvatosan leteszi maga mellé a hóna alatt hozott veknit, aztán dóznit húz elő a kabátzsebből és kivesz belőle egy cigarettát. Szimfóniát. A tavaszi széltől védve, kezével, meggyújtja a gyufát, majd odatartja a pipásnak, aki addigra végez a pipatömés kényes műveletével. Amikor már jól szelei a pipa. s kékes füstöt ereszt a cigaretta. tovább folytatódik a diskurzus. — Adóügyben. Mivel a szomszéd nem faggatja, nem tartja illendőnek, hogy részletesen beszéljen róla. Pedig lett volna mit mondani, nem olyan egyszerű az sem. ha fizetni kell a tanácsnál. Hallgatnak egy jó ideig az öreg emberek bölcs, megfontolt sok beszédet rejtő hallgatásával, amíg a pipás újra meg nem töri a csendet. — Elvetettek már mindent? A cigarettás mélyen beszívja a füstöt, mintha közben gondolkozna, hogy mit is feleljen. — Csak egy részét. Ami bírja a fagyot, azt már el, de ki tudja manapság, milyen idők jönnek még? Az esőből már elég lenne. Májusig egy szikra víz sem kellene már. Dugig van a föld, ha az ember lenyomja az ásót, feljön a talajvíz. Ha így tart sokáig, minden elrohad a földben. — Nálam a kert hátuljában is elég lapos, rá se lehet menni. Az ősszel betegeskedtem, nem tudtam mindent felásni, egy darab tavaszra maradt. Morgott is az asszony — ne hagyja kend már azt a kicsit ásatlanul. Nem szeretőm én sem, mert az a legjobb, ha őszszel forgatja meg az ember. Kell annak a fagy. Dehat a derekam nem bírta. Ha már a betegség kerül szóba, másiknak is akad panaszkodni való. — Én meg a köhögéssel vagyok úgy. majd megfulladok minden reggel. Mondtam is magamban. el kéne már dobni ezt a büdös cigarettát, dehát tudja, hogy van ez. ha az ember már 40 éve szívja, nehéz arról leszokni. Pedig az anyjukom de haragszik érte — a fene ette volna meg a tövit. meg azt is, aki kitalálta a dohányt — mondja mindennap. A másik elmosolyodik a bajusza alatt, a pad széléhez kocog- tatja a pipát. — Az enyém se szereti, már meg is fenyegetett, hogy egyszer úgy kivágja, hogy sohasem találom meg. Az öreg feláll, menni készül. Felveszi a padra letett veknit. Köszön. — Na. Isten vele. \ megyek már, kell a kenyér az ebédhez. Nyújtózik egyet, kezet fognak, aztán lassan elbandukol. Szárítja a nap a főidet. A harangozó már nyitja a templom ajtaját, mindjárt kongatni kell. Délfelé jár. Béla Ottó amikor a faluban az a bizonyos sortűz eldördült, én első polgáriba jártam. Osztálytársam édesapját, Farkasinszki Lajost, is azon a napon, 1935. március 20-án lőtték agyon a csendőrök. Másnap katonaság szállta meg a falut... Előkerül egy magnetofonszalag. Dobozán ez áll: „Visszaemlékezések az 1935-ös endrődi csendőrsortűzre. Emlékezők: Katona Sándorné dajka. Az ő édesanyja szintén az áldozatok között volt. Smiri Lajos 19-es veterán visszaemlékezéseit is maga az igazgató vette hangszalagra. Szemléltetés és nevelés Gellai Béla egy eredeti, „a földmíves nép földhöz juttatásáról” szóló birtoklevelet tesz elém az asztalra. Az 1945. június 18-i keltezésű okmány tanúsítja, hogy „Dévaványa község Földigénylő Bizottsága a esetei dűlőben négy kataszter hold kiterjedésű föld- ingatlant Csatári Lajos déva- ványai lakos birtokába adja”. — Célunk, — mondja az igazgató —, hogy az ilyen archívanyagokat felkutassuk, össze- gyűjtsük és szaktantermünkben kifüggesztve, tanulóink körében is közkinccsé tegyük. Ezek után szükségtelen bizonygatni, mennyire hasznos — éppen az ismeretanyag eredményes elsajátíttatása és a hazaszeretetre való nevelés érdekében — az, hogy már kisiskolás koruktól kezdve megismertetjük gyermekeinket országunk történelmével, saját és más népek kultúrájával. Csakis akkor beszélhetünk hazafiságról és internacionalizmusról, ha ismerjük azokat a nemzeti hősöket, akik akár a társadalmi haladásért, akár népünk szabadságáért képesek voltak életüket is feláldozni. Tanulóifjúságunknak mindig is szüksége lesz az ilyen példaképekre, s ezek felkutatásában, kiválasztásában elsősorban a pedagógusok tudnak segíteni. Bukovinszky István A levegő tisztaságáért A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet szakemberei kidolgozták az úgynevezett katalitikus véggáztisztító rendszert. Segítségével minimálisra csökkenthető a levegő szervesanyag- szennyeződése. Alkalmazásával meg lehet szüntetni a kellemetlen szagot, többek között az állati fehérjéket,, vagy kőolajipari termékeket feldolgozó üzemek környékén. Az új eljárás rendkívül gyorsan megvalósítókra talált. Ügyszólván az utolsó kísérletekkel párhuzamosan megkezdték alkalmazását Dorogon, a Kőbányai Gyógyszerárugyár üzeménél, készítik a terveket a zalaegerszegi kőolajfinomító részére és ezzel az eljárással mentesíti majd a növényvédőszer-gő- zöktől a környéket a Tiszavasvá- ri Alkaloida is. Igen nagy a külföldi érdeklődés. A MÁFKT levegőtisztítási eljárását alkalmazza majd a Lengyelországban épülő új aszfaltoxidációs üzem is. 4 BÉKÉS ME GYŰ. NtPttJSiC i 1977. ÁPRILIS 15.
