Békés Megyei Népújság, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-14 / 86. szám
Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1977 ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM M A: MILLIÓK A MILLIOMODOKÉRT (3. oldal) MINDENNAPI KENYERÜNKÉRT (4. oldal) VIHARSARKI NŐK UKRAJNA FŐVÁROSÁBAN (5. oldal) Terv és a verseny A riporter emígyen beszélgetett a gyár versenyfelelősével: — Mondja, itt csak azt tudták fölajánlani, ami úgyis benne van a vállalati, tervben? A kérdésfeltevés, a „csak” elgondolkoztatott. Nem egészen világos előttem, hogy megfogalmazója mire is akart kilyukadni. Arra-e, hogy az adott munkafeladathoz illendőnek tartana valamiféle extra többletet, vagy egyáltalán nem ért egyet a verseny „csak” tervhez szabott céljaival. Ha jól emlékszem, az egyik szocialista brigádvezetői tanácskozáson is szóba került a téma, amelve! némi egyszerűsítéssel így eleveníthetünk fel: mire érdemes, mire kell ma fordítani az emberi áldozatkészség energiáit? Vegyük sorjába mindennek indítékait. Kiindulópont — ez vitán felül áll —. az a helyzet, amely ma gazdaságunkat meghatározza. Aki a közelmúltban kiadott KSH-jelentést némiképp figyelmesen átolvasta, különös közgazdasági alapismeretek híján is rájöhetett: ez idő tájt gazdasági folyamataink irányával elégedettek lehetünk, gondot okoz viszont a gazdasági fejlődés mértéke. Előirányzatainktól, a legfontosabb területeken elmaradtunk 1976-ban: a nemzeti jövedelem tervezett 5—5,5 százalékos növekedése helyett 3 százalékkal nőtt, az ipari termelés 2, a mezőgazdasági 6-7 százalékkal elmaradt attól, amit t ártunk. Ez az elmaradás becslések szerint mintegy 10 milliárd forint nemzeti jövedelem- kiesést jelentett — ennyivel kevesebb lett az elosztható érték Ez természetesen azt hozta magával, hogy a reálbér jóval kisebb mértékben emelkedhetett, mint ahogy a terv előírta, kisebb lett a lakosság fogyasztása is. Nos. a kiindulópont a munka- verseny-mozgalom előtt nem lehet más, mint az önmagunknak csinált adósság megtérítése — önmagunknak. Minden olyan vállalás, amely azt szolgálja jó, s minden olyan, amely ebbe nem vág bele, rossz, szükségtelen, sőt káros. Igen ám, de hogyan lehet az általános, egész társadalom előtt álló célt lebontani, egyes üzemre, emberre? Aligha kétséges: kevesen vitatnák ma azt, hogy a munkaverseny-mozgalomnak az új érték létrehozását, a hatékonyság javulását kell elősegíteni. De hogy ez miként legyen. hogyan lehet legcélszerűbben meghatározni a lendületesen kibontakozó verseny munkaprogramját — ebben még mindig akad bizonytalanság. Még sokszor előfordul, hogy például munkaversenyt hirdetnek a több termelésért. Az igazat megvallva: nem kizárt, hogy e cél is elfogadható — ha a több terméket várja, igényli a piac. Örömmel fogadjuk — hogy hirtelen egyik szorító gondunkat idézzük — az építőalapanyag-ipar esetleges többletvállalásait. Mi tagadás: jó néhány alapanyagból mutatkozik időnként hiány, jó néhány szerelvény hiánya akadá. lyozza az állami és a magánépítőt munkájában. * Ám az esetek többségében, sajnos, nem vizsgálják meg a j,termelj többet, jobban élsz” kritikátlan hirdetői, hogy kell-e ez a többlet vagy sem. És termelnek raktárra, elfekvő, sőt eladhatatlan készletet— emésztve emberi, anyagi erőforrást, időt. Mindazt, ami ma igen szűkösen van, helyesebben, amivel nagyon takarékosan, ésszerűen kellene bánni. Az úgy általánosságban elhatározott, verseny a versenyért ily módon nem más, mint a pazarlás egyik válfaja... Ha alaposabban belegondolunk: ez tervszerűtlen, hiszen azért készülnek — hihetően — reális tervék minden vállalatnál, hogy azok teljesüljenek. Ezek 3 tervek, eltekintve a kivételek, tői, nagyon alapos gazdasági megfontolások alapján születnek; benne számolnak a munkaerő. az anyag az idő legcélszerűbb fölhasználásával. Ha már magától értetődik is, nem árt ismételten leszögezni; a munkaverseny céljainak a gazdasági megfontolásokhoz, a jó gazdasági tervekhez kell igazodni. Sőt — és ez egyáltalán nem szürkíti el —. ennek egyik előmozdítója, eszköze kell hogy legyen. Miként lehet azzá? — érdemes ismét a tavalyi tapasztalatok alapján elindulni. Az egyik: termelékenységünk változatlanul jelentősen _elma- rad a kívánalmaktól. Köztudott, hogy a mai gazdasági fejlettségünk magas foglalkoztatottság és gyenge termelékenység eredményeként jön létre. Termelékenységünk az iparilag fejlett országokénak legfeljebb a felét éri el: egy NSZK. beli, francia munkás, egységnyi idő alatt, kétszer olyan értéket hoz létre, mint magyar szaktársa. És a másik tapasztalat? Az, hogy pusztán állami intézkedésekkel nehéz e feladathalmazhoz nekilátni, valamennyi gondunkat, bajunkat megoldani Ehhez valamennyiünk — munkaszerződésben kikötöttnél tudatosabb, egyetértőbb, tevékenyebb — részvétele kell. Például a munkaverseny, amely ..csak” arra vállalkozhat, hogy föllelje az elveszett órák millióit, hozzájáruljon a több műszak megszervezéséhez. a termékszerkezet átalakításához, segítse a népszerűtlen, de elkerülhetetlen normakarbantartást. a szorosabb, feszesebb munkaszervezet kialakítását, a fegyelem megjavítását. Mindössze „csak” ennyi. Bármilyen vonzónak is tűnik sebhelyen a látványos különak- ciókra. a gazdasági feladatoktól elválasztott „munkaversenyre” nincs szükség. A munkaversenynek ma olyan tétje és rangja van, hogy nem igényli a látványos külsőségeket, az öncélú dekorációt. Matkó István Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi F>i- zottsága 1977. április 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta cs elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót. Németh Károly- nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1977. évi népgazdasági terv első negyedévi teljesítésének tapasztalatait, valamint Huszár Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának előterjesztésében a 15 éves lakásépítés? program megvalósításáról szóló jelentést. A Központi Bizottság határozatot fogadott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről. .. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Szocialista országok a pénteken nyíló nemzetközi szakkiállításokon Sajtótájékoztatók a részvéteiről A budapesti vásárközpontban j pénteken négy nemzetközi szak- kiállítás nyílik meg egy időben: , az AGROMASEXPO. a LIMEX- PO, a HUNGAROPLAST és az Autoservice ’77. Szerdán több külföldi ország kiállítói sajtótájékoztatón ismertették bemutatandó termékeiket. Az NDK 2500 négyzetméter területen vesz részt a nemzetközi szakkiállításokon, ahol három nagy külkereskedelmi vállalata mutatja be a magyar piac igényeinek megfelelő exportajánlatát. Az NDK a Szovjetunió után a Magyar Népköztársaság második legnagyobb kereskedelmi partnere, az áruforgalom 65 százalékát gépek és berendezések adják, s a teljes árucsereforgalom 25 százalékát kooperációs és szakosított termékek képezik. A HUNGAROPLAST-kiállitá- son 275 négyzetmétert foglalnak el az NDK termékei, köztük a műanyagiparban alkalmazott ragasztók, fontos alap- és segédanyagok, gyártósorok és berendezések. A szovjet TECHMASEXPORT külkereskedelmi egyesülés vezetői elmondták, hogy a LJ- MEXPO könnyűipari gépkiállí- táson számos új típusú gépet is bemutatnak, köztük egy pneumatikus papírbolyhozó berendezést. valamint új szövőgépeket, fonóberendezéseket és körkötőgépeket. Ezeken kívül láthatók | lesznek a szovjet intézetek által j legújabban kifejlesztett ipari varrógépek, valamint egy haMár a vezérlőberendezést szerelik A Békéscsabai BarumI{feldolgozó Vállalatnál rövidesen befejeződik az egyik feldolgozó üzem rekonstrukciója. Az automata és félautomata gépekkel felszerelt tizem kapacitása jelentősen meghaladja a régiét. Mint képünkön is látható, már a vezérlőberendezéseket sze- j reíik és néhány napon belül megkezdődhet a termelés (Fotó: Veress Erzsi) i risnya- és zoknikészítő automata berendezés. A lengyel POLIMEX-CEKOP külkereskedelmi vállalat budapesti képviselői arról tájékoztattak, hogy a vállalat az AG- ROMASEXPO-kiállításon elsősorban húsfeldolgozó gépeket, tejipari gyűjtőberendezéseket, drazségyártó sorokat, cukorka- és csokoládétöltő üstöket és zöldség és gyümölcs mélyhűtésére alkalmas hűtőalagutak modelljeit mutatja be. (MTI) Mintegy kétezren vettek részt a tanácstagi beszámolókon Ülésezett a békési Városi Tanács V. B. Tegnap, április 13-án ülést tartott a békési Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Elsőként a költségvetést üzem 1976. évi gazdálkodását értékelte a testület. Második napirendi pontként meghallgatták dr. Sós Sándor vb-titkár előterjesztésében a tanácstagi beszámolókon elhangzott javaslatok megvalósításának tervezetét. Ebben az évben 2355-en veftek részt a tanácstagi beszámolókon. A 341 felszólaló .375 közérdekű bejelentést, és-zrevételt ts javaslatot tett. Ezek nagy része a lakóhelyek, utca1:, kommunális ellátottságával, fásításával, parkosításával. az áruellátás javításával foglalkoztak. A fejlesztési és a költségvetési lehetőségeket figyelembe véve 1977-ben 60 javaslat megvalósítására van mód, amely többségében út-, járda-,_ víz- és csatorna-, villany- és gázhálózat bővítésére irányul. Ezenkívül természetesen számítanak a lakosság, az üzemek szocialista brigádjainak, a lakó- és utca- bizottságoknak. a Hazafiás Népfront társadalmi összefogására, mozgósító erejére. ígv ez évben 2.8 millió forint önkéntes munkát terveztek a városban. A továbbiakban megvitattál: a tűzrendészet és tűzvédelem időszerű feladatait Végül Mskoviczki János tanácselnök beielen- léseivel zárult a tanácskozás.
